Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

2 I 1987. december 9., SZERDA NÖGRÁD Csúcstalálkozó Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról) amerikai fővárosba, hogy előbbre lépjenek a hadászati fegyverek számának ötven­százalékos csökkentése felé. A szovjet vezető aláhúzta: országa most bátran lépett a társadalom, a gazdaság, a politika átépítésének útjá­ra, a peresztrojka útjára. Ezek a változások a demok­ratizálás és a nyíltság, a glasznoszty jegyében mennek végbe, s a reformok megva­lósítása biztosítja, hogy előbbre lépjenek. A szovjet népnek ehhez békére van szüksége, azt akarja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolata ne csak úgy kerüljön be a huszadik század történelemkönyvébe, mint amely a fasizmus elle-_ ni harcban létrejött szövet­ség volt, hanem úgy is, hogy a két ország felelősséggel működött együtt a béke megszilárdításában. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kézfogással üd­vözölte egymást. Ezután a két vezető a Fehér Ház épü­letében megkezdte első négyszemközti tanácskozá­sát. Jó hangulatban Megkezdődött Gorbacsov és Reagan tárgyalása Jó hangulatban kezdődött meg Gorbacsov és Reagan első tárgyalása. A két veze­tő Reagan dolgozószobájá­ban, az úgynevezett Oval Officeben foglalt helyet, a lángoló kandalló előtt. „Üj dolgokat hallottam Reagan elnök köszöntő szavaiban, s üdvözlöm azokat, mon­dotta egy kérdésre vála­szolva Gorbacsov abban a rövid egykét perces idő­ben, amíg az újságírókat beengedték a tárgyalásra. A tudósítók elsősorban azt akarták megtudni, hozott-e magával ä szovjet vezető új javaslatokat, készül-e „meglepetésre". „Vannak általános jelle­gű politikai nyilatkozatok, s van reálpolitika — mon­dotta Gorbacsov. — Amint hallhatták. sok azonosság volt most elhangzott beszé­deinkben mai világunkról, arról, hogyan alkalmazzuk mindazt, amiről e beszédek­ben szóltunk. Erről kívánok tárgyalni az elnökkel”.- „Nem gondolom, hogy a politikában meglepetések­re van szükség, az olyan országoknak, mint az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió alaposan átgondolt, politikára van szükségük, mert csak ennek alapján hozhatnak felelős döntése­ket”. Reagan rövid válaszaiban méltatta az új leszerelési szerződést és megismételte: a tárgyalásokon mindkét fél megállapodásokra, eredmé­nyekre törekszik majd. Közben a szovjet küldött­ség washingtoni sajtóiro­dája terjedelmes doku­mentumban tette közzé a Szovjetunió még 1986-ban kidolgozott javaslatait a nukleáris fegyverektől men­tes világ megteremtésére. A javaslat, amelyet ezúttal tájékoztatóként ismertettek, három szakaszban irányoz­za elő a nukleáris fegyve­rek teljes felszámolását az évezred végéig. Az első sza­kasz már most megkezdő­dik, s ebben felszámolják a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközöket, illetve a hadászati nukleáris fegyve­rek felét. Az 1990-ben kez­dődő újabb szakaszban be­fagyasztanák a harcászati- hadműveleti nukleáris fegy­vereket, megsemmisítenék a hadászati nukleáris eszkö­zök második felét és be­szüntetnék a nukleáris fegyverkísérleteket. illetve az ilyen fegyverek előállí­tását. A harmadik szakasz­ban 1995-től kezdve — végrehajtanák valamennyi nukleáris fegyver teljes megsemmisítését. Minden egyes szakaszban széles körű .ellenőrzés mellett haj­tanák végre az esedékes tennivalókat. Egyelőre nem ismeretes, átnyújtotta-e Mi­hail Gorbacsov ezt a javas­latot Reagan elnöknek. Helyi idő szerint kedden kora délután a washingtoni Fehér Házban történelmi je­lentőségű megállapodást ír­tak alá: szovjet—amerikai szerződést a közepes és rö- videbb hatótávolságú raké­ták felszámolásáról. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan emellett több más olyan ok­mányt is ellátott kézjegyével, amelyek a megállapodás el­idegeníthetetlen részét fog­ják képezni. Ezek között sze­repel egy emlékirat a szer­ződéssel összefüggő kiinduló adatok rögzítését tartalmazó megállapodásról, egy jegy­zőkönyv a rakétaeszközök felszámolását szabályozó el­járásokról, és egy jegyző­könyv á szerződéssel kap­csolatos ellenőrzésről. Mint a szerződés szövegé­ből kitűnik, a feleknek szán­dékában áll felszámolni a fegyvereknek ezt az osztá­lyát, „felismerve, hogy egy atomháború megsemmisítő következményekkel járna az egész emberiségre nézve, szem előtt tartva továbbá a hadászati stabilitás erősítésé­nek