Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! f.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a Rádió. (Ism.) f.00: A hét zeneműve. Weber: Euryanthe 9.30: A hét költője: Nyekraszov. (Ism.) 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Katonadalok 11.00: Régi magyar mulatságok: a tánc 11.20: Szabó Ferenc dalaiból 11.31: Alexandre Dumas: Húsz év múlva. A három testőr című regény folytatása. Színi Gyula fordítása alap­ján rádióra alkalmazta Szentmihályi Szabó Péter. D’Artagnan testőrhad­nagy — Székhelyi Jó­zsef, Anna, francia királynő — Béres Hona, Mazarin bíboros — Kézdy György, Roche- iort gróf — Csurka László, Bernouin, ko­mornyik — Bay Gyula. Zenei szerkesztő: Ku- tasy Ferenc. Drama­turg: Fehérvári Győző. Rendező: Babiczky László. (XX1/2. rész: holnap, K. 11.32) 11.54: Reklám 12.30: Ki nyt r ma? 12.40: Rólunk vv szó! 12.45: Házunk iája 13.00: Klasszikusok délidőben. Gergely Ferenc orgonái 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyar művészek operetlíel vételeiből 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Veszélyben. . . 15.30: Bölcsődalok a magyar folklórban 14.05: A kerítésre rajzolt törpe — avagy a mese szü­letése. Csukás István rádiójátéka. Az ócska kerítésre egy­szer. véletlenül valaki néhány krétavonalat: firkált, amelyet persze mindenki továbbrajzolt, mert mást és mást látott a vonalak mögött. így lett a vonalakból betörő, tintanyúl. magányos szamovár* vagy festék­tüsszentő Hapci Benő, Gombóc Artúr. Minden gyerek el is mondta a maga figurájának külö­nös történetét. Karolina — Szántó Il­dikó, Zsolt — Szőcs György, Gyuri — Kap- panos András, Jóska — Temes Gábor, Mesélő — Jani Ildikó, Gombóc Artúr — Garas Dezső. Zenei munkatárs: Ku- tasy Ferenc: Drmaturg: Molnár Magda. Rendezte: Csajági János. A Gyermekrádió műsora. 16.40: Ringató 17.00: Ecc-mix 17.30: Csillagképek a Metro­politan Opera egén 17.58: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.08: BUÉK — 1988! 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Archívumok mélyéről 23.40: Kim Borg opera­áriákat énekel 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül. oroszul és angolul 12.10: A Modern Rézfúvós együttes ismeretlen szerzők müveiből játszik 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Nótamuzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... A Rádió kívánság- műsora 16.58: Műsorismertetés 17.05: Újdonságainkból. Népzenei felvételek 17.30: ötödik sebesség 18.29: Reklám 18.30: Zeneközeiben. . . 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.03: „Moscodics” A Rondo együttes lemezéről 20.30: Többszemközt a Kossuth-klubban 21.05: Egy énekes, több szerep. Wieslaw Ochman felvételei 22.00: önnek milyen a szerelme? 23.20: „Tél úrfi menj haza” 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Ze­nés magazin. Telefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. El szerelném monda­ni. Gyarmati Béla jegyzete. Közben: 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 16.15: A haladó tapasztalatok iskolája 16.45: Hírek 16.55: Iránytű 17.45: A rendőrség nyomoz 17.50: Bratislavai esti magazin 18.20: Esti mese 18.30: Tv-íórum 19.10: Gazdasági ier'-znek 19.20: Idő járás-je lenti s 19.30: Híradó 20.00: Szállnak a hinták 21.40: Sporttükör 22.40: Kérem, szóljanak hozzá. . . 23.20: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Híradó 20.00: Életünk legjobb útja 21.30: Időszerű események 22.00: Ez. történt 24 óra alatt 22.15: Paso Doble. Román film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Yesterday. Színes lengyel film. — Kamara: A város és a ku­tyák. Színes perui film. — Video: A háború isteneinek fürdője. Színes hongkongi történelmi kalandfilm. — Ko­hász: Asz. Színes, szinkroni­zált olasz filmvígjálék. — IMH Zacwapálfalva: A kara- tézó Kobra visszatér. (16) Szinkronizált japán krimi. — Balassagyarmati Madách: fél 4 és háromnegyed 6-tól: Pi­nocchio. Színes, szinkronizált amerikai raizfilm. Este 8-tól: Férfiak. Színes. szinkronizált NSZK-beli film. — Pásztói Mátra: i7 és 19 órától: DE. Cooper üldözése. Színes, lát­ványos, szinkronizált USA- film. — Kisterenyei Petőfi: Leszámolás Hongkongban. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Bátonytere­nyei Petőfi: Schimansky fel­ügyelő. Színes. szinkronizált NSZK-beli krimi. — Szécsényi Rákóczi: Hupikék törpikék. Színes belga rajzjátékfilm. — Karancslapujtő: A Bounty. Színes, látványos szinkroni­zált amerikai kalandfilm. — Ersekvadkert: A Beverly Hills-i zsaru. Színes, szinkro­nizált amerikai krimi. — Job­bágyi: Áruló a vezérkarban. Színes, szinkronizált lengyel történelmi film. — NagyJóc: Iskolamozi: A hercegnő és a robot. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Kiss György fotói­ból rendezett kiállítás látható az intézmény klubjában. — Beszterce-lakótelep: A lakótelep klubjában, a Társal­góban 15 órától videovetátésre várják az érdeklődőket. BATONYTERENYE — Bányász Művelődési Ház: A Váci Mihály Gimnázium diákjainak munkáiból rende­zett kiállításra invitálják a látogatókat. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Műve­lődési Központ: Csemniczky Zoltán alkotásaiból, illetve gyermek- és ifjúsági könyvek­ből rendezett kiállítást szem­lélhetnek az intézménybe lá­togatók. NÓGRÁDI TÁJAKON.. TELEXEN ÉRKEZETT... Ami a könyvből kimaradt Néhány szó a közönségről Hogy volt... című köny­vemben a Petőfi Kohász Színpad 100 éves munkássá­gáról, történetéről szóltam, miiközben a közönséget csak kevéssé érintettem. Pedig — tudom — a közönség, a befogadó közeg mindenkor érdekes tanulmány tárgya lehet, hiszen példázza, mu­tatja korabeli társadalmá- nak jegyeit. A Petőfi közönsége is so­kat árult el mindenkori helyzetéről, társadalmi, gaz­dasági életéről, sőt, az ak­kori iparfejlődési, város- alakulási viszonyokról, a sokfelől idekerült lakosság kulturális érdeklődéséről, jellemzőiről. A Petőfi szű- kebb hazája, az acélgyár ki­csiben a város szerkezetét hordozta. Utalok itt Szabó Zoltán nemrégiben ismétel" ten kiadott Cifra nyomorú­ság című munkájára, amely­ben rendkívül pontosan raj­zolja meg az író városunk­nak a harmincas évekbeli kiépét. Ahogyan annakidején ala­kultak a bányák, a gyá­rak, úgy határolódtak el azok telepei a kis község magjától. A gyors fejlődés során ez az elkülönülés egy­re mélyebb lett. Élte mind­egyik a maga külön életét, fejlődött, korszerűsödött egy­re inkább elzárkózva egy­mástól, de kivált a közsé­gi magtól. A helyi lap, A munka még a várossá nyil­vánítás tizedik évfordulóján is azon kesergett, hogy mennyire elkülönülnek a telepek, a vállaltatok, a bá­nya, különösen az acélgyár, mennyire nem alakult még ki a várost reprezentáló kö­zösségi kép. Az acélgyár például a harmincas évek­ben is sorompóval zárta el telepének bejáratait, ame­lyek mellett nagy tábla fel­Bizonvossá vált, hogy kul­turális intézményeink ál­lami támogatása csökken. Helytelen volna azonban, ha a fenntartók, az intéz­ményvezetők az eddigi tevé­kenység további apasztásá- ban, a jól működő szakkö­rök, kiscsoportok csökken­tésében, esetleg felszámolá­sában vélnék megtalálni a pénzszűkéből kivezető utat. A közös fenntartás, a he­lyi gazdálkodó egységek pat- ranálása segíthet a talpon- maradásban, de igazából megélni, sőt jól élni csak azok a kultúrházak és klub­könyvtárak fognak, amelyek segítői maga a lakosság. Sok falu kulturális életét gazdagítják a művelődési körök a szabadidős társa­ságok. Nem roppannak bele a nadrágszíjszorításba a bér­ceitek sem. Nem kell meg­szüntetni a gazdálkodás ne­hézségeire hivatkozva egyet­Az előadóművészek színpa­di fellépésénél szakembe­rek népes hada serényke­dik a kulisszák mögött , a produkció mind teljesebb sikeréért. A salgótarjáni Jó­zsef Attila Városi-Megyei Művelődési Központban is így van ez, ahol a technikai csoportvezető irányítása mellett világosítók, hangosí- tók és más közreműködők növelik a nézőtéri hatást. Képünk, a világosító köz­pontban készült, ahol a me­móriával rendelkező pultról hat program szerint 60 fényszórót működtethetnek, ugyanitt hangkeverő beren­dezés kapcsolja össze a színházteremben elhelye­zett mikrofonokat és hang­szórókat. Petik Péter cso­portvezető színházi előadás technikai stábját irányítja a központból. —kulcsár— irata hirdette: „Magánút — idegeneknek tilos a behaj­tás.” Ilyen elkülönült helyzet­ben végezte tevékenységéit az acélgyári olvasóegylet műkedvelő gárdája. A sok­nyelvű, sokfélől idekerült, minimális kultúrával is alig rendelkező dolgozó társada­lomnak igyekezett kulturált szórakozást biztosítani, s, ami a legfontosabb volt: magyar nyelven! Az ide­gen, főleg a német és szlo­vák nyelv például a múlt század nyolcvanas éveiben még annyira hatott, hogy —, mint a Salgótarján törté­nete kötetben olvasható — 1882-ben német nyelven ren­dezett műkedvelő előadást kívántak tartani, amitől csak nehezen álltak el a kezde­ményezők. A törzsközönséget a gyá­ri dolgozók, a telepi lako­sok alkották. Az élmények­ből a község sokáig kima­radt. Az sem igen tágította a kört, hogy a műkedvelők néha-néha „vendégként”, idegen, azaz községi kör­nyezetben szerepeltek "(Va­dász Szálló, r. kát. olvasó­kör), s valamilyen jótékony célra szolgált a bevétel. Nagyon különös szokás­sá lett (még a harmincas évek elején is divott) a tisztviselői kar ama gya­korlata, miszerint a közülük megjelentek a szomszédos kaszinó épületében gyüle­keztek, az ottani ruhatárat vették igénybe, s csak az előadás kezdete előtt öt perc­cel vonultak át, a két. épüle­tet összekötő (1914-ben épült), általunk ..sóhajok hídjának" nevezett fedett folyosón a színházterembe. Megérkeztükig a két első sor székei üresen vártak elit vendégeikre. len klubot, szakkört sem a kultúrházakban, főként ak­kor nem. ha a községbeliek ezután is ugyanúgy magu­kénak érzik az intézményt, miht mostanáig. A múlt évben több mint kétszázan tevékenykedtek a báb-, a néptánc-, a mozgás- művészeti, a diákszínját­szó csoportban, a számító- gépes és az ifjúsági klub­ban. Jutott színpadi műso­rukra is a költségvetésből, s képzőművészeti kiállítást szintén láthattak az itte­niek. Valószínű, nem tellett volna sok mindenre, ha számos munkát nem társa­dalmi összefogással oldot­tak volna meg. A nemrégi­ben felújított. intézményt átadás előtt a termelőszö­vetkezet. a varroda szocia­lista. brigádjai takarították ki, de segédkeztek óvónők, pedagógusok és tanácsi dol­gozók is. A segítségnyújtás Mindeme szokásokra visz- szaemlékezve, megelégedés­sel állapíthatom meg, hogy a várostól elkülönülő gya­korlat megváltoztatásában a Petőfinek nagy — azt is mondhatnám, kezdeményező — szerepe volt. A harmin­cas évek végétől bemutató­ink száma megnőtt, egy- egy mű többször (3—6 alka­lommal) került színpadra. A telt házra való törekvés, a már városszerte megis­mert nívós produkciók alap­ján egyre több érdeklődő jött „kívülről”, már nem­csak vendégként, de való­ban előadást pántoló, érdek­lődő nézőként. A tisztvise­lői közönség is jobban meg­oszlott, a városi, bányai ér­deklődőkkel, ám különösen a kisiparosok, a kiskereske­dők között volt. nagy tábo­ra a színjátszóknak. A nagyobb mértékű nyi­tás a negyvenes években kezdődött, és a felszabadu­lás utáni években teljesedett ki. Pár évvel később a Pe­tőfi és közönsége a „gyári tulajdonból" teljesen váro­sivá fejlődött. Nemcsak a csoportban nőtt meg a „kül­sők" száma, de a gyakori és nagy sorozatokban fu­tott előadások vonzották a közönséget, függetlenül mun­kahelytől és lakástól. Nem­csak a Petőfi fejlődésének, színvonalának, de a mind jobban növekvő érdeklődés­nek köszönhetően vált a/ ötvenes évektől majd tíz éven át a csoport tevékeny­sége valóságos színházpótló­vá. Sok hivatásos szakember és újságíró említette itt jár­takor, hogy a csoport mun­kája a színházlátogató kö­zönség kinevelésében is megmutatkozott:' Vertich József azóta is folyamatos, hiszen hol a tetőcserepet kell meg­igazítani, hol a virágállvá­nyokat újrafesteni, vagy a színpadi függönyöket fel­rakni. polcokat fűrészelni. •Jeientkező — szerencsére — van mindig, ha a közösségi élet színteréről van szó. A vállalkozók nevei listákat töltenek meg; leg­gyakrabban azonban Szrna Attila és János, Homolya György nevével találkozni, ök 60 mázsa szenet pakol­tak az intézmény tüzelőtá­rolójába. Gyakori segítők a Blaskó, a Sneider, a Csor­dás, a Kökény, az Atkári, a Pintér, a Kulik, a Mester, a Szaniszló és a Telek név viselői. A társadalmi mun­kával segítőknek köszönhe­tő, hogy ebben az évben 36 ezer 346 forinttal többet fordítottak a berceliek kul­turális életük gyarapításá­ra. Országos amatőrfilm- és videofesztivál Megyénk amatőr filmeseit és videósait is érdekelheti, hogy ezúttal az országos amatőrfilm- és videofesz- tivált április 7—10-e között Szegeden rendezik meg. A fesztiválra nevezhető min­den olyan nem anyagi ha­szonszerzés céljából készült amatőrfílm és videoalkotás, amely országos fesztiválon (vagy annak előzsűrije előtt) még nem szerepelt. Előzsű- rl válogatja ki a munká­kat. A filmek lehetnek S 8 és 16 mm-esek, a videók bármely technikával készül­hetnek, de beküldeni VHS vagy U—Matic LB rendsze­ren kell. A KISZ és a Magyar Te­levízió — más szervekkel együttműködve — idén is1 megrendezi a Ki mit tud?- ot. amelyre már 3—5 per­ces tartalmú amatőr fil­mekkel és videofelvételek­kel is lehet pályázni. Az indulni szándékozók művei­ket szintén az országos fesz­tivál előzsűrijébe küldjék. Nevezési határidő: március 1. Az alkotásokat március 7-ig kell beküldeni az aláb­bi címre: Csongrád Megyei Tanács Művelődési Köz­pontja, Szeged, Közép fa­sor 1—3. 6726. Bővebb fel­világosítást ugyanezen a cí­men adnak. Eredményes régészeti idény Eredményes volt a most zárult régészeti idény Fejér megyében. A székesfehér­vári István király Múzeum szakember,ei Gorsiumban.,., Székesfehérvárott, Duna­újvárosban, Fehérvárcsuv-, gon és Mányon végeztek ásatásokat, s tártak fel újabb leleteket. A táci Gorsium­ban. legjelentősebb római kori feltárásunkon az idén is folytatták a városköz­pontot körülvevő lal nyu­gati és keleti szakaszának a kibontását: a nyugati ré­szen felszínre került a vá­roskapu déli tornya. Gor- siumban a régészek munká­ja nyomán mindinkább ki­bontakozik a római kori te­lepülés. A hajdani pompás szentélyek, paloták, fürdők, gazdag leletanyagú temetők teljes feltárása azonban még évtizedekre munkát adhat a szakembereknek. Többévi kutatás után be­fejezték a fehérvárcsurgói kora vaskori halomsíros te­mető feltárását. A kilenc nagy méretű halomból he­tet bontottak ki. Mivel majd mindegyiket már a korábbi századokban kirabolták, a talált leletanyag nem volt gazdag, de az akkor élt né­pek temetkezési rítusairól értékes információkat sze­reztek a régészek. Dunaúj­városban újabb római sírok kerültek a felszínre, Má­nyon pedig a bányamunkák során előkerült őskori te­lepülésnyomokat tanulmá­nyozták a szakemberek. Székesfehérvárott a vá­ros egyetlen törökkori für­dőjének a maradványait si­került kibontani. A munkát még folytatják, a feltárt le- letanyagot romkertként mu­latják majd be. Kulturális híd Egyéves múltra tekint vissza a csehszlovákiai Ri­maszombat és Bátonyterenye között a kulturális kapcso­lat, amely mindkét helység lakóinak művelődési válasz­tékát gazdagította. Bátony- terenyén és a vonzáskör­zetben élők láthatták a Ri­mavan táncegyüttes műso­rát, tapsolhattak fúvószene­karnak, énekkarnak és gyer- mek-méptáncegy üt tesnek is. A báfonyterenyeiek feb­ruárban mutatkoznak be a rimaszombati aknák. Berceli példa Kei kézzel a művelőd cseri

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents