Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
2 NÖGRÄD 1987. december 12., SZOMBAT Szovjet—amerikai közös nyilatkozat Közlemény a testvérpártok vezetőinek berlini találkozójáról A Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjainak első és főtitkárai, kölcsönös megállapodás alapján, pénteken találkozót tartottak Berlinben. A találkozón részt vett Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, Románia köztársasági elnökének meghatalmazottjaként loan Totu, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov részletesen tájékoztatta a találkozó résztvevőit az Egyesült Államokban tett látogatásáról, Ronald Reagan elnökkel folytatott megbeszéléseinek menetéről és eredményeiről. A szövetséges államok vezetői teljes mértékben támogatták és nagyra értékelték a washingtoni tárgyalások eredményeit. Nagy elismerésüket fejezték ki Mihail Gor- bacsovnak, a Szovjetunió következetes és energikus erőfeszítéseiért, amelyek meghozták a nukleáris leszerelés első reális eredményeit és egyben tanúsították az újfajta politikai gondolkodásmód hatékonyságát is. Megelégedéssel hangsúlyozták, hogy ez a gondolkodásmód kifejezi a Varsói Szerződés tagállamainak közös békevágyát és kiemelték az NDK és Csehszlovákia építő jellegű álláspontját, azt, hogy ezek az országok kifejezték közreműködési készségüket a washingtoni szerződés őket érintő megállapításainak teljesítésére. A találkozó résztvevőinek egyöntetű álláspontja szerint alapvető jelentőségű, hogy a washingtoni tárgyalásokon a Szovjetunió és az Egyesült Államok között elvi megállapodás jött létre, amely szerint mindkét fél, az ABM-szerződés szigorú betartása mellett, a felére csökkenti hadászati támadó fegyvereit. Megállapították: az elért megállapodások jobb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy előbbre lehessen lépni a fegyverkezés megfékezéséhez vezető más irányokban is elsősorban a vegyi fegyverek betiltásában és felszámolásában, a nukleáris kísérletek beszüntetésében, valamint a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésében Európában, az Atlanti-óceántól az Uiáiig. A szövetséges szocialista államok megerősítették, hogy készek a honvédelemhez feltétlenül szükséges szinthez tartani magukat és az egyes fegyverfajtáknál az aszimmetriákból és az egyenlőtlenségekből adódó problémákat úgy megoldani, hogy a fölényben lévő fél csökkentést hajt végre. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki, amiatt, hogy egyes NATO-körök a nukleáris fegyverek két osztályának felszámolását a kontinensen más fegyverfajták növelésével és korszerűsítésével szándékoznak „kompenzálni”. • A Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia külügyminiszterei, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó szovjet—amerikai szerződéssel összefüggésben, a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia közötti megállapodást írtak alá az ellenőrzésekről. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke átfogó és mélyreható megbeszéléseket folytattak a szovjet—amerikai kapcsolatok összes problémájáról, beleértve a fegyverzetcsökkentést, az emberi jogi és humanitárius kérdéseket, a regionális konfliktusok rendezését és a kétoldalú kapcsolatokat — derül ki abból a szovjet—amerikai közös nyilatkozatból, amelyet csütörtökön Washingtonban hoztak nyilvánosságra Mihail Gorbacsov látogatásának befejeztével. A tárgyalások őszinték és építő jellegűek voltak, tükrözték a két fél közötti nézeteltéréseket is, de ugyanakkor annak megértését is, hogy ezek az eltérések nem képeznek leküzdhetetlen akadályt a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken való előrelépéshez. Hangsúlyozták, hogy a két ország vezetőinek genfi és reykjáviki találkozói alapvető jelentőségűek voltak: megteremtették az alapot a hadászati stabilitás javítását és a konfliktusok kialakulása veszélyének csökkentését célzó folyamatot előrevivő konkrét lépésekhez. A feleket a jövőben is az a ’meggyőződés vezérli majd, hogy soha sem szabad nukleáris háborút indítani, abból senki sem kerülhet ki győztesen. Szilárd elhatározásuk, hogy megakadályozzanak bármilyen háborút a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — legyen szó nukleáris vagy hagyományos háborúról —, s nem fognak katonai erőfölényre törekedni. Mindkét vezető — emeli ki a dokumentum — tudatában van annak a rendkívüli felelősségnek, amely a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárul olyan reális megoldások keresésében, amelyek célja a konfrontáció megakadályozása és az országaik közötti stabilabb kapcsolatok elősegítése. Ebből kiindulva megállapodtak abban, hogy aktivizálják a párbeszédet és ösztönözni fogják kapcsolataikban az építő jellegű együttműködés irányvonalát. Mindennek alapján más országokkal és népekkel együttműködve elő fogják segíteni a sokkal biztonságosabb világ megteremtését. A két ország vezetői szerződést írtak alá a szovjet és A kongresszus két házának vezetőit tájékoztatta pénteken reggel Reagan elnök, a washingtoni csúcstalálkozó eredményeiről, a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolását előirányzó szerződésről. Reagan ismét rendkívül eredményesnek minősítette Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásait, és felszólította a szenátusi vezetőket, hogy mihamarabb kezdjék meg a szerződés ratifikálásának parlamenti eljárását. George Bush egy péntek reggeli televíziós interjújában fenntartások nélkül támogatásáról biztosította a most létrejött szovjet—amerikai megállapodásokat. Az alelnök azt mondotta az ABC-televiziónak, hogy az új szerződés megkötése hasznos az Egyesült Államok biztonságának, megfelel katonapolitikai érdekeinek. Bush elutasította az amerikai jobboldalnak a szovjet— az amerikai közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről. Ez a szerződés történelmi jelentőségű mind célját — a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris fegyverzete egész osztályának teljes megsemmisítését —, mind pedig az abban előírt ellenőrzési intézkedések újszerűségét és nagy horderejét tekintve. A megbeszéléseken megvitatták a hadászati támadó fegyverzetek csökkentéséről folytatott tárgyalások kérdését is. A felek kiemelték, hogy jelentős előrelépés történt az 50 százalékos csökkentés elvét megfogalmazó ozerződés aláírása felé. Megállapodtak a következőben: a genfi tárgyalásokon résztvevő képviselőiket azzal bízzák meg, hogy törekedjenek e szerződés lehető legrövidebb idő alatt történő kidolgozására, úgy, hogy azt a következő csúcstalálkozón, 1988 első felében alá lehessen írni. . A tárgyalásokon áttekintették a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés más kérdéseinek széles körét is. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megerősítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla’mok hű marad az atomsorompó-szerződés megszilárdításához, s megelégedésüket hangoztatták, hogy a legutóbbi csúcstalálkozó óta újabb államok csatlakoztak ahhoz. A két ország vezetői támogatásukról biztosították a nukleáris energetika biztonsága terén folytatott nemzetközi együttműködést és azokat az erőfeszítéseket, amelyek a nukleáris energia békés hasznosításának elősegítését szolgálják a NAÜ garanciáinak, illetve a nukleáris anyagok, berendezések és technológiák exportjának megfelelő ellenőrzésének megszilárdítását célozzák. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök üdvözölte azt a tényt, hogy — a közeljövőben életbe lépő — megállapodást írtak alá a nukleáris veszély csökkentését célzó központok létrehozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok fővárosaiban. A felek kifejezték az elkötelezettségüket, hogy törekedni fognak az ellenőrizhető, áitfogó és hatékony nemzetközi konvenció kidolgozására a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről. Síkraszálltak az euamerikai megállapodások elleni kirohanásait és közvetve bírálta az elnökjelöltségért vívott versenyben a szerződéssel szembenállást foglaló vetélytársait is, azt hangoztatva, hogy politikai manőverekkel próbálkoznak a tényleges elemzés helyett. A demokrata párti elnökjelöltségért küzdő politikusok egy csütörtök este megtartott nyilvános vitájukon egyértelműen támogatásukról biztosították az új leszerelési szerződést, bár ők is azt hangoztatták, hogy azt alaposan meg kell vitatni a szenátusban a ratifikálást megelőzően. Jim Wright, a képviselő- ház elnöke, a Reaganinél folytatott péntek reggeli megbeszélés után ugyancsak azt mondotta, hogy a közepes hatótávolságú rakéták megszüntetését az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatott haladékrópai katonai szembenállás szintjének csökkentését célzó, a fegyveres erőket és hagyományos fegyverzetet ériintő bécsi tárgyalások mielőbbi befejezéséért. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kifejezték eltökélt szándékukat, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet más résztvevőivel közösen, biztosítani fogják a bécsi találkozó sikeres befejezését, a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum összes fő kérdésében elérendő kiegyensúlyozott haladás alapján. Regionális kérdéseket áttekintve a két vezető megállapította, hogy az álláspontokban komoly eltérések mutatkoznak. Mindazonáltal egyetértettek: rendkívül fontos a rendszeres véleménycsere további folytatása. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan hangsúlyozták a regionális konfliktusok rendezésének növekvő jelentőségét a nemzetközi feszültség csökkentése és a kelet—nyugati kapcsolatok javítása szempontjából. A Szovjetunió és az Egyesült Államok e témakörben folytatott párbeszédének azt a célt kell szolgálnia, hogy a regionális konfliktusokban érintett feleknek segítséget nyújtson olyan békés megoldások felkutatásához, amelyek megszilárdítják függetlenségüket, szabadságukat és biztonságukat. Mindkét vezető fontosnak ítélte meg. hogy az ENSZ és más nemzetközi intézmények nagyobb mértékben járulhassanak hozzá a regionális konfliktusok rendezéséhez. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök részletesen megvizsgálta a szovjet— amerikai kétoldalú kapcsolatok állapotát, s egyetértettek abban, hogy a jövőben is tovább kell fejleszteni és intenzívebbé kell tenni a hivatalos érintkezéseket valamennyi szinten, azt a célt tartva szem előtt, hogy gyakorlati és konkrét eredményeket érjenek el minden téren. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megerősítette Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívását. Az elnök megelégedéssel fogadta el a meghívást. A látogatásra 1988 első felében kerül sor. tálán tárgyalásoknak kell k^övetniök, s ezeken ki kell vívni az „aszimmetria” felszámolását, a Varsói Szerződés erői „erőfölényének” csökkentését. Max Kampelman nagykövet, a genfi amerikai tárgyaló küldöttség vezetője, az NBC-televíziónak adott pénteki nyilatkozatában már a hadászati támadó fegyverek csökkentésének lehetőségeiről nyilatkozott. Mint elmondotta, a washingtoni megbeszéléseken „számos területen előrelépés történt”. Kam- pePman vitatta, hogy a két fél között a moszkvai csúcs- találkozóról létrejött megállapodás következtében most ,ynyomás alatt” kellene folytatni a tárgyalásokat, s kijelentette, az amerikai fél továbbra is ragaszkodik álláspontjához, nem hajlandó az időben történő megállapodás kedvéért engedményekre. Pénteken — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A tanácskozás napirendjén időszerű belpolitikai kérdések szerepeltek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága pénteken a Parlamentben Bognár József elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a törvényhozó testület bizottságainak vezetői, illetve képviselői tájékoztatást adtak a népgazdasági ágazatok 1988. évi költségvetésének tervezeteiről folytatott vitákról, a bizottsági üléseken elhangzott javaslatokról. Ismertették továbbá a 'minisztériumok, a főhatóságok és más központi költségvetési szervek jövő évi gazdálkodásának pénzügyi feltételeivel kapcsolatban kialakított testületi állásfoglalásokat. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke elmondotta: a testület a Minisztertanács elnökéhez fordult levélben, kérve az egészségügyet érintő elvonások mérséklését, az ágazat népgazdasági fontosságának megfelelő bánásmódot. Hangsúlyozta: a költségvetési tervben szereplő ráfordítások felülvizsgálására azért van szükség, mert különben a pénzszűke miatt az egészség- ügyi intézmények fenntartásában, működtetésében jövőre zavarok mutatkozhatnak. Stadinger István, az építési és közlekedési bizottság elnöke arról számolt be, hogy a testület élénk vita után elfogadta az érintett tárca és a posta költségvetés-tervezetét. Ugyanakkor az utak, a hidak fenntartására szolgáló jövő évi pénzügyi kerettel * kapcsolatban módosító javaslatot terjesztett elő a bizottság. Gágvor Pál (Budapest) az ipari bizottság tagja rámutatott: a testület nem ért egyet azzal, hogy a szociatagja, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott az idei év várható gazdasági eredményeiről, a jövő esztendei terv fő céljairól és a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról. Az élénk vitában tizenlista szektor beruházásai reál és nominál értékben egyaránt csökkenjenek, mert ez meghosszabbítja a kibontakozás időszakát, és gátolja a konvertibilis export dinamikájának fokozását. Nyers Rezső, a kereskedelmi bizottság elnöke elmondotta: a testület a beterjesztett költségvetési tervezetet változtatás nélkül elfogadta. Tudomásul veszi a jövő évi 15 százalékos árszínvonal-növekedést, tekintettel arra, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében a reáljövedelmek és a fogyasztás csökkentése a cél. A kereskedelempolitikai elképzelésekkel kapcsolatban kiemelte: gondoskodni kell arról, hogy az élelmiszerek, az alapvető háztartási cikkek fogyasztói piacán ne alakulhassanak ki zavarok. A termelés gondos megtervezését az is indokolja, hogy a jövő évi fogyasztás mértékét nem lehet pontosan előrelátni. A csecsemőruházat árának tervezett emelésével kapcsolatban a testület nem javasolt korrekciót, de kérte a kormányt, hogy a szociálpolitikai juttatások rendszerének kialakításakor mérlegelje ezt a körülményt is. Az elhangzottakra válaszolva Medgyessy Péter pénzügyminiszter elmondotta, hogy nincsenek el nem osztott források. Így a pénzügyi kormányzat minden javaslatot megfontol, de azt tudomásul kell venni, hogy ha valamire a tervezettnél többet adnak, azt a pénzt máshonnan kell elvenni. Több bizottsági ülésen számos képviselő javasolta a csecsemő- és gyermekruházati cikkek jövő évi jelentős áremelésének kompenzálását. A pénzügyminiszter két ketten fejtették ki véleményüket. A népfront országos elnöksége úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek kormánytagok felmentésére és megválasztására. (MTI) javaslatot terjeszt a képviselők elé, amelyek közül választhatnak. Az első megoldás: az anyasági segélyt 4000 forintról nem 6000, hanem 10 000 forintra emelik. A másik lehetőség: a családi pótlékot a gyermek hároméves koráig fizetendő 400 helyett 500 forinttal emelik. Mindkét megoldás félmiUiárd forinttal terheli a költségvetést. Ezt a pénzt a szanálási alap csökkentésével teremtik elő. Medgyessy Péter válaszában elmondotta, hogy tovább kell növelni a Parlament szerepét a gazdasági elemzőmunkában. Ehhez a Pénzügyminisztérium további információkat nyújt a képviselőknek. A támogatások elveit és irányát fő vonalakban a költségvetés tartalmazni fogja, így azokról az Országgyűlés dönt, A kormány határozott szándéka, hogy antiinflációs politikát folytat. Az 1988-ra tervezett 15 százalékos fogyasztói áremelkedés tartható — hangoztatta, hozzátéve: azt azonban tudni kell, hogy az inflációt csak rövid ideig lehet adminisztratív intézkedések i 1 korlátozni. A vitában felszólalt még: Novák Béla (Pest megye), Lakos László (Pest megye) Vass József né (Békés megye), Mayer Bertalan (Vas megye), Séra János (Komárom megye) és Katona Sándor (Fejér megye). Bognár József vitaösszefoglalója után a csecsemő- és gyermekruházati cikkek áremelkedése kompenzálásának módjáról szavazott a bizottság: azt az alternatívát részesíti előnyben, amely szerint a családi pótlék a gyermek hároméves koráig 1988-tól 400 forint helyett 50p forinttal emelkedne. A csúcstalálkozó utóhangjai flz Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága tárgyalta