célját. A szerződés elő- rányozza, hogy mindkét fél felszámolja összes közepes hatótávolságú rakétáit, és az' ilyen rakéták indítóberende­zéseit, mégpedig oly módon, hogy legkésőbb e megállapo­dás hatályba lépése után három évvel és a továbbiak­ban soha többé ne rendel­kezzék egyik fél sem ilyen rakétákkal, indítóberendezé­sekkel, kisegítő felszereléssel és berendezésekkel. A csökkentés két szakasz­ban történik. Az első sza­kasz a szerződés hatályba lépése után 29 hónappal zá­rul le. Ekkor a felek mind­egyikénél rendszerben álló és közepes hatótávolságú rakéták indítására szolgáló berendezések száma nem lehet töbh mint az az in- dítóállásszá'm, ahonnan egy­idejűleg lehet indítani 171 robbanótöltetet hordozni ké­pes, vagy annyit tartalmazó rakétamennyiséget. A rend­szerben lévő közepes hatótá­volságú rakéták száma nem haladhatja meg a 180 robba­nótöltet hordozására alkal­mas ilyen rakéták számát. A szerződés szerint a közepes hatótávolságú raké­ták rendszerbe állított és rendszerbe nem állított in­dítóberendezéseinek száma egyik félnél sem haladhatja meg a 200 robbanótöltet egyidejű hordozására alkal­mas, vagy ilyen számú rob­banótöltetet tartalmazó raké­ták indítóállásainak számát, a rendszerbe állított és rend­szerbe nem állított közepes hatótávolságú rakéták száma pedig nem haladhatja meg a 200 robbanótöltet célba juttatására alkalmas raké­ták számát. A második szakasz végére, vagyis nem később mint há­rom évvel a szerződés ha­tályba lépése után meg kell semmisíteni az összes köze­pes hatótávolságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóbe­rendezéseit, továbbá a meg­felelő kisegítő felszereléseket és berendezéseket. Ami a rövidebb hatótávol­ságú rakétákat, az ilyen ra­kéták indítóberendezéseit és a megfelelő berendezéseket illeti, nem később mint 18 hónappal a szerződés ha­tályba lépése után egyik fél sem rendelkezhet ilyen osz­tályú fegyverrel. A megállapodás úgy ren­delkezik, hogy e szerződés hatályba lépése után egyik fél sem fog előállítani sem­miféle közepes hatótávolságú rakétát, nem végez ilyen ra­kétákkal repülési próbákat, nem fog előállítani rövidebb hatótávolságú rakétákat, és nem végez ilyenekkel repü­lési próbákat. "A szerződés külön cikke­lye foglalkozik a kölcsönös ellenőrzés módozataival. A feleknek a szerződés hatály­ba lépését követő tizenhá­rom éven át jogukban áll helyszíni ellenőrzést végez­ni, mind a másik fél saját területén, mind az olyan egyéb országokban, ahová a rakétaeszközöket telepí­tették. Joguk van továbbá felügyeletet kezdeni a meg­állapodásról szóló emlékez­tetőben feltüntetetett had­műveleti rakétatámaszpon­tokon és járulékos rakéta­objektumokon. kivéve a ra­kéták előállítására szolgáló objektumokat, továbbá a rakéták felszámolására szol­gáló összes helyszíneken, mégpedig harminc nappal a szerződés hatályba lépése után. A megállapodás külön el­lenőrző bizottságot hív élet­re, amely a vállalt kötele­zettségek teljesítésével ösz- szefüggő kérdések megol­dásával, a szerződés haté­konyságának és életrevaló­ságának fokozását célzó in­tézkedések összehangolásá­val foglalkozik. A Szovjeturtió és az Ame­rikai Egyesült Államok be­tartja a jelen szerződést, nem vállal semmi olyan nemzetközi kötelezettséget, és nem foganatosít semmi olyan nemzetközi akciót, amely ellentétben állna ren­delkezéseivel. A jelen szerződés nem határidőhöz kötött. (MTI) A találkozó francia, NSZK visszhangja Francois Mitterrand fran­cia elnök kedden egyértel­műen támogatásáról biztosí­totta a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú raké­ták kivonását Európából. Egyúttal maró gúnnyal szólt azokról a francia politiku­sokról, akik félelmet akar­nak kelteni a közvélemény­ben, de nem árulják el va­lódi szándékukat, a túlfegy- verkezést. Mitterrand elnök kijelentette, hogy a szov­jet—amerikai megállapodás „jó irányba mutat”. Foly­tatni kell, tette hozzá, még­hozzá a hadászati, a ha­gyományos és a vegyi fegy­verek csökkentésével. „A választás egyszerű — mon­dotta a francia elnök. — Vagy leszerelünk, vagy túl­fegyverkezünk. Én már vá­lasztottam — a leszerelést”. Volker Rühe, a CDU CSU parlamenti csoportjának he­lyettes elnöke, a CDU vezető leszereléspolitikai szakértő­je a csúcstalálkozó alkalmá­ból azt hangsúlyozta, hogy kettős nullamegoldást szente­sítő amerikai—szovjet rakéta­szerződés után a nyugatnak nem szabad korszerűsítenie Európában megmaradó rövid hatótávolságú eszközeit. Manfred Wömer hadügy­miniszter, a NATO-főtitkári tisztség várományosa, az NSZK televíziójában kijelen­tette: változatlanul érvényes a NATO-külügyminiszterek idén júniusban Reykjavikban kialakított közös álláspontja, amely szerint a rövid ható­távolságú atomfegyverek to­vábbi csökkentését a hagyo­mányos és a vegyi fegyver­zet leszerelésével összefüg­gésben kell szemlélni. A nyugati államoknak most abban kell egyetértésre jut­niuk, hogy a fentiekről mi­lyen sorrendben tárgyalja­nak a Szovjetunióval, és e tárgyalásokon milyen célokat tűzzenek ki maguk elé. Az azonban vitathatatlan, hogy a NATO-nak szüksége van minden fegyverzet csökken­tésére — mondotta. Egon Bahr, az SPD bizton­ságpolitikai szakértője és Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnö­ke a ZDF nevű televízió vi­taműsorában egyaránt fontos lépésnek nevezte az ameri­kai—szovjet rakétaszerzödés aláírását. Míg azonban Bahr pártja nevében fenntartás nélkül támogatta a szerinte történelmi jelentőségű és az NSZK számára is nagyobb biztonságot teremtő megálla­podást, Strauss feltételeket emlegetett. ☆ Történelmi jelentőségűnek nevezte és támogatásáról biztosította a legmagasabb szintű szovjet—amerikai megbeszéléseket Andreasz Papandreu görög és Robert Hawke ausztrál kormányfő, valamint Takesita Naburu japán miniszterelnök. Gio­vanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke az enyhülési folyamat fontos mérföldkö­vének nevezte a szovjet— amerikai csúcstalálkozót, amelyet üdvözölt Daniel Or­tega nicaraguai államfő, valamint Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke is. KOZLEMEIUY (Folytatás az 1. oldalról) zottnál. Az egy főre jutó re­áljövedelem az előző évi szinten marad. A kormány az év elejétől a jövedelemtermelésre ösz­tönző és a pénzkiadásban ta­karékosságra késztető intéz­kedéseket hozott. Ezek azonban az egyes részterüle­teken elért eredmények el­lenére sem hozták meg a szükséges változást. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gaz­dálkodás 1987. évi eredmé­nyei összességükben még nem elégségesek a stabilizá­ciós és kibontakozási prog­ram követelményeihez ké­pest. Felhívja a figyelmet arra, hogy a népgazdaság egyensúlyának stabilizálásá­hoz, a további fejlődés felté­teleinek biztosításához elen- 'gedhetetlen a következetes Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termelés Lakossági fogyasztás Egy főre jutó reáljövedelem Szocialista szektor beruház. Ebből: vállalati beruházások 3. A Központi Bizottság a stabilizációs program meg­valósítása és' ezen belül az 1988. évi terv eredményes végrehajtása érdekében szük: ségesnek tartja; — a konvertibilis valuták­ban fennálló adósság növe­kedésének erőteljes lefékezé­sét, áruforgalmi aktívum el­érését, — a rubelelszámolású for­galomban a kivitel fokozá­sának a megalapozását a be­hozatal gyorsabb ütemű emelkedésével, — a belső pénzügyi egyen­súly javítását szigorú pénz­ügyi politikával és a költ­ségvetés hiányának jelentős Csökkentésével, — a termelési szerkezet szelektív átalakításának fel- gyorsítását, — a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítását, az álla­mi támogatások jelentős csök­kentését, — az ésszerű takarékosság érvényesítését minden terü­leten. ) 4. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány a gazdálkodás fő folyamatait illetően 1988-ban az alábbiakkal számol: — A gazdasági növekedés a termelési szerkezet szüksé­ges változásaival és az egyenT súl.vi követelményekkel össz­hangban előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar ter­melése szerény ütemben, a mezőgazdasági termékek ter­melése az idei alacsonyabb színvonalhoz képest gyor­sabban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet javítása érdekében a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználása kismértékben csökkenni fog. — A szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyorsítá­sa érdekében növekszik a kormányzati munka, a jövő évi feladatoknak és a vég­rehajtás eszközeinek jobb összehangolása, a hatékony vállalati gazdálkodás. 2. A Központi Bizottság tudomásul vette az 1988. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kidolgozásáról kapott tájékoztatást. Helyesli, hogy a terv és a költségvetés előirányzatai­nak kidolgozásakor a gazda­sági-társadalmi kibontako­zás programjából, illetve a kormány stabilizációs mun­kaprogramjából indultak ki. és azokat az idei várható fejlődésre, a gazdálkodás belső és külső feltételeire alapozták. A Központi Bizottság tu­domásul vette, hogy a Mi­nisztertanács az 1988. évi népgazdasági tervet az is­mertetett fő előirányzatok szerint véglegesíti: Az 1988. évi terv az 1987. évi várható teljesítés százalékában 101.0 98.0— 98,5 101,0 96.0— 97.0 105,0—105,5 97,5—98.0 97.0— 97,5 97.0— 98,0 102,0 vállalati döntési körben megvalósuló termelő — fő­ként feldolgozóipari — be­ruházások mennyisége és aránya. A beruházások ha­tékonyságának javítása vé­gett módosulnak a központi gazdaságfejlesztési progra­mok céljai és finanszírozá­suk. '-1- Változik a vállalati jö­vedelmek szabályozása, lét­rejön az egységes vállalati vagyonkezelés és -gazdálko­dás lehetősége, a vállalat, teljesítmények megítélésében kiernet szerephez jut a va- gyonarányos nyereség. A ha­tékonyan gazdálkodó válla­latok mozgásterének növelé­se és a megfelelő költségve­tési pozíció elérése egyen­rangú követelmény. — Az eredményesen gaz­dálkodó szervezete^ működé­si feltételei javulnak. Folya­matban van a gazdasági tár­A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, sze­mélyi kérdéseket tárgyalt. . 1. Párttisztségekkel kap­csolatban az alábbi határo­zatokat hozta: — Kargkas László elvtár­sat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági , és ügykezelési osztályának vezetőjét saját kérésére fel­mentette tisztségéből; tudo­másul vette, hogy nyugállo­mányba vonul: — Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgaz­dasági és ügykezelési osztá­lyának vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorát saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vet­sasági és szövetkezeti for­mák korszerűsítése, a gazdál­kodás stabil elemét képező kisüzemi szervezetek műkö­dési feltételeinek javítása. — A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biz­tosítása érdekében átmeneti­leg széles körben központi bérszabályozás érvényesül. 5. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a lakos­ság megfelelő színvonalú áruellátásának bzitosítását. Figyelembe véve a szep­temberben bejelentett jövő évi mintegy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntar­tását, a nehéz helyzetbe ke­rülő rétegek fokozott támoga­tását. 6. A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásának elengedhetetlen felétele a feladatokkal való azonosu­lás, a fegyelmezett és szer­vezett munka, a, felelős, kez­deményező vezetői magatar­tás. Az adó- és árrendszer vál­tozásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt ha­tása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Az indo­kolatlan termelői áremelések­nek szigorú ellenőrzés szab­jon gátat. A követelménye­ket lazító és az egyedi kivé­telt igénylő vállalati törek­véseket egyaránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását határozottan folytatni kell. A tartósan veszteséges gazdasá­gi egységeket szanálni kell, illetve fel kell számolni. A költségvetési intézmé­nyek takarékossági program­ját — feladataik színvonalas ellátását szem előtt tartva — példamutató határozott­sággal kell végrehajtani. 7. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket és a párt valamennyi tag­ját, a társadalmi és az ér­dekképviseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jövő évi népgazdasági ter­vet, és mozgósítsanak annak végrehajtására. A televízió, a rádió, a sajtó munkatársai propagálják a terv céljait, népszerűsítsék a jó példákat, és szánjanak szembe a vég­rehajtást akadályozó törek­vésekkel és jelenségekkel. te, hogy nyugállományba vo­nul ; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját ki­nevezte a Politikai Főiskola rektorának. 2. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a kor­mányzati munka átszervezé­sével kapcsolatos elgondolá­sokról. Ügy határozott, hogy ezzel összefüggésben a Ha­zafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Ország- gyűlésnek állami tisztségek betöltésére. 3. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatá­ra úgy döntött, hogy 1988. első fél évében összehívja a Magyar Szocialista Munkás­párt országos értekezletét a szocialista építőmunka idő­szerű kérdéseinek megtár­gyalására. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents