Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 6. szám

1988. január 8., PÉNTEK NOGRAD 3 Leltár Taron Leltár Taron a Pásztó és Vidéke Áfész 6'os számú vegyesboltjá­ban. Nyolc nap alatt kell elvégezeni a 3000 árucikk leltározását és átárazását. WSBm lf ezetöi minőség körök Japán példa — magyarosan A világ fejlett országaiban is divattá vált az, hogy a japán vezetési módszereket tanulmányozzák, elemzik, másolják, hiszen a japán gazdasági csoda egyik for­rásának a sikeres vezetést tartják. A széles körű üze­mi demokrácia előnyeire épít a japán minőségkör- mozgalom is. Egy-egy mű­hely, üzem dolgozói alkot­ják e köröket, önként, el­lenszolgáltatás nélkül. Ülé­seiket munkaidő után tartják Japánban a munkaidőhöz ugyanis csak munka tarto­zik. A minőségkörök tagjai tehát szabad idejükben ta­lálkoznak, és egy választott vezető irányítása mellett ©gy-egy olyan probléma meg­oldásával foglalkoznak, amely munkájuk minőségét emeli, javítja. Az Országos Vezetőképző Központ három évvel ezelőtt arra az elhatározásra ju­tott, hogy megkísérli a ja­pán minőségkörök példá­ját „meghonosítani” a ma­gyar vezetők körében. Az OVK-t az a gondolat vezet­te, hogy a vezetői munka minőségét is folyamatosan fejleszteni kell, a vezetői munka hétköznapjaiban is lépést kell tartani a leg­újabb tudományos módsze­rekkel, a kiválók tapasztala­taival; szert kell tenni az új vezetési technikák isme­retére; szélesíteni kell a vezetői tudást, a magatar­tástudományok, számítás- technika, a tervezés, a ha­tékony munkamódszer-ter­vezés területén. KÖZÉPPONTBAN: AZ ADÖZAS A vezetőknek folyamatos továbbképzésre van szüksé­gük. Napjainkban viszont csak nagyon ritkán és ke­vés idő adódik ilyen célok­ra. Jól összeválogatott tár­saságban, klubszerű össze­jöveteleken v/szont megbe­szélhetik egymással tapasz­talataikat, meghallgathat­nak egy-egy olyan előadást, amely problémáikban se­gítheti őket, megkérdezhet­nek sikeres vállalatvezető­ket, államférfiakat, pro­fesszorokat, és így kevés idő­ráfordítással, saját maguk által meghatározott téma­körökben hozzájárulhatnak a vezetőképzés szinte „testre- szabott” formáihoz. Az Országos Vezetőkép­ző Központ 20 éves fennál­lása során igen széles kö­rű, nagyszámú vezetővel került kapcsolatba. Sokan több tanfolyamot is végez­tek az OVK-nál, mások egy- három éves vezető-utánpót­lási iskolába jártak, szer­teágazók az OVK vállalati kapcsolatai is. Nem jelentett gondot az, hogy az OVK volt hallgatóira támaszkodva, a vezetői minőségkörök orszá­gos hálózatát építse ki. Kezdetben csak a volt hall­gatókból alakultak e körök, később az érdeklődők is csatlakozhattak. Napjaink­ban 26 ilyen vezetői minő­ségkor működik, 16 Buda­pesten, 10 pedig más váro­sokban. A területi adottsá­gokból adódott, hogy a bu­dapesti vezetői minőségkö­rök szakmai-ágazati ala­pon szerveződtek, míg a többiek megalakulásánál a földrajzi szempontok vol­tak irányadóak. A minőségkörök három­éves múltjuk során igen változatos témákkal foglal­koztak — általában negyed­évenként szervezett össze­jöveteleiken. 1986-ban az érdeklődés az új vállalatirá­nyítási formákra, a válla­lati tanácsok működésére irányult, e témák a legtöbb vezetői minőségkörben vita­témaként szerepeltek. 1987- ben az új adózási rendszer témája állt az érdeklődés középpontjában. Dr. Kupa Mihály a Pénzügyminiszté­rium részéről, és Rák György az Országos Tervhivatalból több alkalommal is előadá­sokat tartottak a témáról különböző minőségkörökben. W-M ,x­Államtitkárok MASOK A tagok közösen határoz­zák meg, hogy milyen té­máról kívánnak eszmét cse­rélni. Éppen ezért a sokszí­nűség jellemzi a programo­kat. Ennek illusztrálására néhány program-téma az el­múlt évekből: kezdő szak­emberek beilleszkedési prob­lémái, a munkahelyi közér­zet konfliktusai; a vezetői halálokok témája; a terme­lékenység növelésére alkal­mazott Maymard-módszer ta­pasztalatai; az igazgatói pá­lyázatok veszteseinek prob­lémái ; számítógépes vezetői módszerek; ösztönzés, moti­válás, emberi tényezők; ha­gyományos és új vállalatirá­nyítási formák összehasonlí­tása ; vállalati, gazdasági munkaközösségek szerepe a magyar gazdaságban; gaz­dálkodószervezetek, szerző­déses kapcsolatai, jogi témái. Három év számtalan prog­ramjának ismertetése nem fér be egy rövid felsorolás­ba, amilyen színes, változa­tos a minőségkörök szemé­lyi összetétele, annyira sok­féle témák szerepeltek a programokban. Az előadók között találunk államtitká­rokat; dr. Hutás Imre egész­ségügyi, Horváth Ferenc ipari államtitkár időszerű feladatokról, dr. Fodor László és Zányi Jenő a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnök- helyettesei is aktuális té­mákban szóltak hallgatósá­gunkhoz. A gazdaságirányítás veze­tő szervei részéről a minő- ségkör-összejöveteleken igen sokan nyújtottak tájékozta­tást: az Ipari Minisztérium, az Országos Anyag- és Ár­hivatal, a MÉM, az OT, az OMFB neves képviselői kö­zül többen is szerepeltek már minőségkör-előadóként. Tu­dós professzorok, kutatóin­tézetek képviselői és válla­lati tapasztalatokról szá­mot adó vezetők jelentek meg és tájékoztatták hallga­tóikat. Több száz ülést tartottak már a vezetői minőségkörök- ben, és az érdeklődés még ma is fennáll. A három év után tehát leszűrhető már a tapasztalat: igény van ar­ra, hogy a vezetők sajátos, önállóan irányított módon találkozzanak, és ott kicse­réljék tapasztalataikat, meg­vitassák aktuális témáikat és problémáikat. KÖZÖS FÓRUM Tíz minőségkörben meg­alakulás óta irányít az a vezető, akit a tagok há­rom évvel ezelőtt választot­tak meg. E tíz közül ketten megyei körökben dolgoz­nak: Sült Tibor a salgótarjá­ni kör vezetője, a kerületi bányaműszaki felügyelőség hivatalvezetője; Friedrich József, a Kunság Volán mű­szaki igazgatóhelyettese pe­dig a kecskeméti minőség­kor vezetője. A legösszeko- vácsolódottabb vezetői mi­nőségkört Pécsett találjuk: Kabács Béla, a Dél-dunán­túli TÜZÉP Vállalat igaz­gatója a minőségkör-moz- galom lelkes hívének vall­ja magát. Veszprémben ép­pen nemrég történt váltás a vezetői minőségkor élén: Budavári László vezérigaz­gató-helyettest a Bakony Művektől Scher József, a Veszprém Megyei Beruházá­si Vállalat igazgatója kö­vette. A minőségkörök vezetői „elsők az egyenlők” között. Szervezik a programokat, értesítik tagjaikat a kö­zösen választott témák idő­pontjáról és helyéről. Az Országos Vezetőképző Központ a körök működését patrónusai útján támogatja, akik az intézet vezető mun­katársai. Segítenek a kapcso­lattartásban, a programok megválasztásában, az elő­adók felkérésében. Egy alkalommal évente közös fórumot tartanak a minőségkörök és az OVK vezetői. Október 30-án már harmadízben rendezték meg ezt az ÓVK székházában, Budapesten. A program: egy­részt visszatekintés az elmúlt évre, hogyan alakult a mi­nőségkörök működése; más­részt előretekintés a kö­vetkező évre, az OVK ugyan­is ilyenkor ismerteti első ízben következő évre terve­zett oktatási programját. Az ismerős arcok és az érdeklődésre számot tartó témák a japán példát idéz­ték: e találkozó is a közös célt, a vezetői munka töké­letesítését szolgálta. H. T. Szakszervezeti ellenőrök a fogyasztók érdekvédelméért Beszélgetés Sárié Béla SZBBT-títkérral Jelentősen megnőtt a szabadáras termékek részará­nya. Ez olyan veszéllyel is járhat, hogy egyesek elfe­ledkeznek a tisztességes árról, figyelmen kívül hagy jáfc a kereslet és kínálat törvényét, esetleg különbö­ző módokon mesterséges keresletet teremtenek. A megye lakossága aggódik, hogy az 1987-ben is gyorsan emelkedett árak az új esztendőben nem rál- nak-e ellenőrizhetetlenné. A kormány szerint 1988- ban szigorúan irigyelik az árak betartását. Ebben a munkában milyen szerepet vállal magára a szakszer­vezeti kereskedelmi társadalmi ellenőri hálózat? Kérdéseinkre Sarló Béla, az SZMT titkára válaszol. — Ma már több szerv foglalkozik a kereskedelem állami, illetve társadalmi ellenőrzésével. Ebben a sze­reposztásban mit vállal magára a szakszervezeti tár­sadalmi ellenőri mozgalom? — A szakszervezeteik, mint a bériből és fizetésből élő dolgozók érdekképvise­leti és érdekvédelmi szer­vei, kötelességüknek tart­ják, hogy — más szervek­kel együtt — ellenőrizzék a kereskedelem boltjait, va­lamint a fogyasztási szol­gáltatást nyújtó üzleteket, védjék a vásárlókat. Im­már 35 éves tevékenység igazolja, hogy az állami feladatok elvégzését jól egészítik ki a társadalmi el­lenőrök munkája. Az SZMT nemrégiben érté­kelte a megyében folyó, szakszervezeti társadalmi ellenőrzés legutóbbi öt évét. Ez időben évente 6—8 ki­emelt témavizsgálatban vettek részt az ellenőrök. A megyében tartott több mint 3300 célellenőrzésből min­den negyediket szakszer­vezeti kereskedelmi társa­dalmi ellenőr végzett el. A feltárt hiányosságok, sza­bálytalanságok és az ellen­őrzések egyéb tapasztalatai hatékony intézkedés meg­tétele érdekében eljutottak az illetékes állami szervek­hez. — Milyen kedvezőtlen je­lenségek lakadályozták az eredményesebb munkát? — A társadalmi ellenőr­zés irányításának szemé­lyi, szervezeti feltételeit nem tudtuk folyamatosan biztosítani. Az SZMT-n belül is többször változott az e területtel foglalkozó munkatárs személye. Akadt hiányosság az ellenőrök köl­csönös tájékoztatásában, a koordinációban. A munka­időalap védelme érdeké­ben csökkentettük a mun­kaidőben végzett ellenőrzé­sek számát, ugyanakkor a munkaidőn kívül végzett te­vékenységet sokan nem vállalták. Az ellenőrök fel­készítése, továbbképzése, munkájuk erkölcsi, anyagi elismerése sem fejlődött kellően. — Nemrég fejeződött be a megye üzemeiben, válla­latainál a társadalmi ellen­őrök újjáválasztása. Mik a követelmények velük szemben? — Az SZMT irányítása aiatt a szakszervezeti bi­zottságok készítették elő és bonyolították le a választá­sokat. Feddhetetlen előéle­tű, erkölcsileg, politikailag alkalmas szervezett dolgo­zókat választottak meg, akik képesek a jogok gya­korlására, a kötelességek betartására. A 64 alapszer­vezetnél megválasztott 208 fő, a tagság megbízása alapján vizsgálja, hogy az üzletek, valamint a szolgál­tatóhelyek dolgozói betart­ják-e a fogyasztók érdeke­it védő rendelkezéseket. Ki­emelt figyelmet fordítanak a fogyasztói árakra, a szol­gáltatási, a vállalási díjak­ra, azok feltüntetésére, az osztályba sorolásra, a minő­ségmegőrzési határidőkre, a mérés és számolás sza­bályszerűségére, a fizetési jegyzék, a számüa helyes­ségére. Szigorúan ellenőr­zik a mérlegek és mérő­eszközök hitelességét, sza­bályszerű használatát, a vásárlók tájékoztatását, a jótállási, szavatossági jo­gokra vonatkozó rendelke­zések betartását. Vizsgál­ják a dolgozóknak a fo­gyasztókkal szembeni ma­gatartását, a kiszolgálás módját, a helyiségek tiszta­ságát, az előírt egészség- ügyi rendelkezések megtar­tását. Az ellenőrök 60 szá­zaléka — 125 fő — új tiszt­ségviselő. — Manapság a hivatásos, felkészült állami ellenőrök­nek is komoly gondot je­lent az árak realitásának, a drágulás jogosságának a megállapítása. Mi szüksé­ges ahhoz, hogy az újon­nan választott ellenőrök, Jól képviseljék dolgozó­társaik érdekeit? — A megyei tanács ke­reskedelmi és iparú, osztá­lyával, más, területileg il­letékes állami szervvel együtt gondoskodnunk kell a megválasztottak szak­mai alapképzéséről és fo­lyamatos továbbképzésérőL Az első lépéseket a telepü­lésközpontokban, a munka­idő után szervezett gyors, felkészítőkkel már megtet­tük. Szakcsoportok létreho­zásával — négy fő területre koncentrálva — speciális te­vékenységre tesszük alkal­massá ellenőreinket. A ve­gyes iparcikkek, ruházati — textilipari árük, élelmi­szerek, vendéglátóipari té­makörökre szervezett cso­portok értenek majd szak­területükhöz. — Az SZMT milyen for­mában kívánja összehangol­ni a területileg illetékes állami szervek képviselői­vel az ellenőrzési mun­kát? — Alapvető változás, hogy — a SZOT-elnökség hatá­rozata szellemében — a tár­sadalmi ellenőrzést me­gyénkben a szakszervezetek városi, nagyközségi bizottsá­gai irányítják. Erre kislét* számú bizottságokat mű­ködtetnek, melyeknek tag­ja ■ a helyi tanács képvi­selője is. ök elemzik, ösz- szegzik a célvizsgálatok, az önállóan kezdeményezett, ellenőrzések helyi tapasz­talatait. Az SZMT tovább kívánja javítani együttmű­ködését a területileg illeté­kes állami ellenőrzőszer- vékkel. Igényeljük a taná­csi szakigazgatási szervék, a KÖJÁL, a minőségellen­őrző intézet és mások szak­mai segítségét. Csak össze­hangolt tevékenységünk szolgálhatja hatékonyan a lakosság fogyasztói érdek- védelmét. Venesz Károly Takarékos fénycsövek Az ország egyik legna­gyobb iparvállalata^ a Tung­sram Rt. múlt évi árbevé­tele 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit- Jelentős eredményként könyvelhetik el, hogy a ha­zai piacra 17 százalékkal több korszerű fényforrást szállítottak, s még az év vé­gi lakossági felvásárlások idején sem tartoztak gyárt­mányaik a hiánycikkek kö­zé. Exportbevételeik is nö­vekedtek, különösen a kon­vertibilis elszámolású pia­cokról, ezekbé az országok­ba 8 százalékkal több ter­méket exportáltak, mint ko­rábban. Az idén a Tungsram mint­egy 5 százalékos termelés- növekedést irányoz elő. Egyelőre hazai megrende­lésre, később esetleg ex­portra is gyártanak majd modern elektronikai termé­keket, köztük a különböző klinikáknak orvosi lézere­ket, továbbá robotelektro- niikai egységeket. Megkezdik több új ener­giatakarékos termék tömeg- gyártását, köztük a kom­pakt fénycsövekét­A B«4»pe*ii kaÍM«»«;armMi gyáréba« ZH tilt terméket k*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents