Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-04 / 286. szám
/ 1987. december 4., PÉNTEK NOGRÄD 3 Ülést tartott a lllögrácfl Megyei Tanács ' (Folyta'tás az 1. oldalról) Vita a testületi munkáról A napirend iránti érdeklődést jelezte,, hogy már előzetesen is számosán bejelentették hozzászólási szándékukat. ELLENBACH 1STVÁNNÉ (Karancskesz.il. az ügyrendi bizottság elnöke hozzászólásában mindenekelőtt megállapította, hogy az előterjesztés hű képet ad a testületi munkáról. Érzékelteti ugyanis a fejlődést és feltárja a hasznosítható lehetőséget. Ezzel együtt cselekvőbb testületi munkát sürgetett és megállapította, hogy a döntésekhez több, sokoldalúbb információra van szükség. Jónak nevezte az alternatív javaslatokkal való élést, ezt azonban -a községi tanácsoknál is általánossá kellene lenni. Fontos elemnek nevezte a társadalmi vitát, s ö is szóvá tette, hogy nemegyszer a szűk körben lezajlott véleménycserét tulajdonítják annak. DR. GYŐRI SÁNDOR (Balassagyarmat). A városi tanács elnöke többek között arról szólt, hogy megnőtt a közéleti érdeklődés. A tanácstagokat. végrehajtó bizottságokat. tanácsokat jellemzi az is. hogy nem újabb igények megfogalmazásával foglalkoznak, hanem közös gondolkodással a megvalósítás lehetőségeit keresik. Véleménye szerint olyan döntési mechanizmusra van szükség, hogy minél erősebben hasson a lakosság véleménye. Erre számos balassagyarmati példát is mondott, megemlítette, hogy a társadalmi viták szervezésében nagy segítséget kapnak a Hazafias Népfront városi bizottságától. PETIK LÁSZLÓ (Vizslás) így kezdte hozzászólását: „A mai napirend bizonyítványunk is, hiszen rámutat a gyengeségeinkre is." A továbbiakban kifogásolta, hogy a tanácsülés és a tanácstagi csoport ülése közötti rövid idő nem elegendő az alapos felkészülésre. Szorgalmazta, hogy a tanácstagi csoportok ne sablonos tárgyalásokat folytassanak. Ugyancsak ki j- tikával Illette a döntési variánsokat. mondván: ezek néha mesterkéltek, nem pedig valóságos alternatívák. LETOVAI ILDIKÓ (Kis- hartyán), a megyei népfront- bizottság titkára a jogok és kötelességek összhangjára, elsősorban pedig a kötelességek teljesítésére hívta I fel a figyelmet. Mint mondotta, a helyi és a felsőbb érdekek egyeztetésében csak azok a tanácstagok tudnak részt venni, akik valójában meg is jelennek a testület ülésén. Jó néhány helyen ugyanis csökkent a részvétel. A 42 tanácstagi lemondás kapcsán megjegyezte: ez még mindig tisztességesebb, mint öt évig csendben lenni és semmit sem csinálni. A megyei népfronttitkár végezetül ezt a kérdést is feltette: élünk-e jogainkkal, azaz kezdeményezni kellene a bizalomra rá nem szolgált tanácstagok visszahívását. KISS ISTVÁN (Drégelypa- lánk). A kétfordulós tárgyalási mód előnyeiről szólt, aláhúzva, ily módon érdemibb döntést tud a testület hozni. Hozzászólásában a közélet jelentős fórumaiként említette a falugyűléseket, amelyek iránt megfelelő az éi deklődés. CZENE GYŐZŐ (Cered), mindenekelőtt arról beszélt, hogy jogos igény az aktívabb politizálás. Mint mondotta, a lakosságot a nehézségekkel is időben meg kell ismertetni. Ma még előfordul, hogy nem a tényeket mondjuk az embereknek, hanem azt, amit szeretnének hallani. A ceredi tanácselnök érdekes gondolatai között szerepelt, hogy a helyi tanácsok egy része fél az elöljáróságok megerősödésétől. Holott; az az igazság, hogy az együttműködés az erősebb elöljárósággal eredményesebb. Szólal László: A döntések tükrözzék jobban a lakosság véleményét Szalai László, a megyei pártbizottság titkára, a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó 'Bizottságának új tagja hozzászólásában elöljáróban azt mondta: napjainkban sokat hallunk arról. hogy a párt és az állam illetékes szervei foglalkoznak a politikai intézményrendszer korszerűsítésével is. Ezen belül megkülönböztetett figyelmet fordítanak á népképviseleti testületek tevékenységére, a tanácsok munkájának fejlesztésére. Felidézte. hogy iá Központi Bizottság, a to- ivábblejlesztés fő irányaiként jelölte meg a tanácsok inépképviseleti jellegének elmélyítését. újabb elemekkel tvaló gazdagítását, a testületek. a tanácstagok társadalmi szerepének erősítését, a tanácsi munka demokratizmusának. nyitottságának szélesítését. — Követelmény, hogy növekedjen szerepük a helyi, területi érdekek feltárásában. összehangolásában és érvényesítésében, javuljon testületi tevékenységük politikai tartalma — mondotta a megyei pártbizottság titkára. — Szélesedjen a döntés-előkészítés demokratizmusa. a testületek . éljenek hatáskörükkel, következetesebben kérjék számon határozataik végrehajtását. Szalai László utalt arra. hogy a Központi Bizottság ez év júliusi 2-i határozata is nagy súllyal szólt a szocialista demokrácia fejlesztéséről. a politikai intézményrendszer működésének korszerűsítéséről, az ésszerűbb munkamegosztásról —. mint a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításának elengedhetetlen feltételéről. A hozzászóló a továbbiakban megállapította, hogy Nógrád megyében is erősödött a tanácsok népképviseleti. önkormányzati jellege, sokszínűbbé váltak a munkamódszerek. A népképviseleti, önkormányzati, tartalom kibontakozása azonban nem tartott lépést a politikai és jogi lehetőségekkel és igényekkel, a fejlődés nem volt mindenhol egyenletes. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban néhány gondolattal alátámasztotta az írásos jelentés megállapításait, megerősítette a napirend tárgyalásának indokoltságát, az ebből adódó közös feladatok aktualitását. A munkamódszerek elemzése után leszögezte: egyre nagyobb társadalmi igény, hogy az elfogadott testületi döntések jobban tükrözzék a lakosság véleményét. A határozat vég- rehajtása, az apparátus munkájának ellenőrzése legyen nyitottabb, az állampolgárok számára is meg- ismerhetőbb. Szalai László részletesen szólt a tanácstagokról. kitért az elöljáróságokra —, amelyek szavai szerint mozgásba hozták a helyi közéletet — szólt a helyi tanácsok pártirányításának gyakorlatáról. Végezetül pedig hangsúlyozta: — Az értékelés összhangban van a párt megyei végrehajtó bizottsága állásfoglalásával is. Az előterjesztés alkalmas, arra, hogy meghatározza a helyi tanácsok tevékenységének fő irányvonalát. DÉVCSICS MIKLÓS. a megyei tanács elnöke, hozzászólásában megjegyezte: természetes, hogy most hosszabb a vital hiszen saját munkánkról van szó. Ettől is függ ugyanis, hogyan alakul majd a többi döntés. Mint mondotta, a megyei tanács munkája csakis egyféleképpen minősíthető: milyen az eredménye, megfelel-e a támasztott, követelményeknek? A tervteljesítések és a kezdeményezések azt mutatják, hogy a Nógrád Megyei Tanács kezében tartia a folyamatokat, A megyei tanács elnöke a továbbiakban megállapította. hogy rugalmas tevékenységre, nem pedig merevségre van szükség. Kevesebb beszéd, tartalmasabb munka, nagyobb vitakészség kell. E megállapítások után kifejtette, hogy a kreatívabb, 'a gondolkodóbb testületek mindig gyorsabban fognak haladni, s olyan közgondolkodásra van szükség, amely szerint a jobbakat kell segíteni. A vitában elhangzottakat dr. Körmendy Józsej foglalta össze. Ezek után a testület az előterjesztést egyhangúlag jóváhagyta. Személyi döntések A Nógrád Megyei Tanács tegnapi munkanapján végül személyi ügyekben döntött. Az egészségügyi osztály vezetőjének . — a meghirdetett pályázat, illetve az azt elbíráló bizottság véleménye alapján^— a testület egy tartózkodással kinevezte dr. Langmayer Balázst, Mátra- szölös körzeti orvosát. Dr. Horváth István, a művelődési osztály vezetője pályázat útján más területre kerül. Erre való tekintettel, eddig végzett tevékenysége elismerésével művelődési osztályvezetői beosztásából egv tartózkodással felmentették. Az osztályvezetői állás betöltésére pályázatot hirdetnek. Tarján Györgyöt pályázat útján a Zala Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat vállalati tanácsa január 1-i időponttal igazgatónak, megválasztotta. Erre való tekintettel a Nógrád Megyei Tanács a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat jelenlegi igazgatója felmentéséhez előzetes egyetértését adta. Kelemen Gábor Fotó: Kulcsár József Elkészült a lOO. Mátranováki kerekeken az egyiptomi vonatok Ünnepeltek a Ganz-MÁ- VAG mátranováki gyáregységében. Az ünnep persze nem petárdákkal, pezsgődur- rogtatással és konfettiesővel, hanem egy vasúti forgóváz feldíszítésével telt el. Ez a vasúti kocsik szekrényét magán hordozó szerkezet, azért ilyen megbecsült, mert egy nagyszabású és igen jól jövedelmező üzlet utolsó darabja. Az egyiptomi vásárló 100 forgóvázat rendelt és fizet érte 180 millió forintot. Ez az egy megrendelés az ez évre tervezett 300 millió forintos tőkésexport nagy hányadát tette ki. A novákiak elkészült termékei már csak a szállítást és a rijekai behajózást várják, hogy magyar kerekeken futhassanak az egyiptomi vonatok. Egy másik, csaknem 100 millió forint árbevétellel járó munka is befejezéséhez közeledik. A gyáregység a dunakilit.i vízlépcsőhöz gyártott acélszerkezeti elemek utolsó darabjait készíti. Jubileumi dollárok — kohósalak nélkül 50 éves az Otwüzestggipür ötvenéves fennállása alatt talán a legnagyobb változás idén következett be a Salgótarjáni Ötvözet- gvár- életében. Jubileumi kiadványukból tudjuk, hogy nagy erőpróbát jelentett a gyár talpra állítása a felszabadulás után. majd a hatvanas évek végétől a porszennyeződés megszüntetése. E fontos, mérföldkőnek számító történeti képek újabbal gazdagodtak, A tavalyi jelentéktelen exporthoz képest (még a kétezer dollárt sem érte el) idén 25 millió forint értékű tőkéskiszállítást tervezett a kollektíva, s már november végén 50 millió forint felett volt a dollárbevétel. Pátosz nélkül meséli e néhány hónap fejleményeit a termelési főmérnök — egyben a vállalati tanács elnöke —, Szepesi Ferenc: — Kicsit korábbra kell visszanyúlnunk, mint ez év januárja, hiszen az export ily nagyarányú fejlesztését nem egyik napról ai másikra határoztuk el. Előzményként csak annyit, hogy a hazai lerroötvözet-igény 20 százalékát fedezi gyárunk. A termékskálán belül is csak azt tudjuk gyártani, ami gazdaságos, abból viszont teljesen elláttuk a hazai kohászatot. A múlt idő nem véletlen. hiszen korszerűsítő felújításaink révén, valamint acéliparunk szerkezetváltása miatt látszott, hogy belföldön csökken a felvevőpiacunk. Illetve még egy folyamatot meg kell említenem, a minőségi acéltermelés erőteljes fejlesztését. ami tőlünk is új ötvözeteket, eladható anyagokat igényel. — A korszerűsítést külön is kiemelném — veszi át a szót Solymár András, az 1. számú üzem napokban kinevezett vezetője, korábban a műszaki fejlesztési osztály irányítója. — Az új technológiák azt célozzák, hogy csökkenjen az anyagfelhasználásunk és kevesebb üzemidő is elegendő legyen a termék előállítására. Ez vezetett oda. hogy az utóbbi években 5— 10 százalékos termelésnövekedést értünk el. Végső soron kényszer- helyzet állt elő, sa vállalati tanács úgy döntött, hogy exportpályázatot nyújt be az illetékes tárcaközi bizottságnak. Szepesi Ferenc azonban hozzáteszi : — Azt is látnunk kell, hogy az új műszaki feltételek révén sikerült egy sor tőkésimportot kiváltanunk. s amit ezek közül felvállaltunk. abból kielégítjük a hazai keresletet. Egyébként is ez a törekvésünk a legerősebb, az exportot csak az itthoni felesleg indokolja. Az engedélyt megkaptuk, amelyben 1000 tonna 75 százalékos ferroszilícium kiszállítása szerepelt, mintegy 25 millió devizaforint értékben. A gond azonban csak most kezdődött... — Valóban, hiszen a piacon teljesen ismeretlenek voltunk — magyarázza Solymár András. — Az első negyedévben gyakorlatilag nem volt exportunk. Aztán a nyár elején megkaptuk az első rendelést egy török cégtől. A megmérettetést siker koronázta. A második fél évtől olasz, nyugatnémet, osztrák és svájci kereskedők álltak sorban, a termékekért. Olyannyira megugrott a kereslet, hogy az év utolsó negyedében már ki sem tudták elégíteni az igényeket. Szó szerint felértékelődött a salgótarjáni ötvözet, s ez a tény az árban 15—20 százalékos emelkedést hozott, különösen a második fél évtől. — A bevételek gyarapodásából a szokottnál jobban tudtuk ösztönözni dolgozóinkat, ami a minőség szempontjából, rendkívül fontos tényező. Elmondhatom, hogy a két piacra küldött ötvözölnk között nincs különbség — folytatja a termelési főmérnök. — Sőt. — s ennek Bandi a megmondhatója —, a tőkésimport olykor nem érte el áruink paramétereit. — Bizony az is felmerült, hogy ha nem tudjuk értékesíteni termékeinket. a munkások egy részétől is meg kell válnunk — fejtegeti Nagy Zoltán az 1. számú üzem művezetője. — Az emberek örülnek a biztos munkalehetőségnek. nem is beszélve a javuló keresetekről. Eddig is feszített munkatempó uralkodott a gyárban, s végül is látják az eredményét. Tíz éve még átjáróház volt az ötvözetgyár. Most elmondhatom, hogy jobban megválogatjuk. kit veszünk fel. A kohászok tisztában vannak azzal, hogy a rossz termék eladhatatlan, ezért nagyon sok múlik a technológiai fegyelem betartásán. A nemzetközi piac tehát elismerte munkájukat olyannyira. hogy újabb termékeket is felvettek a ki- szállítási listára. , Mindez fáradságos fejlesztőmunka eredménye. Kiváló szakmérnöki gárdájuk mellett sok segítséget kaptak a Lenin Kohászati Művek szakembereitől, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül a külkereskedelmi vállalatok: így a Metalimpex és a Nikex közreműködését sem a piacfeltárásban. A jubileumi emlékezés természetesen csak egy pillanat a nagy múltú gyár életében. Beszélgetőpartnereim már a jövő évi terveken gondolkodnak, amelyben a dollárexport 100 millió forint értékkel szerepel. Az első exportév mindenesetre bebizonyította, hogy a jól átgondolt, piac- politika és a korszerű módon készített termék értékálló ötvözetet képeztek: ezt a gondolkodást viszont itthon is el kellene adni! T. Németh László
