Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
BALASSAGYARMATI KRÓNIKA A stabilizáción túl, a kibontakozáson innen Vélemények három nézőpontból Szabad az út a város vezetékes gázellátására A Balassagyarmati Városi Tanács augusztusi ülésén előterjesztést fogadott el a város vezetékes gázellátására vonatkozó beruházási programok jóváhagyására. A gázellátást biztosító beruházást két ütemben javasolják megvalósítani a varosban. Az első ütemben készül el mintegy 18 km hosszban a < Romhány—Balassagyarmat között a gázszállító vezetékrendszer, valamint Balassagyarmaton egy nagy teljesítményű . gázátadó állomás. A város belső területének ellátása a gázprogram másik ütemét képezi. A verseny meghirdetése után december 2-án a szerződéskötésre is sor került. Enneík értelmében lehetőség van Idén — december 11 —13. között — tizenkilencedik alkalommal rendezik meg Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, a Madách Imréről elnevezett amatőr színpadi fesztivált. Amikor a találkozó megrendezésének az ötlete megfogalmazódott — 1964- ben és még utána is egy jó darabig —, csupán irodalmi színpadi napoknak nevezték a fesztivált, s csak a közelmúltban döntöttek a névnek a színjátszó jelzővel történő kibővítése mellett. A „megálmodók" A balassagyarmati országos találkozó „megálmodói" azok a népművelők, színjátszók és rendezők voltak, akik a városban megszerveztek egy jelentős, értékeket létrehozó öntevékeny művészeti együttest, a Madách Imre irodalmi színpadot. Bemutatkozásaik hosszú időn keresztül emlékezetes eseményt jelentettek a fesztiválon, amelyen a részvételnek — a minőségen kívül — sokáig nem volt különösebb feltétele. A hetvenes ' évek derekán találták ki, hogy a résztvevők egy-egy szocialista ország nemzeti programjaival versenyezzenek. A fesztivál ismételt megújítására 1983-ban került sor. Elhatározták, hogy kamaradarabokkal mutatkozhatnak be a csoportok, és a találkozót kétévenként tartják. A balassagyarmati ISZN- en, tehát néhány szereplős kamaradarabokat láthatnak az érdeklődők. A szakemberekből álló előzsűri harminc előadást nézett meg, és ezekből választotta ki a hamarosan bemutatkozó tizenkettőt. Az előzményekhez tartozik még, hogy a forgatókönyv- pályázatra, amely mindig megelőzi a fesztivált, 55 színjátszó csoport 60 produkcióval nevezett; s a számokból is kiolvashatóan, ezek fele á rostán kiesett. Nógrád megyéből öt együttes jelezte részvételi szándékát, ám csak négy produkció készült el. A salgótarjáni Petőfi kohászszínpad és a KIVISZI előadását az elő- zsűri nem tartotta kellően érdekesnek, színvonalasnak. Kedvezőbben ítélték meg a balassagyarmati Balassi Eá- lint Gimnázium diákiadból szerveződött két csoport munkáját, a Tresgardes és az A. Sz. színpad produkcióit, s beváloaatták a döntőbe. Az előbbi együttes Onagv Zoltán Kérdések két arra, hogy a város valamennyi területe, lakása három év alatt bekapcsolható legyen az ellátásba. A városi tanács úgy tervezi, hogy 1988-ban a 12 tantermes középiskola. valamint- a kórház, továbbá a Mártírok, a Kiliánj a Gárdonyi, a Temető, a Dózsa György, a Rákóczi, az Árpád, a Fáy András, a Bem, a Kandó, a Landler Jenő, az Ifjúság, a Felszabadulás, a Csokonai, a Móra Ferenc, a Radnóti, a Komjáthy, Veres Pálné, Kodály, Váci Mihály, Bojtos Sándor, Szontágh Pál út keleti oldala kapcsolható be a lakossági szervezettség függvényének megfelelően. A város vezetékes gázellátásának prőgramja 1989-ben is folytatódik. galamb sorsáról című írását dramatizálta; az írás a helybeli Komjáthy Jenő Irodai-' mi és Művészeti Társaság tagjainak antológiájában, a Bőrünkön a betűk című kötetben jelent meg a közelmúltban. Az utóbbiak Beckett Jövés-menés című művét állították színpadra. A további résztvevőik és produkciók a következők: Debrecenből érkezik az Opusz bemutatószínpad és az Alföld ifjúsági színpad • Gerencsér Miklós Aradi napló, illetve Ionesco Székek című művével; Miskolcról jön Tulipán Péter, aki Haláltánc- szvit címen az erdélyi Szilágyi Domokos verseiből állította össze műsorát, valamint a Csortos Gyula színpad O’Neill Kötél' című darabjával; a pécsi Nyitott színpad Mrozek Emigrán- sokj^t, a kecskeméti Pótszék színpad Déry Tibor Talpsimogatóját adja elő; a karcagi Yorick KHT Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, A helység kalapácsát dolgozta fel; a székesfehérvári Videoton színjátszó csoport Boldizsár Péter Legyen a tenger című művével lép színpadra; a győri Teátrum együttes Sartre Zárt tárgyalásával szerepel, míg a budapesti Térszínház Esterházy Péter Kis magyar pornográfiájának egy részletét dramatizálta Töredék, címmel. Külön előadáson mutatkozik be a KISZ Központi Művészegyüttesének színjátszó csoportja, amely tavasszal veszítette el rendezőjét, a balassagyarmati fesztivál állandó résztvevőjét — rendezőként vagy zsűritagként —, Dévényi Róbertét. Ö rendezte — Karsai Gizellával együtt — Menotti A telefon című munkáját, melyet a közönség In memórián Dévényi Róbert feleimmel tekinthet meg. Szakmai tanácskozás is lesz A fesztivál december 11- én, 18 órakor kezdődik, majd szombaton délelőtt tíz órakor szakmai tanácskozással folytatódik. A bemutatók második blokkjára 14 órától kerül sor. Vasárnap szakmai tanácskozás lesz. megkoszorúzzák — a hagyományoknak megfelelően — Madách Imre szobrát, majd 12 óra 30 perckor eredményt hirdetnek és kiosztják a dijakat. (ok) Vállalataink számára fna- napság aligha lehet fontosabb téma, mint a gazdálkodás stabilizálása, a jövő évi bruttósítás feltételeinek a megteremtése, szoros összhangban a kormány társadalmi-gazdasági kibontakozási programjával. Írásunkban arra kerestünk választ, hol tart e folyamat városunk nyugati ipartelepének három nagyüzemében. A fémipari vállalat műszaki igazgatóhelyettesét nem éri váratlanul a kérdés. Hla- vaj Sándor szerint egységük már túl van a szemléletváltás bizonyos kérdéskörén, stratégiájuk az említett szellemben készült. — Tröszti szinten kidolgoztunk egy úgynevezett hároméves, azaz 1990-ig szóló „gördülő” tervet. A vezetők úgy ítélték meg, hogy gyárainkban elkezdődött a kormányprogram végrehajtása, valamennyi fontos területen. A középtávú elképzelés szerint ennek az iránynak a továbbvitele maradéktalanul beilleszkedik a stabilizáció és kibontakozás reformtörekvéseibe. — Nézzünk egy-két példát. Termékeink sokszínűsége is jelzi, hogy a korábbi évekhez képest igyekszünk alkalmazkodni a piac követelményeihez. Képesek vagyunk kiszolgálni a legkisebb tételeket is, ha az nyereséget eredményez. Gyártmányaink korszerűségét jelzi, hogy7 értékesíthetők a tőkéspiacon, s nem kis szerénységgel mondhatom, hogy még a legigényesebb amerikai megmérettetésben is. Hozzáteszem, hogy a dollárelszámolású bevétel gyarapítása szintén szerepelt a korábbi célkitűzésekben, értékesítési politikánkban. Ehhez igazodott a műszaki fejlesztés is. MérnöI dő távolából a történelem nehezen fordul személyessé. Legendákat eleveníteni még hősének közvetlen hozzátartozójával sem könnyű. Ezen az ősz végi délutánon a Lenin- lakótelepen Böjtös Sándorné- val mégis erre vállalkozunk. Visszaidézett emlékek sora után előkerüljek a relikviák: kitüntetések, emléktárgyak, fényképek, levelek. . . A munkásmozgalom kipróbált, régi harcosának, Böjtös Sándornak özvegye az első időkre férjének elbeszéléseiből emlékszik visz- sza maga is. Ki gondolta volna, amikor a 19 éves ipolynyéki cipészt 1915-ben besorozták katonának hogy ez a fiatalember, Böjtös Sándor az omszki hadifogolytáborban éli meg a huszadik század világjelentőségű fordulatát, a nagy októberi szocialista forradalmat. Ez az esemény nem múlhatott el nyomtalanul: a forradalom megnyitotta a fogolytábor kapuit, s megmozgatta a hadifoglyokat. Ott, Szibériában is. A bolsevik párton belül nemzetiségi szekciók szerveződtek. A hadifoglyok közül sokan — köztük Böjtös Sándor is — megismerkedtek a szocializmus eszméivel, a forradalom harcaival. És amikor 1918 végén hazaért a hadifoglyokkal a vonat, a sokat látott és tanult katonák között volt Böjtös Sándor. Alig néhány hónapot örülhetett szülőföldjének, az Ipolyság szép vidékének, amikor a proletárdiktatúra harcba hívta. De keink hosszabb távon a vezértechnológia kialakítását tűzték ki célul, rövid távon pedig a potenciális vevőigények gazdaságos kielégítését. Eredményeink minket igazoltak, hiszen 1984-től számítva megduplázódott a devizatermelésünk. — A termelésszervezésben döntő elem a piacorientáltság, s ehhez alakítottuk érdekeltségi rendszerünket is. Tapasztalatunk az, hogy ma Magyarországon versenyképtelen ipari háttér mellett kell versenyképesnek lennünk. Még szerencse,..hogy a trösztön belül ez a probléma javarészt megoldott. S hogy a jövőről is szóljak: stratégiánk értelmében erősíteni szeretnénk a vagyonérde- keltséget, s továbbra is a piachoz való igazodás lesz gazdálkodásunk döntő eleme. S végül jelentős előrelépésnek tartjuk, hogy egy tőkéspartnernek megbízható szállítói lettünk. 2 Az Ipoly Bútorgyárban nem tiltok, hogy a vállalat vezetése nagyszabású szervezeti változtatást határozott el, melyet a jövő év elején hajtanak végre. Mindezt a hatékonyabb gazdálkodás, a szabadabb piacszervezés érdekében. Harmincfős párttagságuk nevében kérdeztük az elképzelésekről Zólyomi Ferencet, a pártvezetőség titkárát : — A kibontakozás nálunk már jó ideje élő folyamat. Így a kormány munkaprogramjának hivatalos közzététele után már volt mire „ráültetni” a gazdálkodás számos kérdését. Egy érdekes példát azért megemlítenék. Már év elején kacérkodtunk a gondolattal, hogy vagyonjegyet bocsátunk ki. még az intézkedési tervünkben is szerepelt a dolog. Ezáltal is szerettük volna érdekeltté most tudta, miért fog fegyvert. 1919 májusában a munkászászlóáljak megalakulásakor Budapesten jelentkezett a Vörös Hadseregbe és harcolt az északi fronton. A proletárdiktatúra bukása • után viharos idők jöttek, az Ipolyság környéke mégis „csendesebb” időket élt. A harcokban tanultak és tapasztaltak, az emlékek megmaradtak. 1924-ben Ipoly- nyéken tizenhármán — köztük Böjtös Sándor — megalakították a kommunista pártot. Gazdasági cselédekből, napszámosakból, iparosokból, többségükben olyan emberekből akik néhány évvel azelőtt a Vörös Hadsereg katonái voltak. A megélhetés egyre nehezedett. A cipészmesterségért zsírral, babbal, liszttel fizettek, el kellett tartani a családot. A nagy világgazdasági válság éveiben 1 barátja Amerikába hívta Bojtos Sándort. S mint olyan sokan, ő is nekivágott a nagyvilágnak. De nem gazdagodott meg az ott töltött tenni dolgozóinkat a termelésben. Ott bukott meg az elképzelésünk, hogy csak a vállalatok dolgozói vehetik meg. Vagy még egy példa arra, miként próbáltuk megteremteni a számunkra legkedvezőbb gazdálkodási formái, amikor létrehoztuk a szé- csényi asztalosüzemünket. A megyében mindenképpen az volt az első leányvállalat. — Áttérve a feladatainkra elmondhatom, hogy ma egy iparvállalat szemlélete nem követheti a megcsontosodott nézeteket. Az nem megy, hogy termelünk valamit, majd a kereskedelem gondoskodik a piacról. Ezt nekünk kell feltérképeznünk! A Columbia Lux indításánál ez volt az alapgondolat, ennek köszönhető a siker is. Sőt eljutottunk odáig, hogy névre szereljük össze ezt a típust. — No persze a kereskedőknek is maradt feladata, de ami a lényeg: sokkal közelebb kerültünk egymáshoz. Végső soron az általuk közvetített igények szülték meg nálunk a többelemes bútor- gyártást. Az 57 elemből álló bútor alkalmas arra, hogy az előszobától az irodáig berendezzünk mindenféle funkciójú helyiséget. Gyártásával alkalmat adunk a vevőnek, hogy pénztárcájához mérten vásároljon, s ha anyagi helyzete megengedi, további részegységeket is beszerezhessen. Célunk az, hogy a raktárban ne legyen elfekvő készlet! — S most térnék rá a párttagság véleményére. Mi valamennyien érzékeltük, hogy ez az üzletpolitika gyarapodásunkat szolgálja, ezért tovább kell vinni. Összejöveteleinken természetesen szóba került az is, miként juthatott el az ország ilyen súlyos helyzetbe. Érzésünk szerint nem lett volna szabad idáig eljutnunk, s mivel a népgazdaság létéről van szó, mindenképpen végig kell csinálnunk a reformot. Tagöt év alatt Montevideóban sem. Énjét azonban nem veszítette el távol a hazájától. Megtalálta a munkásmozgalommal ott is a kapcsolatot. Amikor visszajött, Léván a munkásotthon jelentette számára a szocialista eszmék ápolását, a harcot. A második világháború kitörése előtti évben, a Felvidék Magyarországhoz csatolása megnehezítette a kommunisták életét. Böjtös Sándort is lefogták, azután évekig rendőri felügyelet alatt állt. Minden héten jelentkeznie kellett a rendőrségen. A párt dolgozott tovább illegalitásban, de a kommunista cipész nem kaphatott megrendeléseket cipőkészítésre, talpalásra. Léván munka számára csak a kőbányában volt, a vékony testalkatú férfi ott kereste kenyerét. A háború után azonnal a kommunista párt mozgalmi munkájának, közepében találta magát, járási titkár lett. Nagy energiával látod munkához. 1945 januárjában alapító tagja y.olt a Léván ságunk mindössze a vezetők váltásában nem lát kellő határozottságot. 3 A szocialista brigádok manapság leginkább a termelésben érdekeltek. Ez jellemzi a kábelgyár versenymoz- galmát is, melyről Nagy Béla, a Murár Lajosról elnevezett kollektíva vezetője beszél : — Mi ahhoz igazodunk, amire a vállalatunknak szüksége van. Ma a termelés hatékonyabbá tétele az egyik fő cél, hát vállalásaink is ezt szolgálják. Feladatunk van a hulladékhasznosításban, az energiatakarékosságban, a selejtmentes termelésben, és így tovább. A mi csapatunk az értékesítés te- területén dolgozik, valamennyien raktári dolgozók. Így a feladatunk is ehhez igazodik, azaz olyan árut kell kiadnunk, vagy inkább a kamionba pakolnunk, ami után nem érkezik reklamáció. Anyagmozgatásnál ügyelnünk kell a minőségre, például arra, hogy ne sérüljön meg a kész kábelköteg. — Ebben vagyunk anyagilag is érdekeltek. A havi 3— 4 száz forint nem nagy ösz- szeg, de jövőre tervezik az emelését. Sokkal több célirányos megbízatást kapunk majd, ehhez szükséges létszám és időbeosztás már a kollektíva gondja lesz. Sajnos a rohanó tempó nem enged teret a régi brigádhagyományok ápolására. Kevés a sportösszejövetel, >a kulturális vállalást pedig szinte mindenki kiiktatta. Csak az anyagiak lebegnek mindenki előtt. Az emberek rettegnek sz adótól, mert többnyire nem ismerik a hatását. Ezért hát hajtanak, ha kell még ünnepnapon is vállalnak munkát. Jövőre ezeket a mozgalmi feladatokat is szeretnénk újra áttekinteni, különösen az értékelést illetően. T. Németh László megjelenő Garamvölgye című újságnak. A Léva központjában álló emlékmű kicsinyített mását a lapalapítás 30. évfordulójára kapta — s most Böjtös néni büszkén teszi elém az asztalra a szívének oly kedves emléktárgyat. Már csak azért is, mert ebben az időben Léván ismerkedett meg Bojtos Sándor-' ral. A mozgalom hozta ösz- sze őket. ö akkor Zalabán, egy Léva melletti kis faluban lakott. 1945-ben maga is belépett a pártba, és segítséget kérni utazott Lévára. Ott találkoztak. Azután három évtizedig, férjének haláláig, segítőtársa volt mindenben. Az áttelepítések sem törték meg őket. Böjtös Sándor hitvallásához hűen élt: a néphadseregben teljesített szolgálatot, alapító tagja volt a munkásőrségnek. Balassagyarmaton a városi pártbizottságon aktív pártmunkát végzett nyugdíjazása után is. Munkásszülők tehetséges gyermekeinek taníttatására alapítványt tett, 1972-ben Balassagyarmat város díszpolgárává avatták. Kevés nyugdíjából a vietnami háború idején minden hónapban száz forintot adott fel a szolidaritási alapba... Böjtös néni az idők távolából röviden így fogjalja össze férjének jellemét: — A lelkét adta volna... Hitéért, a szocialista eszmékért. — zsély — Madách Imre irodalmi és színjátszónapok Két hazai színpad is bemutatkozik Hitvallásához hűen élt Böjtös Sándor életátjárói
