Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

2 NOGRAD 1987. december 14., HÉTFŐ A csúcstalálkozó visszhangjából Gorbacsov jó tárgy aló pa Az amerikai közvélemény túlnyomó többsége szerint a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó jelentős eredménye­ket hozott a két ország vi­szonyában. Az ABC ameri­kai televíziós hálózat által pénteken végzett felmérésen 82 százalék válaszolt igen­lően az erről feltett kérdés­re. A megkérdezettek 71 százalék« egyetért a most kötött leszerelési szerződés­sel. amely felszámolja a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris eszközöket. 81 százalé­kuk egyetértett azzal, ahogy Reagan amerikai elnök járt el a tárgyalásokon, de csak­nem ugyanennyien — 77 szá­zalékban — nyilatkoztak el­ismerőleg Mihail Gorbacsov tárgyalási magatartásáról is. Érdekesség, hogy a meg­kérdezettek mintegy 40 százaléka nem lenne haj­landó olyan elnökjelöltet tá­mogatni a jövő évi válasz­táson. aki elutasítja az új szerződést. Reagan maga is megismé­telte pénteken, hogy rend­kívül nagy jelentőségűnek tartja a megállapodást. Vi­déki lapszerkesztők számára tartott sajtókonferenciáján azt mondotta, hogy ,.bár a történelmi jelzőt gyakran használják jogtalanul, erre a megállapodásra ez tökélete­sen ráillik”. Az elnök kije­lentette: a törvényhozásnak nem szabad módosításokat fűznie a szerződéshez, mert ez a tárgyalások kényszerű felújítását eredményezné. ,,Ez a szerződés a legelőre- mutatóbb fejlemény kap­csolataink eltelt negyven évében” — mondotta. Az elnök vitatta azokat az elképzeléseket, hogy a szerződés ratifikálását te­gyék függővé más ténye­zőktől. például a szovjet Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának elnökle­tével vasárnap Bukarestben ülést tartott a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. A- testület egyhangúlag el­fogadta a ma kezdődő or­szágos pártértekezlet elé ter­jesztendő és vitára bocsátan­dó beszámolókat. Ezek kö­zött szerepel a gazdasági helyzetről szóló előterjesztés, amely előirányozza a terme­lőerők további növekedését. csapatok Afganisztánból va­ló kivonásától. „Az ilyen kérdések nem képezik a szerződés részét, azokról folytatjuk a tárgyalásokat" — hangoztatta. Reagan azonban úgy értelmezte a Washingtonban létrejött megállapodásokat, hogy azok gyakorlatilag szabad kezet adnak az Egyesült Államoknak az űrfegyverke­zési kutatásokhoz, bár ki­jelentette. hogy a két or­szágnak meg kell egyeznie a rakétaelhárító rendsze­rek korlátozásáról kötött ABM-szerződés meghatáro­zott időre való fenntartá­sában. Az elnök nem nyi­latkozott arról, hogy ezek a kutatások összeegyeztet- hetők-e a szerződés úgyne­vezett szűkebb értelmezésé­vel. a kommentátorok azon­ban aláhúzzák, hogy a kongresszus egyelőre amúgy sem engedélyezett olyan kí­sérleteket. amelyek túllép­nének a „szűkebb” értelme­zés által lehetségesnek mi­nősített kereteken. Reagan azt mondotta, hogy Gorbacsovval „bizo­nyos fajta affin'tás" jött létre a tárgyalásokon. jól megértették egymást, és a szovjet vezetőt határozott, de jó tárgyalópartnernek tekinti. Az amerikai elnök egyéb­ként még pénteken telefo­non ismertette a csúcsta­lálkozó eredményeit Helmut Kohl nyugatnémet kancel­lárral, Takesita Noboru ja­pán miniszterelnökkel és Margaret Thatcher brit kormányfővel. Közölte, hogy több más baráti ország kor­mányfőjét is személyesen kívánja tájékoztatni. (; Az ' a’rnerikäi—szovjet csúcsértekezlet a jövő szá­mára elsősorban azáltal csillantotta fel a reményt, hogy a két nagyhatalom Romániában a termelés még hatékonyab­bá tételét az ország sokol­dalú szocialista fejlődése ér­dekében. Napirenden szere­pel továbbá a XIII. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásáról szóló jelen- tés, különös tekintettel a munkásdemokrácia fejlesz­tésére, és a gazdasági-pénz­ügyi rendszer korszerűsítésé­re. Ezenkívül az életszín­vonal növelésére, valamint a területi fejlesztésre vonatko­vezetői lefektették orszá­gaik tárgyszerű érintkezé­sének. illúzióktól mentes, reális alapokon nyugvó kapcsolatainak alapjait. Ezt hangsúlyozza szombati ve­zércikkében a tekintélyes Süddeutsche. Zeitung. A mindkét oldalon meg­nyilvánult józanság — írja a lap — arra mutat, hogy kölcsönösen új elemet vit­tek a nagyhatalmi érdek- egyeztetést célzó törekvé­sükbe. A viszony ideológiai megterhelésektől mentes tárgyilagos jellege megnyitja az utat Washington és Moszkva ' rendezett, hétköz­napi párbeszédéhez. A Stuttgarter Zeitung ve­zércikke szerint kétségtelen, hogy Washingtonban ezen a héten a történelem szele érződött: a felek szemláto­mást eltökélték, hogy to­vábbi lépésekre használják ki e fontos napok dinami­káját. És ebben öltött tes­tet a washingtoni áttörés lé­nyege. A gyakorlati próba azonban még előttük áll: miként valósítják meg azt a szándékukat, hogy a szem­benállást együttműködéssé alakítsák. A nyugatnémet hírközlés a szocialista országok veze­tőinek berlini tanácskozásá­ról. Gorbacsov főtitkár tá­jékoztatásáról szólva utal arra, hogy ez alkalommal az NDK fővárosában nem hir­dettek meg új leszereléspo- lifikai kezdeményezést a megmaradó rövid hatótávol­ságú eszközök, illetőleg a hagyományos erőviszonyok területén. A részvevők Ber­linben óvtak ellenben attól, hogy a washingtoni rakéta- szerződés nyomán felszámo­landó közepes hatótávolságú eszközöket más fegyverfaj­tákkal „kompenzálják". (MTI) zó határozattervezet kerül a pártértekezlet elé. Az országos pártkonferen­cia ma Nicolae Ceauses- cu beszédével kezdődik. A román vezető ismerteti a KB beszámolóját a végzett mun­káról és a feladatokról. Ez­után megkezdődik a vita. amelyet szerdán zárnak le. s ekkor meghozzák a határo­zatokat a KB által előter­jesztett programokról. (MTI) Banglades Szigorú cenzúra A bangladesi ellenzék vezetésével szombaton is­mét általános sztrájkot tar­tottak Bangladesben. Az első jelentések szerint a felhívást a lakosság na­gyobb része most is követ­te. Erőszakos cselekmények nem történtek. A szombati munkabeszün­tetés már a 13. sztrájknap november 10-ke óta, am‘kor 21 ellenzéki párt országos kampányt indított Hosszain Mohammad Ersad elnök le- mondatására. Pénteken Dakkában az ellenzéki vezetők részvéte­lével a november 27-én be­vezetett kivételes állapot ellenére tüntető nagygyűlé­seket tartottak. A kivéte­les állapot értelmében tilos az utcai felvonulás és szi­gorú cenzúra van érvény­ben. A Reuter hírügynökség­nek azt a dakkai beszámo­lóját is cenzúrának vetet­ték alá. hogy szombaton a hatóságok bezáratták a BBC brit állami rádió dakkai irodáját. A BSS hivatalos bangla­desi hírügynökség jelen­tése szerint a kormány azért tiltja meg a BBC mű­ködését Bangladesben. mert „ellenséges és tenden­ciózus, lázítássa) felérő propagandát folytatott az ország ellen”. A hírügynök­ség hozzáfűzi: a törvény kellő szigorával sújtják azokat a bangladesi polgá­rokat. akik kapcsolatot ke­resnek a BBC-vel, vagy ér­tesülésekkel látják el. Ersad elnök már korábban a belügyekbe való beavat­kozással. a kormány elleni elfogultsággal vádolta meg a brit rádió bengáli nvel­vű adását. (MTI) Vége a francia— afrikai értekezletnek Antibes-ban közös közle­mény kiadásával és sajtóér­tekezlettel véget ért a 14 francia—afrikai csúcsérte­kezlet. Franciaország és 37 afrikai ország képviselői áttekintet­ték a világpolitikai helyze­tet és közelebbről probléma­it. Méltatták a Washington­ban aláírt és előkészületbe helyezett szovjet—amerikai nukleáris leszerelési megál­lapodások jelentőségét. A francia—afrikai csúcs támo­gatta a Biztonsági Tanács 802. határozatát, amely kö­veteli hogy a dél-afrikai csa­patok szüntessék be agresz- sziójukat Angolában. Ha országos pártértekezlet kezdődik Csúcs után csúcs Másfél órát késett Mihail Gorbacsov repülőgépe, de ezért nem a széljárás, s nem is műszaki hiba volt a fe­lelős. A washingtoni prog­ram elhúzódása miatt kel­lett a tervezettnél tovább várakoznia a fogadóbizott- ságnak a berlini repülőté­ren. Várni mindig idegesí­tő, ezúttal azonban még a késés is más színben tűnt föl: eredményes napok zá­róakkordját jelentették az utolsó megbeszélések az SZKP főtitkára és ameri­kai vendéglátói között. A csúcstalálkozó ideje alatt a megfigyelők hangsú­lyozták. hogy nem csupán a két nagyhatalom ügyéről van szó, mert végső soron az egész emberiség érdeke­it érintik a megszületett és még körvonalazásra váró egyezmények. Most. né­hány nappal a tárgyalások befejezése után kezd ki­bontakozni az a folyamat, amely minden érvnél meg­győzőbben igazolja ennek az állításnak az igazát. Reagan telefonon tájékoz­tatta a brit, a japán és az NSZK-beli kormányfőt, Shultz külügyminiszter ha­ladéktalanul Brüsszelbe repült, hogy a NATO-tagál- lamok külügyminisztereinek tartson beszámolót. A Var­sói Szerződés tagállamainak csúcsértekezletén pedig Ro­mánia kivételével a legma­gasabb szintű vezetők hall­gatták meg Mihail Gorba­csov véleményét a Washing­tonban végzett munkáról. A berlini csúcstalálkozó megállapításai közül kiemel­kedik az, hogy a szovjet— amerikai megállapodás ki­dolgozásában nélkülözhe­tetlen volt a szocialista or­szágok segítsége, támogatá­sa, az a szilárd alap, amely­re a Szovjetunió mindenkor bizton támaszkodhatott. Hi­szen, ha közvetetten is, de ezúttal partnereik nevében, az ő biztonságukról is tár­t gyaltak a két nagyhatalom vezetői, s egyáltalán nem volt mindegy. mekkora visszhangra találnak törek­véseik szövetségeseik kö­zött. A Varsói Szerződés csúcs- értekezlete az elért ered­mények fontosságán és je­lentőségén túl, egyszer­smind a továbblépéshez is útmutatás. Aligha téve­dünk, ha számítunk a to­vábbi leszerelési szerződé­sek lehetőségére célzó ja­vaslatok visszhangjára. A szocialista országok ugyan­is ismételten készségüket nyilvánították a tárgyalások­ra a megmaradt különböző nukleáris, vegyi és hagyo­mányos fegyverzetek felszá­molásáról. Álláspontjuk szer Hit nem a hátrányban levő félnek kellene csök­kentenie lemaradását, ha­nem a fölényben levőnek leszerelnie fölös fegyvereit Ez a nézet ellentmond egyes NATO-körck foko­zott ütemű fegyverkezést sürgető, a régi sztereotípi­ákra építő elméleteinek. Az NDK és Csehszlová­kia közvetlenül is érintett a most született szovjet— amerikai megállapodás­ban, hiszen területükön is amerikai megfigyelők el­lenőrzik majd a szerződés betűinek és szellemének betartását. A két ország aktív hozzájárulását a meg­egyezéshez, külön is elis­meri a berlini tárgyalások­ról kiadott közlemény. Mihail Gorbacsov hang­súlyozottan szólt a szocia­lista országok többségében folyó átalakítás és a külpo­litikai törekvések szoros kapcsolatáról, az új gon­dolkodásmód első követ­kezményeiről és . logikus továbbfejlesztéséről. Nem lehet kérdéses: hogy mind­ez Magyarország alapvető érdekeit is kifejezi. (Horváth Gábor) Mubarak fogadta Várkonyi Pétert Hoszni Mubarak egyiptomi államfő vasárnap délelőtt a heliopoliszi elnöki hivatalban fogadta Várkonyi Péter kül­ügyminisztert, akivel a két­oldalú magyar—egyiptomi kapcsolatokat tekintette át, valamint regionális és nem­zetközi kérdéseket vitatott meg. A magyar diplomácia vezetője előző este érkezett háromnapos hivatalos láto­gatásra Kairóba. Az elnöki fogadást köve­tően megkezdődtek Várkonyi Péter és kollégája. Eszmat Abdel-Megid külügyminiszter tárgyalásai. Délután Faruk Seif en-Naszr igazságügy mi­niszterrel találkozott a ma­gyar külügyminiszter, s alá­írták a két ország közötti jogsegélvegyezményt. Ezt kö­vetően Ali Lutfi, a sura ta­nács — az egyiptomi elnök tanácsadó testületé — elnöke fogadta Várkonyi Pétert. (MTI) Dizdarevics a jugoszláv államelnökség új lagja A bosznia-hercegovinai köztársasági képviselőház Raif Dizdarevics külügymi­nisztert megválasztotta a jugoszláv államelnökség tag­jává, az Agrokomerc-bot- rány nyomán megüresedett helyre. A bosznia-hercegovinai köztársaságnak ez év szep­tembere óta nem volt állan­dó képviselője a kilenctagú jugoszláv kollektív államfői testületben, mert Hamdija Pozderac, az Agrokomerc kombinát váltóbotránya mi­att lemondott tisztségéről. Raif Dizdarevics az ő he- lvébe lép, s a testület alel- nöke lesz. A tisztségviselők rendszeres cseréjére vonat­kozó szabályok szerint, a jö­vő év május közepétől pe­dig egy évre átveszi az el­nöki (államfői) tisztséget. Raif Dizdarevics 61 éves. A bosznia-hercegovinai Foj- nicében született és muzul­mán nemzetiségűnek vallja magát. Már fiatalon, 1943- lól részt vétt a jugoszláviai antifasiszta népfelszabadító háborúban. 1945-ben fel­vették a JKP-be. Az ország felszabadulása után, 1945- 1951-ig az állambiztonsá­gi szervnél dolgozott, majd a külügyminisztériumba ke- ’•ült. Három évig Szófiában nagykövetségi másodtitkár, majd ezt követően — ugyan­csak három évig — a moszk­vai nagykövetség első titká­ra. Később, 1963-tól a prá­gai nagykövetség tanácsosa. 1967-től a jugoszláv szak- szervezeti szövetség köz­ponti tanácsának titkára­ként, majd pedig külügymi­niszter-helyettesként tevé­kenykedett 1974-ig. Ezt követően tíz eszten­deig a bosznia-hercegovinai kommunista szövetség KB- elnökségének tagja, 1984 májusától pedig a JKSZ KB tagja. Ebben az időszakban (1974—1978) a bosznia-her­cegovinai szakszervezeti szövetség köztársasági bi­zottságának elnöki tisztét is betöltötte. 1978-tól 1982-ig a bosznia-hercegovinai köz- társasági elnökség elnöki teendőit látta el. 1982 má­jusától egy éven át a jugo­szláv parlament elnöke volt. Azóta a jugoszláv kormány külügyminisztereként nevét külföldön is megismerték. Egv héttel ezelőtt. Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására. hivatalos baráti látogatáson Magyarországon járt. Dizdarevics megválasztása nvomán. új külügyminisz­tert kell majd kinevezni. Választási manipuláció Haitiben Haiti polgári-katonai jun­tája pénteken — az ellenzék tiltakozását figyelmen kí­vül hagyva — áj ideiglenes választási tanácsot nevezett ki. A testület szervezi meg és ellenőrzi az elnökválasz- asokat. amelyeket eredeti­leg november ?9-én tartottak volna, de Duvalier volt diktátor híveinek 34 halálos áldozatot követelő véres me­rényletei miatt elhalasztot­tak. Az ellenzék szerint a junta’ mit sem tett az erő­szakhullám megfékezéséért. A Henry Namphy vezette kormány viszont „tehetetlen­séggel" vádolta és feloszlatta az előző választási tanácsot, majd január 17-re tűzte ki a választások új időpontját. A különféle emberi jogi és egvházi szervezetek nem voltak hajlandók új jelölte­ket nevezni a választási ta­nácsba. hanem az eredeti visszaállítását követelték. A junta ezért az új- testületet egyszerűen kinevezte. Ki­lenc tagja között egyetlen Haitiben ismert személyiség neve sem szerepel. A kormány lépésére vála­szul a legtöbb hívet maga mögött tudó négy elnökje­lölt — Marc Bazin. Gerard Gourgue. Louis Dejoie és Sylvio Claude — pénteken követelte a katonák vezette kormány lemondását. Az egyik kereskedelmi rádióadón beolvasott nyilatkozatukban az újból kiírt választásokat szemfényvesztésnek minősí­tették, amell>el a junta ha­talmának megőrzését akarja biztosítani. A katonai kormányzat a Duvalier-dinasztia megdön­tésekor. 1986 februárjában ragadta magához a hatalmat a kuldusszegénv karibi or­szágban. Louis Dejoie el­nökjelölt ’ pénteken kijelen­tette: a kormány ténykedé­se az elmúlt 20 hónap alatt abban merült ki, hogy meg­akadályozta a népet vezetői­nek a megválasztásában. Szovjet atomrobbantás Föld alatti kísérleti atom­robbantást hajtottak végre vasárnap, moszkvai idő sze­rint 6 óra 20 perckor a Szovjetunióban, Szemipala- lyinszk környékén a kísérleti telepen. A fölrobbantott töl­tet TNT-egyenértéke 20 és 150 kilotonna között volt. A robbantás célja a hadi- technika korszerűsítése — közölték. A Szovjetunió következetes híve a nukleáris robbantá­sok általános betiltásának. Erről tanúskodik, hogy a kísérleteket 1986 végéig, csaknem másfél éven át egy­oldalúan fel is függesztette. Ehhez a kezdeményezéshez azonban az Egyesült Álla­mok nem csatlakozott, így a Szovjetunió ez évben felújí­totta a kísérleteit. Fizikai kutatásokat, népgazdasági cé­lokat szolgáló, illetve katonai célú robbantásokat egyaránt végeznek. A nukleáris robbantások korlátozásáról novembertől újra folynak szovjet—ameri­kai tárgyalások Genfben, az ellenőrzés kölcsönösen elfo­gadható módszereinek kiala­kítása a cél ezeken. A kí­sérleti robbantások szerepel­tek a washingtoni csúcsta­lálkozó napirendi pontjai között is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents