Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

1987. december 31., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 5 Mozaikok a Mozaikról Éppen kicsengetnek az óráról, s lassan gyerekzsivaj­jal telik meg a kis iskola folyosója. Az igazgatói szo­báiba — Hugyecz Jánosnét hivatalosan a galgagutai tag­iskola vezetőjének nevezik — egy fiatal nevelő lép. Szlovák órát tartott. — Hélybeli kislány, há­rom éve végzett a budapes­ti nemzetiségi gimnáziumban — magyarázza az igazgató­asszony. — Jól beszéli és jól tanítja a szlovák nyelvet, rá­termett. Arra ösztönözzük, hogy szerezze meg a peda­gógusi képzettséget. Bágyon Zsuzsa szerényen hallgatja a róla szóló szava­kat, s maga is megvallja, hogy diplomát kíván sze­rezni. ☆ Galgagután csak alsó ta­gozat működik, a nagyobb nebulók a székhelyközség. Nógrádkövesd iskolájába jár­nak. A gutái intézmény már régóta kulturális — nevelési és közművelődési — központ­ként értékelhető. Számos kezdeményezés született az ódon falak között, és innen kiindulva lett valósággá, ami az itt dolgozó néhány neve­lőt dicséri fenntartás nélkül. Itt akkor is érdemes volt megállni a krónikásnak, ha a környéken a kulturális életben szinte nem történt semmi. Elég volt egyetlen embert megkeresni, a többi már ment magától. A ,.kulturális mindenest" Gyürk.v Tibornak hívják, s amióta pedagógus — az első két évet leszámítva —, azóta itt dolgozik. Közérdekből he­lyezték ideiglenesen, 1961- ben Galgagutára, hát ez lett belőle... A kultúrházat már más vezeti, de egv-egy meg­mozdulásban 'még mindig naigyon sok része van — a falusi pártalapszervezet tit­kára. — Pár esztendeje, amikor a megyében elkezdték szer­vezni a közművelődési egye­sületeket — meséli Hugyecz Jánosné —, az elsők között próbálkoztunk meg ezzel a működtetési formával. Meg­alakítottuk a Mozaik műve­lődési kört. Nevét Tibor ta­lálta ki, így hát ő a kereszt­apja. ☆ — A művelődési munka mai hatékony, fő formája e kiscsoport. A kulturális élet sok apró mozzanatból tevő­dik össze, ezért született meg a Mozaik elnevezés. — Ezt már maga a névadó, Gyürky Tibor mondja. Három kiscsoport műkö­dik a körön belül. A honis­merettel foglalkozók szines diaképeken örökítik meg fa­lujuk mindennapi életét, vál­tozásait, s rendszeresen be­mutatják azokat a gyerekek­nek és a felnőtteknek egy­aránt. A nyugdijasklub igyekszik visszavarázsolni az ifjúkori szokásokat, s meg­felelő társas elfoglaltságot kínálni a jórészt magányos embereknek; tevékenysége külön passzust megér. A harmadik csoport a sporttal foglalkozók számára teremti elő a tárgyi feltételeket. Míg a könyvtár működtetése, ki­lépve a kiscsoportos keretek közül, afféle ráadásnak te­kinthető. ☆ A nyugdíjasklub foglalko­zásait minden hónap máso­dik hétfőjén tartják. Tíz résztvevővel kezdtek, s jó ideje állandóan ötven körü­li a létszám. Azon az estén, az idős emberek otthonuk­nak érzik a kultúrházat. Ezért lehet a részvételükre mindig számítani — csúszós, hideg időben, térdig érő sár­ban, esőben. — Az idősebbek életében egyféle űr tapasztalható — bizonygatja Gyürky Tibor, —, amelyet nekünk kell ki­tölteni. Fiatalkorukban mozgalmas életet éltek, s an­nak a hangulatát, elfoglalt­ságait kell visszaadnunk. Jóízűeket beszélgetnek, szórakoznak, gyakran a ké­sői órákba nyúlva. Ügy el­röppen az idő, hogy észre sem veszik. A klub vezetését Hugyecz Jánosné nagyon nehezen vállalta, aztán — ha már sehogysem lehet menekülni — csak engedett a népfron­tosok biztatásának. Most pe­dig már azt mondja, nem egyszerűen szereti, egyene­sen imádja ezt az elfoglalt­ságot. Hinnünk kell a sza­vainak. — Minden hónapban meg­ünnepeljük az éppen soros társunk születésnapját. Az úttörők kis műsort adnak, az ünnepeltek ajándékot kapnak, és közösen idézzük fel az emlékeket. Rendsze­resen megemlékezünk el­hunyt klubtagjainkról, il­lően, emberséggel. Nagyon bensőségesek, meghatóak ezek az órák. S ami a vidámsághoz tar­tozik: évente kétszer kirán­dulni viszik hazánk kies tájaira a nyugdíjasokat. Nem egy résztvevővel fordult elő, hogy így, a csoporttal együtt járt először a fővárosban. ☆ Valóban csak mozaikokat tudtunk felvillantani a gal- gagutai Mozaik művelődési kör életéből. Tevékenységük jóval szélesebb körű, színe­sebb. S az is a képhez tar­tozik, hogy nekik sem sike­rül minden. Például a me­gyei moziüzemi vállalat ál­tal támogatott filmklub- programjukkal befürödtek. Tizenöten, húszán jöttek el a vetítésekre. Most, négy év múltán, a videózás megho­nosításán törik a fejüket, s nem az elterjedt módon, a-/ értéktelennek kívánnak sza­bad utat adni, éppen ellen­kezőleg: a videón is hozzá­férhető értékeknek. ☆ A művelődési kör aktív tagjai, tevékenységének szer­vezői a pedagógusok, a tár­sadalmi és tömegszervezetek helyi tisztségviselői. Egy­aránt terveket szőnek a kö­zeli és a távoli jövőre: Fog­lalkoznak a szabás-varrás tanfolyam megszervezésével, a sakk-kör és a gyermek- tánccsoport megalakításával. Jó úton járnak. Nemsoká­ra újabb művelődő kisközös­ségekkel gazdagszik a falu. Sulyok László A vagyonnyilatkozatról Atyaisten, — csapja össze ismerősöm tenyerét. Ezentúl, ha veszek egy jobbfajta csiz­mát vagy egy szőrmekucs­mát, azt be kell jelentenem az adóhatóságnak?! Ilyen és effajta megmosolyogtató gondolatok hangzanak el manapság egyik-másik hon­fitársunk szájából. Mert miről is van szó tu­lajdonképpen a vagyonnyi­latkozat esetében? Elvileg máig is érvényes jogszabály volt a vagyonelszámoltatás lehetősége, csakhogy erre na­gyon ritkán, többnyire csak bűnügyek esetén került sor. Ezentúl barátkoznunk kell azzal a gondolattal, hogy va­gyonunk nem magánügy. A legtöbb fejlett országban a vagyonkimutatás része az adózásnak. Nálunk is a sze­mélyi jövedelemadó „működ­tetésének" szerves része lesz. Az adóreform, valamint a vagyoni viszonyokban bekö­vetkező változások szüksé­gessé teszik, hogy az adóha­tóságok tájékozottak legye­nek a lakosság vagyoni helyzetéről. Ezek az értékek részét ké­pezik a nemzeti vagyonnak és nem lehet morálisan el­ítélni, ha mögöttük legális szerzési formák állnak; ha valaki a maga jövedelme vagy öröksége kapcsán szer­zi vagyonát. Nem kívánatos az olyan vagyonképződés, amely kikerülte az adózást. (A fusizók, a nepperek, stb tevékenysége ráadásul még bűntető szankció alá is esik.) Nézzük, mit mond az 1987. évi VI. törvény a vagyon­nyilatkozat tételéről! A bel­földi állandó lakhellyel ren­delkező magánszemély teljes vagyonáról vagy egyes va­gyontárgyairól a Miniszter- tanács rendeletében három- évenként, az adóhatóság ha­tározatával pedig legfeljebb évente egy alkalommal va­gyonnyilatkozat tételére kö­telezhető. Az adóhatóság ilyen határozata ellen jogor­voslatnak nincs helye. A vagyonnyilatkozat-téte- li kötelezettség kiterjed a magánszemély következő tár­gyainak felsorolására: az in­gatlantulajdonra — ideértve a lakásépítő és lakásfenntar­tó szövetkezet tulajdonában álló lakást is, ha arra a szö­vetkezet tagját állandó hasz­nálat illeti meg. Be kell je­lenteni az üdülő használati jogát és a föld (lakó-és üdü­lőtelek) tartós használatát is, A jogszabály itt felsorolja azokat a nagy értékű ingósá­gokat, amelyek részét képe­zik a vagyonbevallásnak. Például az a gépjármű, amely után gépjárműadót kell fizetni, a védett műal­kotás és védett gyűjtemény, továbbá minden olyan ingó­ság, amelynek értéke dara­bonként vagy készletenként meghaladja a százezer forin­tot. Az itt fel nem sorolt va­gyontárgyak is természete­sen feltüntethetők a vagyon­nyilatkozatban. Érdemes beírni az értékes aranytár­gyakat, szőrmebundákat, az értékes lakberendezési tár­gyakat, és mindjárt az első vagyonbevallásnál tegyük meg ezt, egy esetleges későb­bi vita megelőzésére. Hang­súlyozni kell, hogy a va- gyonbevallásra nem azéi'1 került sor, hogy utána jó nagy vagyonadót vessenek ki a polgárra, hanem éppen a nyilatkozó érdekében. Ugyanis a jogszabály sze­rint a vagyonnyilatkozatban nem szereplő vagyontárgyat az adózás szempontjából — az ellenkező bizonyításig — úgy kell tekinteni, mintha azt a magánszemély az utolsó vagyonnyilatkozatot követő­en szerezte volna. A házastársi életközösség fennállása alatt a házastár­sak együttesen tesznek nyi­latkozatot a házastársi va­gyonközösségbe tartozó va­gyontárgyakról. A külön­vagyonról ugyanabban a nyilatkozatban a tulajdonos elkülönítetten nyilatkozik. Ha a házastársaknak kisko­rú gyerekük van, és a gye­rek külön vagyoni résszel rendelkezik, a szülői fel­ügyelet jogát gyakorló szü­lők saját nyilatkozatukban ugyancsak elkülönítetten kell, hogy feltüntessék a gyerek vagyonát. A vagyonnyilatkozat első ízben való megtételénél nem kell bizonyítani a vagyon eredetét. A vagyonnyilatkozatot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzé­si Hivatalnak a magánsze­mély állandó lakhelye sze­rint illetékes megyei adófel­ügyelőségnél kell benyújtani. (Nyomtatvány áll rendelke­zésre.) Dr. K. É. •»ollókő hatalmasat ** lépett előre. Miköz­ben egy tapodtat sem moz­dult — hál’ istennek — a helyéről itt a Pusztaszölö- nek nevezett hegyecske és a makacsul tovább épülgető vár tövében. Az Ófalu hírét elvitte a modern és minden­ben jelenidejűen beszélő tömegkommunikáció; a mi falunk ilyen minőségben (faluként ugyanis) elsőként került fel egy világlistára, amit a világ legismertebb oktatási, tudományos és kul­turális szervezetének (UNES­CO) általános konferenciá" ja éppen tizenöt esztende­je egyezmény keretében fogadott el. A világ kulturális és ter­mészeti örökségének védel­méről elfogadott egyezmény azután 1975-ben lépett ha­tályba. Onnantól kerül fel egy-egy világhírű termé­szeti, kulturális érték (együttes) erre a sajátos „örökségi listára”. A külö­nösen nagy értékű és egye­temes jelentőségű örökség megvédését csak nagyfokú nemzetközi összefogás ered­ményezheti, amely egyúttal intézményesíteni is képes a védelmet. így jött létre a világörökség-bizottság, amely elbírálja, összeállítja és idő­ről időre újra kiegészíti a világörökség listájára fel­vett vagy javasolt értéke­ket. A tagállamok ugyan­akkor megfelelő alapot ké­peznek a célkitűzések (a védelem gyakorlata) eléré­sének érdekében. Ennek az egyezménynek jelenleg egy híján száz tagállama van, míg a bizottság 21 ország szakembereiből áll. A nem­zetközi munkában részt- vesznek mindenünnen a kulturális, műemléki, tör­ténelmi, természeti és kör­nyezeti védelmet koordi­náló szervezetek is. Tehát a csatlakozás az egyezmény­hez és a listára történő felvételi javaslatok —pél­dául a mi esetünkben — mindig összefüggésben áll­nak a hazai műemléki és természetvédelmi célokkal. így történt ez Hollókő esetében is. Magyarország két éve csatlakozott. azt követően alakult meg az egyezmény magyar nemzeti bizottsága, amelynek veze­tését és ügymenetének mun­káját az Építésügyi és Vá~ rosfejlesztési Minisztérium látja el, más szervek dele­gált tagjai közreműködésé­vel végezve ezt a kiemelke­dően fontos munkát. Hollókő népi építészeti együttese, az ófalui rész egy szőnyegen-terítéken sze­repelt a világörökség listájá­ra történő felvételi kérel­mek elbírálásánál a most ugyancsak felvett Budai Vár és Duna-panorámával. Azon a minisztériumi tájékozta­tón, ahol dr. Dalányi Lász~ ló főosztályvezető, a magyar nemzeti bizottság vezető­je minderről beszámolt, szó esett egyebek között ar­ról is, hogy mit jelent a vi­lágörökség listájára felke­rülés a gyakorlatban? Lehetnek ugyanis olyan vélemények, amelyek szerint például Hollókő valamennyi infrastrukturális gondja, íme. egy csapásra megszű­nik! Lesz elegendő víz pél­dául, hogy a mai legszorí- tóbb gondokat is említsük. arról beszélt; „a pisai együt­tes és az Akropolis felvéted le most van vita alatt”. Remélhetőleg felveszik majd azokat is — számunkra sok­kal érdekesebb, hogy a vi­lágörökségre édemes Holló­kő szinte egy csapásra min­denütt ismertté vált! Be­érett az a valóban jókor, jó erőkkel, példás megyei ösz- szefogással és országos fi­gyelemmel (műemlékvéde­lem. idegenforgalom stb.) párosuló munka, amely ezt a falurészt fejlesztve erede­tiségében megőrizte. Az öröm ilyenformán érlhető és egyértelmű is egyben. Hihe­tetlenül sokat jelent ugyan­is eqv ilyen ..világrang'' ép­A falu fölé emelkedő vár őrzi a község békés nyugalmát T. P. L. Vissza nem térítendő igen kismértékű anyagi támoga­tásról valóban szó lehet (de az is inkább a veszélyezte­tettebb értékekhez kerül majd), kedvezményes köl­csönök is lehetségesek ugyan­akkor. Ezen felül elsősor­ban az örökség (ek) megó­vásával kapcsolatos művé­szeti, tudományos és tech­nikai tanulmányok készíté­sével, szakértők, techniku­sok, képzett szakemberek rendelkezésre bocsátásá­val, szakemberképzéssel és bizonyos felszerelések nyúj­tásával tud segíteni a világ- szervezet. Érdekesnek tartható ezek után, hogy a kiadott tájé­koztató és a minisztériumi szóbeli beszámoló között né­mi sorrendiségi és ténybeli eltérés mutatkozott. Az írá­sos tájékoztató nyomán ugyanis — lehetsége­sen — tévesen reppent a hír, miszerint a Budai Vár és a Duna-panoráma, Holló­kő népi építészeti együttese mellett felvették velük egy- sorban Olaszországból a pisai együttest (benne a hí­res ferdetornyot!) Velencét, Görögországból az athéni Akropolist, Kínából a kínai Nagy Falat... Dr. Dalányi László azonban éppenhogy pen az idegenforgalom olda­láról ! Máris tapasztalható, a hollókői forgalomnöveke­dés, amely a hír nyomán keletkezett és a jövőben so­ha nem látott mértékeket ölthet. Felelősség és veszély egyébként jelen van még­is: a veszély abban rejlik, ha mint itt-ot.t máris hall­ható a vélemény — „Holló­kő most már aztán egye­nesben van, semmi dol­gunk tovább vele. jön a tö­meg majd mindenhonnan, magától is...” A felelősség nyilvánvalóan az amúgy va­lóban várható forgalom- növekedés fogadásának- kapacitásának, az igények differenciált kielégítésének oldaláról jelentkezik. Hollókőn (és a világlistá­ra kerüléssel a világban e falu irányába) valóban meg­indult valami. A jól hasz­nosított és a helybeli infra­struktúrát gazdagító régi szép helyreállított palóchá­zak között vagy három-négy magánerős vállalkozó is je­len van már. Vendéglő, bo­rozó nyílik rövidesen egy újonnan, de szigorúan a ré­gi stílben épített házban, mások is felújítanak holló­kői épületeket nyilván nya­ralói céllal. Más szóval az élelmesebbje már jóval előbb felvette a saját ranglistáját ra Hollókőt, mint a nemzet­közi szervezet. Ha úgy tet­szik, ez is egyfajta szava­tosság arra, amit mások meg így fogalmaznak meg név­telenül ..nagyobb idegenfor­galom kellene ide, annak jobban örülnénk... „Az érintett, a hollókői ember, például Veres Ferencné Herczeg Erzsébet meg így vélekedik ..ha mi idősek ki­halunk, jönnek a pestiek ide lakni, de aztán rájuk is kí­váncsi lesz a világ...?” Nagy kérdés. Tisztes távolságban a termelőszövetkezet majorja _ Képek: Kulcsár József ALIKÉNT AZ ELSŐ ^Világörökség Hollókő^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents