Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-09 / 264. szám
1987. november 9., HÉTFŐ 3 NÖGRÄD A. A csőüzletsztori Munkában a lakatosok brigádjának két tagja. Balról jobbra: Varga Joachim és Balogh Gábor. Fotó: Bábel László A házigazdák végigkalauzolták vendégüket a gyárban. A magas beosztású nyugatnémet szakember csendesen szemlélődött, majd váratlanul megszólalt: — Uraim! Látott már önök közül valaki négyezerkétszáz tonna csövet egy csomóban? Mielőtt a vendéglátók közül bárki válaszolhatott volna, a kérdező udvariasan így folytatta: — Már megbocsássanak, de nekem szinte képtelenségnek tűnik ennyi csövet ilyen kis területen elhelyezni. Ámbár — tette hozzá mosolyogva —, a magyar, emberek köztudottan leleményesek. Lantos Ede, a Vegyépszer salgótarjáni gyára vállalkozási osztályának vezetője meséli a történetet. Ezzel is érzékeltetni kívánja, mennyire nem éppen ideális feltételek mellett vágtak bele az úgynevezett lurgi csőüzletbe- Hozzáteszi: az igazsághoz tartozik, hogy fel sem tudták mérni a feladat nagyságát. Különben talán visszarettentek volna. Később pedig már nem volt idő meditálgatni. Peregtek az események, s nekik nem volt más választásuk, mint keményen dolgozni. — Vállalatunk vezetői tavaly decemberben írták alá az alvállalkozói szerződést a Lavalin;—Litwin—Lurgi konzorcium illetékeseivel — idézi vissza a történteket az osztályvezető. — Ez év február 25-én aztán megérkezett az első csőszállítmány. Tehát mindössze két hónapunk maradt felkészülni a mintegy háromszázötven vagon cső fogadására, tárolására. A megbízó ugyanis feltételül szabta, hogy egy helyre érkezzen az alapanyag, s innen szállítsák a Vegyépszer további három termelő- területére- Ebből következően, különleges anyagnyilvá- tartóst és minőségellenőrzést kellett bevezetnünk. Ezen túlmenően kellett elvégeznünk a ránk jutó teendőket. Eredetileg 1900 tonna cső szemcse- és homokszórásos felülettisztítására és lefesté- sére, valamint 670 tonna cső- izometria gyártására kapott megbízatást a kollektíva. Időközben azonban a lenin- városi gyár kötelezettségéből is átvállaltak a salgótarjániak, akiknek így összesen 2170 tonna cső felületkezelését és 710 tonna csőizometria gyártását kell elvégezniük. Ennek megfelelően növekszik az üzletből való részesedésük is, amely mintegy 90 millió forintra tehető. Ilyen jelentős tőkésexportot még sohasem bonyolított le a gyár. Ehhez jön még a szocialista országokba irányuló több mint 70 millió forintos kivitel. Mindez azt jelenti, hogy a munkásgárda az ez évben várható 450 millió forintos termelésének több mint az egyharmadát külföldön értékesíti majd— Természetesen örülünk a kiugró eredménynek — mondja Hajas Boldizsár, a lurgi gyártmány felelőse. — Ugyanakkor legalább ilyen jó érzést kölcsönöz mindany- nyiunknak, hogy meggyőztük a sikerünkben kételkedőket és önmagunknak is bizonyítottunk. Olyan tapasztalatokat szereztünk, amelyek birtokában az eddiginél is jelentősebb megbízatásokra vállalkozhatunk majd a jövőben. Igen, a kényszerűség sok mindenre megtanítja az embert. Komoly gondot okozott, hogy 1100 tonna cső zsírosán, koszosán érkezett meg a nyugati gyárból. A kanadai, francia és NSZK-beli konzorcium vezetői hajlandók voltak 8,5 millió forintot fizetni a szerződésen túli pluszmunkáért, ám a szállítási határidőkből nem engedtek. A vegyépszeresekre várt, hogy leleményességgel, szorgalommal, jobb szervezéssel elhárítsák az akadályt. Később 90 tonna csövet azért kellett újrafesteni, mert a galambszürke színű festék nem volt megfelelő az itteni időjárásnak- Azóta is megy a huzavona a kártalanítás ügyében a festéket gyártó francia Carboline céggel. — A csöveket és a esőizo- metriákat a tengizi olajme- zöre szállítja a konzorcium — említi a gyártmányfelelős. — Magasan ötvözött acélból készültek a savanyú gáznak is ellenálló csövek, s velünk szemben is nagyok a követelmények. Az izometri- ákat hőkezelni, a hegesztési varratokat röntgenezni muszáj. Tőlünk először a német szakemberek veszik át a csöveket és a csőizometriá- kat, majd a szovjet inspektor is leellenőrzi a munkát. A legkiválóbb lakatosaink és hegesztőink dolgoznak a fontos feladat teljesítésén, ennek köszönhetően a minőséggel eddig nem volt baj. A tízfőnyi Petőfi Sándor brigád mintegy 200 tonna csőizometriát gyártott az elmúlt hónapokban. Természetesen a másik megbízatását, a százhalombattai alkilező üzemhez