Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

NÖGRÄD 1987. december 29., KEDD Mezőgazdasági felvásárlási árak 1988-ban fi MÉM közleménye 1988. január l'től — más változásokkal összefüggés­ben — változik a mezőgaz­dasági árrendszer és mó­dosulnak a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára is. Jelentősen nő a szabad­áras termékek köre, válto­zik a továbbra is hatósági áras körbe tartozó termékek árformája. Hatóságilag rögzített ter­melői ára kizárólag a tej­nek iesz. A vágósertésekre új hatósági árforma, úgyne­vezett garantált ár vonat­kozik. A garantált ártól le­felé nem, felfelé a piaci viszonyok és az általános árszabályok figyelembevéte­lével bármilyen mértékben — a vevő és az eiadó meg­állapodása alapján — el le­het térni. A jellemző ható­sági árforma a tájékoztató ár lesz. Ebben az esetben a meg­hirdetett árcentrumtól a pia­ci viszonyok figyelembevéte­lével, a vevő és az eladó megállapodása alapján meg­határozott mértékig mindkét irányban el lehet térni. E körbe tartozik a jövőben az étkezési búza, a kukorica, a takarmánybúza, a takar­mányárpa. valamint a vágó­marha. Súlykategória 95—120 kg között 121—140 kg között 140 kg felett Tenyésztésbe fogott sertés 170 kg felett A kistermelők a termés­értékesítési szerződés meg­kötésekor 95—120 kg-os fehér hússertéseik vágás utáni mi­nősítésében is megállapod­hatnak. Ebben az esetben I-, II., vagy III. osztályú be­sorolást kapott állataik után. az élő állapotban megállapí­tott vételáron (alapáron) fe­lül minőségi felárat kapnak. A feiár garantált mértéke, a következő: I. osztály (30 százalék fe­héráruarányig) 7.30 fo­rint kg, II. osztály (30,1—35 százalék fehéráru esetén) 4,80 forint kg, III. osztály (35.1—40 százalék fehéráru esetén) 2.40 forint kg. A minőségi felár kifizeté­A fel nem sorolt mező- gazdasági termékek a sza­bad termelői árformába tar­toznak. Az árat ebben az esetben a szerződő felek, a költségek és a piaci viszo­nyok ismeretében — a ha­tósági előírások megtartása mellett — közös megegye­zéssel alakítják ki. Ezúttai elsősorban azokat a felvá­sárlási árváltozásokat te­kintjük át, amelyek a kis­termelőket különösen érdek­lik és érintik. A vágósertések garantált árformába tartoznak. A ga­rantált ár része az élő, il­letve hasított állapotban minősített sertések alapára, a kistermelői hasított álla­potban történő minősítéshez kapcsolódó minőségi felár, az időszaki felár, valamint a hármasmentesítéshez kap­csolódó felár. A nagyüzemi integráció­ban történő kisüzemi sertés­értékesítéshez kapcsolódó — a nagyüzem és a kistermelő között megosztásra kerülő — mennyiségi felár is be­leértendő a garantált árba. Az élő állapotban minősí­tett sertések ára a követke­zőképpen alakul: Fehér színű, hibrid- (KA-HYB, HUNGA- HIB, TETRA—S) és a durocfajta keresztezéseiből Egyéb származó hús- és húsjellegű sertések (Ft kg) 41,20 39,30 34,00 34,00 32,50 32,50 36,10 36.10 sére az átvételt követő 15 napon belül kerül sor. A vá­gás utáni minősítésre kerülő kistermelői sertések azono­sítása az egyszerre átadott mennyiség elkülönített ke­zelésével, vagy a sertések egyedi megjelölésével tör­ténik. A kistermelők meg­bízott képviselője a vágó­vonalon történő minősítésen részt vehet, annak szabály­szerűségét ellenőrizheti. Hogy mit kell figyelembe venni, azt az MSZ 6922. számú szabvány határozza meg. Az átlagosan etetett és itatott sertések átvételekor az állatok mérlegelt (bruttó) súlyából ' az alábbi levonást kell végrehajtani: Kategória átvételi helyen kg db átadó telephelyén kg db 16—25 kg 1 1 26—35 kg 2 2 36—60 kg 3 3 61—90 kg 4 5 91—130 kg 6 6 130 kg feletti sertés 6 7 Kan és kanlott sertéseknél további 10 10 A sertések árkategóriába (súlykategóriába) sorolását az átvételkor mért bruttó súly alapján kell végezni. A vé­telár elszámolása a súlyle­vonással csökkentett fizető (nettó) súly alapján történik. Garantált 1 forint kg mennyiségi felárat kell fi­zetni a mezőgazdasági nagy­üzemnek és az áfésznek a saját előállítású, a szerző­désnek megfelelő, minőségi sertések ytán, valamint a mezőgazdasági kistermelők általt hizlalt sertésekre, amennyiben a mezőgazdasági kistermelők sertéstehyész- tési, -hizlalási és -értékesítési tevékenységének szervezé­sét a felvásárló szervezettel kötött megállapodás alap­ján önállóan, vagy a keretei között működő szakcsoport útján végzi és egy tételben legalább 20 darab kisterme­lői hízott sertést ad át. A mezőgazdasági nagyüzem és az áfész a kistermelőkkel — szerződés alapján — tovább­ra is köteles megosztani a tőlük átvett állatokért el­számolt mennyiségi felárat. Az élőexportra vásárolt hús- és húsjellegű sertés termelői ára súlykategóriá­tól függetlenül 45 forint/kg nettó súly. Ez az ár a mennyiségi felárat is ma­gába foglalja. Az állami húsipari válla­latok és a Bácskai Húsipari Közös Vállalat a mezőgaz­dasági nagyüzemek saját, tenyésztésbe nem fogott hús- és húsjellegű sertéseit — az élőexportra kerüiő ser­Súly- és minőségi kategória 75—95 kg között: I. osztályú II. osztályú III. osztályú IV. osztályú 95—110 kg között 110 kg fölött 65—75 kg között 65 kg alatt tések kivételével — kizáró­lag hasított állapotban mi­nősítik. A belső szervek ér­tékét is magukba foglaló, hasított súlyra vonatkozó termelői árak a következők: Ft kg 60,00 57.00 54,10 51.20 42,50 40,60 43.20 36.00 A hasított súlyra megál­lapított árak a mennyiségi felárat is magukban foglal­ják. Az állat-egészségügyi követelményeknek minden­ben megfelelő hasított serté­sek minőségének megállapí­tása a felvásárló szervezet által kijelölt vágóhídon a hasított súly nagysága és a sertésben lévő fehéráru szá­zalékos aránya alapján tör­ténik, amint erre a cikkben már korábban is utaltunk. A felvásárló szervezet — a szerződésben rögzített külön­leges követelmények teljesí­tése esetén — külön felárat fizet. Ugyancsak külön felár jár a brucellózis, a leptospi- rózis és az Aujeszkv-féle be­tegségektől igazoltan mentes (hármasmentes) nagyüzemi sertésállományból átadott sertések után. A felár garan­tált mértéke élő állatok ese­tében 1 Ft kg, hasított álla­potban átvett sertések után 1,20 Ft kg. Az első negyedévre szer­ződött és átadott hízott ser­tések után időszaki felárat kell fizeni. A felár garan­tált mértéke élő állatok ese­tén 1 Ft kg, hasított és mi­nősített sertések után 1.20 Ft kg. Külön megállapodás alapján az év többi hónap­jában is fizethető időszaki felár. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a minőségi árutermelést kíván­ja ösztönözni. Éppen ezért a kistermelői vágás után mi­nősítésre átadott sertések után a minőségi felár I. osz­tályú áru esetén 1,50 Ft kg- mal, a II. osztályú áru ese­tén 1,80 Ft kg-mal, III. osz­tályú minősítés esetén 1.20 Ft kg-mal fizetnek többet. A súlykategórián kívüli, illet­ve a nem I—III. osztályú, élősúlyban átadott sertések áremelésben nem részesül­nek, kivéve a speciális igé­nyeket kielégítő, úgynevezett TE, illetve az élőexportra