Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 6. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb. 8.15: Mai programok 8.20: Ki kit formált? 8.50: Találkozásom a népzenével. (Ism.) 9.40: Égi búzaszál 10.05: Zinának. Nyekraszov versei. (Ism.) 10.10: Operarészletek 11.10: Magyar írás 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma Dunaújvárosban? 12.40: Reklám 12.45: Külpolitikai arckép- csarnok 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Kukely Júlia operett- felvételeiből 14.45: Kritikusok fóruma. (Ism.) 14.57: Rólunk van szó! 15.00: Erről beszéltünk . . . 15.30: Hétszínvirág 16.05: Százszorszép Színház. Én, Tarzan, Supermann és a többiek 16.43: Régi táncok gyerekeknek 17.00: Munkások ’88. Az üzemi tanácsban 17.25: Rólunk van szó! 17.30: Idősebbek hullámhosszán 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Húszas stúdió. Nehéz utak 20.15: Három szólamban . .. 21.15: Kilátó 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Sólyom Nagy Sándor énekel Kb. 23.30: Szimfonikus táncok 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Ziehrer műveiből 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben Közben: 9.50: Reklám 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Berki Géza gitározik 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől * péntekig Közben: 15.05: Könyvről könyvért 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.05: Ipargazdák 17.10: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.30: Reklám 18.33: Fiataloknak. Komjáthy György kívánságműsora 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: Albumajánlat. . . 22.00: Híres bűnesetek 23.20: Noktürn. Éjszakai csevegés Sass Szilviával és Nagy Feróval 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógr ' ' megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.35: Közlekedési magazin. Szerkesztő: Szemes István 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Képújság 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: Magyar Nemzeti Galéria. VII/6. rész: A nagybányai iskola. (Ism.) 9.25: 10.10: 11.10: 11.15: 17.05: 17.10: 17.15: 17.45: 17.55: 18.00: 19.00: 19.05: 19.10: 19.25: 19.30: 20 .00: 20.05: 21.20 21.25 22.10 23.00 Üj reflektor magazin Magyar búvárok a kubai vizekben Mozgató Képújság Hírek Három nap tévéműsora Péntek délután Évgyűrűk Kb.: Téka Reklám Kb.: Ablak Reklám Tévétorna Esti mese Reklám Híradó Reklám Két furcsa történet Reklám Panoráma Külvárosi körzet Amerikai tévéfilmsorozat Alig akad alligátor Híradó, 3. 2. MŰSOR: 15.55: Suliirodalom 17.00: Vijesti. Hírek, szerb- horvát nyélven 17.05: Sorstársak 17.25: DMVSC—Olimpik Ljubljana női kézilabda-mérkőzés, az IHF Kupáért 18.45: Kézenfogva 18.55: Képújság 19.00: Ablak 19.30: A hetvenes út másik oldalán. (FF)' 20.20: Ismétlések a szilveszteri műsorból Közben: Kb.: 21.00: Híradó, 2. 23.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 8.20: Hírek 8.30: Egy lány vagy egy fiú. Lengyel sorozat, 1. rész 9.15: Halmaz-szakember. Tévékomédia 11.05: B. Nemcova regényének tévéváltozata 12.55: Hírek 13.00: Brnoi nemzetközi zenei fesztivál, ’87. 13.50: Decemberi sportszemle 15.00: Nuki majom kalandjai. Szovjet gyermekfilm. 16.20: Jack Holborn. 8. rész. 16.50: Winetou, az utolsó lövész 18.20: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Húszas évek, harmincas évek. Lengyel filmkomédia 21.45: Könnyűzenei összeállítás 22.30: 333 ezüstfürj. Komédia 2. MŰSOR: 19.30: Híradó 20.00: Dalok a Lucernából 20.15: M. Lasica és J. Satinsky műsora 21.10: Alfonz Karabek utolsó cselvetése. Zenés komédia 21.35: Megyünk tovább. Szilveszteri revüműsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól: Iskolamozi: Lúdas Matyi. Háromnegyed 6 és 8- tól: Biztos halál. Színes japán kalandfilm. — Kamara: Az ártatlanság bizonyítása. Színes, szinkr. angol krimi. — Video: Bruce Lee — A legen-, da. Színes hongkongi—amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Iskolamozi: Kisma- szat. (Dózsa alsó.) Szent Péter esernyője. — (Dózsa felső.) Háromnegyed 6 és 8-tól: A Jávor. Magyar film. — Kis- terenyei Petőfi. Iskolamozi: Légy jó mindhalálig. Pásztó: Hupikék törpikék. Színes belga rajzfilm. — Video: Egy bizonyos őrület. Színes amerikai bűnügyi film. — Szécsény: Pinocchio. Színes szink. amerikai rajzfilm. — Karan cslapujtő: Lavardin felügyelő. — Nagylóc: Az én kis falum. Színes, szinkr. csehszlovák filmvígjáték. — Érsekvadkert: Kicsorbult tőr. 06) Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — MSZMP Oktatási Igazgatóság: Hütter Szilárd művésztanár alkotásai tekinthetők meg. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: A Gorkij- telepi klubban szabadidősjátékok, sporteszközök várják a kikapcsolódásra vágyókat, 13 órától. — Bányász Művelődési Ház: A Vidor klubban 19 órától szórakozhatnak a fiatalok. A hagyományos programok — diszkó, videovetítés — mellett ma sakkszimultán, lemezbemutató és videós vetélkedő bővíti a választékot. BÄTONYTERENYE — Bányász Művelődési Ház: A Váci Mihály Gimnázium tanulóinak munkáit láthatják az intézmény kiállításán. PÁSZTÓ — Lovász József Művelődési Központ: A városban és a vonzáskörzetben élő amatőr képzőművészek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. NÓGRÁDI Filmjegyiet Leszámolás Hongkongban A magam részéről már leszámoltam ezekkel a „kung- fu-karate — agyonváglak — lelőlek” egy kaptafára készült filmekkel. Ennek ellenére igyekszem fegyelmezetten beszélni róluk, hiszen még mindig egymást tiporják érte az emberek. Nem is lenne rendes dolog szó nélkül hagyni egy filmet, pontosabban egy filmmű- 1 fajt, ami tömegeket vonz, és a maga végtelen primitívségével is képes komoly idő- és pénzpocsékolásra késztetni valamennyiünket. Baj-e ez, vagy sem? Ugyan ki tudná megmondani. A rendőrség valószínűleg szívja a fogát és feni a gumibotját, a film gyártói és forgalmazói dörzsölik a kezüket és számolgatnak, a nyájas közönség nagyobb része pedig a főhőssel mélyen együttérezve lelkesen dől be egy-egy jól irányzott ütésbe. Ügy tűnik, leginkább szociálpszichológiai alapon közelíthető meg a jelenség lényege. A dfvat öngerjesztő hatását eleve zárjuk ki e tekintetben, hiszen az már csak okozat, mintsem a kiváltó ok. Fontosabb szerep jut mindennapjaink sorozatos kudarcélményeinek, felhalmozódó balsikereinknek. Ugyanis ebben a „szép, új világban” kényszerűen nagy türelemmel és remegő gyomorral próbáljuk egymást elviselni. Természetes agresszivitásunk olyannyira feltranszformálódott, hogy még a szerelmesek is azt élvezik a legjobban, ha egymást marhatják. Görcsberándult életünk hamisságával képzeljük, hogy egy ütés, vagy egy harapás fájdalma nagyobb, mint akár egy átélt, de elfuserált szerelemé. Érzelmeink tévutaikon kóborolva menekülnek a kínálkozó pót- cselekvésekbe. S, ha még tovább akarjuk dramatizálni a helyzetet, Jack Kerouac szavaival mondhatjuk, hogy bizony „pusztul a világ”. De ez a világ mi vagyunk, tehetjük hozzá azonmód, tehát a mi bajunk. Na, de ezen az úton messzire keverednénk a Leszámolás Hongkongban című színes, szinkronizált amerikai krimi eszmei mondanivalójától. „Bruce Lee után Jackie Chan a sztár” zsolozmázza fülünkbe a szlogen. Mi pedig elhisszük, mert végső soron teljesen mindegy, ki a sztár. A sztár a mdzi istenének a mindenkori földi helytartója, mert valamiben még a mozi félhomályában is hinni szeretne az ember. Másrészt kiábrándító lenne feszegetni a charme-os egyéniségű Bruce Lee-vel való hasonlóságot. Jackie Chan személy szerint engem csak saját lábú állcsúcsonrúgásokkaL, és saját kezű vesénbokszolással, valamint a pisztolyával tudna rávenni, hogy kettőjük között valamiféle komolyabb azonosságot lássak. Bár igyekezete kétségtelenül tiszteletreméltó. Gondolom, szinte fölösleges mondanom, hogy a film készítői különös gondossággal ügyeltek arra, hogy a művészet leghalványabb árnyalatát is elkerüljék. Ebbéli igyekezetüket teljes siker koronázta. Ugyanakkor a műfaj e „kitűnő” darabja is magába szippantotta . a pirotechnika villanó, robbanó, legmodernebb szikraesőjét, a verekedéskoreográfia szak- tudorainak teljes arzenálját, na és az erőszakos emberhalál minden fajtáját a széttranesírozástól a natúr frissensültként való feltálalásig. Összességéiben a film nem több mint lenyűgözően látványos trükktechnika és izgalmas akrobatikai parádé. Nem mellékes ugyanakkor az a végtelenül megnyugtató bóldog érzés sem, hogy mindez a filmvásznon történik, és hőseink helyettünk verik ronggyá mindannyiunk ellenségeit. Bodnár Mihály Sziklákra rajzolt állatok A múlt század közepén Saufuola spanyol műkedvelő régész Észak-Spanyol* országban, Altamirában, egy barlang mélyén állatokat ábrázoló rajzokat talált- Azóta Európában zömmel Észak-Spanyolország- ban és Dél-Franciaország- ban számtalan hasonló lelet került elő. Más földrészeken is bukkantak ilyen alkotásokra: például Észak- Afriikában, a Tasszili-hegy- ségben, a Líbiai-sivatagban, Dél-Izraelben, a Tanganyi- ka-tó környékén. Núbiában, de Dél-Afrikában is. Chilében a mai aimara indiánok ősei készítettek ilyen rajzokat. Észak-Amerika szintén gazdag leletekben. Megtalálható ez az ábrázolási mód Ázsiában is: például Baskíriában, a Csukcs- földön, az Amúr vidékén- Még Ausztráliában, Sid- neytől északra is találtak régi kőbe vésett rajzokat. Ez a széles körű elterjedtség azt bizonyítja, hogy átfogó, minden népnél kialakult művészi tevékenységről van szó. HogV pontosan milyen célokat szolgáltak ezek az alkotások, arról csak feltevéseink vannak. Az egyik elképzelés szerint az egyes állatfigurák ábrázolásával a vadászat sikerét, a szaporodás serkentését kívánták elérni. Más vélemények szerint az embert csupán művészi tevékenység vezérelte. A lascauxi barlang kép»ei talán egy szájhagyomány útján átadott mítoszt mesélnek el. Az egymást követő generációk szinte „belefestették” múltjukat ezekbe az állatalakokba. A barlangképek főszereplője mindig valamilyen állat. Az ábrázolás módja tükrözi a művészi tevékenység fejlődését. Először az állat körvonalai jelennek meg- A körvonalak érzékletesebbé tételét később már színek segítik elő. Majd mind johban előtérbe kerülnek a belső formák, az alkotók felhasználják a térhatást, a fény és az árnyék játékát. A színek választéka nő, a mozgás ábrázolása is fontossá válik. Az állatalakok lassan jelképpé alakulnak át. Hogy ez a folyamat egy egyenes vonalú fejlődés eredménye-e vagy sem, azt ma még nem tudjuk eldönteniA barlangképek folytatásai a sziklaképek. Ezek jóval később keletkeztek. Főalakjuk mindig az ember. Árnyképszerűen tudósítanak a mindennapi életről, annak apróbb-cseprőbb eseményeiről. A régész, a történész, az antropológus számára soksok izgalmas kérdést rejtenek ezek az őskori ábrázolások, de nagy hasznára válhatnak a zoológusnak is, aki ezekből arra következtethet, milyen volt akkor az állatvilág, illetve milyen volt akkor az állatoknak és az embernek a kapcsolataA rajzok arról mesélnek: milyen állatokat ismertek, milyenekre vadásztak, milyen éghajlat alatt éltek elődeink. Vélhetnénk, hogy az állatábrázolásokból következtethetünk az egyes állatfajok gyakoriságára, elterjedtségére is. Ez azonban nem így van. Az őskori művészeket témájuk megválasztásában bizonyára számos általunk ismeretlen tényező befolyásolta, amely független volt az állatok tényleges gyakoriságától- így, a képek nagy tárgyi pontosságát látva, legfeljebb abban lehetünk biztosak, hogy az ábrázolt állatok mindegyike élt akkor azon a területen, s a művész láthatta őket. Képünkön: antilopot ábrázoló szilklarajz Dél-Af- rikából. Sanyi ka verekszik,,. Sanyika verekszik oz iskolában. Verekedett mór oz óvodában is. Az óvó néni nem is egyszer szólt az anyukának (az apukát három éven át egyszer sem látta), hogy baj van, mert Sanyika állandóan verekszik.- Nem is az a nagy baj, hogy verekszik — mondta az óvó néni, hiszen minden fiú ezt teszi, de Sanyika okkal, ok nélkül, a legkisebb vélt sérelemre — üt. Verekszik, ha egy játékot nem vehet ki a másik kezéből, verekszik, ha az asztalnál nem ő kap először, verekszik, ha a sétához sorbaáll- nak, ha a játszótéren szerét ejtheti. Ugyanez van most az iskolában. A tanító néni üzenőfüzetben már háromszor hívta az anyukát, mire az végre bement. A tanító néni is panaszkodott. Már félnek Sanyikától a gyerekek, nem akar senki mellé ülni, mert zavarja a társát. Ha óra alatt hozzászól a társához, és az csendre inti, akkor a pad alatt csendben belecsíp, utána pedig a szünetben jön a haddelhadd. A tanító néni —, mint mondta — már mindent megpróbált szép szóval, büntetéssel. Olyankor Sanyika meghúzza magót -, aztán mintha mi sem történt volna, folytatja a verekedést. Legutóbb szülői értekezleten az egyik szülő hozta szóba: a kisfiát olyan csúnyán megverte Sanyika, hogy véres lett a szeme, orvoshoz kellett vinni. Erre aztán megindult a szóáradat, legalább tizenöt szülőnek voft személyes panasza a verekedős Sanyikára. Végül is a mama nem hallgathatott tovább, szót kért: — Nagyon sajnálom — mondta —, de én igazán nem értem, 'miért verekszik a gyerek. Ahányszor csak megtudom otthon, hogy verekedett, jól elverem. De kap még az apjától is, amikor az hazajön. Megígérem, kedves szülők, hogy ma nagyon el fogom verni Sanyikat! Amikor vége lett a szülői értekezletnek, a tanítónő visz- szatartotta Sanyika édesanyját. Csak ennyit kérdezett tőle: — Anyuka, nem lehet, hogy Sanyika éppen azért verekszik, mert otthon folyton őt verik?! A mama csodálkozó szemekkel nézett: — Gondolja? Gondolja a tanító néni?!... Hogy még ez soha nem jutott oz eszembe... • Talán még nem volt késő a figyelmeztetés. Talán. (sórdi) Szerb fájház Kásádon A Baranya megyei Kásád egyik jellegzetes épületéből tájházat alakítottak ki. Fotó: Got Wald Károly
