Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-04 / 286. szám
2 NOGRAD 1987. december 4., PÉNTEK Kormányszóvivői tájékoztató Végső búcsú Nezvál Ferenctől Bányász Rezső a kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón elsőként Grósz Károly görögországi útjával foglalkozott. Mint mondta, a két kormányfő közötti szívélyes, nyílt, őszinte légkörben lezajlott tárgyalások azt bizonyították, hogy a kapcsolatok továbbfejlesztésének nincsenek politikai akadályai. A tárgyalások során egyértelműen kitűnt, hogy azonosan vagy nagyon hasonlóan gondolkodunk az emberiség alapvető érdekeit érintő kérdésekben. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS A kormányszóvivő elsőként az MTI tudósítójának kérdésére válaszolt; az egészségmegőrzés társadalmi programjáról adott tájékoztatást. A program szükségességét indokolva elmondta, hogy hazánkban a felnőttlakosság — különösen a 35 és 60 év közötti férfiak — egészségi állapota az elmúlt két évtizedben fokozatosan, mondhatni riasztó mértékben romlott. Főként azoknak a betegségeknek a száma nőtt. amelyekben szerepet játszik a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Az egészségmegőrzési rendszer kiépítése elsősorban az állam feladata, s ez korántsem szorítkozhat csak az egészségügyi ellátásra. A két évtizedre szóló összefoglaló • program végrehajtásához nélkülözhetetlen a legszorosabb együttműködés az oktatás, a nevelés, a sport, a munkahely között. Bányász Rezső — egv kiegészítő kérdés kapcsán — arra is kitért, hogy jövőre az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — más területekhez hasonlóan — az egészségügyre is kevesebb pénz jut. Ez a működési kiadásokra fordítható összeg reálértékének mintegy 5 százalékos csökkenéséhez vezethet. Ennek ellenére jövőre is lesznek lényeges fejlesztések az egészségügyben. LAKÁSELADÁSOK Bányász Rezső, (a Magyar Nemzet érdeklődésére) elmondta, hogy a kormány most hozott határozata szerint a tizenkét lakásosnál nem nagyobb állami lakóépületeket ezentúl a bérlők kérése nélkül is kijelölhetik eladásra. Az ennél nagyobb házak esetében ezt a lakók 51 százaléka kezdeményezheti. Újdonság továbbá, hogy a tanácsok a jelenleginél differenciáltabban ál- . lapítják majd meg a vételárat, így például az öt éven belül felújított épületek az átlagosnál drágábban lesznek értékesíthetők, a több mint 15 éve fel nem újított házak eladásakor viszont a helyreállítási költségek felét az ingatlankezelő vállalatok állhatják. A határozat értelmében a- tanácsi bérlakásra jogosult lakókat továbbra sem lehet vásárlásra kötelezni — elsősorban a nyugdíjasok, fiatalok szem. pontjából fontos ez. A kormány egyébként felkérte a tanácsokat a lakásgazdálkodás korszerűsítésére, arra, hogy mindenekelőtt a fiatal házaspárokat és a több- gyermekes családokat támogassák fokozottan. A kormány módosította a lakásépítés és lakásvásárlás pénzügyi feltételeiről, valamint a szociálpolitikai kedvezményekről szóló rendeletet — mondta (a Magyar Rádió kérdésére) hozzátéve, hogy e jogszabály 1985-ös megalkotása óta az ingatlan- és lakásárak meglehetősen magasra szöktek. Az új rendelkezések értelmében az egy gyermek után járó szociálpolitikai kedvezmény 50 ezer, a második gyermek utáni 100, a harmadik utáni pedig 250 ezer forintra emelkedik. A fiatal házaspárok kérelmére a kedvezményt két gyermekig önálló bankkölcsönként meg kell előlegezni, ennek időtartama —, amely alatt nem- kell törlesztést fizetni — egy gyermeknél három, két gyermek esetében hat év. Ha a gyermekek ez időszakon belül megszületnek, a kedvezményt jóváírják a házaspárnak, ha nem akkor pedig a kölcsöntartozást és kamatait a bankkölcsön I szabályai szerint kell kiegyenlíteni. A családi házat építők az eddigieknél magasabb építési hitelt kaphatnak, a tetőtér-beépítésre vállalkozók kölcsönkérelmét pedig a hitelezés szempontjából az új lakást építő családokéval azonosan bírálják el. Ugyanakkor egyes hitelezési feltételek szigorodnak: emelkedik a bankkölcsönök kamata, bizonyos esetekben csökken a kedvezményes kamatozású felújítási kölcsön összege, s ilyen kölcsönt legelőbb csak az építkezés befejezése után 10 évvel lehet igénybe venni. SZOLGALTATÄS ÉS MINŐSÉG A szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányrendeletről a szóvivő (a Népszava érdeklődésére) elmondta: a szolgáltatások minőségét érintő, ám vitatott kifogások esetén az új jogszabály arra kötelezi a vállalkozót, hogy három napon belül kérje az illetékes minőségvizsgáló intézmény szakvéleményét. E vélemény kötelező érvényű lesz. Így tehát a hosszadalmas peres eljárás helyett közvetlenül lehet érvényesíteni a fogyasztói érdekeket. A Magyar Hírlap tudósítója arról érdeklődött: az Országgyűlés téli ülésszaka elé kerülnek-e a kormányzati munka korszerűsítésével kapcsolatos intézkedések? Bányász Rezső válaszában kifejtette, hogy a kormányzati munkában szükséges változások előkészítése a Minisztertanács figyelmének előterében áll. Az adóreform végrehajtásának előkészületeiről a szóvivő elmondta, hogy a közvélemény. a vállalatok joggal türelmetlenek egyes részrendelkezések megjelenésének elhúzódása miatt, ugyanis ezeknek kell eligazítaniuk a munkáltatókat és az állampolgárokat az adózás módjáról. konkrét teendőiről. LASSÜ AZ adótAjékoztatAs Jogos várakozás előzi meg az adótörvények értelmezésével kapcsolatos tájékoztatást is. Mindezek — a Pénzügy- minsztérium ígérete szerint — napokon belül megjelennek. Most a bérbruttósítás végrehajtása a legbonyolultabb íeiadat, s a kormány -tudja, hogy a vállalatoknál dolgozó szakemberek még nem kaptak meg ehhez minden segítséget. Az árrendezés előkészítő munkái rendben folynak: az árindexek 'alkalmazását az árhivatal alaposan ellenőrzi majd. s tisztességtelen ár kalkulálását 200 százalékos bírsággal is kész sújtani. A szóvivő tájékoztatást adott a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos kormányközi együttműködési bizottság legutóbbi ülésszakán született megállapodásokról is (a Népszabadság kérdésére). A tájékoztatón kérdések hangzottak el az év végi kereskedelmi ellátásról. Bányász Rezső kijelentette, hogy ebben a leltárakkal és átárazásokkal terhelt időszakban is kiegyensúlyozott ellátás várható. Az elmúlt hónapokban tapasztalt keresletnövekedést jellemezve elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom júliustól havonta 15—20 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét: például a színes tévék forgalma 55 százalékkal, a fagyasztószekrényeké 50. a forróvíz-tárolóké 107, a bútoroké pedig 57 százálékkal nőtt. A jövő évi árváltozások ismertetése, a betéti kamatlábak emelése és az OTP-köl- csönök átmeneti korlátozásának hatására valamelyest enyhült a felvásárlás, novemberben a forgalom már csak 10 százalékkal bővült. (MTI) Családtagjai, barátai, harcostársai és tisztelői vettek végső búcsút csütörtökön a Mező Imre úti temetőben Nezvál Ferenc nyugalmazott igazságügyminisztertől, volt országgyűlési képviselőtől, a munkásmozgalom régi harcosától, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagjától. Nezvál Ferenc koszorúkkal borított ravatalánál, a munkásmozgalmi panteon diszravatalozójában a párt-, az állami és a társadalrtii élet vezető képviselői álltak díszőrséget. A Himnusz hangTörténelmi lehetőséget mulasztunk el, ha nem leszünk fogékonyak a Kelettel való együttműködésre — jelentette ki Hans- Dietrich. Genscher. A nyugatnémet külügyminiszter a brüsszeli Le Soir-nak adott interjújában. amelyet a lap csütörtökön közölt, rendkívüli t fontosságot tulajdonit a küszöbönálló szovjet-amerikai csúcstalálkozónak. A találkozónak el kell vezetnie a hadászati fegyverek 50 százalékos csökkentéséhez, valamint hozzá kell járulnia a világ válsággócainak felszámolásához — mondta. jai után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács és az Országgyűlés nevében Korom Mihály, az MSZMP KB tagja, az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsának elnöke búcsúzott az elhunyttól. Nezvál Ferencet a munkás- mozgalmi panteon sírkertjében helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Genscher méltatta a Szovjetunió megváltozott politikáját, Mihail Gorbacsov főtitkárnak azt a felismerését, hogy nyitásra van szükség a bel- és külpolitikában eg varán t. A rakétaegyezmenyről Genscher a következőt mondta: ..A kettős nulla- meg ilc'ás növeli mind- annyiunk biztonságát". „A kettős nullamegoldással a Nyugat elérte a leszerelésnek azt a célját. amit saját maga tűzött ki. Ez az oka. amiért hangsúlyozzuk: érdekeltek vagyunk abban, hogy az amerikai kongresszus szentesítse a megállapodást". Agerpres-jelentés a brassói eseményekről Az Agerpres hírügynökség szerdán beszámolt arról, hogy a brassói kamiongyárban rendkívüli munkásgyűlést tartottak, leváltották az üzem eddigi vezetését és új vezetőket választottak. A munkásgyűlés résztvevői támogatták azt, hogy a gyár ama dolgozóit, akik törvénysértést követtek el, illetve rendzavarást provokáltak, állítsák bíróság elé, illetve bocsássák el az üzemből. Az üzem vezetése, tűnik ki az Agerpres-beszámolóból, tevékenységében figyelmen kívül hagyta és megkerülte a törvényeket és előírásokat, az üzemben» elharapózott a fegyelmezetlenség, a gyártási technológia és a minőségi követelmények elhanyagolása, a munkaidő nem megfelelő felhasználása. A személyzet fizetését önkényesen, teljesítményükre való tekintet nélkül egyenlő- sítették. Mindez háttérül szolgált ahhoz, írja az Agerpres, hogy a személyzet egyes tagjai a szocialista rendszertől idegen cselekedeteket hajtsanak végre. Genscher a rakétamegállapodásról Gondolatok a csúcs előtt Az egymásró] kialakult mítoszok és sztereotípiák túl haladásához a Szovjetunió, az Egyesült Államok, más nyugati országok közös erőfeszítése kell, s az ehhez szükséges új gondolkodáshoz vezető úton mind a Keletnek, mind a Nyugatnak végig kell járnia a ráeső szakaszt — állapítja meg a jövő heti washingtoni csúcstalálkozóval foglalkozó cikkében Fjodor Burlackij. Az ismert szovjet tudós, a Litye- raturnaja Gazeta publicistája az irodalmi hetilap legújabb számában elemzi a két nagyhatalom viszonyát Gorbacsov és Reagan találkozója előtt. Az „Optimizmus illúziók nélkül” című terjedelmes írás bevezetőként kiemelt: a harmadik Gorbacsov-^ Reagan találkozó történelmi jelentősége abban van, hogy először írnak alá olyan szerződést, az atomfegyverek korában, amely e fegyverek két teljes osztályának megsemmisítéséről szól. Az efeletti öröm ellenére meg kell őriznünk az óvatosságot — írja. Mint rámutat, most valós tettek kellenek, nem pedig hangzatos szavak. A világ még csak egy nagy út kezdeténél tart, s a szerző utal arra, hogy a mostani és a jövőbeni szovjet—amerikai tárgyalásokon a leszerelés számos kérdése szerepel a napirenden. Az Egyesült Államokban a csúcs előtt roppant összetett a helyzet, most tetőzik a realista és a konzervatív irányvonal közötti harc. Burlackij emlékeztet rá, hogy sorra vonulták vissza a szovjet— amerikai viszonyban keményen konzervatív magatartást tanúsító politikusak (Perle hadügyi államtitkár, Poindexter nemzetbiztonsági tanácsadó, Donald Regan, a Fehér Ház apparátusának főnöke, s végül Weinberger hadügyminiszter). A Weinberger utódjául nemrég kinevezett Frank Carluc- ci, aki a mérsékelt konzervatívok közé tartozik, kész a kompromisszumok megkötésére. A dolog lényege, hogy jelentősen megerősödött annak a Shultz külügyminiszternek a pozíciója, aki a KHR—HHR szerződés megkötéséért és a leszerelés más kérdéseiben való előrelépésért száll síkra. Egyidejűleg mind az Egyesült Államokban, mind a Nyugat más országaiban nyugtalanító jelek mutatnák arra, hogy sokan nem értik vagy eltorzítják a szovjet álláspontot, azza] a céllal, hogy rontsák a kialakult pszichológiai légkört. Burlackij megemlíti egy olasz újságíróval történt találkozóját, ahol az újságíró a szovjetek megállapodási készségét a bresztd békével vagy a II. világháborút megelőző szovjet— német meg nem támadási paktummal hozza párhuzamba. mondván, hogy a Szovjetuniót most is a gyengeség vitte el a megállapodásig. A cikk szerzője az októberi egyesült államokbeli utazásának benyomásait ismertetve azt írja: az ilyen hangulati elemek ellenére beszélgetőpartnerei arról győzték meg, hogy az amerikai kormányzat, maga Reagan elnök rendkívül érdekelt Gorbacsov látogatásának sikerében és a kettős nullamegoldásról szóló szerződés megkötésében. Ugyanakkor, mutattak rá többen az amerikai partnerek közül, Reagan „mosakodni” készül a közvélemény előtt, hogy azokkal az oroszokkal köt szerződést, ak’knek hazáját nemrég még a „go- hosz birodalmaként” emlegette. Talán nem is any- nyira „mosakodásról” van szó, mint annak lassú felismeréséről, hr>gy nukleáris korunkban túl kell lépni az ideológiai retorikán — teszi hozzá Burlackij. A hatvanas évek több liberális amerikai teoretikusa, sőt politikusa is szorgalmazta, hogy válaszszák el az .ideológiát és a politikát a nemzetközi kapcsolatokban. A Szovjetunióban — emlékeztet rá a cikk — a dogmatikus elméleti szakemberek, illúziónak vagy csalásnak nevezve, elutasították ezt. Hozzá kell tenni, hogy az ezutáni évtizedek amerikai politikai gyakorlata is ellentétes volt ezzel, mivel áthatotta a moralizálás és a retorika. De Geníben és Reyk- javikban a tárgyszerű megbeszéléseken közeledtek a két ország állami érdekei : a felesleges és veszedelmes fegyverek felszámolása; a regionális konfliktusok rendezése; a gazdasági és humanitárius kapcsolatok fejlesztése. Elindult egy folyamat, amelyet Mihail Gorbacsov nemrég megjelent könyve a nemzetközi kapcsolatok dezideotogizálásának nevez.. Ez nem jeleníti az eszmék harcának beszüntetését, a szocialista és a kapitalista rendszer politikai és gazdasági versengésének feladását. Mindehhez az kell, hogy másként tekintsünk egymásra és az egész világra. Fel kell hagyni azzal, hogy a másik felet "a „gonosz birodalmának” és magunkat a „jó birodalmának” tüntessük föl, határozottan le kell mondani a messianisztikus célokról, arról, hogy saját társadalmi céljainkat más országokra és népekre kény- szerítsük, el kell állni minden olyan kísérlettől, hogy meghatározzuk mások sorsát. A fegyverzetek hatalmasra nőtt mennyisége miatt sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem képes a leszerelés terén előrelépni a másik nélkül, mint, ahogy semmilyen nemzetközi konfliktus nem oldható meg a szovjet— amerikai együttműködés nélkül. Ezért van szükség arra, hogy mind a Kelet, mind a Nyugat megtegye a maga lépéseit a mítoszok és a sztereotípiák fölszámolására. — Pártunk és népünk szó szerint szenvedések árán jutott el az új gondolkodásmódhoz — írja Burlackij, s a szovjet történelem három fordulópontját említi meg forrásként. Az első a húszas évek időszaka volt, amikor Lenin a kapitalista államokkal való békés együttélést szorgalmazta; a második ilyen időszak a II. világháború volt, Kamikor a közös ellenség, a fasizmus elleni harc lehetővé tette a Szovjetunió és tőkés nagyhatalmak katonai szövetségét; s végül harmadik fordulópontként a szerző az SZKP XX. kongresszusát említi. Ez a kongresszus volt az, amely szakított a nukleáris háború végzetszerű elkerülhetetlenségéről szóló tétellel. Nyikita Hruscsov és John Kennedy 1961-es találkozóján a szovjet politikus egyebek között a következőket mondta: — A fegyveres harc eszközeit meg kell semmisítenünk, mielőtt azok semmisítenek meg bennünket. Ez a cél már nem álom, ez élet vagy halál kérdése. A hetvenes évekre — folytatja a szovjet tudós — a katonai-stratégiai egyensúlynak olyan őrülten magas szintjére jutottunk, amelyre Kennedy vagy Hruscsov legrémeseb álmában sem gondolhatott. Geníben és Reykjavik- ban a két világhatalom vezetői eljutottak annak felismeréséhez és kimondásához. hogy a nukleáris háború értelmetlen, és annak nem lehet győztese. Mára pedig eljutottak az első olyan szerződéshez, amely nemcsak korlátozza a nukleáris fegyvereket, hanem először semmisíti meg két teljes osztályukat. A kétoldalú kapcsolatot« kérdései között azonban a bizalom és a bizalmatlanság a nemzetközi kapcsolatok dezideologizálása nem került le a napirendről. Szükség van gyökeres fordulatra az Egyesült Államok, és a Szovjetunió gazdasági együttműködésében, a humanitárius kapcsolatokban. Napjainkban egyelőre érintetlennek látszik a kereskedelmi tilalmak politikája az úgynevezett stratégiai termékek esetében. Kétségtelenül lendíthet ezeknek az ügyeknek az előbbrevitelén is Mihail Gorbacsov látogatása az Egyesült Államokban. így remélhetjük a javulást, de illúziókba nem ringathatjuk magunkat. Hosszú út elejénél tartunk — fejeződik be a Lútyera- turnaja Gazeta cikke.