szállítandó hőcserélők készítését sem hanyagolhatta el. A vállalat kiváló brigádja címmel többször elismert lakatoscsapat már teljesítette a kötelezettségét. — Két csoportban végeztük a munkánkat — feleli érdeklődésemre Varga Joachim brigádvezető. — Szombaton, vasárnap is dolgoztunk. Szorított bennünket a határidő. Nagyobb átmérőjű, huszonnégy és ötvenkét coll közötti csőizometriákat gyártottunk. A szokásosnál jóval nagyobbak voltak a minőségi követelmények. Szakmailag nem volt gondunk. Az anyagi elismerést kérdezi? Tízen negyvenezer forint jutalmat kaptunk-.. Szabados Lászlóné a lurgi gyártmány helyettes felelőse. Ezt megelőzően a műszaki osztályon volt vezető technológus. — Bizony volt olyan éjszaka. hogy csövekkel és csőizo- metriákkal álmodtam — meséli. Ez a hatalmas munka mindannyiunktól fokozott szellemi és fizikai igénybevételt követelt. Minden hét késésért egyszázalékos kötbért kellett volna fizetnünk, ráadásul francia frankban- Nemhogy ezt nem, de még vasúti álláspénzt sem fizettünk. A csőizometriákat november végére leszállítjuk. A csövek fuvarozásának új határideje még egyelőre ismeretlen. Rajtunk nem múlik majd a tengizi beruházás sikere. A szakemberek még elmondják: ismét belevágnának a nehéz, de szép feladatba. Elképzelhető, hogy erre módjuk is lesz. Az „LLL” ugyanis ismét részt vesz egy versenytárgyaláson, s ha nyer, ismét munkát akar adni a salgótarjániaknak. Csak most már még nagyobbat. . • Kolaj László Mi! csinál a fogyasztók tanácsa? Ellenőrzések, viták, fórumok Több mint másfél éve alakult meg Szécsényben a fogyasztók városi tanácsa. A negyedévenkénti ülések témái között szerepelt már a helyi vendéglátás színvonala, a szécsényi magán-kiskereskedői tevékenység hatása az ellátásban, a városi tanács szolgálatfejlesztési terve, a helységben kapható tej és tejtermékek minősége, az állati tápok és takarmány értékesítése. Ezeken a vitákon az érintett intézmények, vállalatok és gazdasági egységek képviselői is részt vettek, s így közvetlen tapasztalatot nyerhettek arról, miként vélekedik a- lakosság munkájukról- Egyik kiemelt rendezvényük volt a település csecsemő- és gyermekruházati cikkeinek, valamint a cipő- és babaápolási szerek ellátásának helyzetéről tartott lakossági fórum. Itt szakemberek válaszoltak a kismamák kérdéseire, ahol kiderült: hiányosak a méretek és rossz a pamutáru minősége is. A vásárlói panaszok nyomán több vizsgálatot tartottak. Többek között megnézték, hová tűnt az egy kilogrammos kenyér? Az ehhez hasonló közérdekű témában gyakran kérdőív segítségével ismerték meg a lakosság véleményét. Hasonló módon segítették a népi ellenőrök munkáját is. Miért halaszthatatlan a szerkezet átalakítása? Irta: Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója A gazdasági szerkezet átalakítását sokan úgy képzelik, hogy egy bizonyos idő alatt elvégzendő feladat. Pedig nem erről van szó. A gazdaság szerkezetét minden olyan országnak, amely lépést akar tartani a világ fejlődésével, folyamatosan kell korszerűsítenie. Ezért ne is számítsunk olyan helyzetre, amikor a magyar kormány ünnepélyesen bejelentheti, hogy a gazdasági szerkezetet most már megfelelően átalakította. Ebben a folyamatban az elkövetkezendő évek számára összetorlódtak a feladatok. Ezt mindannyian tudjuk, hiszen érzékeljük, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem korszerű, termékei minősége, műszaki és gazdaságossági jellemzői elmaradnak az élenjáró országokétól. Nem is az a baj önmagában, hogy elmaradnak, hiszen ilyen különbség mindig is létezett. A fő gond az, hogy ez a technikai, technológiai és gazdasági rés az elmúlt időszakban növekedett. Gazdasági kényszer A gazdasági szerkezet átalakítása elsősorban vállalati, de emellett állami feladat is. Megvalósul nálunk a gyakorlatban a vállalatoknál a szerkezetváltás? Részben meg, de nem elég gyors ütemben, és nem eléggé a piaci kereslethez igazodva. Mi kell ahhoz, hogy ez a folyamat felgyorsuljon? Elsősorban gazdasági kényszer. , Ebbőlegyelőre nálunk Magyarországon kevés van. Arra lenne szükség, hogy a vevők és a szállítók a gazdaságban általában kiegyensúlyozott erőviszonyokkal lépjenek kapcsolatba. Magyarul: a szállítók ne legyenek erőfölényben, ne ők határozzák meg a szállítási feltételeket így az árakat, határidőket. Ehhez arra lenne szükség, hogy a belföldi piacon sok szereplő gazdálkodjon, kevés vállalat kerüljön monopolpozícióba. Élénk tőkeáramlás szükséges annak érdekében, hogy a piaci hiányok kielégítéséről minél gyorsabban gondoskodjanak az érdekelt gazdálkodó egységek, beleértve a kis- és magánvállalkozókat is. Természetesen ehhez a munkaerőnek is rugalmasan kell áramlania. Egy-egy gazdálkodó egységnek időnként jelentősén meg kell növelnie a létszámot, ha a feladatai ezt kívánják; ellenkező esetben pedig számottevően mérsékelnie kell munkaerő-állományát. Mindezeket a feltételeket és körülményeket a magyar gazdaságpolitika hosszabb idő óta törekszik megteremteni. Konkrét feladatokat tartalmaz ezzel kapcsolatban a kormány közelmúltban jóváhagyott munka- programja. Az ország előrejutásának alapvető feltétele, hogy ezek minél előbb megvalósuljanak, a vállalati gazdálkodást befolyásoló gazdasági kényszer fokozódjon. A szerkezet átalakításának vannak állami feladatai is. Elsősorban két irányban: az élenjáró területek fejlődésének elősegítése, másrészt a válságos helyzetbe kerülő ágazatok visz- szafejlesztése terén. A technikai fejlődés legelső vonalában haladó területeket nem szabad teljesen kitenni a piaci hatásoknak. Egy ilyen közepesen fejlett országban ugyanis, mint amilyenek mi vagyunk, a legmodernebb technikát követő típusú fejlődés lehetséges, ezért amennyiben e területeket azonnal kitennénk a nemzetközi gazdaságossági versenyeknek, akkor nem lennének képesek felvenni a lépést ezekkel a nemzetközi , versenytársakkal. Átmenetileg szükség van ezeken a területeken az importversennyel szembeni viszonylagos védelemre. Válságágazatok és feszültségek Énnél még fontosabb, hogy államilag kell segíteni ‘a" szellemi infrastruktúra megteremtését. A kutatásifejlesztési erőket koncentrálni kell az ilyen területekre, el kell érni, hogy az eredmények minél gyorsabban hasznosuljanak a gyakorlatban. Az állami tevékenység másik iránya a válsághelyzetbe került ágazatok állóeszközeinek és munkaerejének átcsoportosítása. Itt a világ minden országában az államnak jelentős konzervatív erőkkel kell megküzdeni- Átmenetileg egy ilyen szerkezetváltás mindig sok gonddal jár, sőt növekvő kiadásokkal. Lényegében olyan, mint egy hosszabb távon megtérülő beruházás. A gazdasági gondok elsősorban abból fakadnak, hogy a válságágazatokban lekötött állóeszközök nehezen vihetők át más területekre. Például: egy vaskohászati hengerde, vagy öntöde gépei, berendezései aligha hasznosíthatók más ágazatokban. A társadalmi problémák azzal függnek össze, hogy a munkaerő szakképzettségének értéke is zuhan ezeken a területeken, átképzésre van szükség. Nyugat-Európában a kormányok évek óta kísérletet tettek és tesznek az említett visszafejlesztési folyamat élénkítésére. Központilag támogatják a kapacitások leépítését és minőségi rekonstrukcióját, de nem tudták elkerülni a munka- nélküliség számottevő nö- vedését. A 10 százalék körüli munkanélküliségi ráták — a foglalkoztatókra vetítve — igen nagy társadalmi feszültségeket okoznak, még a kiterjedt átképzési és segélyezési rendszer mellett is. A hiánygazdaság ellenszere A kelet-európai országok a visszafejlesztést, mint hatásos gyógyszert, a szerkezetátalakítás érdekében eddig általában nem alkalmazzák. Elsősorban azért, mert tartottak a gyógyszer „mellékhatásaitól”, azaz az említett társadalmi-szociális feszültségektől. A gyakorlatban az állami gazdaságpolitikák a támogatásokat a gazdaságtalan termelés fenntartásához nyújtották, s ezért azok korszerűsítése, vagy annak lehetetlensége esetén leépítése lassú. Kétségkívül valós gond aí is, hóg\' ezekben az országokban a visszafejlesz- ‘tés nyomán kieső termelés pótlása nehéz feladat. A KGST-n belüli áruhiány miatt ez nehezen megoldható, konvertibilis valutákban pedig ezek az országok szűkölködnek. Így a visszafejlesztések elmaradásának oka az is. hogy egy hiánygazdaságban a leállítás mindig valós gazdasági feszültségekkel jár. Végül is számunkra az a tanulság adódik, hogy a szerkezetátalakítás állami eszközökkel is történő segítése nem odázható. Fokozatosan meg kelj teremtenünk azokat a gazdasági, társadalmi és szociális körülményeket, amelyek között e gyógyszer mellékhatásai kismértékűek kéz- bentarthatók, vagy más gyógyszerekkel elnyomhatok annak érdekében, hogy a gazdasági szerkezet korszerűsítésében előrelépjünk. Augusztus óta, havonta 28 ezer elisolit-formatestet ezüstöznek a Kőporc balassagyarmati gyáregységében. — bp —
