Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-12 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 267. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Életközel(ítós)ben a mozgalom (3. oldal) Olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (5. oldal) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, 1981. november 11-én, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről, valamint az ideológiai munka időszerű kérdéseiről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Már a télre készül a közúti igazgatóság Változatlan géppark, kevés ember, elegendő szóróanyag Döntően a környezetvédelem és a takarékosság jellemzi a téli közúti közlekedés előkészítését. Erről tartott tájékoztatót szerdán, Salgótarjánban, dr. Szakos Pál, a Budapesti Közúti Igazgatóság koordinációs üzemmérnökségének főmérnöke. Mint elmondta, a vegyszerek alkalmazása nem oldja meg egyértelműen a biztonságos téli közlekedést, különös tekintettel azok fagymentesítési tulajdonságaira, az okozott környezeti károkra- Az elmúlt évi gyakorlatnak megfelelően a mértékletes sózás, az érdesítőanya- gok arányának növekedése jellemzi majd a csúszásmentesítést. A megye mintegy 1000 kilométeres úthálózatának egynegyede — a főközlekedési és a munkásszállítás által érintett utak — tartozik az őrjáratos, a többi a rayonos kategóriába. Az előbbi azt jelenti, hogy a síkosság elleni védekezést az észlelést követően két órán belül megkezdik és naponta kétszer őrjáratos gépkocsi halad rajta végig. A rayonos utaknak csak a közlekedés szempontjából veszélyeztetett szakaszán történik beavatkozás, az útakadály észlelésétől számított 3—5 órán belül. Télen 15 millió forintból gazdálkodhatnak, ezért is fontos, hogy a közigazgatási területek határain belül a tanácsi szervek is alaposan szervezzék meg a hó- és jégmentesítést. A korábbi években általában 3500 tonna só került az utakra, így a raktáron lévő 4000 tonnás készlet minden bizonnyal elegendő lesz. Növekszik a felhasznált salak és más érdesítő- szer mennyisége isKiemelten foglalkozott az évek óta visszatérő, kedvezőtlen baleseti helyzettel. A nem megfelelően megválasztott sebesség, az út- és környezeti viszonyok figyelmen kívül hagyása következtében évente 6—7 ember veszíti életét a közutakon, legalább 30-an súlyosan, s ugyaneny- nyien könnyebben sérülnek meg. A tapasztalatok szerint az aktívan kezelt (őrjáratos) útvonalakon 4-szer annyi tragédia történik, mint a rayonos hálózaton. Oka: a túlzott biztonságérzet. Jelenleg 5 hómaró, 2 nehézeke, 4 grader és 20 darab szórókocsi áll bevetésre készen, 45 dolgozóval. A bevethető emberek száma ugyan valamivel kevesebb a kívánatosnál, hetes váltásban, napi 12 órás szolgálatot teljesítenek- Ügyeleti számaik Salgótarjánban: 10-411 és 11-337. Balassagyarmaton: 83-28 és 312A meghívottak kérdéseire dr. Szakos Pál válaszolt. Egyikük az iránt érdeklődött, miért emelik fel tolólapjukat a Szécsényben áthaladó szórókocsik. A főmérnök ígéretet tett, hogy idén télen nem engednek meg ehhez hasonló „áltakarékossági” szemléletet. MUNKÁBAN Á ROBOT Lesz alkatrész a Daciához Elkezdte termelését » számítógép-vezérlésű huzallecsupaszító robot a Salgótarjáni írószer Szövetkezetben. Az első 180 ezer pár huzal e hónapban elkészül és folyamatosan szerelik össze jelzőlámpává a szövetkezet dolgozói, hogy batáridőben szállíthassák az NSZK-beli Hurst-Schroder vállalatnak. — Bencze — A Dácia személygépkocsikról kezdődött szerdán műszaki és vevőszolgálati konferencia Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat által szervezett tanácskozás az első olyan országos rendezvény, amelyen egyaránt jelen vannak a hazai forgalmazó és javító vállalatok, valamint a román gyártó cég képviselői. A Pitesti Autógyár veze- zetői hangoztatták, hogy az évi 120 ezer gépkocsit gyártó nagyüzem igen fontos piaca Magyarország, amely termékeik egynegyedét vásárolja meg. A gépkocsikhoz az elmúlt időszakban átlagosan évi 12 millió rubel értékű alkatrészt szállítottak, s Magyarországon alakítottak ki először konszignációs rakárt is. Az alkatrészhiányt az okozta, hogy az importált gépkocsik számát minden évben az eredeti terven felül öthatezerrel megnövelték, s ehhez nem igazították hozzá a szerződésekben a szállítandó alkatrészek meny- nyiségét. 1988-ban már változás várható: az eddigi tizenkétmillió rubel helyett tizenkilencmillióért kapunk alkatrészeket a gyártó cégtől. Építkezési korlátozás a Balaton partján Az Országgyűlés településfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága a Parlamentben tartott szerdai ülésén — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javaslatával szemben — úgy foglalt állást: a Balaton partján továbbra is fenn kell tartani a teljes építkezési korlátozást. Az ülésen — amelyen Straub F. Brúnó akadémikus elnökölt — a bizottság támogatta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak azt az indítványát, amely szerint változatlanul fenn kell tartani a rendezési tervekbe is beépített — a vízparti sávra, a lakásépítésre, az új telkek kialakítására, a ■ zártkerti gazdasági épületek építésére — vonatkozó korlátozásokat. Elfogadhatatlannak tartotta viszont a testület a tárcának azt a javaslatát, hogy az építési tilalmat oldják fel azokon a területeken, amelyeken megoldható a vezetékes ivó- vízellátás és a csatornázás. Jól gazdálkodik a Fűtőbcr bátonyterenyei gyára, az eltelt tíz hónap árbevétele 461,5 millió forint, ami négy százalékkal meghaladja a tervezettet. A felvételen: családi házak fűtés- és használati melegvíz előállítására alkalmas gázkazánt szerelnek. ■■Alf-oa mérleg Mérsékelt eredmények a nagyállomáson Megyénk legjelentősebb gazdasági övezetének vasúti forgalmát szervezi a MÁV salgótarjáni állomásfőnöksége- Az év eltelt tíz hónapja a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem hozott javuló eredményt az áru- és személyszállításban. Az okok között említhetjük a rendkívül gyorsan változó piaci hatásokat, a kontingens problémákat, amelyek elsősorban az áruszállításban csapódnak le. Az említett időszakban 4 százalékra tehető a tonnában számított fuvarfeladatok lemaradása, a tervezetthez képest. Sem a teher- sem a személyvonatok menetrendszerűsége nem javult az elmúlt évhez képest. Az utóbbinál például 7 százalék az elmaradás. Közismert, hogy a Hatvan—Somoskőújfalu vonalon történő folyamatos pályarekonstrukció lényegesen befolyásolta a menetidő tartását. Napjainkra háromra csökkent a sebességkorlátozott szakaszok száma, ami némi javulást ígér a menetpontosságban. A munkálatok azonban tovább folytatódnak, Pásztó és Kisterenye között- A hatvani állomásfelújítás viszont döntő láncszem a terület vasúti közlekedésének gyorsításában. A salgótarjáni állomásfőnökség dolgozóinak fegyelmezett munkáját dicséri, hogy az idegen kocsitartózkodás a normán belül alakult és mintegy 20 órával csökkent. Ez a mutató már csak azért is igen fontos, mivel az országnak devizális érdekei fűződnek a szomszédos vasutak tulajdonában lévő vagonok mielőbbi célállomáshoz történő továbbításához. Az év első tíz hónapjában 173 ezer tonna áru hagyta el a kereskedelmi telepet, ami időarányosan 20 százalékos lemardást jelent. A személyi pénztárak bevétele szintén kevesebb a tervezettnél, még akkor is, ha a főtéri kasz- szába havonta egymillió forint került. A terület sajátossága, hogy az üzemek döntően fedett vagonokat igényelnek, míg árúik zöme nyitott kocsikban érkezik. Nem terjedt el a konténeres fuvarozás, kivételként csak a salgótarjáni öblösüveggyárat említhetjük« Még mindig kívánnivalót hagy maga után a szállítmányok gépi rakodása, mivel gyakori a padlózat rongálása, a nyitószerkezetek erőszakos kezelése. A várótermek, peronok tisztasága szintén nem javult. Elkelne a közterület-felügyelők aktívabb részvétele. A kereskedelmi telep kiszolgálásának javítására az év folyamán 3 új, konténerrakodásra is alkalmas járművet szereztek be. Korábban ezeket a Nógrád Volántól bérelte a vasút. Az iskolatanácsok és a szülői munkaközösségek szerepköre összemosódik Az iskolatanácsok működésének tapasztalatairól, további feladatairól tárgyalt szerdai ülésén & Hazafias Népfront országos elnökségének pedagógiai bizottsága. A testület elé terjesztett írásos beszámoló szerint 1987- május 15-ig — nem egészen egy év alatt — 247 iskolatanács alakult az ország alap- és középfokú oktatási intézményeiben. Ze- lenka Jánosné, a bizottság titkára elmondta, hogy a társadalom, a lakosság igényeit, javaslatait közvetítő, az iskolák nevelési-oktatási feladataihoz anyagi segítséget is nyújtó szervezet megalakítását a legtöbb helyen kétkedés, bizonytalanság fogadta. Az első tanév tapasztalatai szerint az iskolatanácsok létrejöttében még kevesen érzik a társadalmi összefogás lehetőségét. Sokak véleménye, hogy az iskolákat nem készítették fel kellőképpen az új szervezet fogadására. Megalakulásukat gátolta az is, hogy több helyen az iskolai önállóság, az egyszemélyi vezetés tekintélyét féltik a testülettől. A vitában felszólalók szerint az iskolatanácsnak nem a nevelőmunka részleteivel kellene foglalkoznia, hanem olyan kérdésekkel, mint például az iskola és a társadalom érdekeinek egyeztetése, az iskolai demokratizmus fejlesztése, illetve a szülők és az iskola együttműködése. Többen szóltak arról, hogy az iskolatanácsok és a szülői munkaközösségek viszonya nem kellően tisztázott, a szerepkörök összemosódnak« Különösen a kistelepüléseken, az aprófalvakban nehéz az eltérő funkciókat érvényesíteni, ezért szükség lenne arra, hogy a népfront adjon világosabb útmutatást és módszerbeli segítséget a szülői munkaközösségek számára.
