Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

2 NÖGRÄD 1987. december 12., SZOMBAT Szovjet—amerikai közös nyilatkozat Közlemény a testvérpártok vezetőinek berlini találkozójáról A Varsói Szerződés tagállamai testvér­pártjainak első és főtitkárai, kölcsönös megállapodás alapján, pénteken találkozót tartottak Berlinben. A találkozón részt vett Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első tit­kára, a lengyel államtanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, Románia köztársasági elnökének meghatal­mazottjaként loan Totu, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter, Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov részletesen tájékoztatta a találkozó résztvevőit az Egyesült Államok­ban tett látogatásáról, Ronald Reagan el­nökkel folytatott megbeszéléseinek meneté­ről és eredményeiről. A szövetséges államok vezetői teljes mértékben támogatták és nagyra értékelték a washingtoni tárgyalások eredményeit. Nagy elismerésüket fejezték ki Mihail Gor- bacsovnak, a Szovjetunió következetes és energikus erőfeszítéseiért, amelyek meghoz­ták a nukleáris leszerelés első reális ered­ményeit és egyben tanúsították az újfajta politikai gondolkodásmód hatékonyságát is. Megelégedéssel hangsúlyozták, hogy ez a gondolkodásmód kifejezi a Varsói Szerző­dés tagállamainak közös békevágyát és ki­emelték az NDK és Csehszlovákia építő jel­legű álláspontját, azt, hogy ezek az országok kifejezték közreműködési készségüket a washingtoni szerződés őket érintő megálla­pításainak teljesítésére. A találkozó résztvevőinek egyöntetű ál­láspontja szerint alapvető jelentőségű, hogy a washingtoni tárgyalásokon a Szovjetunió és az Egyesült Államok között elvi megálla­podás jött létre, amely szerint mindkét fél, az ABM-szerződés szigorú betartása mel­lett, a felére csökkenti hadászati támadó fegyvereit. Megállapították: az elért megállapodások jobb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy előbbre lehessen lépni a fegyverkezés meg­fékezéséhez vezető más irányokban is elsősorban a vegyi fegyverek betiltásában és felszámolásában, a nukleáris kísérletek beszüntetésében, valamint a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésében Európában, az Atlanti-óceántól az Uiáiig. A szövetsé­ges szocialista államok megerősítették, hogy készek a honvédelemhez feltétlenül szüksé­ges szinthez tartani magukat és az egyes fegyverfajtáknál az aszimmetriákból és az egyenlőtlenségekből adódó problémákat úgy megoldani, hogy a fölényben lévő fél csök­kentést hajt végre. Ugyanakkor aggodal­mukat fejezték ki, amiatt, hogy egyes NATO-körök a nukleáris fegyverek két osztályának felszámolását a kontinensen más fegyverfajták növelésével és korszerű­sítésével szándékoznak „kompenzálni”. • A Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia külügyminiszterei, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolására vonat­kozó szovjet—amerikai szerződéssel össze­függésben, a Szovjetunió, az NDK és Cseh­szlovákia közötti megállapodást írtak alá az ellenőrzésekről. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke átfogó és mélyreható meg­beszéléseket folytattak a szovjet—amerikai kapcsola­tok összes problémájáról, be­leértve a fegyverzetcsökken­tést, az emberi jogi és hu­manitárius kérdéseket, a re­gionális konfliktusok rende­zését és a kétoldalú kapcso­latokat — derül ki abból a szovjet—amerikai közös nyi­latkozatból, amelyet csü­törtökön Washingtonban hoz­tak nyilvánosságra Mihail Gorbacsov látogatásának be­fejeztével. A tárgyalások őszinték és építő jellegűek voltak, tük­rözték a két fél közötti né­zeteltéréseket is, de ugyan­akkor annak megértését is, hogy ezek az eltérések nem képeznek leküzdhetetlen akadályt a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó terüle­teken való előrelépéshez. Hangsúlyozták, hogy a két ország vezetőinek genfi és reykjáviki találkozói alap­vető jelentőségűek voltak: megteremtették az alapot a hadászati stabilitás javítását és a konfliktusok kialakulá­sa veszélyének csökkentését célzó folyamatot előrevivő konkrét lépésekhez. A fele­ket a jövőben is az a ’meg­győződés vezérli majd, hogy soha sem szabad nukleáris háborút indítani, abból sen­ki sem kerülhet ki győztesen. Szilárd elhatározásuk, hogy megakadályozzanak bármi­lyen háborút a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött — legyen szó nukleáris vagy hagyományos háború­ról —, s nem fognak katonai erőfölényre törekedni. Mindkét vezető — emeli ki a dokumentum — tudatá­ban van annak a rendkívüli felelősségnek, amely a Szov­jetunióra és az Egyesült Ál­lamokra hárul olyan reális megoldások keresésében, amelyek célja a konfrontá­ció megakadályozása és az országaik közötti stabilabb kapcsolatok elősegítése. Eb­ből kiindulva megállapodtak abban, hogy aktivizálják a párbeszédet és ösztönözni fogják kapcsolataikban az építő jellegű együttműködés irányvonalát. Mindennek alapján más országokkal és népekkel együttműködve elő fogják segíteni a sokkal biz­tonságosabb világ megterem­tését. A két ország vezetői szer­ződést írtak alá a szovjet és A kongresszus két házá­nak vezetőit tájékoztatta pénteken reggel Reagan el­nök, a washingtoni csúcsta­lálkozó eredményeiről, a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris eszközök felszámolását előirányzó szerződésről. Reagan ismét rendkívül eredményesnek minősítette Mihail Gorbacsovval folyta­tott tárgyalásait, és felszólí­totta a szenátusi vezetőket, hogy mihamarabb kezdjék meg a szerződés ratifikálá­sának parlamenti eljárását. George Bush egy péntek reggeli televíziós interjújá­ban fenntartások nélkül tá­mogatásáról biztosította a most létrejött szovjet—ame­rikai megállapodásokat. Az alelnök azt mondotta az ABC-televiziónak, hogy az új szerződés megkötése hasz­nos az Egyesült Államok biztonságának, megfelel ka­tonapolitikai érdekeinek. Bush elutasította az ameri­kai jobboldalnak a szovjet— az amerikai közepes és rö­videbb hatótávolságú raké­ták megsemmisítéséről. Ez a szerződés történelmi jelentő­ségű mind célját — a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok nukleáris fegyverzete egész osztályának teljes meg­semmisítését —, mind pedig az abban előírt ellenőrzési intézkedések újszerűségét és nagy horderejét tekintve. A megbeszéléseken megvi­tatták a hadászati támadó fegyverzetek csökkentéséről folytatott tárgyalások kérdé­sét is. A felek kiemelték, hogy jelentős előrelépés tör­tént az 50 százalékos csök­kentés elvét megfogalmazó ozerződés aláírása felé. Meg­állapodtak a következőben: a genfi tárgyalásokon részt­vevő képviselőiket azzal bíz­zák meg, hogy törekedjenek e szerződés lehető legrövi­debb idő alatt történő ki­dolgozására, úgy, hogy azt a következő csúcstalálkozón, 1988 első felében alá lehes­sen írni. . A tárgyalásokon áttekin­tették a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés más kérdé­seinek széles körét is. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan megerősítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla’mok hű marad az atomsorompó-szerződés megszilárdításához, s meg­elégedésüket hangoztatták, hogy a legutóbbi csúcstalál­kozó óta újabb államok csat­lakoztak ahhoz. A két or­szág vezetői támogatásukról biztosították a nukleáris energetika biztonsága terén folytatott nemzetközi együtt­működést és azokat az erő­feszítéseket, amelyek a nuk­leáris energia békés haszno­sításának elősegítését szol­gálják a NAÜ garanciáinak, illetve a nukleáris anyagok, berendezések és technológi­ák exportjának megfelelő el­lenőrzésének megszilárdítá­sát célozzák. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai el­nök üdvözölte azt a tényt, hogy — a közeljövőben élet­be lépő — megállapodást ír­tak alá a nukleáris veszély csökkentését célzó központok létrehozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok fő­városaiban. A felek kifejezték az el­kötelezettségüket, hogy tö­rekedni fognak az ellenőriz­hető, áitfogó és hatékony nemzetközi konvenció kidol­gozására a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisí­téséről. Síkraszálltak az eu­amerikai megállapodások el­leni kirohanásait és közvet­ve bírálta az elnökjelöltsé­gért vívott versenyben a szerződéssel szembenállást foglaló vetélytársait is, azt hangoztatva, hogy politikai manőverekkel próbálkoznak a tényleges elemzés helyett. A demokrata párti elnök­jelöltségért küzdő politiku­sok egy csütörtök este meg­tartott nyilvános vitájukon egyértelműen támogatásuk­ról biztosították az új lesze­relési szerződést, bár ők is azt hangoztatták, hogy azt alaposan meg kell vitatni a szenátusban a ratifikálást megelőzően. Jim Wright, a képviselő- ház elnöke, a Reaganinél folytatott péntek reggeli megbeszélés után ugyancsak azt mondotta, hogy a köze­pes hatótávolságú rakéták megszüntetését az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatott haladék­rópai katonai szembenállás szintjének csökkentését cél­zó, a fegyveres erőket és hagyományos fegyverzetet ériintő bécsi tárgyalások mi­előbbi befejezéséért. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kifejezték eltö­kélt szándékukat, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet más résztvevőivel közösen, bizto­sítani fogják a bécsi találko­zó sikeres befejezését, a hel­sinki záróokmány és a mad­ridi záródokumentum összes fő kérdésében elérendő ki­egyensúlyozott haladás alap­ján. Regionális kérdéseket át­tekintve a két vezető meg­állapította, hogy az állás­pontokban komoly eltérések mutatkoznak. Mindazonál­tal egyetértettek: rendkívül fontos a rendszeres véle­ménycsere további folytatá­sa. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan hangsúlyozták a regionális konfliktusok rendezésének növekvő jelen­tőségét a nemzetközi fe­szültség csökkentése és a kelet—nyugati kapcsolatok javítása szempontjából. A Szovjetunió és az Egyesült Államok e témakörben foly­tatott párbeszédének azt a célt kell szolgálnia, hogy a regionális konfliktusokban érintett feleknek segítséget nyújtson olyan békés meg­oldások felkutatásához, ame­lyek megszilárdítják függet­lenségüket, szabadságukat és biztonságukat. Mindkét ve­zető fontosnak ítélte meg. hogy az ENSZ és más nem­zetközi intézmények nagyobb mértékben járulhassanak hozzá a regionális konflik­tusok rendezéséhez. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök részlete­sen megvizsgálta a szovjet— amerikai kétoldalú kapcso­latok állapotát, s egyetértet­tek abban, hogy a jövőben is tovább kell fejleszteni és intenzívebbé kell tenni a hivatalos érintkezéseket va­lamennyi szinten, azt a célt tartva szem előtt, hogy gya­korlati és konkrét eredmé­nyeket érjenek el minden téren. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megerő­sítette Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívását. Az elnök megelégedéssel fogadta el a meghívást. A látogatásra 1988 első felében kerül sor. tálán tárgyalásoknak kell k^övetniök, s ezeken ki kell vívni az „aszimmetria” fel­számolását, a Varsói Szer­ződés erői „erőfölényének” csökkentését. Max Kampelman nagykö­vet, a genfi amerikai tár­gyaló küldöttség vezetője, az NBC-televíziónak adott pén­teki nyilatkozatában már a hadászati támadó fegyverek csökkentésének lehetőségei­ről nyilatkozott. Mint elmon­dotta, a washingtoni megbe­széléseken „számos terüle­ten előrelépés történt”. Kam- pePman vitatta, hogy a két fél között a moszkvai csúcs- találkozóról létrejött megál­lapodás következtében most ,ynyomás alatt” kellene foly­tatni a tárgyalásokat, s ki­jelentette, az amerikai fél továbbra is ragaszkodik ál­láspontjához, nem hajlandó az időben történő megállapo­dás kedvéért engedmények­re. Pénteken — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége. A tanácskozás napirendjén idő­szerű belpolitikai kérdések szerepeltek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága pén­teken a Parlamentben Bog­nár József elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke — a törvényhozó tes­tület bizottságainak vezetői, illetve képviselői tájékozta­tást adtak a népgazdasági ágazatok 1988. évi költségveté­sének tervezeteiről folytatott vitákról, a bizottsági ülése­ken elhangzott javaslatokról. Ismertették továbbá a 'mi­nisztériumok, a főhatóságok és más központi költségve­tési szervek jövő évi gazdál­kodásának pénzügyi feltéte­leivel kapcsolatban kialakí­tott testületi állásfoglaláso­kat. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnö­ke elmondotta: a testület a Minisztertanács elnökéhez fordult levélben, kérve az egészségügyet érintő elvoná­sok mérséklését, az ágazat népgazdasági fontosságának megfelelő bánásmódot. Hang­súlyozta: a költségvetési terv­ben szereplő ráfordítások fe­lülvizsgálására azért van szükség, mert különben a pénzszűke miatt az egészség- ügyi intézmények fenntartá­sában, működtetésében jövő­re zavarok mutatkozhatnak. Stadinger István, az épí­tési és közlekedési bizott­ság elnöke arról számolt be, hogy a testület élénk vi­ta után elfogadta az érin­tett tárca és a posta költ­ségvetés-tervezetét. Ugyan­akkor az utak, a hidak fenntartására szolgáló jö­vő évi pénzügyi kerettel * kapcsolatban módosító ja­vaslatot terjesztett elő a bizottság. Gágvor Pál (Budapest) az ipari bizottság tagja rámu­tatott: a testület nem ért egyet azzal, hogy a szocia­tagja, a Minisztertanács el­nöke tájékoztatást adott az idei év várható gazdasági eredményeiről, a jövő esz­tendei terv fő céljairól és a kormányzati munka átszer­vezésével kapcsolatos elgon­dolásokról. Az élénk vitában tizen­lista szektor beruházásai reál és nominál értékben egyaránt csökkenjenek, mert ez meghosszabbítja a kibontakozás időszakát, és gátolja a konvertibilis ex­port dinamikájának fokozá­sát. Nyers Rezső, a kereskedel­mi bizottság elnöke elmon­dotta: a testület a beter­jesztett költségvetési terve­zetet változtatás nélkül el­fogadta. Tudomásul veszi a jövő évi 15 százalékos ár­színvonal-növekedést, te­kintettel arra, hogy a gazda­ság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében a reáljö­vedelmek és a fogyasztás csökkentése a cél. A keres­kedelempolitikai elképzelé­sekkel kapcsolatban kiemel­te: gondoskodni kell arról, hogy az élelmiszerek, az alapvető háztartási cikkek fogyasztói piacán ne ala­kulhassanak ki zavarok. A termelés gondos megterve­zését az is indokolja, hogy a jövő évi fogyasztás mér­tékét nem lehet pontosan előrelátni. A csecsemőruhá­zat árának tervezett emelé­sével kapcsolatban a testü­let nem javasolt korrekci­ót, de kérte a kormányt, hogy a szociálpolitikai jut­tatások rendszerének ki­alakításakor mérlegelje ezt a körülményt is. Az elhangzottakra vála­szolva Medgyessy Péter pénzügyminiszter elmondotta, hogy nincsenek el nem osz­tott források. Így a pénz­ügyi kormányzat minden ja­vaslatot megfontol, de azt tudomásul kell venni, hogy ha valamire a tervezettnél többet adnak, azt a pénzt máshonnan kell elvenni. Több bizottsági ülésen szá­mos képviselő javasolta a csecsemő- és gyermekruhá­zati cikkek jövő évi jelentős áremelésének kompenzálá­sát. A pénzügyminiszter két ketten fejtették ki vélemé­nyüket. A népfront országos elnöksége úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­val együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek kor­mánytagok felmentésére és megválasztására. (MTI) javaslatot terjeszt a képvi­selők elé, amelyek közül választhatnak. Az első meg­oldás: az anyasági segélyt 4000 forintról nem 6000, ha­nem 10 000 forintra emelik. A másik lehetőség: a csalá­di pótlékot a gyermek há­roméves koráig fizetendő 400 helyett 500 forinttal emelik. Mindkét megoldás félmiUiárd forinttal terheli a költségvetést. Ezt a pénzt a szanálási alap csökkenté­sével teremtik elő. Medgyessy Péter válaszá­ban elmondotta, hogy to­vább kell növelni a Parla­ment szerepét a gazdasági elemzőmunkában. Ehhez a Pénzügyminisztérium továb­bi információkat nyújt a képviselőknek. A támogatá­sok elveit és irányát fő vonalakban a költségvetés tartalmazni fogja, így azok­ról az Országgyűlés dönt, A kormány határozott szán­déka, hogy antiinflációs po­litikát folytat. Az 1988-ra tervezett 15 százalékos fo­gyasztói áremelkedés tart­ható — hangoztatta, hozzá­téve: azt azonban tudni kell, hogy az inflációt csak rövid ideig lehet adminiszt­ratív intézkedések i 1 kor­látozni. A vitában felszólalt még: Novák Béla (Pest megye), Lakos László (Pest megye) Vass József né (Békés me­gye), Mayer Bertalan (Vas megye), Séra János (Komá­rom megye) és Katona Sán­dor (Fejér megye). Bognár József vitaössze­foglalója után a csecsemő- és gyermekruházati cikkek áremelkedése kompenzálá­sának módjáról szavazott a bizottság: azt az alternatí­vát részesíti előnyben, amely szerint a családi pótlék a gyermek hároméves korá­ig 1988-tól 400 forint he­lyett 50p forinttal emelked­ne. A csúcstalálkozó utóhangjai flz Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága tárgyalta

Next

/
Thumbnails
Contents