Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
1988. január 30., SZOMBAT NOGRAD 3 II Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) Az ipari termelés 3,7 százalékkal, az előző évinél gyorsabb ütemben emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 3,2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké 9,9 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladóan bővült a magánkisipar tevékenysége. A nem ipari szervezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mérsékelt volt. Az év folyamán a külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok száma 24-ről 59-re emelkedett. A' vállalati gazdasági munkaközösségek száma tovább bővült. A kisiparosok száma ugyancsak nőtt. I fő termelőágazatok jellemzői Legnagyobb mértékben az építőanyag-ipar és a vegyipar fokozta termelését 6,9, illetve 6,2 százalékkal. A gépipar termelése az átlagnak megfelelően 3,8 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek exportja 5 százalékkal nőtt, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel fokozódása révén. Konvertibilis exportjukat kiváltképp a vegyipari, a könnyűipari és az élelmiszer-ipari vállalatok növelték. A gépipar tőkésexportja a tervezettől eltérően nem nőtt. A vegyipar devizakitermelési mutatója — elsősorban a növekvő árak következtében — javult, a gépiparé romlott, bár még így is a legkedvezőbben termeli ki a devizát az exportorientált ipari ágazatok között. Az ipari értékesítésben, főként az év végi felvásárlások hatására, emelkedett a belföldi célú eladások aránya. A lakosságnak eladott termékek mennvfsége 3,6 százalékkal bővült, köztük az építőanyag-ipari termékeké 13,8 százalékkal, a vegyipariaké 8,5 százalékkal, a gépipariaké 8 százalékkal. Az ipar belföldi célú értékesítésének ar- szjntje 3,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A nagy- és kiskereskedelem számára értékesített termékek árszintje csaknem 6 százalékkal nőtt. Az ‘Parban foglalkoztatottak száma a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal csökkent. A vállalati eredmény és a jövedelmezőség emelkedett. A többleteredmény a termelésnél kissé mérsékeltebben növekvő költségekkel, az előző évinél magasabb értékesítési árakkal és a költségvetési támogatásokkal függ össze. Az építőipari szervezetek 1987-ben több építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1986-ban. Az építési kereslet élénkült. 1987-ben az előző évinél 17—18 százalékkal kevesebb, mintegy 57,2 ezer lakás készült el. A lakások 13,7 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, jelentős részben építési kölcsön .igénybevételével épült fel. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése, a tervezett növekedéssel szemben, főként a kedvezőtlen időjárás miatt, némileg elmaradt az 1986. évitől. A növénytermelés kb. 4 százalékkal csökkent, az állattenyésztés mintegy 1 százalékkal növekedett. 1987-ben összesen 14,1 millió tonna gabona termett, közel annyi, mint az előző évben. Cukorrépából 4,2 millió tonnát takarítottak be, 12,4 százalékkal többet az 1986. évinél. Zöldségfélékből 2 millió tonnát, az előző évinél 3,6 százalékkal többet termeltek. A burgonyatermés 220 ezer tonnával, 17 százalékkal csökkent. 1987-ben 1,5 millió torina gyümölcs termett, az előző évi jó termésnél mintegy 16 százalékkal kevesebb. Az alma mellett körtéből, kajsziból és őszibarackból volt gyenge a termés. Szőlőből az előző évi termésnél egynegyeddel kevesebbet, 505 ezer tonnát szüreteltek. A gazdaságok állatállománya 1987. december 31-én kisebb volt, mint egy évvel korábban. A sertésállomány 8,2 millió darabot tett ki, ami 5,4 százalékkal kevesebb az év elejinél. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3.5 százalékkal, 1 millió 664 ezer darabra csökkent. A tehénállományon belül a tejhasznosítású fajták aránya növekedett. A vágóállat-termelés több mint 3 százalékkal növekedett és összesen 2,3 millió tonnát tett ki. A vágósertés- és a vágóbaromfi.; termelés emelkedett, vágómarhából lényegében az előző évinek megfelelő mennyiséget termeltek, míg a vágójuh termelése csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből némileg többet, gyapjúból az előző évivel azonos mennyiségét, tyúktojásból annál valamivel kevesebbet termeltek a gazdaságok. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült, így a mezőgazdasági ágazat bruttó termelése kissé meghaladta az előző évit Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése az előző évit megközelítő mennyiségű. 6,9 millió köbméter volt. Termeli Infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az év folyamán 6,3 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1986-ban, árutorina- kilométer-tel.iesítményük 4,2 százalékkal nőtt. Ezt mindenekelőtt a tengeri hajózás — elsődlegesen a behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó — nemzetközi szállításainak fokozódása tette lehetőyé. Emelkedett a teljesítmény a csővezetékes szállításban, valamint a közúti és városi "közlekedésben is, míg a vasúti közlekedésben csökkent. A távolsági személyszállítást 876 millió alkalommal vette igénybe az utazóközönség, ez 1,3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az utaskilométer-teljesítmény némileg meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül az autóbusz-közlekedés utaskilométerteljesítménye mérséklődött, a vasúté kissé, a légi közlekedésé számottevően emelkedett. A helyi tömegközlekedés által szállított utasok száma 1 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. Az év folyamán 70 km vasútvonalat villamosítottak. A villamosított vasútvonalak aránya 23,9 százalékról 24,8 százalékra emelkedett, az összes vontatási teljesítménynek mintegy 60 százaléka ezekre a vonalakra jut. Az év folyamán 140 ezer új személygépkocsit értékesítettek, 22 ezerrel többet az előző évinél. A kereslet kielégítésére, a járművek korösszetételének érdemi javítására a forgalmazott mennyiség nem volt elegendő. A személygépkocsi-állomány az év végén 1 millió 660 ezer volt. Az állomány átlagos kora meghaladta a kilenc évet. A távbeszélő-hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése lakossági és vállalati források bevonásával folytatódott. Az év folyamán 43 ezer új főállomást kapcsoltak be, ezen belül 31,4 ezret lakásokon. Az' ezer lakosra jutó lakásállomások száma 49,4-ről 52,4-re emelkedett. A közműves ivóvízzel ellátott népesség aránya meghaladta a 86 százalékot. A csatornázott területeken élő lakosság aránya az összlakosságon belül megközelítette a 49 százalékot. Az árvízvédelmi fővédvonalak előírt méretre való kiépítése folytatódott. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelem szerepe tovább fokozódott a gazdaságban. A kivitt áruk értéke 450 milliárd forint volt, 7 százalékkal több az előző évinél. A behozatal értéke 5 százalékkal nőtt és 463 milliárd forintot ért el. Az importkiadás 63 százalékát energia- és anyagjellegű termékek vásárlására fordították. Ez az arány 1986-ban is hasonló volt. Az energia- és- anyagimport mennyisége 2 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A behozatal közel 30 százalékát képviselő ipari késztermékek importjának volumene 6 százalékkal volt több az előző évinél. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari termékek importja ugyancsak 6 százalékkal bővült. Az 1987. évi exportbevétel mintegy 35 százalékát az anyagjellegű termékek és az energiahordozók értékesítése biztosította. Kivitelük volumene mintegy 7 százalékkal emelkedett. Főként a kohászati és a vegyipari anyagok exportja fokozódott. Az ipari késztermékek aránya az exportban csökkenő, 45 százalék volt. A beruházási célú gépek exportja csak kevéssé emelkedett. A fogyasz- tásiiparcikk-kivitel 5 százalékkal fokozódott. Rubelelszámolásokban a behozatal volumene majdnem 4 százalékkal, a kivitelé 2,5 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése az ipari késztermékek körében volt jelentős, energia- és anyagjellegű termékekből az egy évvel azelőttinél valamivel nagyobb 'meny- nyiség érkezett be. A rubelelszámolású kivi! el növekedésében szintén az ipari késztermékek, azon belül is a beruházási célú gépek fokozódó exportja játszott elsődleges szerepet. A behozatali és a kiviteli árak egymáshoz viszonyított változását tükröző cserearány-mutató évek óta tartó folyamatos romlása 1987-ben megállt; az előző évihez képest 3 százalékos cserearány-javulás következett be. Nem rubelelszámolásokban a behozatal volumene 2,6 százalékkal nőtt, a kivitelé 5 százalékkal. Az exportnövekedés kedvezőtlen szerkezetben valósult meg. A többlet elsősorban az anyagjellegű termékeknél jelentkezett. Az ipari késztermékek közül a fö1 gyasztási iparcikkek kivitele számottevően nőtt, a beruházási célú gépeké visszaesett. A behozatal, a fogyasztási iparcikkek kivitelével, minden árufőcsoportban meghaladta az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi egyenleg 1987-ben jelentős, bár az 1986. évinél kisebb behozatali többletet mutat. A nem rubelelszámolású forgalomban az előirányzott aktívummal szemben passzívum alakult ki. Ennek összege az egy évvel korábbinál kisebb volt: a tényleges fuvarfizetésekkel számítva 361 millió dollár. A rubelelszámolású forgalom 141 millió rubeles aktívummal zárult. Az 1987. év jelentős eredményeket hozott a nemzetközi idegenforgalomban. Az év folyamán 19 millió külföldi érkezett az országba, több, mint eddig bármikor. Közülük 12 millió volt a turista, 7 millió a kiránduló és átutazó. A turisták száma 11 százalékkal, az itt eltöltött idejük 10 százalékkal nőtt. A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 14 százalékkal, a szállodákban 19 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A nem rubelelszámolású idegenforgalom bevételi többlete dollárban kifejezve, mintegy 370 millió dollárt tett ki, az előző évinek majdnem kétszeresét. Lakossági jövedelem és fogyasztás 1987-ben a lakosság reáljövedelme az előző évi szinten maradt, a fogyasztás — a megtakarítások mérséklődése mellett — nőtt. A reáljövedelem szintenmaradása úgy alakult ki, hogy a nominális jövedelmek és a fogyasztói árak csaknem azonos mértékben, a tervezettnél mintegy másfél százalék- ponttal jobban emelkedtek. A terven felüli áremelkedés jelentős részben az év folyamán végrehajtott központi árintézkedések következménye. A munkások és’alkalmazottak havi átlag- keresete 1987-ben 7040 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 6220 forint volt, 8, illetve 7 százalékkal több, mint 1986-ban. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére kb. 1 százalékkal, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete mintegy 1,5 százalékkal csökkent. 'A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves összege 162 milliárd forint volt, 9,4 százalékkal több az előző évinél. Ebből nyugdíjakra 110 milliárd forintot fizettek ki, ami 11 százalékkal haladta meg az 1986. éyit. A nyugdíjasok száma egy év alatt mintegy 43 ezer fővel nőtt, 1987 végén elérte a 2 380 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1987-ben 3900 forint volt, 9,6 százalékkal több mint egy évvel korábban. 1987 áprilisában a nyugdíjasok 41 százalékának 3000 forintnál kevesebb, 14 százalékénak 5000 forintnál több volt a nyugdíja. A nyugdíjakat az év folyamán az áremelkedésekhez kapcsolódóan áprilisban és augusztusban emelték. Családi pótlékra 1987-ben 23 milliárd forintot fizettek ki, 7,1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok száma 9200-zal, a gyermekeké 31 000-rel csökkent. A kifizetett összeg növekedése a központi árintézkedések miatti pótlékemelésből származott. Gyermekgondozási segélyt és gyermekgondozási díjat 1987 végén 228,4 ezer fő vett igénybe, a kifizetett összeg együttesen 6,1 milliárd forint volt, 13 százalékkal több az előző évinél. A növekedés összefügg a gyermekgondozási díjat igénybe vevők számának emelkedésével. Egyidejűleg csökkent a gyermekgondozási segélyezettek száma. A gyermekgondozási díjat a .magasabb keresettel, vagy képzettséggel rendelkező nők egyre nagyobb mértékben veszik igénybe. A természetbeni társadalmi jövedelmek volumene — _egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szolgáltatások — mintegy 2 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árszínvonal az év egészében 8.6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett az idényjellegű élelmiszerek, az élvezeti, valamint a ruházkodási , cikkek árszínvonala, legkevésbé a tartós fogyasztási cikkeké. A lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek fogyasztása gyorsabban, a szolgáltatásoké csak mérsékelten nőtt. Az élelmiszer-fogyasztás volumene kismértékben emelkedett, az élvezeti cikkeké jelentősen mérséklődött. A ruházati fogyasztás volumene a több éve tartó csökkenés után növekedett. A többi iparcikk fogyasztásának volumene — főleg a tartós javak számottevő növekedése folytán — több mint 10 százalékkal emelkedett. A takarékbetét-állomány decernber 31-én 286.6 milliárd forint volt, 11,7 milliárd forinttal több, mint egy évvel azelőtt. A betétállomány növekedése teljes egészében a 14.4 milliárd forint összegű kamatjóyáírás- ból adódott. Enélkül számolva a lakosság nagyobb összeget vett ki a takarékból, mint amennyit új betétként elhelyezett. Egyidejűleg a kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege az év folyamán mintegy 11 milliárd forinttai emelkedett. Emellett a lakosság készpénzkészlete az előző évinél lényegesen nagyobb mértékben nőtt. Népesedés, egészségügy, oktatás 1988. január 1-jén az ország népessége 10 604 000 fő volt, 16,5 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 126 ezer gyermek született, 2500-zal kevesebb, mint 1986-ban. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 11,8 volt. Tavaly 142,5 ezren haltak meg, 4600-zal kevesebben, mint 1986-ban. Ezer lakosra 13.4 haláleset jutott. A csecsemőhalandóság csökkenése folytatódott. Ezer élveszülött közül egyéves kora előtt 17 halt meg. A megbetegedések közül 1987-ben is legnagyobb számban a heveny légzőszervi betegségek fordultak elő. Legjelentősebbek a keringési, betegségek. A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága 1Ö80 óta növekvő. 4 Az év folyamán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 49-cel, a községi fogorvosi körzetek száma 14-gvel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4,2 százalék, lényegesen nem változott. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 17 fővel. 1897-re csökkent. A működő kórházi ágyak száma az év folyamán 320-szal, 104 100-ra bővült. Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor felújítási pénzforrások hiányában a kórházi épületek állagának megóvása teljes'-, körűen nem biztosítható. Ugyanez jellemző a berendezésekre és műszerekre is, egyre nagyobb hányaduk válik elavulttá. Némi előrelépést jelent azonban az általános célú, valamint a speciális — például nőgyógyászati és kardiológiai jellegű — ultrahangos készülékek, továbbá a számítógépes tomográfok számának növekedése. A szociális otthoni helyek száma az ev végén 39 300 volt, 750-nel több, mint egv évvel korábban. A bölcsődei és az óvodai helyek száma '2,4, illetve 1 százalékkal csökkent. Az ellátottságot ez nem rontotta, mivel a megfelelő korú gyermekek száma is csökkent. Az 1987—1988. tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1 317 ezren tanulnak, 22 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma 872-vel bővült. A tanulók 39.8 százaléka, az előző évinél némileg kisebb hányada, napközis. A 8. osztályt befejezők 94,8 százaléka továbbtanul: a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középiskolák nappali tagozatain 2900 fővel, a szakmunkásképző iskolákban 2000-rel többen tanulnak, mint az előző tanévben. Gyarapodott az osztálytermek száma is: 194-gvel, illetve 94-gvel. A középiskolában tanulók egyötöde lakik diákotthonban. 198.7-ben 53 100 fő érettségizett sikeresen nappali tagozaton, 800 fővel több mint az előző évben. A felsőoktatási intézményekben 99 ezren tanulnak, ennek kétharmada nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatási intézményekben tanulók aránya azonos az egv évvel azelőttivel, 9.6 százalék. 1987-ben 24 400-an szereztek diplomát, ebből 14 400-an nappali tagozaton. Salgótarján zagyvapálfalvai városrészében korszerű otthonokban kapnak helyet a lakásigénylők, közöttük elsősorban a fiatal családok.
