Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

2 NOGRAD 1987. november 12., CSÜTÖRTÖK Csúcstalálkozó előtt Jó néhány technikai kérdést Felmentették tisztségéből Budapest—Brüsszel Közös érdekeink kell még Amerikai források sze­rint, még mindig nincs megállapodás Géniben a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök felszámolá­sáról aláírandó szerződés jó néhány technikai kérdésé­ben. Egyes — magukat megnevezni Inem kívánó — kormánytisztviselők egye­bek között azt mondták új­ságíróknak, hogy a Szovjet­unió „további engedménye­ket akar kicsikarni” az Egyesült Államoktól s ezért „halogató taktikát” alkal­maz a genfi megbeszélése­ken. Max Kampelman, az amerikai küldöttség veze­tője, a hét végén Genfbe utazik, s szó lehet arról is, hogy a december 7-ére ter­vezett' csúcstalálkozó előtt meg egy ’megbeszélést tar­tanak a külügyminiszterek is, bár az. amerikai állás­pont szerint a fennálló kér­déseket alacsonyabb szin­ten is meg lehet oldani. Washingtoni közlések sze­rint egyelőre nincs végle­ges megállapodás az ellen­őrzés néhány kérdésében, így az ellenőrző csoportok létszámában, utazási lehe­Latin-Amerika és a Ka- rib-tenger térsége történe­tének legfontosabb szaka­szát éli át — jelentette ki Dániel Ortega, Nicaragua el­nöke. az. Amerikai Államok Szervezetének közgyűlésén Washingtonban. Ortega kü­lön azért utazott az ameri­kai fővárosba, hogy a szer­vezet támogatását kérje a közép-amerikai béketerv megvalósításához. Az elnök nyomatékosan aláhúzta: országa független­sége van veszélyben — s éppen ezért kell mielőbb megvalósítani a rendezési terv minden előírását, vé­get vetni a külföldi zsold- ban álló ellenforradalmárok akcióinak. A nicaraguai elnök le­szögezte: országa nem el­lensége az Egyesült Álla­moknak: Washington kez­dett ellene támadást. A san­dinista kormány most is kész arra, hogy eleget te­gyen a közép-amerikai bé­keterv előírásainak, Reagan elnök azonban nem hajlan­dó a közvetlen tárgyalásra még most sem. amikor Ma­nagua kész a közvetett tár­gyalásra az ellenforradal­márokkal. Az. amerikai követelésekre válaszolva az elnök egyebek köz.öti megállapította: a rendkívüli állapotot abban a tisztázni tőségeiben, a meglepetés­szerűen végrehajtandó hely­színi ellenőrzések egyes technikai részleteiben. Közben az amerikai saj­tó olyan jelentéseket közölt szerdán, amelyek szerint szó lehet Mihail Gorbacsov eredetileg három napra ter­vezett látogatásának meg­hosszabbításáról. A jelenté­sek szerint Gorbacsov ez esetben találkozni kívánna az amerikai közvélemény képviselőivel, esetleg felszó­lalna a kongresszus két há­zának együttes ülésén, hogy kifejtse nézeteit a szovjet— amerikai kapcsolatokról és a világhelyzetről. Egyelőre nem világos, hogy a lapok mire alapozzák értesülései­ket, mivel a Fehér Ház és a külügyminisztérium ko­rábban azt mondotta, hogv nincsenek értesülései a látogatás esetleges meghos­szabbítására vonatkozó tér-' vekről. Az amerikai fővá­rosban szovjet és amerikai szakértők jelenleg már megkezdték a pontos prog­ram kidolgozását, erről azonban egyelőre nem kö­zöltek részleteket. pillanatban feloldják majd, ha a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság megállapítja, hogy az országot nem fenyegeti többé a külső beavatkozás veszélye. Ugyan akkor teszik majd teljessé az amnesztiát is az országban — bár ez ed­dig is már csaknem ezer po­litikai fogoly szabadonbccsá- tását eredményezte. A nicaraguai államfő kije­lentette: országa kész teljes mértékben együttműködni a megállapodásban megjelölt Nemzetközi Ellenőrző Bizott­sággal, bízik abban, hogy a latin-amerikai államok ma­guk segítik elő a béketerv megvalósítását. Ismételten felszólította Reagan elnököt: hagyjon fel a kontrák támo­gatásával, kezdjen közvetlen tárgyalásokat a rendezésről. Utalva arra, hogy Shultz kül­ügyminiszter egy nappal ko­rábban bejelentette: egyelő­re nem kérik a kontráknak a kilátásba helyezett 270 mil­lió dolláros segélyt, Ortega leszögezte: az Egyesült Álla­mok részéről helyes gesztus lenne, ha ezt az összeget felajánlaná a közép-amerikai országok segélyezéséré. „Ni­caragua nem kér ebből sem­mit, mert úgy véli: ha szom­szédainak sorsa jobbra for­dul, az neki is segít” — mondotta egyebek között Daniel Ortega­Borisz Jelcint Mihail Gorbacsov részvéte­lével szerdán ülést tartott az SZKP Moszkvai Városi Bi­zottsága. Az ülésen felmen­tették tisztségéből Borisz Jel­cint, a városi pártbizottság eddigi első titkárát — az SZKP KB PB póttagját — és helyette Lev Zajkovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát választották meg. A hírt a szovjet televízió esti híradója jelentette be. Befejeződött az arab csúcs Szerda délután az Arab Liga 21 tagját képviselő kül­döttségek rövid, nyilvános ülést tartottak, amelyen a szervezet főtitkára ismertette a konferencia zárónyilatkoza­tát. A házigazda, Husszein jordániai király zárszavával befejeződött az ammani rendkívüli csúcs négynapos tanácskozássorozata. A kon­ferencia elítéli Iránt, amiért iraki területeket tart meg­szállva és halogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598. szá­mú határozatának elfogadá­sát. Felhívják Iránt, hogy az említett döntést a maga tel­jességében fogadja el, és tel­jesítse is azt az abban előírt sorrendbén- A konferencia szolidaritását fejezi ki Irak­kal, amely elfogadta a BT határozatát és nyitott min­den békekezdeményezés iránt. Támogatják földje, területi vizei és törvényes jogainak védelmét. Btomcsendegyezmény Hegújítását javasolják Az atomcsendegyezmény megújítását javasolta szerdán az ENSZ egyes számú, poli­tikai és nemzetközi biztonsá­gi kérdésekkel foglalkozó bi­zottságában hat — atom­fegyverrel nem rendelkező — állam. Indonézia, Mexikó, Peru, Sri Lanka, Venezuela és Ju­goszlávia új megközelítést in­dítványozott az atomfegyver­kísérletek betiltásával fog­lalkozó tárgyalásokon. Kezde­ményezésük azt célozza, hogy nemzetközi konferencia újít­sa meg az 1963-ban aláírt részleges atomcsendegyez- ménvt, kidolgozva egy új megállapodást a nukleáris fegyverkísérletek átfogó be­tiltásáról. Érthető módon megnőtt a kíváncsiság -Belgium iránt most, hogy Kádár János, az MSZMP főtitkára látoga­tást tesz ebben a nyugat­európai országban. S mind­járt fel is merül a kérdés: mit tudunk a vendéglátó ál­lamról, s a vendéglátókról, a belgákról? Tudjuk például, hogy Belgium ugyanúgy kis or­szág, ahogy hazánk. Föld­jén alig egymillióval keve­sebben élnek, mint nálunk, elsősorban flamandok és vallonok. Fővárosa, Brüsz- szel, egyben a Közös Piac és a NATO székhelye is, emiatt a belgák szívesen emlegetik úgy, mint Euró­pa fővárosát. Belgium az utóbbi időben többször például a budapesti kultu­rális fórumon — adta tanú- bizonyságát annak. hogy éppúgy, mint Magyaror­szág, érdekelt az európai biztonsági és együttműkö­dési folyamat továbbvitelé­ben. Akárcsak annak, hogy határozott szándéka a szo­cialista országokkal való kapcsolatok fejlesztése. Ezt bizonyította a közelmúlt­ban Erich Honeckernek, az NDK vezetőjének brüsz- szeli látogatása, s ezt bizo­nyítja, hogy Kádár Jánost látják vendégül a belga fő­városban. Mit tudunk még. mit fon­tos még tudnunk Belgium­ról? Talán azt, hogy köz­lekedési hálózata irigylésre méltó, hogy Antwerpen Eu­rópa második és a világ harmadik legforgalmasabb kikötője, ahol több mint 20 ezer hajó fordul meg éven­te. nem egy magyar zászló­val fellobogózva. Hogy a munkaerő itt a legképzet­tebb a világon, hogy a bel­ga fiatalok legalább három nyelven, franciául, hollan­dul és angolul beszélnek. Kevésbé ismert viszont, hogy gyakran Nyugat-Euró- pa Japánjaként emlegetik ezt az országot. Hozzáértők véleménye szerint földré­szünk tőkésállamai közül leginkább Belgium mérhe­tő Japánhoz, mert képes ar­ra. hogy sikerrel válaszol­jon a távol-keleti ország technológiai és gazdasági kihívására. Gazdasága a leg­fejlettebbek közé tartozik. Ipara szinte naprakészen Berecz Frigyes Szófiába utazott Berecz Frigyes, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke szerdán Szófiába utazott, ahol részt vesz a bizottság XXII. ülés­szakán­Ortega síkraszállt a közép amerikai béketery mellett — idtai kommentárunk. --------------------------­K ényelmetlen látogató Amerikai kormánykörök szemében enyhén szólva, nem igazán szívesen látott vendég Washingtonban a nicara­guai elnök- Dániel Ortega ugyan nem hivatalos meghívás­nak tesz eleget, hanem az amerikai államok szervezeté­nek évi közgyűlésére érkezett Washingtonba. Elkerülhe­tetlen, hogy látogatása kapcsán ne kerüljön reflektor­fénybe a két ország ellentétektől terhelt kapcsolatrend­szere. illetve a közép-amerikai válság rendezésének egész kérdésköre. A Fehér Ház mindenesetre sietett közzétenni, hogy sem­milyen kapcsolatfelvételt, párbeszédet nem terveznek Or­tegával. A nicaraguai államfő viszont nyilvánvalóan al­kalmasnak találta az AÁSZ fórumát ahhoz, hogy ismét leszögezze országa álláspontját a karibi krízissel, az au­gusztusban aláírt békemegállapodással, valamint az an­nak végrehajtása során felmerült problémákkal kapcso­latban Annál is inkább, mert épp a napokban járt le a Guatemalában kötött-szerződés első fontos határideje: no­vember elejére kellett megtenni az előírt lépéseket a nem­zeti megbékélés, az ellenzéki csoportokkal kialakítandó párbeszéd, a külföldi beavatkozás megszüntetése érdeké­ben. Sajnos korántsem állítható, hogy valamennyi érdekelt eleget tett volna vállalt kötelezettségeinek- A managuai kormány az utóbbi napokban többször leszögezte: a ma­ga részéről számos kezdeményezést tett, részleges tűzszü­netet hirdetett, közvetett tárgyalásokat ajánlott a kont­ráknak, enyhített a cenzúrán, és megfelelő feltételek mel­lett nem zárkózik el a rendkívüli állapot teljes feloldá­sától sem. Managuában úgy vélik, nagyjából ez az a ha­tár, ameddig helye lehet az egyoldalú, jórészt viszonzat­lan lépéseknek, s most arra lenne szükség, hogy a többi érintett fél (vagyis á kontráknak hátteret biztosító Hon­duras, és a gerillaharcoktól dúlt Salvador is) kövesse a példát. Washingtonban azonban másképp látják a helyzetet, s a Reagan-adminisztráció változatlanul feltételek sorát ál­lítja a sandinista vezetés elé. Nem lehet túlzott követ­keztetéseket levonni még abból sem, hogy a Fehér Ház átmenetileg a kontráknak szánt újabb segélymilliók meg- szavaztatásának elhalasztása mellett döntött; inkább tak­tikázásról, semmint valódi véleménymódosulásról van szó. Érthető tehát, hogy Ortega csakugyan kényelmetlen látogató, kijelentései pedig kellemetlenek a hivatalos Wa­shington számára. Az, hogy a helyszín most ráadásul épp az amerikai főváros, valószínűleg csak fokozza ezt az ér­zést. Szegő Gábor Brüsszelt Európa közepének is nevezik. követi nyomon a most zajló harmadik tudományos­technikai forradalom ese­ményeit. ami a többi között abban is megnyilvánul, hogy már egész Nvugat-Európa software-készítő centruma­ként beszélnek Belgiumról. Acélgyártása, elektronikai és vegyipara, továbbá tex­til- és üveggyártása világ- színvonalú. Az utóbbi idő­ben. éppen azért, mert a vál­tozó világgazdasági feltéte­lekhez való alkalmazkodás létkérdéssé vált. itt is igen megnövekedett a kis- és kö­zépvállalatok szerepe. Belgium ugyanúgy nyitott gazdaságú ország, ahogy ha­zánk. S. hogy ügyesen él ennek előnyeivel, azt bizo­nyítja: a világ egyik fő­exportőreként is számon tartják. Egy lakosra jutó ki­vitele hatszor nagyobb, mint Japáné, és hétszerese az Egyesült Államokénak. Kül­kereskedelmi forgalmának jó kétharmadát a közös pi­aci államokkal bonyolítja. A szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatai ugyanakkor szerények. Ezt érzékelteti, hogy Belgium alig 1 százalékot képvisel a magyar külkereskedelem­ben, s ezzel egy főre szá­mítva a szocialista orszá­gokba irányuló kivitelében hazánk foglalja el az első helyet. Kétoldalú kapcsolatain­kat Brüsszelben és Buda­pesten egyaránt rendezett­nek tekintik, amelyek fej­lesztése még valóban sok lehetőséget kínál. Diplomá­ciai viszonyunk 1947-től da­tálódik, a politikai kontak­tusok a hatvanas évektől élénkültek. A két ország igazából 1984-ben fedezte fel egymást, amikor Wilfri­ed Martens személyében belga miniszterelnök járt hazánkban, s ez a felfede­zés 1986-ban folytatódott, amikor a trónörökös Albert herceg társaságában 82 üz­letember is piackutató utat tett Magyarországon, majd pedig amikor tavaly ősszel hazánk kormányfője is ellá­togatott Belgiumba. Gazdasági együttműködé­sünk mérlegét néhány nap­ja vonták meg a két ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes­bizottságának ülésén. Ami változatlanul szembetűnő, kapcsolataink nemcsak sze­rények. de kiegyensúlyo­zatlanok is: tetemes a ma­gyar passzívum, s még mindig alacsony a kooperá­ciók köreiében szállított termékek aránya, pedig a két ország' vállalatai között elvileg több mint 40 együtt­működési megállapodás van érvényben. Vegyes vállalat­ként a közúti lámpatesteket gyártó Tungsram—Schreder Kft-t emlegetik követendő példaként. Kapcsolatainkat 1975 óta hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dás szabályozza, s Belgium volt a második ország (az NSZK után), amellyel b#- ruházásvédelmi megállapo­dást írtunk alá. Kocsi Margit Nem telepítenek további robotrepülőgépeket Nagy-Britanniában „A brit kormány az ame­rikai nyomásnak ' ellenáll­va úgy döntött, hogy nem telepítenek további robot­repülőgépeket Nagy-Bri­tanniában, jóllehet több hó­nap fog eltelni a közepes hatótávolságú nukleáris ra­kétákról (INF) szóló szov­jet—amerikai megállapo­dás jövő hónapban esedé­kes aláírása és az egyez­mény életbelépése között” — közölte szerdán első ol­dalán a The Guardian. Hella Pick, a lap diplo­máciai főmunkatársa a kor­mánydöntéshez magyará­zatként hozzáfűzte: ez azt jelenti, hogy a királyi lé­gierő cambridgeshire-i tá­maszpontján, Molesworth- ben nem állítják rendszer­be a jövő év végén az ere­detileg előirányzott 64 da­rab amerikai manőverező robotrepülőgépet. A Greenham Comlmon-i támaszpontról azonban — amelynek környéke évek óta a nukleáris fegyverke­zés ellen fellépő brit bé­keharcosok, főként asszo- nyok-lányok ismétlődő tün­tetéseinek, ülősztrájkjainak színhelye — nem távolítják el a 96 amerikai robotre­pülőgépet. Ezek közül az utolsó darabok leszerelésé­re csupán a szovjet—ame­rikai megállapodás foko­zatos végrehajtásának há­roméves periódusa végén kerül majd sor. Nagy-Brifannia a The Guardian értesülése szerint tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal az INF-megállapodásnak a kölcsönös helyszíni ellenőr­zésre vonatkozó paragrafu­sairól. London diplomáciai „megértésre” óhajt jutni Washingtonnal arról, mi­lyen feltételek mellett fo­gadnak majd szovjet ellen­őrző személyzetet a Nagy- Britanniában fennmaradó amerikai támaszpontokon. „A kormány bízik ab­ban, hogy olyan formulát sikerül találni a brit föl­dön sorra kerülő helyszíni ellenőrzés szentesítésére, amely nem robbant majd ki politikai vitát a sziget- országban a brit szuvereni­tás amerikai kézre adásá­ról” — jegyezte meg a The Guardian diplomáciai fő­munkatársa.

Next

/
Thumbnails
Contents