Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 3. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... f is és a tanár néni is. Na­gyon sok érdekes dal és já­ték gyűlt össze, melyek kö­zül majd válogathatunk. A játékokból néhányat be is mutattunk, melyek nagy tet­szést arattak.” TORNATEREMMEL GAZDAGODVA TELEXEN ÉRKEZETT... Honismereti ház Nógrádon ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk az újság« KEDVES PAJTÁSOK! Békés, boldog új évet, jó tanulást kívánunk az 1988-as esztendőre is. Reméljük, a hólepel nélküli rövidke szün­idei kellemesen töltöttétek, s felfrissülve folytatjátok a ta­nulást, s a tudósítói munkát. ígéretünkhöz híven felmértük; negyedévet zárva, ki, mit tett le az asztalra, s az alábbi eredményre jutottunk: Lán- czi Katalin, Csécse 5, Fürkész-szakkör, Nógrádsáp 4, Moj- zes Tímea, Vanyarc 4, Végh Tamás, Mátramindszent 4, Godó Anett Salgótarján, Paulovics Henriette Rétság-Bánk, Raja Maria Diósjenö, Tolmácsi Márta Csécse 3—3 ese­ményt tartalmazó levelével segítette az Üttörősarok mun­káját. melyekért egy-egy szép könyv a jutalom. A hátunk mögött hagyott évről még jó néhány tudósítás maradt tarsolyunkban, amit most közreadunk, kinek'ki- nek hasznúra. TÉLAPÓ „Az egész világon szép ha­gyomány a Télapó érkezésé­nek ünneplése. A mi osztá­lyunk is minden évben meg- ünnepli ezt a napot. Rajunk, a Ságvári Endre raj a 2. z. osztályt ajándékozta meg. Eljátszottunk a kicsiknek egy bábjátékot, ők pedig mégleptek bennünket egy verses, zenés összeállítással”. (Nyeste Laura. Bátonytere- nye, Bartók isk.). „Az úttörők és kisdobosok együtt tartották a Mikulás­délutánt. Kis ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. Jókat játszottak, énekeltek és táncoltak. Egyszóval: na­gyon jól érezték magukat.” (Lánczi Katalin, Csécse.). „Rajgyűlésre készülőd­tünk, mikor az 5. osztályo­soktól meghívást kaptunk Télapó-ünnepségükre. Tud­tuk, üres kézzel nem illik vendégségbe menni, így hát gyorsan zsákbamacskákat ké­szítettünk. Már délutánba hajlott az idő, mikor várat­lanul osztályunkba belé­pett egv Mikulás és két krampusz, s cukorkát oszto­gatott. Ezután útrakeltünk, ■hogy a meghívásnak eleget tegyünk. Előkerültek a zsák­bamacskák. ők viszont teá­val, szendviccsel kínáltak. De nem ért véget e vidám nap, mert osztályunkban ve­télkedő kezdődött, s ahol mindenki nyert”, (Fürkész- szakkör, Nógrádsáp). „Délután a kitűzött idő­pontra gyülekeztünk az is­kolában magunkkal víve a süteményeket és szendvicse­ket, no meg a jó teát. Még jóval a Télapó-ünnepély elölt kisorsoltuk, ki, kinek ad csomagot. Az ajándékozás után sor került az evésre, ivásra és a táncra.” (Holecz Mária, Ecseg.). VETÉLKEDŐKRŐL „Az elmúlt év végén is­kolánkban orosz-, vers- és prózamondó verseny zajlott, Akik oroszból mérték össze erejüket, azoknak írásbelin és szóbelin kellett bizonyíta­niuk. Végül az első hely Barta Adrienné lett. A vers­es prózamondó versenyen a 8. a-ból Lantos Ibolya, a 6. c-ből Vlád Tamás, az 5. b-ből Novák Eszter jutott tovább a városi versenyre.” (Tóth Anita, Karancsla- pujtő.). „Tudjuk, hogy egészségünk megőrzése nagyon fontos. Ezért úttörőcsapatunk prog­ramjában gyakran szerepel olyan tevékenység, mely az egészséges életmóddal kap­csolatos. Éppen ezért ren­deztünk a kisdobosoknak egy vetélkedőt a könyvtárban a helyes fogápolásról és tisz­tálkodásról. Ezzel kapcsolat­ban nagyon szép rajzokat is készítettek. Az úttörőknek pedig vöröskeresztes vetél­kedő került a programba. Háromfős csapatok mérték össze tudásukat az elsőse­gélynyújtásban és abban, hogy mit tudnak a vöröske­resztes szervezetről. A leg­ügyesebbnek a 8. osztályos csapat bizonyult.” (Nagy Eleonóra, Tar.). A Szondi György nevét viselő úttörőcsapatok közötti versengés iskolánkban zaj­lott. A négy- és ötfős csapa­tok izgalmas párviadala azt a célt szolgálta, hogy kö­zelebbről is megismerjék környékünket és csapatnév­adónkat. Elméleti és gyakor­lati feladatokat kellett meg­oldaniuk. A szoros küzde­lemben az első helyezést Drégelypalánk csapata sze­rezte meg Nagyoroszi és Borsosberény csapatai előtt.” (Schnéman Anita, Borsosbe­rény.). TÁRSADALMI MUNKA „A karancslapujtői mgtsz kérésére iskolánk tanulói társadalmi munkában vet­tek részt. A 3—6. osztályo­sok makkot gyűjtöttek. a 7—8. osztályosok facsemetét ültettek. Három napig dol­goztunk fáradhatatlanul. Munkánk jól megérdemelt gyümölcsét a sportudvar épí­tésére fordítjuk.” (Lantos Ibolya, Karancslapujtő.). „ÖSSZEÜLT AZ ÚTTÖRŐTANÁCS a téli ünnepségek megbe­szélésére — adja hírül Végh Tamás Mátramindszentröl. — Elmondtuk ötleteinket mi Ezer új munkahely „A régen kulturális ren­dezvények lebonyolítására használt terem átalakításá­val és bővítésével tágas és szép tornaterem gazdái let­tünk. Központi fűtés, leány- és fiúöltöző is van benne. Így végre nemcsak a testne­velési órákat tartjuk e kor­szerű tornateremben, hanem az asztalitenisz- és karate­szakkör tagjai is tudnak már hol edzeni.” (László Kriszti­na, Homokterenye.). „BOLONDBAL" „Csapatvezetőnknek tá­madt olyan ötlete, hogy minden őrs készítsen vala­milyen műsort, melyen jó­kat lehet derülni. Így került sor a »Bolondbál" megren­dezésére, ahol hallhattunk vicceket, Karinthy Frigyes: »Röhög az osztáy-« c. humo­ros írását, de volt divatbe­mutató és parodizálás is. A 8. osztályos lányok pedig a Mézga-sorozat zenéjére ír­tak vidám szöveget.” (Moj- zes Tímea, Vanyarc.). REJTVÉNY KÖZMONDÁS Rakjátok helyes sor­rendbe a felcserélt betűosz­lopokat és egy ismert köz­mondást kaptok eredményül. Ezt küldjétek be a NÓG- R A D-szer készt őség. Üttörő- sarok címere, Salgótarján, Palócz Imre tér'4. Beküldé­si határidő: január 14. M 1 K 1 N E V T T 1 Y G / A Á T Y G / U A L S S U Z A M L / A Á T Logikai rejtvényünket az oldotta meg helyesen, aki a négyzet utolsó sora első és ötödik figuráját felcse­rélte. Könyvjutalmat nyertek: Szálkái Andrea Pásztó, De­ák Anett i Mátraverebély, Paulik Annamária Heren- csénv, Kovács Szilvia Ka­zár. Vincze László Salgó­tarján. ) S ABOKSZEKKESZTO: O/racb Piachódítás II hagyomänyOrzes műhelye Hosszú és olykor bizony göröngyös út vezetett ad­dig, amíg a nógrádi Vár­hegy tövében lévő egykori parasztházban helyet kapott a honismereti gyűjtemény. A történet több évvel ez­előtt kezdődött, amikor a községi közös tanács elha­tározta, hogy falumúzeu­mot létesít, és megvásárolt erre a célra egy múltat idé­ző lakóépületet. A község kulturális éle­tének irányítói vezetésével és az általános iskolások közreműködésével pedig megkezdődött a gyűjtés, melynek eredményeképpen elég tekintélyes mennyiségű régi használati tárgyat, mun­kaeszközt és nógrádi nép­viseletet tükröző ruhadara­bot sikerült összegyűjteni. Ám mint kiderült, az iga­zi gond csak ezután követ­kezett, mivel a megvásárolt épület nem volt a gyűjte­mény elhelyezésére alkal­mas állapotban, a tanácsnak pedig nem volt elég pénze annak felújítására. Így az­tán az összegyűjtött anyag a számkivetettek sorsára ju­tott és elindult végzetes út­jára. A múzeum létesíté­sének gondolata egy időre Csipkerózsika-álomba