Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-04 / 2. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. & Akiről beszélnek CT Ct £T Közös imákéi - kirosimai virrasztás Nógrád első i#/ szülöttjei Nógrád megye idei első újszülöttje Csik Sanyika, Salgótarjánban, a megyei kórházban 4 óra 25 perckor jött a világra. Édesanyja, Csik Sándonné Luc" falván lakik, s jelenleg háztartásbeli. A balassagyarmati kórházban újév napján, 9 óra 35 perckor született Mechura Balázska, édesanyja Mechura Józsefné dré- gelypalánki adminisztrátor. A pásztói kórházban január elsején 11 órakor Pénzes Islvánné alsótoldi eladó Adám nevű fiúgyermeknek adott életet. Emléksarkok őrzik a múltat /VMSZ-klub színié minden településen — U fj várható 1 eseményei Hétfőn munikásigyűlés lesz a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a BRG salgótarjáni gyárában, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, valamint a Nógrádi Szénbányák szorospataki és kisterenyei üzemében. Kedden Miről mesél egy népvándorláskori aranykorsó? címmel Pap Gábor művészettörténész tart előadást a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Pénteken munkásgyűlést tartanak a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Szombaton ünnepi munkásőr-egységgyűlésre kerül sor Salgótarjánban és Pásztón. Az ünnepek előtti hét végén délelőtt gyermekek körében találtam Balassagyarmaton Kalácska Béia evangélikus lelkészt, megyei esperest. Karácsonyi műsorukat próbálták a gyülekezeti teremben. — A gyerekek természetes egyszerűséggel élik meg az iskolai foglalkozásokon tanultakat, az úttörőélet mindennapjait és az egyházi szereplésüket. Ebben ők leginkább a teátrális dolgokat keresik. Számukra sokszor ez a lényeg és nem mindig a tartalom — mondja Kalácska Béla. Aztán mi is valami ehhez hasonló természetes egyszei őséggel beszélgetünk. Teátralitás nélkül. Az apropót az. Országgyűlés tói; ülésszaka is szolgáltatja, ahol az r;-i k- •• párbeszéd, és együltinúK' - szellemében fogalmaz'it meg gondolatokat a p< ktikusok az állam és egvh. .-'«zonváré'.. Tíz. éve a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja, dolgozik a béke-bs- rátsági-.sz< did árit ási m un- kabizottságfcm és a művelődéspolitikaiban. Az Országos Béketanács keretében működő egyházi békebizott- ság megyei tagozatának a.- elniike. és két éve Balassagyarmaton tanácstagnak választották. Eszembe jut. amit az egyik képviselő mondott a Parlamentben: a megyében élő egyházi személyiségek hivatásuk gyakorlása mellett jelentős közéleti, társadalmi szerepet töltenek be településeik életében, azok fejlesztésében. Kalácska Béla esetében ez a megfogalmazás teljesen helytálló. Szinte természetes egyszerűségévű válik nála a lel- készi hivatás és közélet. A „nagy szavak" mögött tettek vannak. — A maga nemében történelmi jelentőségű volt tavaly januárban itt a városban az ökumenikus, feleke- zetközi imahét, amit az evangélikusok és a római katolikusok együtt tartottak, Nem volt még ilyen a 270 év alatt. Októberben Balassagyarmaton a megye egyházi gyülekezeti vezetői részére rendeztünk fórumot, ahol az egyház helyzete, társadalomban elfogalt helye volt a fő téma. Tervbe vettük, hogy ugyancsak együtt hirosimai virrasztást tartunk. az atombomba Jedc- básának évfordulóján. Ahol egvütt imádkozunk, papok és hívők, az egyházak közötti, és a világ békéjéért. Szeptember elsején Kalácsba Bélát az evangélikus egyház megyei esperesévé választották. Vezetője a lel" készi munkaközösségnek. — Központi terv szerint dolgozunk, megtárgyaljuk belső ügyeinket, a teológiai továbbképzés szempontjait. F <! g 1 al koz u n k t ársadalm i vonatkozású, szociális kérdésekkel. A nemzetközi békeévben biblikumi. etikai oldaliról vitattuk a békét, vizsgáltuk azt. hogyan látja ezt a kérdést más felekezet, és a marxista ideológia. Azokat a vonásokat kerestük. amik összekapcsolnak bennünket, ahol együtt dolgozhatunk... Hallgatom Kalácska Bélát. Betekintést kapok a teológiába, a helyi egyháztörténetbe, amikor bemutatja a megyét behálózó evangélikus gyülekezetét, amikor a Lutheránus Világszövetség budapesti taggyűléséről beszél, amelyen ö is részt vett... És arról a mesz- szi időről, amikor a protestánsok nem építhettek tornyot templomaikra és nem nyílhatott a templomhajó főbejárata az utcára. Balassagyarmaton 1785- ben öt út elágazásánál épült az evangélikus templom. S mára ez jelképpé is lehet, ötnél is több irányban keresik a kapcsolatot az alkotó együttműködésre. A lakás csendjében a lel* készi hivatás kezdeteit keressük. — Eredetileg gépésztechnikus voltam, hőtechnlká- val foglalkoztam, kutató technikusként. Mindig is a fizika és a teológia érdekelt. Huszonkét éves koromban döntöttem a teológia mellett, ekkor felvételiztem az Evangélikus Teológiai Akadémiára. Ötéves képzés után kaptam' lelkészi diplomát. Egy évig a fővárosban voltam segédielkész, utána lelkészként Ösagár- don kilenc évet szolgáltam. Hat éve jöttem Balassagyarmatra... Kalácska Béla, az evangélikus egyház tanításai szerint él. Az elmúlt karácsonyi ünnepek kapcsán mondta: A szeretet megélése belső békességet ad. s az. emberközpontú szeretettel a béke követe tudok lenni. Hite, munkája a bizonyíték. Zsél.v András Több tekintetben is eredményes évet zárt 1987-ben az MHSZ megyei szervezete: a hazafias honvédelmi nevelőmuinka színvonala emelkedett, erősödött a klubok tartalmi tevékenysége és szélesedtek az MHSZ kapcsolatai az állami, társadalmi szervekkel, tanintézetekkel. Az Élenjáró címért folyó versenymozga- lomba tavaly 84 klub nevezett be. s rajtuk kívül a gépjárművezető-képző iskola valamennyi kirendeltsége is részt vesz a mozgalomban. Aktív tevékenységet vállalt a szövetség a kiscsoportos és területi rendezvények lebonyolításában. Ezek közül is kiemelkedik a Partizánok útján elnevezésű túra, ami a magyar és szlovák úttörők barátságát erősítette. Az MHSZ munkáját népszerűsítette a bánki nemzetiségi napok és a diósjenői Börzsöny-napok, valamint a szécsényi kuruc- tábor rendezésében való részvétel. A hollókői, nógrádi, szandai várhoz szervezett túrák pedig a történelmi múlt megismertetését szolgálták. Az elmúlt években tovább javult a munkahelyi Kollektívákkal kialakított kapcsolat: újabb szocialista brigádok kérték az MHSZ előnév felvételét. Ezek _ a brigádok jelentős segítséget nyújtottak az MHSZ képzési és sportbázisainak karbantartásában, kialakításában. Hagyományosan jó úton halad a szövetség évtizedes ..ereklyéinek" gyűjtése, amire az új megyei székházban emlékszobát alakítottak ki, míg a pásztói, szécsényi, bátonyterenyei és a rétsági vezetőségnél e célra emléksarkot hoztak létre. Különösebb fegyelmezetlenség tavaly az MHSZkluboknál nem történt. Gondot okozott viszont, hogy a gépjárművezető-képző iskolából több magán- gépjármű-oktató távozott el, akiket az anyagilag előnyösebbnek látszó magánvállalkozások vonzottak. Helyűikre nyolc új oktatót vettek fel tavaly. Az MHSZ- klutook tevékenységűk pénzügyi finanszírozására a népgazdaság több területén is vállaltak különféle munkákat. s ennek bevétele megközelítette a három és fél millió forintot. Az MHSZ szervezettségét jól jelzi, hogy klub vagy szakosztály működik a megyében minden ezer lakost meghaladó településen, a jelentősebb üzemekben, szövetkezetekben, intézményekben. s valamennyi középfokú tanintézetben. Az elmúlt évben többek között új klub alakult Jobbágyiban, Ságújíaluban és a balassagyarmati vízműnél. Kertbarátoknak A must és a bor kénezése A házi szociális gondozottaknak, a menzásoknak és a község napközis gyermekeinek is biztosítják naponta a mclegétel'ellátást Rimóeon, az idősek klubjának konyháján. Vincze Jánosné föszakács irányításával naponta száz adag ebéd készül el. —RT— Nemzetiségi farsang A must és a bor minősége. nemcsak a szőlőfajtától a környezeti, az időjárási viszonyoktól függ, hanem attól is, hogy miben, hol tároljuk a mustot illetve a bort, és hogy milyen gondossággal hajtottuk végre a különböző pinceműveleteket: a töltögetést. a fejtést és a kénezést. A must, a bor tárolására elsősorban azok a pincék a legalkalmasabbak. amelyek levegője nem túl nedves, nem túl száraz, hanem mérsékelten párás, s a léghőmérséklet 10—14 C fok. Alapvető előírás, hogy minden musttal, borral érintkező eszköz, edény tiszta és fertőzésmentes legyen. Igen nagy gondot kell fordítani az üres hordók gondozására. Száz-háromszáz literes hordókban száz literenként 3—4 g ként kell elégetnünk, ha viszont a hordók nagyobbak, négyszáztól ezer liter űr’mértékűek, a kén dózisa 2—3 g legyen 100 literenként. Egyes kertész szakemberek. a szőlőt a zúzáskor (daráláskor) kénezik. mert azt látják, hogy ebben az esetben a bor színe szép lesz, s nem sárgul meg. Egészséges szőlőkénezéshez 5 g ként, beteg, rohadt szőlőnél pedig 20 g ként használunk fel úgy hogy a borként (kálium== unetabiszulfitet) a mustban feloldjuk, és a törkölyös mustba keverjük. E fenti borkénadagok 100 liter törkölyös 'mustra vonatkoznak. Mások arra esküsznek, hogy szüretkor — 100 literemként — egészséges édes musthoz 10 g, kissé rohadt termés esetén 15 g, a rohadt termés nyálkázásához pedig 30 g borkén szükséges. Tapasztalt ' vincellérek szerint a nválkázásnak az a lényege, hogy a borkén adagolásával az erjedés egy vagy két napra megállítható, s így a seprő nagy része a hordó aljára leülepedik majd a tiszta must könnyen lefejthetővé válik. A legrégibb eljárás a borok kénezése, amely fejtéskor esedékes. Ezzel elősegíthetjük az új borok tisztulását. fejlődését. Tudnunk kell természetesen azt is, hogy a kénezéskor szúrós szagú, színtelen gáz, tehát kéndioxid keletkezik. Ha mérsékelten — az előírásoknak megfelelően — adagoljuk a borként, az egészségre teljesen ártalmatlan. Gyenge kénezéskor a borok fejtésénél 10 g borként adagolunk száz literenként... Közepes kénezésnél 20 g-t. erős kénezésnél pedig 30 g-t oldunk fel egy kevés borban, majd az így kapott törzsoldatot a borban gondosan elkeverjük. Ha szakszerűen végezzük e munkákat, borunk értékmérő tulajdonságai, íz- és zamatanyagai harmonikus arányban és mértékben fog kifejlődni. Dr. Sz. Cs. Megújult az elefántos épülettömb, Eredeti szépségében állították helyre a régi Pécs egyik jellegzetes részletét a hat házból álló elefántos épülettömböt. A több utca és tér által határolt épületcsoport — felülnézetből — leginkább egy pecsétgyűrűhöz hasonlít. A pecsétkő helyén álló ház homlokzatút fehér elefántszobor díszíti. erről az érdekes cégérről kapta nevét az egész épületegyüttes. A gyűrű ivét küiönös formájú házak alkotják: a kívül-bel ül megújult épülettömb a város ogvik kulturális, idegentor- ulmi. kereskedelmi és vendéglátó centruma lett. 1974-ben megmozdult a lold az ódon házak alatt. A mélyben rejtőző félelmetes pincelabirintusban volt az omlás, s ez olyan nagyfokú állagromlást okozott az épületekben, hogy életveszélyessé nyilvánították, és kiürítették őket. Még annak a gondolata is felmerült. hogy lebontják a megrongálódott háztömböt és újat emelnek a helyén. Mivel azonban városképi szempontból meghatározó jelentősége van, az újjáépítés mellett döntöttek. Az elefántos épülettömb pontosan egytucatnyi — különböző funkciót ellátó — egységnek adott otthont. 1983-ban kezdődött meg az épületrészek birtokbavétele és 1987 végén fejeződött be. Étterem, söröző, kávézó és cukrászda működik benne. Ott vannak az IBUSZ irodái, Pécs legelegánsabb női divatháza, a Zsolnay gyár eozinboltja és az Amfora ajándékboltja, továbbá egy fotócikküzlet. Eseményekben gazdag nemzetiségi farsangra készülnek Baranyában: népi hagyományokat keltenek életre, német és délszláv együttesek lépnek fel, sváb bálokat és sokác bálokat rendeznek. Az ötvennapos vigalmi időszakot a január 8-i st’tíb bál nyitja meg; ezt a német nemzetiségi klub szervezi a pécsi Nádor Szállóban. Január és február minden hetében lesz bál Baranya valamelyik nemzetiségi településén. A németek báljain rendszerint fúvósmuzsikára, vagy sramlizenére „cepedliznek” a vendégek, a délszlávok báljain pedig tamburaszóra járják a kólót — a balkáni eredetű körtáncot — a farsangolók. Hazánk legnagyobb nemzetiségi megyéjében hagyománnyá vált, hogy a németek és a délszlávok a maguk jellegzetes módján ülik meg — pontosabban: táncolják végig — a farsangot. Ezek az összejövetelek jelentős társadalmi eseményei is a nemzetiségi lakosság életének. Alkalom arra, hogy találkozzanak egymással a különböző nemzedékek képviselői, az ország más-más részein —, vagy éppen külföldön — élő rokonok, barátok, ismerősök. Nagy érdeklődés előzi meg a baranyai nemzetiségek farsangi játékait is. Mohácson „Autókórház ” a város szélén Elkészült a Magyar Autóklub új műszaki bázisának épülete Zalaegerszeg délnyugati szélén, az Alsóerdei úton. Aiapterülete 666 négyzetméter, s ebből 451 négyzetméter a műszaki tevékenységet fogja szolgálni. A tágas, jól felszerelt műhelyben egyszerre nyolc személygépkocsit javíthatnak majd. A fő profil továbbra is a műszaki vizsgáztatás, illetve a kocsik erre való felkészítése lesz. Az űj bázison előreláthatólag február 1-jétől fogadják az autósokat, február 24-én rendezik meg a délszlávok télűző-tavaszkö- szöntö ünnepét, amikor kürtök rikoltása, kereplők berregése és láncosbotok csürgetése közepette végigvonulnak a városon az állatbőrökbe öltözött, faálarcot és ökörszarvat viselő busók. Külföldről is sok vendéget várnak a nevezetes busójárásra. A németek farsangi játékait inkább a móka jellemzi, ilyen például a Má- gocson felújított narretag, azaz, bolondok napja. A zse-> lici Boldogasszonyfán díszes sváb népviseletbe öltöztetett bábúk lakodalmas menetét rendezik meg farsangkor.
