Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 6. szám

Egy tanácselnök vallomása Összefogással eredményeket lehet elérni... Mátranovákon születtem, Salgótarjánban lakom, és a Mátraterenyei Nagyközségi Tanács elnöke vagyok. Iga­zán jól érzem itt magam, a sok jó szándékú ember kö­zött — vallja mindjárt a beszélgetés elején önmagá­ról Aranyos Ferenc tanács­elnök­Pedig igen nagy varga­betűt tett meg az elnök, amíg visszatért szülőfalujá­ba. A felkérés után nem sokat gondolkodott azon, hogy a megyei tanács ap­parátusát felcserélje a köz­ségi munkával. — Én valóban hazajöt­tem. Édesapám bányász volt, édesanyám az akkori időknek megfelelően ház­tartásbeli. A gimnázium el­végzése után szinte rögtön következett a nagy ÉLET- Voltam katona — KlSZ-es- ként ott ismerkedtem meg a mozgalmi élettel. Jártam bentlakásos pártiskolára, el­végeztem az államigazga­tási főiskolát, az esti egye­tem speciális tanfolyamát. Párttag még a katonaság­nál lettem, éppen most húsz éve. Végeztem KISZ-mun- kát, ott voltam a megyei tanács szakszervezeti bizott­ságában. Mit még magam­ról? Megnősültem, két gyer­mek édesapja vagyok- A fe­leségem az öblösüveggyár­ban főosztályvezető. Én a tanácsnál kezdtem, azóta is ott dolgozom. Voltam a me­gyei tanács vízügyi csoport­jánál, az utolsó két évben a hatósági csoportot vezet­tem. . • És 1986 szeptembe­rében megkerestek az itte­ni emberek képiselői. Csak annyit kérdeztek: nem jön­nél-e haza, nem vállalnád-e el a községi tanács elnöki tisztét. A sok huzavona, s végül egyetértés után ki* mondtam az igent, s a múlt év január 28-án, lassan egy éve, megválasztottak ügy­vezető elnöknek-.. S hogy mennyire ismerik, tisztelik és szeretik Aranyos Ferencet Mátraterenyén, ar­ról nagyon könnyen meg he­het győződni. Én akkor jöt­tem erre rá, amikor végig­jártuk a négy település ut­cáit, s ha nem volt idegen, akivel találkoztunk, az biz­tosan köszöntötte. — Ilyenkor megerősödik bennem az elhatározás: nem lett volna szép tőlem visz* szautasítani a megelőlege­zett bizalmat azoktól az em­berektől, akik gyermekko­rom óta ismernek. Éreztefti, hogy itt összefogással ered­ményeket lehet elérni! Pe­dig nem a legjobb időben vállaltam a tisztséget- De bíztam az emberiek akara­tában, s abban, hogy a fel­adatokat meg tudjuk olda­ni. .. Miben tudtunk egy év alatt előbbre lépni? — teszi fel szinte önmagának a kérdést. — Elsősorban a la­kosság életkörülményeinek, közérzetének javításában- Növekedett a vállalkozási kedv, javult a gazdasági egységekkel való kapcsolat — akár a bányáról, a Ganzról, a Páva Ruhagyár­ról, az áfészről, a kereske­delmi egységekről legyen is szó. Jó a kapcsolat a belső munkatársakkal. Fiatal a gárda, de felnőtt ahhoz, hogy a tanácsi szinten tud­jon dolgozni. Sorolja, mi minden válto­zott meg az utóbbi akár egy évben is Mátraterenye köz- igazgatási területén. Ha csak az új hentesüzletet, az új postát, a megifjodott bá­nyatelepi üzletházat említi is az ember, mind-mind a tanács, a gazdásági egysé­gek, az emberek összefogá­sának gyümölcse­— Mi azt valljuk, hogy a jövőben nemcsak tartani kell a színvonalat, hanem tenni is kell az emberekért. Már elemeztük az idei és a távolabbi feladatokat, ter­veket. Feladat pedig van bőven. Most nem sorrendi­ségében mondanám. Célunk, hogy 1989 első felére, határ­időre elkészüljön a hatvan- millió forintos költséggel létesítendő ivóvízvezeték­rendszer. — A megyei támogatást arra szeretnénk felhasznál­ni, hogy az új postaépületben létrehozzuk a kétszáz állo­másos crossbar telefonköz­pontot, hiszen a központ bő­víthető. Sok az intézményünk. Ezért arra törekszünk, hogy az oktatási intézményeink­nél a szintentartást megva­lósíthassuk. Elavultak az egészségügyi létesítményeink is, korszerűtlenek. Itt is lépni kell. A közvilágítás? Szükséges a folyamatos kor­szerűsítés- Sorolhatnám to­vább feladatainkat. — Ezek rangsorolása a lakosság egyetértésével tör­ténik majd. Tudom, hogy sok jó szándékú ember él és dolgozik közigazgatási te­rületünkön. Éppen ezért, ha értelmes célokat határo­zunk meg számukra, szá­munkra, akkor ott vannak a megvalósításnál is. ígér­getéssel ma már nem lehet előre lépni- Nyíltság kell, hiszen így kamatoztatható a jó szándék! Aranyos Ferenc ma „hi­vatalos” elnöke a Mátrate­renyei Nagyközségi Tanács­nak: a legutóbbi pótválasz­táson bizalmat szavaztak néki az állampolgárok. Somogyvári László Természetvédelmi területek a fővárosban A budapesti helyi jelen­tőségű természetvédelmi te­rületek és természeti érté­kek fokozottabb védelmére társadalmi természetvédel­mi szolgálatot hív életre a Fővárosi Tanács ipari és me­zőgazdasági főosztálya. A szervezőmunka már meg­kezdődött: a természetvédel­mi feladatokhoz nélkülöz­hetetlen anyagi erőforrások előteremtésére patronáló, adományozó, illetve védnök­séget vállaló szervezetek ke­resnek, számítva a társadal­mi és mozgalmi szervek tá­mogatására is. A. fővárosban jelenleg 24 helyi jelentőségű természe­ti érték áll védelem alatt; földtani képződmények, bo­tanikus kertek, arborétu­mok, növénytani ritkasá­gokat őrző magánkertek, a budapesti gyógyforrások, s egyes fák szerepelnek kö­zöttük. Egy, a napokban összegzett vizsgálat szerint a természeti értékek meg­óvásával, fenntartásával és bemutatásával kapcsolatos feladatokat a védetté nyil­vánításkor kijelölt termé­szetvédelmi kezelők alap­vetően teljesítették. A ter­mészeti értékek állapota megfelelőnek ítélhető. A gyógyforrások és -ku­tak karbantartási munkáit a fővárosi fürdőigazgató­ság rendszeresen elvégzi; s időről időre bakteriológiai és kémiai vizsgálatokat is tart. Gondot jelent viszont a termálkutak vizének szinte állandó hőfokcsökkenése, a Lukács fürdő langyos for­rásainak időszakosan válto­zó mértékű bakteriális szennyeződése, ami főként a József-hegyi területek csa­tornázatlansága, az engedély nélküli szikkasztás miatt kö­vetkezik be. A jelentés a jó példák között említi meg a hajda­ni mocsárvilág egyetlen fennmaradt területét, a XVII. kerületi Merzsét, amelynek megőrzéséről az ott gazdálkodó termelőszö­vetkezet gondoskodik. Ami­óta védett a terület, itt-ott, borzvárak is fellelhetők rajta. Biológusok vélemé­nye szerint szükség lenne a mocsár részleges kotrásá­ra, mert a környező terüle­tekről ideszálló por a mo­csár feltöltődésével fenye­get. Pénz hiányában azon­ban e munkálatokról csak a következő tervidőszakban lehet szó. A szakemberek rendszere­sen járják a várost, s nyil­vántartásba veszik a feltét­lenül megóvandó területe­ket, értékeket. Javaslataik szerint védelemre érdemes az I. kerületi Pálya utca és Mészáros utca kereszteződé­sében álló három vadgeszte- nyefa, a II. kerületben a „Ruprecht-kert” területén lévő szelídgesztenyés és fe- ketefenyő-csoport, a Hein­rich István út 5. szám alat­ti olimpiai emléktölgy, a Kondor út 5—7. szám alatti libanoni cédrus, a XII. ke­rületben a Martinovics- hegy, Csepelen pedig a Tamariska-domb. Sorozatgyártás az idén Konstruktőrök újdonságai A Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyár 8 fős konstruktőrcsoportja jó eredményeket tudhat maga mögött. Múlt évben munká­juk nyomán nem kevesebb, mint 5 termék, illetve ter­mékcsalád sorozatgyártása indult meg a gyárban. Az újdonságok között voüt a Variant tűzhely 4 változata. Ennek érdekes­sége, hogy egyszerre üze­meltethető gázzal, illetve elektromos energiával. A csoport fejlesztette ki a Servant nevű szilárdtüzelé­sű, automatikus telesít- ményszabályozással ellá­tott kályhát. Munkája nyo­mán a két főzőhelyes gáz­tűzhely immár négy válto­zatban kapható a boltok­ban. A nyári szabadtéri összejöveteleken készülő fi­nom falatokhoz pedig a Puszta és a Mini grill faszén' tüzelésű sütőt kínálja a tűzhelygyár. A múlt évben már befe­jezték az Alfa Lux szilárd- tüzelésű tűzhely, továbbá a Servant tűzhely 7 kwaittos és sugárzóablakos (kandal­ló jellegű) változatának tervezését. Sorozatgyártá­suk az idén kezdődik meg. Kilencven napra minden országba Világútlevél Mérsékelt forgalom a megyében Csak ilyen kevesen van­nak?! — adott hangot ki­sebb csodálkozásának az egyik ügyfél a folyosón a salgótarjáni rendőrkapi­tányságon, szerdán, kora délután. Tehette ezt azért is, mert az év első napjaiban a híradások Budapest egyes kerületeiből hosszú sorokról számoltak be, ahol útlevél­kérelem beadására vártak. Magyarázattal Szalontai Lászlóné dr., rendőr száza­dos, a kapitányság igazga­tásrendészeti osztályvezető­je szolgált. — Valóban mérsékelt a forgalom. Salgótarján ha­tármenti város, innen leg­többen Csehszlovákiába utaz­nak, s ide még érvényesek a régi útlevelek. A kisebb forgalom másik oka, hogy az utazási irodák is keve­sebb utat szerveztek január- februárra. Mi az első há­rom napon százhúsz kérel­met iktattunk. Legtöbben csak arról érdeklődtek, jó-e még a régi útlevél, lehet-e még azzal utazni. Ez a mérsékelt forgalom jellemző egyébként az egész megyére; Az év elején hatályba lé­pett új rendelkezés a ma­gyar állampolgárok alapve­tő jogaként rögzíti azt, hogy külföldre utazhatunk, és a világ összes országába több­szöri kiutazásra szóló útle­velet válthatunk ki. Ezzel összefüggésben a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényerejű rendelet és a belügyminiszter ren­deleté több új — a régitől eltérő — szabályozást írt elő. A leglényegesebb változá­sokról Telek Albin rendőr őrnagytól, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság igaz­gatásrendészeti osztályveze­tőjétől kértünk tájékoztatást. — A leglényegesebb vál­tozás : az útlevél iránti ké­relmet a rendőrkapitánysá­gokon kell benyújtani az elő­renyomtatott útlevélkérő la­pon, ötszáz forintos illeték- bélyeget mellékelve... — Ügy tudom, hogy az új útlevelet újfajta kérőlapon kell igényelni, s ez mosta­nában még nem kapható. — Igen, sajnos ezek az új­fajta kérőlapok nem készül­Három nap alatt 120 kérelmet iktattak (fotó: Bábel L.) — Utazhatok-e még és meddig a meglevő érvényes piros, vagy kék útlevelemmel továbbra is külföldre, vagy újat, a világútlevelet kell kiváltanom? — Ha azoknak az útleve­leknek az érvényességi ide­je még nem járt le, lehet vele utazni. A szocialista or­szágokba szóló piros útleve­lek ez év végéig még érvé­nyesek lesznek. Továbbra is lehet utazni az 1984-től ki­váltott kék útlevéllel is, ha ahhoz megvan a betétlap, azaz a kiutazási engedély. — Lényeges új eleme a mostani szabálynak, hogy a 18 éven aluliaknak is a külföldre utazáshoz egyéni útlevelet kell váltaniuk. Ki­nek kell ezt intézni és ho­gyan? — Igaz, hogy a kiskorú­aknak is egyéni útlevél kell ezek után az utazáshoz, de ők útlevélikérelmet önállóan nem nyújthatnak be. Ezt helyettük a szülőknek kell megtenniük, mégpedig szi­gorú eljárási szabályok be­tartásával. Ami azt jelenti, hogy mindkét szülőnek je­len kell lenni, amikor gyer­meküknek útlevelet kérnek. Ha viszont valamelyik elvált szülő egyedül neveli a gyer­meket, akkor a kérelem be­adásakor be kell mutatnia azt a bírósági határozatot, amelyik a gyermekelhelye­zésről rendelkezett a válás­kor. Itt szeretném azt hang­januártól csak az az egy bélyegző kerül az új útleve­lekbe. tek még el, de a régebbi nyomtatványokat is elfogad­juk, addig, amíg nem lesz kapható az új típusú kérő­lap. Az útlevélkérelemhez a már említett ötszáz forintos illetékbélyeg mellett, új ké­relem esetén mellékelni kell két darab igazolványfényké­pet, és a régebben kiállított útleveleket is. Nem kell fénykép akkor, ha valakinek már van olyan kék útleve­le, amelyet 1984. január el­seje után állítottak ki. súlyozni, hogy a rendőrség a 18 éven alullaknák csak útlevelet ad, de a gyermek külföldre utazásának fele­lősségét a szülőknek kell vállalnia. A 14 éven aluliak kérelmét csak a szülő írhat­ja alá. — Ezelőtt a gyermek ki­utazását lehetővé tette az is, hogy fényképét beragasztod ták, nevét, adatait beírták a szülő útlevelébe. Ilyen út­levéllel utazhat-e még a gyermek? — A már említett érvé­nyes piros és kék útlevél­lel igen, utazhat a szülővel ilyen módon továbbra is a gyermek, de, ha a szülő új világútlevelet kér, illetve ké­ri a kék útlevélbe a világ összes országába szóló ki­utazási engedély bebélyeg- zését, akkor abban a gyer­mek fényképét érvénytele­nítjük, s egyéni útlevelet kell- ilyenkor váltani a gyermek részére. Egyébként az 1984. januárja után váltott útle­vélnek a világ összes orszá­gába szóló érvényesítésé­ért is ötszáz forintot kell fizetni. — Milyen egyéb lényeges változásokat hozott még az új rendelet? — A régebbi 30 napos kinttartózkodási idő helyett érvényességi idején belül a magáncélból váltott útlevél 90 napos külföldön tartóz­kodásra jogosít. Nyugdíjasnál, vagy az öregségi nyugdíj- korhatárt betöltő személynél pedig a 90 napot meghala­dó külföldön tartózkodásra sem kell külön engedély. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ezek a mi, magyar rendel­kezéseink, de a befogadó országok, illetve azok kül­képviseleti szervei, ahol a vízumot be kell szerezni, ennél rövidebb időtartamot is előírhatnak az ott-tartóz- kodásra. — Ha már erről szólt, me­lyek azok az országok, aho­vá vízummentesen lehet utazni? — Régóta nem kell vízum a szocialista országokha. Ví­zummentes kiutazásra van továbbá lehetőség Mongóliá­ba, Máltára, Nicaraguába, Kubába, Finnországba, Auszt­riába és Svédországba. Az új útlevél önmagában nem jogosít külföldre utazásra. Amely országokkal nincs vízummentes egyezményünk, azoknál továbbra is be kell szerezni a vízumot. — Mennyi az útlevélkére­lem elintézési határideje, az esetleges gyorsítás illeté­ke, s kik nem kaphatnak útlevelet? — Az ügyintézési határidő 30 nap. A sürgősségi kére­lem illetéke 100 forintról 200 forintra emelkedett, s nőtt a fellebbezés illetéke is, je­lenleg 300 forint. A rendelet részletesen felsorolja, kik nem kaphatnak útlevelet. Eb­ből csak kettőt említek. Nem adható útlevél annak, akit végrehajtandó szabadság- vesztésre ítéltek és büntetett előéletű. És megtagadható az útlevél kiadása attól, aki ellen jelentős mértékű adó­zási kötelezettség elmulasz­tása miatt eljárás van fo­lyamatban. Lényeges szigo­rítás továbbá az is, hogy, akinek' az útlevele neki fel­róható okból elveszett, vagy megsemmisült, öt évig kizár­ható a külföldre utazásból. Zsély András

Next

/
Thumbnails
Contents