Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

1987. december 11., PÉNTEK NÖGRÁD 3 »«ember első napjaiban teljesítette éves 118 millió forintos árbevételi tervét ÉLGÉP pásztói gyára. Felvételen: Oroszi József üzemvezető és Koós Jstv íos munkamegbeszélésen. laka Velem szemben mindig szigorúbb... A présgép felújításának apró részfeladataiba mélyed- ve dolgozik Vasas János, tank-lakatos csoportvezető a Gránit Csiszolókorong és Kőedénygyár romhányi Wi- denta gyáregységében, ami­kor jelenlétemmel kizökken­tem a megszokott tempóból. A fiatalember, leküzdve a témaváltásból fakadó kény­szerszünetet, röviden így avat be mostani ténykedé­sébe: — Az ellensúlyt he­lyezzük a présgépbe — mu­tat az előtte levő termelő­berendezésre. — Eddig ezt a feladatot öt gépnél vé­geztük el, számolja az egy­más mellett levő masinákat, majd a következőket mond­ja: — Még hátravan há­romnak a rendbetétele. ☆ Az ügyes kezű szakember a diósjenői termelőszövet­kezetet váltotta fel mosta­ni munkahelyével, mert ott nem becsülték munkáját. Az itteni feladat teljesen új és ismeretlen volt számá­ra. Három évbe telt. mire minden gépet megismert. Utána már önállóan javí­totta a felújításra váró ter­mel őb eren d ezéseket. — Kudarcokra nem em­lékszem. Ha valamit nem tudtam megoldani, akkor közvetlen főnökömhöz. Va­sas István, tmk-művezető- höz fordultam segítségért. — Névrokon a művezető? — A testvérem. Velem szemben mindig szigorúbb. Ha netán a megszabott idő­re nem készültem el a ki­adott munkával, keményen csak ennyit szólt — Többé ne forduljon elő. Jobb hozáállásal a kívánt időre is el tudtad volna végezni a kiadott munkát! — érzékelteti, hogy semmi­féle előnye nem származott a testvérével való együtt­dolgozásból. — Az igazsá­got meg kellett emészte­nem. Még olyankor sem volt elnéző, amikor az el­rontott rajz alapján készí­tettem el a kijavításra váró géphez szükséges alkatrészt. Ebből sem lett selejt, mert helyrehoztam. Olyan szituá­ció pedig egyáltalán nem adódott, hogy más hozza rendbe, a rossz méret kö­vetkeztében legyártott hibás alkatrészt — állítja maga­biztosan a közvetlen szak­ember. — Három éve csoport- vezető. Miért vállalta el a több munkával és nagyobb felelősséggel járó beosztást — kérdezem. — Elment az elődöm, en­gem pedig ideiglenesen ki­neveztek a helyébe. Most rosszabb a dolgom, mint amikor beosztottként dol­goztam. Sokfelé kell figyel­nem. Emellett ugyanúgy dolgozom, mint a többiek. A legjobban az zavar, hogy nem tudok kellően elmé­lyedni úgy a munkámban, ahogy szeretnék. Két-három munkatársamnak folyamato­san kelj biztosítani a felté­teleket, s ez azzal jár, hogy elég gyakran teljesítem va­lamilyen jogos kívánságu­kat. Utána bizony nehezen zökkenek vissza a kívánt tempóba. ☆ Határozott egyéniség, aki nemcsak munkatársaitól, ha­nem magától is megkíván­ja a pontos, a precíz mun­kát. a magasra állított kö­vetelmény teljesítését. — Akivel emiatt konflik­tusom volt, az az idős kok léga már elment. Nem tet­szett neki, hogy többször szóvá tettem: — Nagyon vontatottan dolgozol... ☆ Tudomásom szerint szíve­sen foglalkozik újításokkal is. — Jómagam csak egy újítást adtam be az elmúlt időszakban. Egv másikait pedig hárman együtt dol­goztunk ki. Egy pillanatra abbahagyja pergő gondola­tainak közreadását. Látszik az arcán, hogy tépelődik. Mondja, vagy ne. Végül, így folytatja: — Szerintünk nem kaptuk meg az újítás­ért azt az összeget, amit megérdemeltünk volna. Egyébként zavar, hogy ná­lunk még nem dőlt el: mi fér bele a munkaköri kö­telesség fogalmába. ☆ — Tagja vagyok a XI. pártkongresszus brigádnak is. Sajnos most nagyon lent vagyunk a versenyben — mondja nosztalgiával a hangjában Vasas János. Az újabb kérdést megelőzve így folytatja: Egyetlen mun­katársunk sem szidhat ben­nünket, mert a kiadott munkát maradéktalanul és kifogástalanul elvégezzük. Miattunk eddig még nem álltak a gépek. Ezzel szem­ben a kulturális tevékeny­ségünkben visszaestünk. Nem adjuk azt, amit korábban. Emiatt kevesebb pontot sze­reztünk az első félévi ér­tékeléskor. ☆ A szakma szeretetéről is­mert csoportvezető, egy­szer vette át a Kiváló mun­káért miniszteri, háromszor nyerte el a vállalat Kiváló dolgozója kitüntetést. Ma­gáénak tudhatja a Kiváló társadalmi munkáért elis­merő oklevelet. Az NDK- ban három évet töltött, s ezalatt jól elsajátította a német nyelvet. Ennek nagy hasznát vette legutóbb az új nyugatnémet présgép be­állításakor és kezelésének megtanulásakor. ☆ Közéleti tevékenysége is sokoldalú. Pártbizalmi, a szakszervezeti bizottság sportfelelőse és munkavé­delmi megbízott. — Sajnos akárhogy osz­tom be az időmet a társa­dalmi kötelezettség elvégzé­sére a szakmai munkaidő­ből is el kell vennem bi­zonyos időt. Ami legjob­ban zavar és szeretnék tőle megszabadulni, az a munka- védelmi megbízotti tisztség Képzelje el, én, mint a tmk csoportvezetője egy személyben ellenőrzőm, mint munkavédelmi felelős, hogy az általam, illetve a csoporttársaim által kijaví­tott présgépek mennyiben felelnek meg a kötelező munkavédelmi szabályok­nak. ☆ — Olyan feladatot nem tudunk tőle és csapatától kérni, amit ne vállalnának el. Gyorsan, szakszerűen dolgoznak, amikor szüksé­ges, akkor meghosszabbítják a hivatalos munkaidőt. Kez­deményezőkészségükkel na­gyon elégedett vagyok. Anyagi lehetőségeinkhez ké­pest elismerjük azt a mun­kát, amit a gyáregység ered­ményességének növeléséért tettek. Segítő, hasznos cse­lekedeteikre, jó szakmai tu­dásukra a jövőben is szá­mítunk — szól elismerés­sel a hangjában Kelemen Tibor üzemvezető. (venesz) Kibontakozás és ember A z őszi parlamenti ülésszakon az egyik képviselő azzal nyerte el a T. Ház hangos helyeslését, hogy nagyobb megbecsülést követelt a tudásnak. Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén az ideolóigai munkáról szólva az előadó azt szorgalmazta, övezze nagyobb társadalmi tisztelet az emberi becsületessé­get, szerénységet, műveltséget, tisztességet. Nem lehet véletlen, hogy e magas képvise­leti fórumokon pozitív emberi tulajdonsá­gokat is felemlegetnek. Olyan jellemvoná­sokról van szó ugyanis, amelyeknek a fénye az utóbbi időben eléggé megkopott, sőt, számosán okkal az ilyen személyiségjegyek­kel magyarázzák sikertelen életüket, ke­rékbetört pályafutásukat, vagy esetleg ül­döztetésüket is. A nemes állampolgári tulajdonságok de­valválódását könnyen okozhatta az, hogy idővel elvetettünk számos, régről örökölt eszményt, csak azért, mert azokhoz esetleg más társadalmi valóság tapadt, vagy mert egyszerűen régi volt. Gondoljuk csak el például, mit éreznénk, ha ma valaki azzal állna elő, hogy a társadalom alapja a tiszta erkölcs. Kissé zavarba jönnénk az egykori jelszótól, pedig ha jól belegondolunk, a kö­vetelmény ma is igaz, hiszen ezen a fogal­mon a' közgondolkodás becsületességet, tör­vénytiszteletet, családszeretetet, tisztességes munkavégzést ért. Ugyanígy megváltozott a szerénység jelen­tése is, ami mindenek előtt azoknak az ál­lampolgároknak az odaadó visszafogottsá­gát, közösségi életszemléletét, a köz érdeke iránti fogékonyságát jelzi, akik pozícióik­nál fogva kicsikarhatnának különböző elő­nyöket az életben. No és a tudás? Annak mitől eshetett le az ázsiója? Hiszen a szocia­lizmuson kívül alig akad társadalom, amely­ben közösségibb célokat szolgálna a művelt­ség, az ismeretgazdagság, a pallérozott intel­ligencia! Miből gondalhattuk, hogy a tudást éppen mi taszíthatjuk le a hatalom trón­járól? Ügv tűnik, az emberi értékek e földcsu­szamlását az ország előtt álló feladatok alá­becslése, a tennivalók komolyságának fel nem ismerése, azok az illuzórikus eszme­képek idézték elő, amelyek a fejlődést auto­matizmusként fogták fel. Ez a lesújtó véle­ményünk könnyen bizonyítható bármelyik üzemünk példáján, ahol legalábbis a fizeté­sek alapján úgy tűnt, a szocializmus attól épül, hogy az udvaron egyik helyről a má­sikra átvitték a vasdarabokat, és nem attól, hogy a mérnök éjszakáit, a rajzasztalnál töltve kitalálta a termék gyártásának jobb menetét, vagy jól összehangolta több tucat munkás tevékenységét. Ha igazából magunk elé vetítettük volna, milyen akadályokat állít elénk a versenyfu­tásban a világ új erőforrásait felbuzogtató műszaki-tudományos forradalom, a termelő­erők integrációja, de hazai adottságaink is» mint a munkaerő, a terület, a nyersanyag- bázis szűkössége, az elaggott géppark és elhanyagolt infrastruktúra, nem hinném, hogy külön parlamenti hozzászólásban kel­lett volna rangot követelni a magas fokú szaktudásnak. S jobb fizetést a mérnöknek szinte mindenütt, szinte minden tanácsko­záson. Ha igazából fölmértük volna a társadalmi, és gazdasági átalakítás gyötrő nehézségeit, azt, hogy e sziszifuszi munka rétegek, osz­tályok közös cselekvésével, s benne az egyes emberek semmivel sem pótolható helyt­állásával végezhető csak el, aligha enged­tük volna az igazi emberi értékek elhasz­nálódását, olyan közeg kialakulását, ami­kor rendre nem a becsületes állampolgárok­nak van igazuk, s az ésszerűségben kap „fel" oldozást” a törtetés, önzés, a közösségi cé­loktól való elfordulás. Régi bánat, ne hánytorgassuk fel — mon­danánk, ha nem köszönne vissza ma is súlyos gazdasági gondjaink tárgyalásánál az emberi tényező puszta jelszóként való emlegetése. Nyugtalanító ugyanis, hogy az emberi tényező, mint fontossági fogalom 'már el is kopott, mielőtt még tehettünk vol­na a dolgozó ember pozíciójának erősítésé­ért, alkotó lehetőségeinek szélesítéséért. Oly feszítőek ma már az ország gazdasá­gi gondjai, hogy hovatovább körmünkre ég a feladat, hogy megtaláljuk az emberi gon­dolkodást és kiállást formáló anyagi, erköl­csi ösztönzőket, hogy finomabb kézzel ját­szunk az emberi lélek húrjain, s mind­ennek eredményeként társadalmi eszmény- nyé váljon a „jó polgára a hazának"’ jellem­zés. S orrendről van itt is szó, amikor a meg­mérettetésnél, a megbecsülés ezer jelével előbbre sorolódik a társada­lomnak hasznosabb, az életet szebbé tevőbb, az emberi kapcsolatokat megnemesítő. S e jellemvonások alanya mögött nem súgnak össze az emberek: milyen becsületes, nem erre a világra való... De bizony, ide való. Tudását, érzését, erejét igényli a reánk köszöntő korszak, amelyben meg kell ta­nulni a munkánkból élni. Mégpedig jól élni. K. F. Szakmérnök- és szaküzemmérnök­képzés az agrár felsőoktatásban Az agrár felsőoktatási in­tézményekben 1988 , tavaszi félévében, újabb szakokon indul szakmérnökképzés két­éves tanulmányi idővel, le­velező tagozaton. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági genetikai, mezőgazdasági környezetvé­dő, biotechnológiai kutató, baromfitenyésztési és ba­romfiipari, valamint meleg­égövi tagozaton indul okta­tás. Az egyetem társadalom- tudományi karéin vállalat- gazdasági elemzőket képez­nek. A Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetemen takar­mánygazdálkodási, sertés- tenyésztési, dombvidéki komplex melioráció és vál­lalatgazdasági témakörök­ben szerezhetnek újabb is­mereteket a mérnökök. Az egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaság-tudományi ka­rán szarvasmarha- és juh- tenyésztési, tejipari és me­zőgazdasági innováció és iparjogvédelemi szakmérnö­köket képeznek. Szaküzemmérnök-képzés kezdődik Gyöngyösön, Me­zőtúron, Szarvason, Hódme­zővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten és Nyíregyhá­zán, főiskolákon illetve egye­temi főiskolai karokon ugyancsak a jövő év tavaszi félévében. Kézikönyv a költségvetési gazdálkodásról A Saldo Pénzügyi Szerve­ző és Tanácsadó Vállalat, az adóreformmal kapcsolatos változásokról kézikönyvet jelentetett meg a költségve­tési gazdálkodást folytató szervezetek számára. A könyv részletesen és gyakorlatiasan tárgyalja az adóreformmal kapcsolatos számviteli elszámolási és nyilvántartási feladatokat. Megismerteti az érdekelte­ket az adóigazgatás új szer­vezetével, kapcsolatrendsze­rével és az adókötelezettség­gel együttjáró tennivalókkal. Emellett szemléletes példa­tárral segíti az eligazodást a jogszabályok között és kü­lönböző hasznos informáci­ókkal egészíti ki a szakem­berek eddigi tudását. A kiadvány a Saldo Pénz­ügyi Szervező és Tanácsadó Vállalatnál, valamint a me­gyei és megyei városi taná­csok pénzügyi osztályainál szerezhető be. A *3 !«ó tarján! öblösüveggyár dolgozóinak egészség­ügyi ellátásából » fogászat jf kiveszi a részét. A sür­gő.- e*s**jek ellát ás« mellett **t tekintik fő céljuknak, hogy tuegeiőtxék a betegségeket. —kj—

Next

/
Thumbnails
Contents