Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

/ 1987. december 4., PÉNTEK NOGRÄD 3 Ülést tartott a lllögrácfl Megyei Tanács ' (Folyta'tás az 1. oldalról) Vita a testületi munkáról A napirend iránti érdeklő­dést jelezte,, hogy már előze­tesen is számosán bejelen­tették hozzászólási szándé­kukat. ELLENBACH 1STVÁNNÉ (Karancskesz.il. az ügyrendi bizottság elnöke hozzászólá­sában mindenekelőtt megál­lapította, hogy az előterjesz­tés hű képet ad a testületi munkáról. Érzékelteti ugyan­is a fejlődést és feltárja a hasznosítható lehetőséget. Ez­zel együtt cselekvőbb testü­leti munkát sürgetett és megállapította, hogy a dön­tésekhez több, sokoldalúbb információra van szükség. Jónak nevezte az alternatív javaslatokkal való élést, ezt azonban -a községi tanácsok­nál is általánossá kellene lenni. Fontos elemnek nevez­te a társadalmi vitát, s ö is szóvá tette, hogy nemegy­szer a szűk körben lezajlott véleménycserét tulajdonítják annak. DR. GYŐRI SÁNDOR (Ba­lassagyarmat). A városi ta­nács elnöke többek között arról szólt, hogy megnőtt a közéleti érdeklődés. A ta­nácstagokat. végrehajtó bi­zottságokat. tanácsokat jel­lemzi az is. hogy nem újabb igények megfogalmazásával foglalkoznak, hanem közös gondolkodással a megvalósí­tás lehetőségeit keresik. Vé­leménye szerint olyan dön­tési mechanizmusra van szükség, hogy minél erő­sebben hasson a lakosság véleménye. Erre számos ba­lassagyarmati példát is mon­dott, megemlítette, hogy a társadalmi viták szervezésé­ben nagy segítséget kapnak a Hazafias Népfront városi bizottságától. PETIK LÁSZLÓ (Vizslás) így kezdte hozzászólását: „A mai napirend bizonyítvá­nyunk is, hiszen rámutat a gyengeségeinkre is." A to­vábbiakban kifogásolta, hogy a tanácsülés és a tanácstagi csoport ülése közötti rövid idő nem elegendő az alapos felkészülésre. Szorgalmazta, hogy a tanácstagi csoportok ne sablonos tárgyalásokat folytassanak. Ugyancsak ki j- tikával Illette a döntési vari­ánsokat. mondván: ezek né­ha mesterkéltek, nem pedig valóságos alternatívák. LETOVAI ILDIKÓ (Kis- hartyán), a megyei népfront- bizottság titkára a jogok és kötelességek összhangjára, elsősorban pedig a köteles­ségek teljesítésére hívta I fel a figyelmet. Mint mondotta, a helyi és a felsőbb érdekek egyeztetésében csak azok a tanácstagok tudnak részt venni, akik valójában meg is jelennek a testület ülésén. Jó néhány helyen ugyanis csökkent a részvétel. A 42 tanácstagi lemondás kapcsán megjegyezte: ez még mindig tisztességesebb, mint öt évig csendben lenni és semmit sem csinálni. A megyei nép­fronttitkár végezetül ezt a kérdést is feltette: élünk-e jogainkkal, azaz kezdemé­nyezni kellene a bizalomra rá nem szolgált tanácstagok visszahívását. KISS ISTVÁN (Drégelypa- lánk). A kétfordulós tárgya­lási mód előnyeiről szólt, aláhúzva, ily módon érde­mibb döntést tud a testület hozni. Hozzászólásában a közélet jelentős fórumaiként említette a falugyűléseket, amelyek iránt megfelelő az éi deklődés. CZENE GYŐZŐ (Cered), mindenekelőtt arról beszélt, hogy jogos igény az aktívabb politizálás. Mint mondotta, a lakosságot a nehézségekkel is időben meg kell ismertet­ni. Ma még előfordul, hogy nem a tényeket mondjuk az embereknek, hanem azt, amit szeretnének hallani. A ceredi tanácselnök érdekes gondo­latai között szerepelt, hogy a helyi tanácsok egy része fél az elöljáróságok megerő­södésétől. Holott; az az igaz­ság, hogy az együttműködés az erősebb elöljárósággal eredményesebb. Szólal László: A döntések tükrözzék jobban a lakosság véleményét Szalai László, a megyei pártbizottság titkára, a Nógrád Megyei Tanács Vég­rehajtó 'Bizottságának új tagja hozzászólásában elöl­járóban azt mondta: nap­jainkban sokat hallunk ar­ról. hogy a párt és az ál­lam illetékes szervei fog­lalkoznak a politikai intéz­ményrendszer korszerűsíté­sével is. Ezen belül meg­különböztetett figyelmet fordítanak á népképviseleti testületek tevékenységére, a tanácsok munkájának fej­lesztésére. Felidézte. hogy iá Központi Bizottság, a to- ivábblejlesztés fő iránya­iként jelölte meg a tanácsok inépképviseleti jellegének el­mélyítését. újabb elemekkel tvaló gazdagítását, a testüle­tek. a tanácstagok társa­dalmi szerepének erősítését, a tanácsi munka demokra­tizmusának. nyitottságának szélesítését. — Követelmény, hogy nö­vekedjen szerepük a helyi, területi érdekek feltárásá­ban. összehangolásában és érvényesítésében, javuljon testületi tevékenységük po­litikai tartalma — mondot­ta a megyei pártbizottság titkára. — Szélesedjen a döntés-előkészítés demok­ratizmusa. a testületek . él­jenek hatáskörükkel, követ­kezetesebben kérjék számon határozataik végrehajtását. Szalai László utalt arra. hogy a Központi Bizottság ez év júliusi 2-i határozata is nagy súllyal szólt a szo­cialista demokrácia fejlesz­téséről. a politikai intéz­ményrendszer működésének korszerűsítéséről, az éssze­rűbb munkamegosztásról —. mint a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításának elenged­hetetlen feltételéről. A hozzászóló a továbbiak­ban megállapította, hogy Nógrád megyében is erősö­dött a tanácsok népképvi­seleti. önkormányzati jel­lege, sokszínűbbé váltak a munkamódszerek. A nép­képviseleti, önkormányzati, tartalom kibontakozása azonban nem tartott lépést a politikai és jogi lehető­ségekkel és igényekkel, a fejlődés nem volt minden­hol egyenletes. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban né­hány gondolattal alátámasz­totta az írásos jelentés meg­állapításait, megerősítette a napirend tárgyalásának indokoltságát, az ebből adó­dó közös feladatok aktuali­tását. A munkamódszerek elemzése után leszögezte: egyre nagyobb társadalmi igény, hogy az elfogadott testületi döntések jobban tükrözzék a lakosság véle­ményét. A határozat vég- rehajtása, az apparátus munkájának ellenőrzése le­gyen nyitottabb, az állam­polgárok számára is meg- ismerhetőbb. Szalai László részletesen szólt a tanácsta­gokról. kitért az elöljáró­ságokra —, amelyek szavai szerint mozgásba hozták a helyi közéletet — szólt a helyi tanácsok pártirányítá­sának gyakorlatáról. Vége­zetül pedig hangsúlyozta: — Az értékelés összhang­ban van a párt megyei végrehajtó bizottsága állás­foglalásával is. Az előter­jesztés alkalmas, arra, hogy meghatározza a helyi taná­csok tevékenységének fő irányvonalát. DÉVCSICS MIKLÓS. a megyei tanács elnöke, hoz­zászólásában megjegyezte: természetes, hogy most hosszabb a vital hiszen sa­ját munkánkról van szó. Ettől is függ ugyanis, ho­gyan alakul majd a többi döntés. Mint mondotta, a megyei tanács munkája csak­is egyféleképpen minősíthe­tő: milyen az eredménye, megfelel-e a támasztott, kö­vetelményeknek? A tervtel­jesítések és a kezdeménye­zések azt mutatják, hogy a Nógrád Megyei Tanács ke­zében tartia a folyamatokat, A megyei tanács elnöke a továbbiakban megállapítot­ta. hogy rugalmas tevékeny­ségre, nem pedig merevség­re van szükség. Kevesebb beszéd, tartalmasabb munka, nagyobb vitakészség kell. E megállapítások után kifej­tette, hogy a kreatívabb, 'a gondolkodóbb testületek mindig gyorsabban fognak haladni, s olyan közgondol­kodásra van szükség, amely szerint a jobbakat kell se­gíteni. A vitában elhangzottakat dr. Körmendy Józsej foglal­ta össze. Ezek után a tes­tület az előterjesztést egy­hangúlag jóváhagyta. Személyi döntések A Nógrád Megyei Tanács tegnapi munkanapján végül személyi ügyekben döntött. Az egészségügyi osztály ve­zetőjének . — a meghirdetett pályázat, illetve az azt elbí­ráló bizottság véleménye alapján^— a testület egy tar­tózkodással kinevezte dr. Langmayer Balázst, Mátra- szölös körzeti orvosát. Dr. Horváth István, a mű­velődési osztály vezetője pá­lyázat útján más területre kerül. Erre való tekintettel, eddig végzett tevékenysége elismerésével művelődési osz­tályvezetői beosztásából egv tartózkodással felmentették. Az osztályvezetői állás be­töltésére pályázatot hirdet­nek. Tarján Györgyöt pályázat útján a Zala Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat vállala­ti tanácsa január 1-i idő­ponttal igazgatónak, megvá­lasztotta. Erre való tekin­tettel a Nógrád Megyei Ta­nács a Nógrád Megyei Sütő­ipari Vállalat jelenlegi igaz­gatója felmentéséhez előzetes egyetértését adta. Kelemen Gábor Fotó: Kulcsár József Elkészült a lOO. Mátranováki kerekeken az egyiptomi vonatok Ünnepeltek a Ganz-MÁ- VAG mátranováki gyáregy­ségében. Az ünnep persze nem petárdákkal, pezsgődur- rogtatással és konfettiesővel, hanem egy vasúti forgóváz feldíszítésével telt el. Ez a vasúti kocsik szekré­nyét magán hordozó szerke­zet, azért ilyen megbecsült, mert egy nagyszabású és igen jól jövedelmező üzlet utolsó darabja. Az egyipto­mi vásárló 100 forgóvázat rendelt és fizet érte 180 mil­lió forintot. Ez az egy meg­rendelés az ez évre tervezett 300 millió forintos tőkésex­port nagy hányadát tette ki. A novákiak elkészült termé­kei már csak a szállítást és a rijekai behajózást várják, hogy magyar kerekeken fut­hassanak az egyiptomi vo­natok. Egy másik, csaknem 100 millió forint árbevétellel já­ró munka is befejezéséhez közeledik. A gyáregység a dunakilit.i vízlépcsőhöz gyár­tott acélszerkezeti elemek utolsó darabjait készíti. Jubileumi dollárok — kohósalak nélkül 50 éves az Otwüzestggipür ötvenéves fennállása alatt talán a legnagyobb változás idén következett be a Salgótarjáni Ötvözet- gvár- életében. Jubileumi kiadványukból tudjuk, hogy nagy erőpróbát jelentett a gyár talpra állítása a fel­szabadulás után. majd a hatvanas évek végétől a porszennyeződés megszün­tetése. E fontos, mérföld­kőnek számító történeti képek újabbal gazdagod­tak, A tavalyi jelentékte­len exporthoz képest (még a kétezer dollárt sem ér­te el) idén 25 millió forint értékű tőkéskiszállítást tervezett a kollektíva, s már november végén 50 mil­lió forint felett volt a dol­lárbevétel. Pátosz nélkül meséli e néhány hónap fej­leményeit a termelési fő­mérnök — egyben a válla­lati tanács elnöke —, Sze­pesi Ferenc: — Kicsit korábbra kell visszanyúlnunk, mint ez év januárja, hiszen az export ily nagyarányú fejleszté­sét nem egyik napról ai má­sikra határoztuk el. Előz­ményként csak annyit, hogy a hazai lerroötvözet-igény 20 százalékát fedezi gyá­runk. A termékskálán belül is csak azt tudjuk gyártani, ami gazdaságos, abból vi­szont teljesen elláttuk a hazai kohászatot. A múlt idő nem véletlen. hiszen korszerűsítő felújításaink révén, valamint acélipa­runk szerkezetváltása mi­att látszott, hogy belföl­dön csökken a felvevőpia­cunk. Illetve még egy fo­lyamatot meg kell említe­nem, a minőségi acélter­melés erőteljes fejleszté­sét. ami tőlünk is új öt­vözeteket, eladható anya­gokat igényel. — A korszerűsítést kü­lön is kiemelném — veszi át a szót Solymár András, az 1. számú üzem napok­ban kinevezett vezetője, korábban a műszaki fej­lesztési osztály irányítója. — Az új technológiák azt célozzák, hogy csökkenjen az anyagfelhasználásunk és kevesebb üzemidő is ele­gendő legyen a termék elő­állítására. Ez vezetett oda. hogy az utóbbi években 5— 10 százalékos termelésnö­vekedést értünk el. Végső soron kényszer- helyzet állt elő, sa válla­lati tanács úgy döntött, hogy exportpályázatot nyújt be az illetékes tárcaközi bizottságnak. Szepesi Fe­renc azonban hozzá­teszi : — Azt is látnunk kell, hogy az új műszaki felté­telek révén sikerült egy sor tőkésimportot kiválta­nunk. s amit ezek közül fel­vállaltunk. abból kielégít­jük a hazai keresletet. Egyébként is ez a törekvé­sünk a legerősebb, az ex­portot csak az itthoni feles­leg indokolja. Az enge­délyt megkaptuk, amely­ben 1000 tonna 75 száza­lékos ferroszilícium ki­szállítása szerepelt, mint­egy 25 millió devizafo­rint értékben. A gond azon­ban csak most kezdődött... — Valóban, hiszen a pia­con teljesen ismeretlenek voltunk — magyarázza Solymár András. — Az első negyedévben gyakor­latilag nem volt expor­tunk. Aztán a nyár elején megkaptuk az első rende­lést egy török cégtől. A megmérettetést siker koronázta. A második fél évtől olasz, nyugatnémet, osztrák és svájci kereske­dők álltak sorban, a ter­mékekért. Olyannyira meg­ugrott a kereslet, hogy az év utolsó negyedében már ki sem tudták elégíteni az igényeket. Szó szerint fel­értékelődött a salgótarjáni ötvözet, s ez a tény az ár­ban 15—20 százalékos emel­kedést hozott, különösen a második fél évtől. — A bevételek gyara­podásából a szokottnál job­ban tudtuk ösztönözni dol­gozóinkat, ami a minőség szempontjából, rendkívül fontos tényező. Elmondha­tom, hogy a két piacra küldött ötvözölnk között nincs különbség — foly­tatja a termelési főmér­nök. — Sőt. — s ennek Bandi a megmondhatója —, a tőkésimport olykor nem érte el áruink paraméte­reit. — Bizony az is felmerült, hogy ha nem tudjuk érté­kesíteni termékeinket. a munkások egy részétől is meg kell válnunk — fejte­geti Nagy Zoltán az 1. számú üzem művezetője. — Az emberek örülnek a biztos munkalehetőség­nek. nem is beszélve a ja­vuló keresetekről. Eddig is feszített munkatempó ural­kodott a gyárban, s végül is látják az eredményét. Tíz éve még átjáróház volt az ötvözetgyár. Most elmond­hatom, hogy jobban meg­válogatjuk. kit veszünk fel. A kohászok tisztában vannak azzal, hogy a rossz termék eladhatatlan, ezért nagyon sok múlik a techno­lógiai fegyelem betartásán. A nemzetközi piac tehát elismerte munkájukat oly­annyira. hogy újabb ter­mékeket is felvettek a ki- szállítási listára. , Mindez fáradságos fejlesztőmunka eredménye. Kiváló szak­mérnöki gárdájuk mellett sok segítséget kaptak a Lenin Kohászati Művek szakembereitől, s nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a külkereskedelmi vállala­tok: így a Metalimpex és a Nikex közreműködését sem a piacfeltárásban. A jubileumi emlékezés természetesen csak egy pillanat a nagy múltú gyár életében. Beszélgetőpart­nereim már a jövő évi ter­veken gondolkodnak, amely­ben a dollárexport 100 mil­lió forint értékkel szerepel. Az első exportév min­denesetre bebizonyította, hogy a jól átgondolt, piac- politika és a korszerű mó­don készített termék ér­tékálló ötvözetet képez­tek: ezt a gondolkodást vi­szont itthon is el kellene adni! T. Németh László

Next

/
Thumbnails
Contents