Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
2 I 1987. december 9., SZERDA NÖGRÁD Csúcstalálkozó Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról) amerikai fővárosba, hogy előbbre lépjenek a hadászati fegyverek számának ötvenszázalékos csökkentése felé. A szovjet vezető aláhúzta: országa most bátran lépett a társadalom, a gazdaság, a politika átépítésének útjára, a peresztrojka útjára. Ezek a változások a demokratizálás és a nyíltság, a glasznoszty jegyében mennek végbe, s a reformok megvalósítása biztosítja, hogy előbbre lépjenek. A szovjet népnek ehhez békére van szüksége, azt akarja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolata ne csak úgy kerüljön be a huszadik század történelemkönyvébe, mint amely a fasizmus elle-_ ni harcban létrejött szövetség volt, hanem úgy is, hogy a két ország felelősséggel működött együtt a béke megszilárdításában. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kézfogással üdvözölte egymást. Ezután a két vezető a Fehér Ház épületében megkezdte első négyszemközti tanácskozását. Jó hangulatban Megkezdődött Gorbacsov és Reagan tárgyalása Jó hangulatban kezdődött meg Gorbacsov és Reagan első tárgyalása. A két vezető Reagan dolgozószobájában, az úgynevezett Oval Officeben foglalt helyet, a lángoló kandalló előtt. „Üj dolgokat hallottam Reagan elnök köszöntő szavaiban, s üdvözlöm azokat, mondotta egy kérdésre válaszolva Gorbacsov abban a rövid egykét perces időben, amíg az újságírókat beengedték a tárgyalásra. A tudósítók elsősorban azt akarták megtudni, hozott-e magával ä szovjet vezető új javaslatokat, készül-e „meglepetésre". „Vannak általános jellegű politikai nyilatkozatok, s van reálpolitika — mondotta Gorbacsov. — Amint hallhatták. sok azonosság volt most elhangzott beszédeinkben mai világunkról, arról, hogyan alkalmazzuk mindazt, amiről e beszédekben szóltunk. Erről kívánok tárgyalni az elnökkel”.- „Nem gondolom, hogy a politikában meglepetésekre van szükség, az olyan országoknak, mint az Egyesült Államok és a Szovjetunió alaposan átgondolt, politikára van szükségük, mert csak ennek alapján hozhatnak felelős döntéseket”. Reagan rövid válaszaiban méltatta az új leszerelési szerződést és megismételte: a tárgyalásokon mindkét fél megállapodásokra, eredményekre törekszik majd. Közben a szovjet küldöttség washingtoni sajtóirodája terjedelmes dokumentumban tette közzé a Szovjetunió még 1986-ban kidolgozott javaslatait a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésére. A javaslat, amelyet ezúttal tájékoztatóként ismertettek, három szakaszban irányozza elő a nukleáris fegyverek teljes felszámolását az évezred végéig. Az első szakasz már most megkezdődik, s ebben felszámolják a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket, illetve a hadászati nukleáris fegyverek felét. Az 1990-ben kezdődő újabb szakaszban befagyasztanák a harcászati- hadműveleti nukleáris fegyvereket, megsemmisítenék a hadászati nukleáris eszközök második felét és beszüntetnék a nukleáris fegyverkísérleteket. illetve az ilyen fegyverek előállítását. A harmadik szakaszban 1995-től kezdve — végrehajtanák valamennyi nukleáris fegyver teljes megsemmisítését. Minden egyes szakaszban széles körű .ellenőrzés mellett hajtanák végre az esedékes tennivalókat. Egyelőre nem ismeretes, átnyújtotta-e Mihail Gorbacsov ezt a javaslatot Reagan elnöknek. Helyi idő szerint kedden kora délután a washingtoni Fehér Házban történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá: szovjet—amerikai szerződést a közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan emellett több más olyan okmányt is ellátott kézjegyével, amelyek a megállapodás elidegeníthetetlen részét fogják képezni. Ezek között szerepel egy emlékirat a szerződéssel összefüggő kiinduló adatok rögzítését tartalmazó megállapodásról, egy jegyzőkönyv a rakétaeszközök felszámolását szabályozó eljárásokról, és egy jegyzőkönyv á szerződéssel kapcsolatos ellenőrzésről. Mint a szerződés szövegéből kitűnik, a feleknek szándékában áll felszámolni a fegyvereknek ezt az osztályát, „felismerve, hogy egy atomháború megsemmisítő következményekkel járna az egész emberiségre nézve, szem előtt tartva továbbá a hadászati stabilitás erősítésének célját. A szerződés elő- rányozza, hogy mindkét fél felszámolja összes közepes hatótávolságú rakétáit, és az' ilyen rakéták indítóberendezéseit, mégpedig oly módon, hogy legkésőbb e megállapodás hatályba lépése után három évvel és a továbbiakban soha többé ne rendelkezzék egyik fél sem ilyen rakétákkal, indítóberendezésekkel, kisegítő felszereléssel és berendezésekkel. A csökkentés két szakaszban történik. Az első szakasz a szerződés hatályba lépése után 29 hónappal zárul le. Ekkor a felek mindegyikénél rendszerben álló és közepes hatótávolságú rakéták indítására szolgáló berendezések száma nem lehet töbh mint az az in- dítóállásszá'm, ahonnan egyidejűleg lehet indítani 171 robbanótöltetet hordozni képes, vagy annyit tartalmazó rakétamennyiséget. A rendszerben lévő közepes hatótávolságú rakéták száma nem haladhatja meg a 180 robbanótöltet hordozására alkalmas ilyen rakéták számát. A szerződés szerint a közepes hatótávolságú rakéták rendszerbe állított és rendszerbe nem állított indítóberendezéseinek száma egyik félnél sem haladhatja meg a 200 robbanótöltet egyidejű hordozására alkalmas, vagy ilyen számú robbanótöltetet tartalmazó rakéták indítóállásainak számát, a rendszerbe állított és rendszerbe nem állított közepes hatótávolságú rakéták száma pedig nem haladhatja meg a 200 robbanótöltet célba juttatására alkalmas rakéták számát. A második szakasz végére, vagyis nem később mint három évvel a szerződés hatályba lépése után meg kell semmisíteni az összes közepes hatótávolságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóberendezéseit, továbbá a megfelelő kisegítő felszereléseket és berendezéseket. Ami a rövidebb hatótávolságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóberendezéseit és a megfelelő berendezéseket illeti, nem később mint 18 hónappal a szerződés hatályba lépése után egyik fél sem rendelkezhet ilyen osztályú fegyverrel. A megállapodás úgy rendelkezik, hogy e szerződés hatályba lépése után egyik fél sem fog előállítani semmiféle közepes hatótávolságú rakétát, nem végez ilyen rakétákkal repülési próbákat, nem fog előállítani rövidebb hatótávolságú rakétákat, és nem végez ilyenekkel repülési próbákat. "A szerződés külön cikkelye foglalkozik a kölcsönös ellenőrzés módozataival. A feleknek a szerződés hatályba lépését követő tizenhárom éven át jogukban áll helyszíni ellenőrzést végezni, mind a másik fél saját területén, mind az olyan egyéb országokban, ahová a rakétaeszközöket telepítették. Joguk van továbbá felügyeletet kezdeni a megállapodásról szóló emlékeztetőben feltüntetetett hadműveleti rakétatámaszpontokon és járulékos rakétaobjektumokon. kivéve a rakéták előállítására szolgáló objektumokat, továbbá a rakéták felszámolására szolgáló összes helyszíneken, mégpedig harminc nappal a szerződés hatályba lépése után. A megállapodás külön ellenőrző bizottságot hív életre, amely a vállalt kötelezettségek teljesítésével ösz- szefüggő kérdések megoldásával, a szerződés hatékonyságának és életrevalóságának fokozását célzó intézkedések összehangolásával foglalkozik. A Szovjeturtió és az Amerikai Egyesült Államok betartja a jelen szerződést, nem vállal semmi olyan nemzetközi kötelezettséget, és nem foganatosít semmi olyan nemzetközi akciót, amely ellentétben állna rendelkezéseivel. A jelen szerződés nem határidőhöz kötött. (MTI) A találkozó francia, NSZK visszhangja Francois Mitterrand francia elnök kedden egyértelműen támogatásáról biztosította a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták kivonását Európából. Egyúttal maró gúnnyal szólt azokról a francia politikusokról, akik félelmet akarnak kelteni a közvéleményben, de nem árulják el valódi szándékukat, a túlfegy- verkezést. Mitterrand elnök kijelentette, hogy a szovjet—amerikai megállapodás „jó irányba mutat”. Folytatni kell, tette hozzá, méghozzá a hadászati, a hagyományos és a vegyi fegyverek csökkentésével. „A választás egyszerű — mondotta a francia elnök. — Vagy leszerelünk, vagy túlfegyverkezünk. Én már választottam — a leszerelést”. Volker Rühe, a CDU CSU parlamenti csoportjának helyettes elnöke, a CDU vezető leszereléspolitikai szakértője a csúcstalálkozó alkalmából azt hangsúlyozta, hogy kettős nullamegoldást szentesítő amerikai—szovjet rakétaszerződés után a nyugatnak nem szabad korszerűsítenie Európában megmaradó rövid hatótávolságú eszközeit. Manfred Wömer hadügyminiszter, a NATO-főtitkári tisztség várományosa, az NSZK televíziójában kijelentette: változatlanul érvényes a NATO-külügyminiszterek idén júniusban Reykjavikban kialakított közös álláspontja, amely szerint a rövid hatótávolságú atomfegyverek további csökkentését a hagyományos és a vegyi fegyverzet leszerelésével összefüggésben kell szemlélni. A nyugati államoknak most abban kell egyetértésre jutniuk, hogy a fentiekről milyen sorrendben tárgyaljanak a Szovjetunióval, és e tárgyalásokon milyen célokat tűzzenek ki maguk elé. Az azonban vitathatatlan, hogy a NATO-nak szüksége van minden fegyverzet csökkentésére — mondotta. Egon Bahr, az SPD biztonságpolitikai szakértője és Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnöke a ZDF nevű televízió vitaműsorában egyaránt fontos lépésnek nevezte az amerikai—szovjet rakétaszerzödés aláírását. Míg azonban Bahr pártja nevében fenntartás nélkül támogatta a szerinte történelmi jelentőségű és az NSZK számára is nagyobb biztonságot teremtő megállapodást, Strauss feltételeket emlegetett. ☆ Történelmi jelentőségűnek nevezte és támogatásáról biztosította a legmagasabb szintű szovjet—amerikai megbeszéléseket Andreasz Papandreu görög és Robert Hawke ausztrál kormányfő, valamint Takesita Naburu japán miniszterelnök. Giovanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke az enyhülési folyamat fontos mérföldkövének nevezte a szovjet— amerikai csúcstalálkozót, amelyet üdvözölt Daniel Ortega nicaraguai államfő, valamint Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke is. KOZLEMEIUY (Folytatás az 1. oldalról) zottnál. Az egy főre jutó reáljövedelem az előző évi szinten marad. A kormány az év elejétől a jövedelemtermelésre ösztönző és a pénzkiadásban takarékosságra késztető intézkedéseket hozott. Ezek azonban az egyes részterületeken elért eredmények ellenére sem hozták meg a szükséges változást. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdálkodás 1987. évi eredményei összességükben még nem elégségesek a stabilizációs és kibontakozási program követelményeihez képest. Felhívja a figyelmet arra, hogy a népgazdaság egyensúlyának stabilizálásához, a további fejlődés feltételeinek biztosításához elen- 'gedhetetlen a következetes Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termelés Lakossági fogyasztás Egy főre jutó reáljövedelem Szocialista szektor beruház. Ebből: vállalati beruházások 3. A Központi Bizottság a stabilizációs program megvalósítása és' ezen belül az 1988. évi terv eredményes végrehajtása érdekében szük: ségesnek tartja; — a konvertibilis valutákban fennálló adósság növekedésének erőteljes lefékezését, áruforgalmi aktívum elérését, — a rubelelszámolású forgalomban a kivitel fokozásának a megalapozását a behozatal gyorsabb ütemű emelkedésével, — a belső pénzügyi egyensúly javítását szigorú pénzügyi politikával és a költségvetés hiányának jelentős Csökkentésével, — a termelési szerkezet szelektív átalakításának fel- gyorsítását, — a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, az állami támogatások jelentős csökkentését, — az ésszerű takarékosság érvényesítését minden területen. ) 4. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány a gazdálkodás fő folyamatait illetően 1988-ban az alábbiakkal számol: — A gazdasági növekedés a termelési szerkezet szükséges változásaival és az egyenT súl.vi követelményekkel összhangban előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar termelése szerény ütemben, a mezőgazdasági termékek termelése az idei alacsonyabb színvonalhoz képest gyorsabban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet javítása érdekében a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása kismértékben csökkenni fog. — A szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyorsítása érdekében növekszik a kormányzati munka, a jövő évi feladatoknak és a végrehajtás eszközeinek jobb összehangolása, a hatékony vállalati gazdálkodás. 2. A Központi Bizottság tudomásul vette az 1988. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kidolgozásáról kapott tájékoztatást. Helyesli, hogy a terv és a költségvetés előirányzatainak kidolgozásakor a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjából, illetve a kormány stabilizációs munkaprogramjából indultak ki. és azokat az idei várható fejlődésre, a gazdálkodás belső és külső feltételeire alapozták. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a Minisztertanács az 1988. évi népgazdasági tervet az ismertetett fő előirányzatok szerint véglegesíti: Az 1988. évi terv az 1987. évi várható teljesítés százalékában 101.0 98.0— 98,5 101,0 96.0— 97.0 105,0—105,5 97,5—98.0 97.0— 97,5 97.0— 98,0 102,0 vállalati döntési körben megvalósuló termelő — főként feldolgozóipari — beruházások mennyisége és aránya. A beruházások hatékonyságának javítása végett módosulnak a központi gazdaságfejlesztési programok céljai és finanszírozásuk. '-1- Változik a vállalati jövedelmek szabályozása, létrejön az egységes vállalati vagyonkezelés és -gazdálkodás lehetősége, a vállalat, teljesítmények megítélésében kiernet szerephez jut a va- gyonarányos nyereség. A hatékonyan gazdálkodó vállalatok mozgásterének növelése és a megfelelő költségvetési pozíció elérése egyenrangú követelmény. — Az eredményesen gazdálkodó szervezete^ működési feltételei javulnak. Folyamatban van a gazdasági tárA Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. . 1. Párttisztségekkel kapcsolatban az alábbi határozatokat hozta: — Kargkas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági , és ügykezelési osztályának vezetőjét saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul: — Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorát saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vetsasági és szövetkezeti formák korszerűsítése, a gazdálkodás stabil elemét képező kisüzemi szervezetek működési feltételeinek javítása. — A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítása érdekében átmenetileg széles körben központi bérszabályozás érvényesül. 5. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a lakosság megfelelő színvonalú áruellátásának bzitosítását. Figyelembe véve a szeptemberben bejelentett jövő évi mintegy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását. 6. A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásának elengedhetetlen felétele a feladatokkal való azonosulás, a fegyelmezett és szervezett munka, a, felelős, kezdeményező vezetői magatartás. Az adó- és árrendszer változásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt hatása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Az indokolatlan termelői áremeléseknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A követelményeket lazító és az egyedi kivételt igénylő vállalati törekvéseket egyaránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását határozottan folytatni kell. A tartósan veszteséges gazdasági egységeket szanálni kell, illetve fel kell számolni. A költségvetési intézmények takarékossági programját — feladataik színvonalas ellátását szem előtt tartva — példamutató határozottsággal kell végrehajtani. 7. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket és a párt valamennyi tagját, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jövő évi népgazdasági tervet, és mozgósítsanak annak végrehajtására. A televízió, a rádió, a sajtó munkatársai propagálják a terv céljait, népszerűsítsék a jó példákat, és szánjanak szembe a végrehajtást akadályozó törekvésekkel és jelenségekkel. te, hogy nyugállományba vonul ; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a Politikai Főiskola rektorának. 2. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról. Ügy határozott, hogy ezzel összefüggésben a Hazafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Ország- gyűlésnek állami tisztségek betöltésére. 3. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy 1988. első fél évében összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét a szocialista építőmunka időszerű kérdéseinek megtárgyalására. (MTI)
