Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

1988. január 4., HÉTFŐ NOGRAD 3 99 Egy évről volt szó...” Veszelka Nándor szíve sze­rint még jó néhány évet várt volna ezzel a beszéd­del. Egyik legrégibb és hoz­zá leginkább közel álló kol­légáját köszöntötte 60. szüle­tésnapján, s mint a puszta számból sejlik, búcsúbeszéd lett belőle. Az üzémigazgatc nem palástolhatta, hogy ba­rátja „űrt hagy maga -után”, hiszen olyan csapatot ková­csolt a rábízott emberekből, akikkel bátran megpályáz­hatták a Népköztársaság Ki­váló Brigádja címet. Utódjá­nak lenni nem kis felelős­ség. de hát az élet megy to­vább. . . E két ünnep közötti na­pon meghatottan vette át a piros szegfűt Ferencz István a Nógrád Volán teherforgal­mi üzemigazgatóságának ki­rendeltségvezetője. a Május 1. MÁV—Volán komplexbri­gád vezetője. Hogyan is hall­gathatta volna érzelmek nél­kül „főnöke" szavait, mely­ből baráti melegség, s nagy szeretet sugárzott. Felidéz­ték benne a Nógrádban el­töltött 30 évet. s különösen azt a 24-et, amelyet „Veszel- ka Nandival" harcolt végig. — Szülőfalumban, a He­ves megyei Erdőkürtön kezd­tem a kenyérkeresetet — pillant vissza a fiatal évek­re Ferencz István. miköz­ben helyet foglalunk a szé­pen megterített asztal mel­lett. — A helyi tanácson ta­hin a legnehezebb feladatot kaptam, a begyűjtést. Aztán egvjk napról a másikra átke­" ] ültem a földműves-szövet­kezethez. hiszen nem kér­dezték akkoriban: akarod-e csinálni? Jelentkezni kellett a megadott helyen, a meg­adott időben. Keveset beszélünk mr már arról az időszakról, pe­dig embert próbáló, kemény évek voltak. A tsz-szervezés során a faluhoz közeli föl­deket kellett kisajátítaniuk az. alakuló kollektívák szá­mára. Az induló szövetkeze­tek szállítási hátrányát kel­lett ezzel megoldaniuk — nem kis feszültséget leküzd­ve. — Marxista gondolkodású szakemberünk sem volt — folytatja a történetet —. így hát az előző rendszerből itt „ragadt mérnökökkel, agro- nómusokkal voltunk kényte­lenek szót érteni. Az élel­miszer többnyire elosztás ré­vén került a lakossághoz ezert érthető volt, hogy a fizikai és irodai dolgozók étkeztetésében különbséget kellett tennünk. Utóbbiak persze felháborodtak, hogy csak egy tojás volt a regge­li fejadag, a szalonna meg a földműves iszákjába került. Aztán nem késett a „bosz- szú" sem; apró szurkálódás- tól a tetllegességig előfor­dult minden. , Kereken 30 éve vetődött Nógrádba Ferencz István. Munkalehetőség is akadt számára, hiszen ekkortól már másodmagáról kellett gondoskodnia, lévén, hogy megnősült. A BELSPED-né’ helyezkedett el. az akkor’ szekérfuvarozásnál. — A nagyállomásról és ? főtérről fuvaroztuk a vago­nokból kirakott árut egészer addig, amíg bele nem ol­vadtunk a 33. számú AKÖV- be. A lovas fogatokat kiegé­szítették egy-két teherautó­val. de így is embertelen munka maradt. Főleg ..ne­hézfiúk" vállalták ezt, ami szinte lehetetlenné tette ve­zetői feladatom ellátását, mi­vel a kirendeltség irányítója voltam akkoriban. Mégsem tehettem az utcára aki vé­tett a fegyelem ellen, mert akkor nem jutottam volna előbbre. Csapatot szerettem volna kovácsolni belőlük! Az újbóli átszervezések során Veszelka Nándor hív­ta magához, csak egy rövid időre. . . — Egy évről volt szó, az­tán 24 lett belőle. Ekkoriban választottak meg a komplex­brigád vezetőjének is — mondja —, s azt hiszem, ; szigor mellett az emberek ismerete tette lehetővé, hogy 1983-ban elértük a Népköz- társaság Kiváló Brigádja cí­met. Életútjának volt egy min­dent meghatározó eleme kommunista mivolta. A fel- szabadulást követően lett a párt tagja, Tetteit ez a tény motiválta. — Tíz évvel ezelőtt azért „harcoltam” a vezetőkkel mert érződött, hogy nem te­kintenek hátra, nem nézik van-e mögöttük valaki, aki­vel a reformokat végrehajt­hatnák. Mi káderek sem kaptunk mindig nyílt tájé­koztatást. pedig hát rajtunk keresztül — a mi közvetíté­sünkkel — valósulhattak volna meg a nagyszabású tö­rekvések. Az ötvenes évek­ben a politikai es gazdaság vezetők még emberközelben voltak, ezért tudtuk átvé­szelni az elosztásos rendszei minden nyűgét. Mára ez. a rés tovább szélesedett, csoda-e, hogy gondot jelent a káderutánpótlás. A gőzölgő gulyás és a ba­rátok, ismerősök invitálása félbeszakítja beszélgetésün­ket, annyit azonban még el­mond. hogy a reggeltől nap­estig tartó műszakokat nem tudta volna vállalni áldozat­ja kész. felesége nélkül. Az otthon melege adott számá­ra erőt. s tegyük hozzá: ve­zetői segítőkészsége, munka társai helytállása is hozzá­járult ahhoz, hogy Veszelka Nándor „űrt" emlegetett ba­rátja nyugdíjba vonulása al­kalmából. — Én azt hiszem — teszi hozzá végezetül —. az élet menni fog tovább. mint ahogy számomra sem szű­nik meg a munka. Többel foglalkozhatom most mái két unokámmal és a salgó­tarjáni 1. számú páitalap- szervezet tagjaként a moz­galmi feladatokkal is. Ot1 eg.v hatvanéves ember felvé­tele „fiatalításnak" számít.. T. Németh László Túlteljesítette tervét a szénhidrogén­ipar A szénhidrogénipar, amely az ország energiaellátásának 60 százalékát fedezi, 1987- ben is túlteljesítette tervét. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttől kapott adatok szerint kőolajból az előirányzott 1,9 millió ton­nán felül több mint 10 ezer tonnát termeltek, földgáz­ból a 7 milliárd köbméteies tervet mintegy 20 millió köbméterrel tetézték meg. gazolinból, propán-bután- ból és egyéb gáztermékből pedig 800 ezer tonnát állí­tottak elő, ami csaknem 60 ezer tonnával haladja meg az előírtat. Az éi’dekelt gázfogyasztók anyagi hozzájárulásával és közös munkával ezúttal is a számítottnál nagyobb ütem­ben bővítették az ország gázhálózatát. Így a tervezett 68 ezer helyett, kereken 100 ezer újabb háztartásba jut­tatták el a vezetékes gázt es 10 községet (Balatonke- resz.túr, Ballószög. Fülöp- háza, Helvécia, Örkény, Pe­te rvására. Szabadkígyós. Tá­borfalva. Tárnok, Űjszent- iván) kapcsoltak be a gáz­szolgáltatásba. Élő nyulak exportra A legjövedelmezőbb va­dászat az eleven mezei nyu­lak zsákmányolása — ex­portra. Csongrád megyében ezért ma már elenyésző számú tapsifülest lőnek ki. s egvre több puska nélküli vadászatot, szerveznek. Ez. úgy történik, hogy erre a célra készített, ötszáz mé­ter hosszúságú hálókat ki- íeszítenek. s azokba hajtők serege tereli — nagy zajt csapva — a vadnvulaknt. A száguldó állatok beleteke- i'édnek a rugalmas hálóba, a közelben rejtőző vadászok pedig pillanatok alatt ki­szabadítják és szállítólá­dákba rakják a zsákmányt. A különböző külkereske­delmi vállalatok Svájcba. Franciaországba és Olasz­országba szállítják a ma­gyar mezei nyálakat az ot­tani gyérülő állomány fel- frissítésére. A szovjet vállalatok új életet kezdenek 1988. január l’je — a szovjet átalakítás forduló­pontja. Ezen a napon lé­pett hatályba az állami vál­lalatról (egyesülésről) szóló új törvény, amely megte­lem! i az ország népgazda­ságában végrehajtott gaz­dasági reform jogi alap­ját. Az utasításos-admi- nisztratív irányítást az. új gazdaságirányítási módsze­rek váltják lel. A gazdaság fő termelési láncszemének működésébe az új törvény két. nagy fon­tosságú újítást iktat be. A vállalatokat a költségvetési finanszírozásról, amelynél az egész nyereséget az ő ál­lami költségvetésébe utal­jak át és azután „a köz­pont" döntése szerint újra elosztják, a gazdasági önel- számolásra, rentabilitásra és önfinanszírozásra állítják át. A gazdasági önállóság egyben azt is jelenti, hogy teljes gazdasági felelősség­gel tartoznak tevékenységük eredményeiért. A törvém az önigazgatási elveknek a vállalatoknál történő széles körű fejlesz­tését célzó intézkedések egész komplexumát irányoz­za elő. Így például a dol­gozó kollektívák jogot kap­tak arra, hogy maguk vá­lasszák meg mindenféle ran­gú vezetőiket, egészen a vezérigazgatókig. A dolgo­zók közvetlen részvétele a vállalat irányításában új intézmények — a dolgozó kollektívák tanácsai — és az irányítási rendszer de- mokratizálását célzó, más intézkedések révén fog meg­valósulni. A dolgozók jövedelme a kollektíva munkájának vég- eredmén.veiiől függ majd: a fogyasztókkal kötött szerző­dések teljesítésétől, a termé­kek minőségétől, a nyere­ségtől. Az új irányítási rendszer ily módon a tudo­mányos-műszaki haladás eredményeinek optimális felhasználását, az erőforrá­sokkal való takarékosságot, a munka maximális haté­konyságát tűzi ki célul. Az a tény. hogy a válla­latról szóló töi'vény hatály­ba lépett, nem jelenti, hogy az új gazdasági mechaniz­mus kialakítása befejeződik. A szovjet társadalomnak a következő években sok más döntő átalakítást kell vég­rehajtania: az árképzés, a pénzügyi-hitelmechaniz­mus reformját, meg kell va­lósítania az erőforrások vál­lalatok közötti központosí­tott, úgyszólván szabályozott elosztásáról nagykereskede­lemre való áttérést, meg kell változtatnia a miniszté­riumok és más vezető ható­ságok funkcióit. Az átmene­ti időszak, amikor mindez megvalósul majd, minimá­lisan néhány évig tart, a jövő tervidőszak (1991 —1995) kezdetéig. Így tehát, a szovjet válla­latok számái’a új élet kezdő­dik, amely televan bonyo­dalommal és problémával. Másként nem i.s lehet, mi­vel a változások mélyreha­tó. valóban forradalmi jelle­gűek. A legutóbbi hetekben és hónapokban heves viták bon­takoztak ki a gazdasági sza­bályozók körül (az állóesz­köz-állomány és a nyereség utáni befizetések). Jórészt ezektől függ a dolgozó kol­lektívák életének minősége. A. Aganbegjan értékelése szerint, a minisztériumok a szabályozók megállapítása során kezdettől fogva meg­sértik a fő elvet —, hogy egyforma követelményeket kell támasztani a vállalatok­kal szemben. Ennek követ­keztében gyakran azok a vállalatok veszítenek, ame­lyek a többinél jobban dol­goznak. A gyenge, vesztesé­ges vállalatok pedig nem­ritkán indokolatlan támo­gatást kapnak. Sok vállalat gazdasági vezetőinek elégtelen vál­lalkozó szellemét is min­denképp meg kell említeni. Ezen a télen még hatnak azok az évtizedek, amikor a vállalatok a teljes gyámság jegyében éltek, s ez az idő rányomta bélyegét az embe­rek tudatái’a is. A gondolkodásmód át­alakításához nyilván sok időre lesz szükség. A gaz­daságirányítás új módszere­it, a gazdasági szemléletet minden ember a munkahe­lyén fogja elsajátítani, a mindennapos, hétköznapi munka során. Ugyanakkor a gazdasági reform végrehajtása — nem „poroszkálás”. Az élet már most határozott cselekede­teket követel, a gazdasági refoim kidolgozott prog­ramjával összhangban. A szociológiai kutatások ada­tai szerint, a társadalomban a fokozott igényesség lég­köre alakult ki. Az embe­rek, miközben egyre aktí­vabban kapcsolódnak be a reformok folyamatába, éle­sen bírálják a hiányosságo­kat, fogyatékosságokat, mu­lasztásokat, már most akar­ják látni a változások ered­ményeit. A szociológusok ér­tékelései szerint, a közvéle­ményből világosan kitűnik az, hogy a dolgozók érde­keltek az átalakítás sikeré­ben. A. D. Utánpótlás a mezőgazdaságnak Jól felszerelt tanműhelyben sajátíthatják el a szak­mák gyakorlati fogásait a szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákjai. Az iskolában dolgozó szakoktatók sokat tesznek azért, hogy a tanuiiók minél jobban tanulják meg a különféle mezőgazdasági gépek szerelését, mű­ködését. javítását. Felvételeink a szakmai gyakorlaton készültek. Tamási Gyula szakoktató irányításával a negyedik osz- tályosok automatizálási gyakorlaton vesznek részt. Traktor javítását végzi Vágvölgyi Géza mezőgazdasági­gép-szerelő tanuló. A zetor vezetésének gyakorlása kiemelt feladat az oktató­munka során. Az erögéptaamnhelyben a diákok diagnosztikai mérést végeznek. Defekte! javítanak • végzi* középiskolások. —Rigó Tibor felvételei—

Next

/
Thumbnails
Contents