kerülő vágósertések. A vágómarha árformája hatósági tájékoztató ár. az eltérés mértéke -j- 10 száza­lék. A tájékoztató ár cent­ruma a jelenlegi hatósági árakkal azonos. A tájékozta­tó árba beleértendő az alapár, valamint a külön meghirdetésre kerülő meny- nyiségi felár és a nagyüze­mi prémium. A vágómarha felvásárlási árát alapvetően a világpiaci árak határozzák meg, ezért az átlagosnál na­gyobb az árcentrumtól való eltérés lehetősége. A tehéntej és a tejszín hatóságilag rögzített árfor­mába tartozik. A mezőgazda- sági kistermelők által ter­melt és értékesített tejet fi­zikai tisztaság szerint kell minősíteni. A fizikai tiszta­ság alapján minősített tej termelői ára a következő: Minőség I. osztály II. osztály A mezőgazdasági nagy­üzem által termelt és érté­kesített tejet bakteriológiai tisztaság szerint kell minősí­Minőségi Csíraszám osztály I. 0,5 millió alatt II a. 0,5—1,5 millió között II. b. 1,5—3,0 millió között III. 3,0 millió fölött Amennyiben a mezőgazda- sági nagyüzem és a kister­melők által értékesített tej elkülönítése az átvételi he­lyen nem biztosítható, a me­zőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet is fizikai tisztaság szerint kell minősíteni és elszámol­ni. A minősítés alapjául szolgáló mintavételt a fel­vásárló szervezetnek történő átadáskor végzik. A termelői árak 3,6 szá­zalék zsírtartalmú tejre és tejszínre vonatkoznak. A tej. valamint a tejszín 3.6 száza­lék feletti zsírtartalmáért zsírkilogrammonként 119 fo­rintot kell fizetni. A 3,6 szá­zaléknál alacsonyabb zsírtar­talmú tej ára az eltérés mértékének megfelelően zsírkilogrammonként 119 fo­rinttal alacsonyabb. A mezőgazdasági nagyüze­mek és az áfészek által át­adott — saját termelésű (ide­XII. 1. és IV. 30. V. 1. és XII. 30. között Ft liter 8,02 7,42 7,82 7,22 teni. A minősítő laboratóriu­mok által minősített tej és tejszín rögzített termelői ára így alakul: Ft liter téli idényben nyári idényben 1—IV. 30-ig V. 1—XI. 30-i 8,12 7,52 8,02 7,42 7,92 7,32 7,72 7,12 értve a kistermelőkhöz tar­tásra kihelyezett tehenektől származó tejet is), vagy a mezőgazdasági kistermelőktől átvett — tej és tejszín után az alapáron felül literenként 0,40 Ft, a 3,6 százalék felet­ti zsírtartalomért . zsírkilo­grammonként további 11 Ft felárat kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacso­nyabb zsírtartalmú tej utáni felár az eltérés mértékének megfelelő zsírkilogrammon­ként 11 forinttal alacso­nyabb. A mezőgazdasági nagyüzem és az áfész a fel­árat a kistermelőkkel meg­oszthatja. A tej felvásárlási alapára minden minőségi osztályban egységesen 57 fil­lér literrel emelkedik. Ezen felül a 3,6 százalék felel ti. illetve alatti tejzsírtartalom után fizetendő felár, vagy engedmény mértéke tejzsír- kilogrammonként 9 forinttal nő. BARÁTAINK Átfogó reform Bulgáriában Az utóbbi időben sokat hallunk-olvasunk a bulgáriai reformtörekvésekről. Már a hatvanas években is jelent­keztek ilyen szándékok, azonban az alig kilencmil- liós balkáni országban a hul­lámokat hullámvölgyek kö­vették. a reform lendülete rendre megtört. A bolgár vezetés napjainkban a ,társa- dalmi-gazdasági élet átfogó reformjára törekszik. Bulgáriában a reform új korát a hetvenes évek végé­től számítják. Ettől az időtől kezdve ugyanis jelentősen csökkent a .kötelező tervmu­tatók száma. A következő lépcsőben nemrégiben meg­szűntek a szakminisztériu­mok. helyükbe kilenc gazda­sági egyesülés lépett, ame­lyek a legfontosabb ágazato­kat fogják át. A hierarchiában az egye­sülések után az ún. önigaz­gató gazdálkodó szervezetek következnek. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok általában véve nagyobb önállóságot kapnak, a kormány pedig közvetett eszközökkel — pél­dául adókon, árakon, hitele­ken keresztül — próbál ér­vényt szerezni gazdaságpoli­tikai elképzeléseinek. A nyár végén a bolgár nemzetgyűlés újabb nagy horderejű változásokról dön­tött. Az eddigi kilenc minisz­terelnök-helyettesi tisztség­ből nyolcat, továbbá több minisztériumot és kormány- hivatalt megszüntettek. A jövő év elejétől a gazdasági és tervezési, a külgazdasági kapcsolatok, a külügy- és a belügy-. a földművelésügyi és erdészeti, a kulturális, a tudományos és oktatási, a közegészségügyi és szociális ügyek, valamint az igazság­ügy minisztérium működik majd. Megszűnik négv. a kormány mellett felállított tanács, amelyeknek a gaz­daságban, a szociális ügyek­ben, a szellemi életben és a mezőgazdaságban az állami irányítás és a felügyelet lett volna a feladata. A tervbizottsági, valamint a pénzügyi ellenőrző és ár­képző feladatokat a gazdasá­gi minisztérium látja el. A jövő év első napjától — ek­kor lép életbe a szabályozás — Bulgária lesz az egyetlen olyan európai ország, s ta­lán a világon is, amelynek nem lesz pénzügyminisztéri­uma. A jövőben a vállalato­kat a felduzzasztott minisz­tériumi bürokrácia helyett bankokkal ellenőriztetik. Ezért átszervezték a banko­kat is. Az átszervezéseket Bulgá­riában így indokolják: „az új irányítási struktúrában, az önigazgatás fejlett rend­szerében feleslegessé válik, hogy a kormány sok állami szervvel dolgozzék. A kor­mánynak stratégiai kérdé­sekkel kell foglalkoznia, az operatív problémák az ön­igazgatású gazdasági szer­vezetekre tartoznak." Közgazdászkörökben még most is élénk vitatéma az életbe lépő intézkedések vár­ható hatása. Kérdés, hogy a vállalatok mire használják fel frissen szerzett önállósá­gukat. ha a jövőben is a kormány mondja ki az utol­só szót az ár- és bérpoliti­káról, a nyersanyagárakról, — hallani a kétkedő han­gokat. A korábbi reformpróbál­kozások lényeges változáso­kat nem hoztak Bulgáriá­ban, ám a mostanihoz nagy reményeket fűznek. A világ- gazdasági kihívással Bulgá­riának is szembe kell néz­nie A Szovjetunióban zajló gazdasági átalakítás hatása itt is erősen érződik, s Szó­fiában felismerték, hogy a részmegoldások nem vezet­nek tartós eredményre. g• i­Közvélemény A leningrádi televízió új műsort indított Közvéle­mény címmel A sorozat ötö­dik adása az átalakításról es arról szólt, miként megy végbe ez Leningrádban. A téma kivétel nélkül mindenkit érint és nagyon bonyolult is. hiszen az em­berek a peresztrojkáról kü­lönféleképpen gondolkoznak. Ezt mulatta a műsor is. Előadás volt, amihez még nem nagyon szoktak hozzá a televízió munkatársai csakúgy, mint a nézők. El- smerés illeti a televízió stábját. A műsor komoly, érdemi beszélgetést hozott a ieg- [ontosabbról. életünkről. s nemcsak Leningrádról, ha­nem az egész országról. Hasznos volt ez az adás. Nemcsak az aktuális teen­dőkről ejtettek szót. hanem arról is. hol és mi történik a peresztrojka szellemétől éltérpen. Kiderült, hogy az • •mberek reményeiket ossze­Interju az utcán — adalék a műsorhoz kapcsolják a megújulási fo­lyamattal. És van róla mon­danivalójuk. nem félnek bírálni és készek meggyő­ződésükért kiállni. Előadás a leningrádi televízióban Közvélemény címmel

Next

/
Thumbnails
Contents