szen- derült. Nem így az emberi gyarlóság, melynek szomo­rú következményeképpen a gyűjtemény jelentős része elkallódott. A múzeum kérdése ismé­telten az elmúlt évben ve­tődött föl, amikor Nógrád község megkapta a „Bör­zsöny-napok" rendezésének jogát és lehetőségét. A ren­dezvénysorozatot előkészítő szervezőbizottság ekkor el­határozta, hogy a Börzsöny­napi rendezvényekre min­den körülmények között meg kell nyitni a falumú­zeumot. A döntést tettek követték, melynek első kéz­zelfogható eredményeként hamarosan megtörtént az épület helyreállítása. Mivel azonban a korábbi anyag­ból csak hírmondónak ma­radt egykét kicsorbult kö­csög, a gyűjtést is újra kel­lett kezdeni. Sokat tett en­nek sikeréért Tillik Fe- rencné községi HNF-titkár és Kovács Ágnes úttörő­csapatvezető. Nem volt könnyű dolguk, hiszen az emberek kétkedve fogadták az újabb adakozás hírét, meg aztán az évek során sok régiségkereskedő, vagy éppen műgyűjtő fordult meg a faluban, így gyűjte­ni való is szinte már csak elvétve akadt. A kitartó munka azon­ban meghozta á maga gyü­mölcsét és másodszor is összegyűlt a múzeum meg­nyitásához szükséges anyag. Az öregek napközi ottho­nának lakói sem maradtak tétlenek és nem kis nosz­talgiától vezéreltetve, nagy lelkesedéssel rendezték be a három helyiségből álló há­zikót. Az ide érkező látogatót szinte magával ragadja a ház paraszti múltat idéző hangulata. A konyhában példásan sorakoznak a tá­nyérok, köcsögök és evő­eszközök. A tisztaszoba hó­fehérre meszelt falairól visz- szatekintő ódon szentképek vagy a felvetett ágyak, de még a sarokban csendesen meghúzódó láda is nagy­anyáink lakáskultúráját és szokásait tükrözi. A szobá­nál maradva, az egykori nógrádi szlovák népviselet bemutatása is említést érde­mel, mely a felöltöztetett bábuk segíségével válik szemléletessé az érdeklődők számára. A harmadik helyiségben az egykori munkaeszközö­ket, köztük a kenderfeldol­gozás szerszámait helyezték el. Ha tábla nem hirdetné az épület rendeltetését, azt hihetné az ember, hogy lak­ják a házat. Parányi ud­varát nyáron virágok dí­szítik, az ablakokban pe­dig évről évre tűzpiros muskátli bontogatja szir­mát, csalogatva az arra já­rók tekintetét. Sokat tesz mindezért a honismereti ház fáradhatatlan, lelkes gondnoka. Kovács Lászlóné, aki a község szeretetétől ve­zérelve tulajdonképpen tár­sadalmi munkában vállalta és végzi ezt a feladatot. A nap szinte bármely szaká­ban szívesen áll a látoga­tók rendelkezésére. , Nem hiába — hiszen a viszony­lag rövid fennállás ellené­re sokan megfordultak már a múzeumban, amit a ven­dégkönyv egyre szaporodó bejegyzései is bizonyítanak. Rendszeres látogatói, csak­nem lakói a háznak az ál­talános iskolában működő honismereti szakkör tagjai, akik maguk is munkálkod­nak a gyűjtemény állandó bővítése, tökéletesítése ér­dekében. A pedagógusok is szívesen élnek a lehetőség­gel és a témába vágó tan­órákat itt tartják meg. Méltán mondhatjuk te­hát, hogy a honismereti ház nem csupán idegenfor­galmi látványosság a nóg­rádi vár szomszédságában, hanem a hagyományőrző és honismereti munka egyik műhelye is, mellyel nem csak a község, hanem vég­ső soron valamennyien to­vább gazdagodtunk. Elismerés mindazoknak, akik részt vettek létreho­zásában és közreműködnek fenntartásában. Duda« Cyörgy Borsodban V-'*' Újfajta farostlemez-ajtók Ez évre, eddig 31 Borsod megyei ipari és mezőgazda- sági üzem kért támogatást pályázati alapon a megyei tanácstól, újabb munkahe­lyek teremtésére, illetve ter­melésnövelést, gazdaságos­ságot javító beruházások­hoz. Terveik szerint két év alatt, együttesen mintegy ezer ember elhelyezését ol­danák meg a megye külö­nösképpen súlyos foglalkoz­tatási gondokkal küzdő észa­ki vidékén, főként Encs és Edelény környékén. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága eddig 37 millió fo­rint odaítéléséről döntött, több pályázat elbírálása pe­dig folyamatban van. A Sze­rencsi Lenin Termelőszövet­kezet műanyag termékek gyártásának megszervezé­séhez, az Encsi Zója Tsz tejfeldolgozó létrehozásá­hoz, a selyebi Virradat gyü­mölcstelepítéshez, a gönci Kossuth pedig csokdládécso- magoló kisüzem megnyitásá­hoz kért és kapott támoga­tást a megyei tanács ren­delkezésére álló területfej­lesztési alapból. Ennek a VII. ötéves terv időszaká­ban felhasználható együttes összege meghaladja a fél- milliárd forintot. Ugyancsak az új évben, s ugyancsak ebből segítik elő több közös gazdaság — a novajidrányj, a karosai és az ináncsi — tehenészeti telepének felújí­tását, korszerűsítését és to­vábbi kisüzemek létrehozá­sát. Az alapból tavaly 105 millió forint támogatást adott a Borsod Megyei Tanács ha­sonló fejlesztési célokra. Nyugat-európai piacainak további bővülésére számít ebben az esztendőben a Váci Kötöttárugyár, amely már az elmúlt évben is ke­reken 20 százalékkal nö­velte szállításait ebbe a térségbe. A régiek mellett ugyanis újabb vevői jelent­keztek Finnországból, Svéd­országból, Norvégiából, s eredményesnek ígérkező tár­gyalásokat kezdett több ame­rikai céggel is. Mindezek alapján legalább a tavalyi­hoz hasonló arányú . tőkés- export-növelésre van kilá­tása. A piachódító jó minőség megtartásán, javításán kí­vül a gyár folyamatosan lé­pést tart a legújabb divat­tal, kollekcióját a divatos pasztell- és kombinált szí­nek uralják majd, s főként belül bolyhozott, puha anya­gokat használ. Az ajtók gyártásához ezen­túl jobban használható a faforgács lap — a drága fe­nyőáru helyett — annak a találmánynak a hasznosítá­sával, amelyet a Faipari Kutatóintézet és a Mohácsi Farostlemezgyár munka­társai dolgoztak ki. A for­gácslapból készülő ajtók meg­felelő részeibe ugyanis oyan keményfa-betéteket helyez­lek el, amelyekhez nagyobb biztonsággal csavarozhatok a pántok, zsanérok, zárak és egyéb acélszerkezetek. A kutatók a betétek speciális illesztését és ragasztását is megoldották. A szabadalmaztatott el­járás a faipar egy régi gondján segít. Mint isme­retes, a préselt lemez köny- nyen törik, szakad ott, ahol a hozzácsavarozott fémet tartania kellene. A kutató- intézetben elvégzett gyor­sított vizsgálatok eredménye szerint a keményfa-betétek- kel megerősített ajtó* élet­tartama vetekszik a fenyő­fa ajtókéval. A belső térre szánt aj­tókból eddig tizenkettő ké­szült el; ezek ízlésesek, szé­liek is; a szakemberek ugyanis az úgynevezett fe­lületkezelt vagy fumirozott farost lemezt használják fel, amelyre díszítőként még különböző mintázatú deko- ritóemeat (• ragasztanak . — illeszkedve a lakásban lévő bútorokhoz. Az ajtók alapanyagául szolgáló különféle préselt lemezt, kenderpozdorjala- pot több cég is gyárt ha­zánkban. A Mohácsi Farost- lemezgyár például évente 100 ezer ajtóhoz elegendő forgácslapot készít. A kuta­tóintézet az új típusú aj­tók gyártására kidolgozott szabadalom hasznosítására pályázatot írt ki. és erre több cég is jelentkezett. En­nek nyomán a csepeli Fér: ris Építőszövetkezeti Közös Vállalat a tervek szerint 1988-ban mintegy 15 ezer úgynevezett Mofador típuáá ajtót készít.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents