Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-09 / 264. szám

1987. november 9., HÉTFŐ 3 NÖGRÄD A. A csőüzletsztori Munkában a lakatosok brigádjának két tagja. Balról jobb­ra: Varga Joachim és Balogh Gábor. Fotó: Bábel László A házigazdák végigkalau­zolták vendégüket a gyár­ban. A magas beosztású nyu­gatnémet szakember csende­sen szemlélődött, majd vá­ratlanul megszólalt: — Uraim! Látott már önök közül valaki négyezerkétszáz tonna csövet egy csomóban? Mielőtt a vendéglátók kö­zül bárki válaszolhatott vol­na, a kérdező udvariasan így folytatta: — Már megbocsássanak, de nekem szinte képtelenségnek tűnik ennyi csövet ilyen kis területen elhelyezni. Ámbár — tette hozzá mosolyogva —, a magyar, emberek köztudot­tan leleményesek. Lantos Ede, a Vegyépszer salgótarjáni gyára vállalko­zási osztályának vezetője me­séli a történetet. Ezzel is érzékeltetni kívánja, mennyi­re nem éppen ideális felté­telek mellett vágtak bele az úgynevezett lurgi csőüzletbe- Hozzáteszi: az igazsághoz tar­tozik, hogy fel sem tudták mérni a feladat nagyságát. Különben talán visszaretten­tek volna. Később pedig már nem volt idő meditálgatni. Peregtek az események, s nekik nem volt más válasz­tásuk, mint keményen dol­gozni. — Vállalatunk vezetői ta­valy decemberben írták alá az alvállalkozói szerződést a Lavalin;—Litwin—Lurgi kon­zorcium illetékeseivel — idé­zi vissza a történteket az osztályvezető. — Ez év feb­ruár 25-én aztán megérke­zett az első csőszállítmány. Tehát mindössze két hóna­punk maradt felkészülni a mintegy háromszázötven va­gon cső fogadására, tárolásá­ra. A megbízó ugyanis fel­tételül szabta, hogy egy hely­re érkezzen az alapanyag, s innen szállítsák a Vegyép­szer további három termelő- területére- Ebből következő­en, különleges anyagnyilvá- tartóst és minőségellenőrzést kellett bevezetnünk. Ezen túlmenően kellett elvégez­nünk a ránk jutó teendőket. Eredetileg 1900 tonna cső szemcse- és homokszórásos felülettisztítására és lefesté- sére, valamint 670 tonna cső- izometria gyártására kapott megbízatást a kollektíva. Időközben azonban a lenin- városi gyár kötelezettségéből is átvállaltak a salgótarjáni­ak, akiknek így összesen 2170 tonna cső felületkezelését és 710 tonna csőizometria gyár­tását kell elvégezniük. En­nek megfelelően növekszik az üzletből való részesedésük is, amely mintegy 90 millió forintra tehető. Ilyen jelentős tőkésexpor­tot még sohasem bonyolított le a gyár. Ehhez jön még a szocialista országokba irá­nyuló több mint 70 millió forintos kivitel. Mindez azt jelenti, hogy a munkásgár­da az ez évben várható 450 millió forintos termelésének több mint az egyharmadát külföldön értékesíti majd­— Természetesen örülünk a kiugró eredménynek — mondja Hajas Boldizsár, a lurgi gyártmány felelőse. — Ugyanakkor legalább ilyen jó érzést kölcsönöz mindany- nyiunknak, hogy meggyőztük a sikerünkben kételkedőket és önmagunknak is bizonyí­tottunk. Olyan tapasztalato­kat szereztünk, amelyek bir­tokában az eddiginél is je­lentősebb megbízatásokra vállalkozhatunk majd a jö­vőben. Igen, a kényszerűség sok mindenre megtanítja az em­bert. Komoly gondot okozott, hogy 1100 tonna cső zsírosán, koszosán érkezett meg a nyugati gyárból. A kanadai, francia és NSZK-beli kon­zorcium vezetői hajlandók voltak 8,5 millió forintot fi­zetni a szerződésen túli plusz­munkáért, ám a szállítási határidőkből nem engedtek. A vegyépszeresekre várt, hogy leleményességgel, szor­galommal, jobb szervezéssel elhárítsák az akadályt. Ké­sőbb 90 tonna csövet azért kellett újrafesteni, mert a galambszürke színű festék nem volt megfelelő az itteni időjárásnak- Azóta is megy a huzavona a kártalanítás ügyében a festéket gyártó francia Carboline céggel. — A csöveket és a esőizo- metriákat a tengizi olajme- zöre szállítja a konzorcium — említi a gyártmányfele­lős. — Magasan ötvözött acélból készültek a savanyú gáznak is ellenálló csövek, s velünk szemben is nagyok a követelmények. Az izometri- ákat hőkezelni, a hegesztési varratokat röntgenezni mu­száj. Tőlünk először a né­met szakemberek veszik át a csöveket és a csőizometriá- kat, majd a szovjet inspek­tor is leellenőrzi a munkát. A legkiválóbb lakatosaink és hegesztőink dolgoznak a fon­tos feladat teljesítésén, en­nek köszönhetően a minőség­gel eddig nem volt baj. A tízfőnyi Petőfi Sándor brigád mintegy 200 tonna csőizometriát gyártott az el­múlt hónapokban. Természe­tesen a másik megbízatását, a százhalombattai alkilező üzemhez szállítandó hőcseré­lők készítését sem hanyagol­hatta el. A vállalat kiváló brigádja címmel többször el­ismert lakatoscsapat már teljesítette a kötelezettségét. — Két csoportban végez­tük a munkánkat — feleli érdeklődésemre Varga Joac­him brigádvezető. — Szom­baton, vasárnap is dolgoz­tunk. Szorított bennünket a határidő. Nagyobb átmérőjű, huszonnégy és ötvenkét coll közötti csőizometriákat gyár­tottunk. A szokásosnál jóval nagyobbak voltak a minőségi követelmények. Szakmailag nem volt gondunk. Az anya­gi elismerést kérdezi? Tízen negyvenezer forint jutalmat kaptunk-.. Szabados Lászlóné a lurgi gyártmány helyettes felelőse. Ezt megelőzően a műszaki osztályon volt vezető techno­lógus. — Bizony volt olyan éjsza­ka. hogy csövekkel és csőizo- metriákkal álmodtam — me­séli. Ez a hatalmas munka mindannyiunktól fokozott szellemi és fizikai igénybe­vételt követelt. Minden hét késésért egyszázalékos köt­bért kellett volna fizetnünk, ráadásul francia frankban- Nemhogy ezt nem, de még vasúti álláspénzt sem fizet­tünk. A csőizometriákat no­vember végére leszállítjuk. A csövek fuvarozásának új ha­tárideje még egyelőre isme­retlen. Rajtunk nem múlik majd a tengizi beruházás si­kere. A szakemberek még el­mondják: ismét belevágná­nak a nehéz, de szép fel­adatba. Elképzelhető, hogy erre módjuk is lesz. Az „LLL” ugyanis ismét részt vesz egy versenytárgyaláson, s ha nyer, ismét munkát akar adni a salgótarjániak­nak. Csak most már még na­gyobbat. . • Kolaj László Mi! csinál a fogyasztók tanácsa? Ellenőrzések, viták, fórumok Több mint másfél éve ala­kult meg Szécsényben a fo­gyasztók városi tanácsa. A negyedévenkénti ülések té­mái között szerepelt már a helyi vendéglátás színvonala, a szécsényi magán-kiskeres­kedői tevékenység hatása az ellátásban, a városi tanács szolgálatfejlesztési terve, a helységben kapható tej és tejtermékek minősége, az ál­lati tápok és takarmány ér­tékesítése. Ezeken a vitákon az érin­tett intézmények, vállalatok és gazdasági egységek kép­viselői is részt vettek, s így közvetlen tapasztalatot nyer­hettek arról, miként véleke­dik a- lakosság munkájukról- Egyik kiemelt rendezvényük volt a település csecsemő- és gyermekruházati cikkeinek, valamint a cipő- és babaápo­lási szerek ellátásának hely­zetéről tartott lakossági fó­rum. Itt szakemberek vála­szoltak a kismamák kérdései­re, ahol kiderült: hiányosak a méretek és rossz a pamut­áru minősége is. A vásárlói panaszok nyo­mán több vizsgálatot tartot­tak. Többek között megnéz­ték, hová tűnt az egy kilo­grammos kenyér? Az ehhez hasonló közérdekű témában gyakran kérdőív segítségével ismerték meg a lakosság vé­leményét. Hasonló módon segítették a népi ellenőrök munkáját is. Miért halaszthatatlan a szerkezet átalakítása? Irta: Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója A gazdasági szerkezet át­alakítását sokan úgy kép­zelik, hogy egy bizonyos idő alatt elvégzendő feladat. Pe­dig nem erről van szó. A gazdaság szerkezetét min­den olyan országnak, amely lépést akar tartani a világ fejlődésével, folyamatosan kell korszerűsítenie. Ezért ne is számítsunk olyan helyzetre, amikor a magyar kormány ünnepélyesen be­jelentheti, hogy a gazdasá­gi szerkezetet most már megfelelően átalakította. Ebben a folyamatban az elkövetkezendő évek szá­mára összetorlódtak a fel­adatok. Ezt mindannyian tudjuk, hiszen érzékeljük, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem korszerű, termékei minősége, műsza­ki és gazdaságossági jel­lemzői elmaradnak az élen­járó országokétól. Nem is az a baj önmagában, hogy elmaradnak, hiszen ilyen különbség mindig is léte­zett. A fő gond az, hogy ez a technikai, technológiai és gazdasági rés az elmúlt idő­szakban növekedett. Gazdasági kényszer A gazdasági szerkezet át­alakítása elsősorban válla­lati, de emellett állami fel­adat is. Megvalósul nálunk a gyakorlatban a vállala­toknál a szerkezetváltás? Részben meg, de nem elég gyors ütemben, és nem eléggé a piaci kereslethez igazodva. Mi kell ahhoz, hogy ez a folyamat felgyor­suljon? Elsősorban gazda­sági kényszer. , Ebbőlegye­lőre nálunk Magyarországon kevés van. Arra lenne szük­ség, hogy a vevők és a szál­lítók a gazdaságban álta­lában kiegyensúlyozott erő­viszonyokkal lépjenek kap­csolatba. Magyarul: a szál­lítók ne legyenek erőfö­lényben, ne ők határozzák meg a szállítási feltételeket így az árakat, határidőket. Ehhez arra lenne szük­ség, hogy a belföldi piacon sok szereplő gazdálkodjon, kevés vállalat kerüljön mo­nopolpozícióba. Élénk tőke­áramlás szükséges annak érdekében, hogy a piaci hi­ányok kielégítéséről minél gyorsabban gondoskodjanak az érdekelt gazdálkodó egy­ségek, beleértve a kis- és magánvállalkozókat is. Ter­mészetesen ehhez a munka­erőnek is rugalmasan kell áramlania. Egy-egy gazdál­kodó egységnek időnként je­lentősén meg kell növelnie a létszámot, ha a feladatai ezt kívánják; ellenkező eset­ben pedig számottevően mérsékelnie kell munka­erő-állományát. Mindezeket a feltételeket és körülményeket a magyar gazdaságpolitika hosszabb idő óta törekszik megterem­teni. Konkrét feladatokat tartalmaz ezzel kapcsolat­ban a kormány közelmúlt­ban jóváhagyott munka- programja. Az ország elő­rejutásának alapvető fel­tétele, hogy ezek minél előbb megvalósuljanak, a vállalati gazdálkodást be­folyásoló gazdasági kényszer fokozódjon. A szerkezet átalakításá­nak vannak állami felada­tai is. Elsősorban két irány­ban: az élenjáró területek fejlődésének elősegítése, másrészt a válságos hely­zetbe kerülő ágazatok visz- szafejlesztése terén. A technikai fejlődés leg­első vonalában haladó te­rületeket nem szabad telje­sen kitenni a piaci hatá­soknak. Egy ilyen közepe­sen fejlett országban ugya­nis, mint amilyenek mi va­gyunk, a legmodernebb technikát követő típusú fejlődés lehetséges, ezért amennyiben e területeket azonnal kitennénk a nem­zetközi gazdaságossági ver­senyeknek, akkor nem len­nének képesek felvenni a lépést ezekkel a nemzetkö­zi , versenytársakkal. Át­menetileg szükség van eze­ken a területeken az im­portversennyel szembeni vi­szonylagos védelemre. Válságágazatok és feszültségek Énnél még fontosabb, hogy államilag kell segíte­ni ‘a" szellemi infrastruktúra megteremtését. A kutatási­fejlesztési erőket koncent­rálni kell az ilyen terüle­tekre, el kell érni, hogy az eredmények minél gyorsab­ban hasznosuljanak a gya­korlatban. Az állami tevékenység másik iránya a válsághely­zetbe került ágazatok álló­eszközeinek és munkaerejé­nek átcsoportosítása. Itt a világ minden országában az államnak jelentős konzerva­tív erőkkel kell megküzde­ni- Átmenetileg egy ilyen szerkezetváltás mindig sok gonddal jár, sőt növekvő ki­adásokkal. Lényegében olyan, mint egy hosszabb távon megtérülő beruházás. A gazdasági gondok el­sősorban abból fakadnak, hogy a válságágazatokban lekötött állóeszközök nehe­zen vihetők át más terüle­tekre. Például: egy vasko­hászati hengerde, vagy ön­töde gépei, berendezései aligha hasznosíthatók más ágazatokban. A társadalmi problémák azzal függnek össze, hogy a munkaerő szakképzettségének értéke is zuhan ezeken a területe­ken, átképzésre van szük­ség. Nyugat-Európában a kor­mányok évek óta kísérletet tettek és tesznek az emlí­tett visszafejlesztési folya­mat élénkítésére. Közpon­tilag támogatják a kapaci­tások leépítését és minősé­gi rekonstrukcióját, de nem tudták elkerülni a munka- nélküliség számottevő nö- vedését. A 10 százalék kö­rüli munkanélküliségi rá­ták — a foglalkoztatókra vetítve — igen nagy társa­dalmi feszültségeket okoz­nak, még a kiterjedt átkép­zési és segélyezési rend­szer mellett is. A hiánygazdaság ellenszere A kelet-európai országok a visszafejlesztést, mint ha­tásos gyógyszert, a szerke­zetátalakítás érdekében ed­dig általában nem alkal­mazzák. Elsősorban azért, mert tartottak a gyógyszer „mellékhatásaitól”, azaz az említett társadalmi-szoci­ális feszültségektől. A gya­korlatban az állami gaz­daságpolitikák a támogatá­sokat a gazdaságtalan ter­melés fenntartásához nyúj­tották, s ezért azok korsze­rűsítése, vagy annak lehe­tetlensége esetén leépítése lassú. Kétségkívül valós gond aí is, hóg\' ezekben az or­szágokban a visszafejlesz- ‘tés nyomán kieső termelés pótlása nehéz feladat. A KGST-n belüli áruhiány miatt ez nehezen megold­ható, konvertibilis valuták­ban pedig ezek az orszá­gok szűkölködnek. Így a visszafejlesztések elmara­dásának oka az is. hogy egy hiánygazdaságban a leállí­tás mindig valós gazdasági feszültségekkel jár. Végül is számunkra az a tanulság adódik, hogy a szerkezetátalakítás állami eszközökkel is történő se­gítése nem odázható. Fo­kozatosan meg kelj terem­tenünk azokat a gazdasági, társadalmi és szociális kö­rülményeket, amelyek kö­zött e gyógyszer mellékha­tásai kismértékűek kéz- bentarthatók, vagy más gyógyszerekkel elnyomha­tok annak érdekében, hogy a gazdasági szerkezet kor­szerűsítésében előrelép­jünk. Augusztus óta, havonta 28 ezer elisolit-formatestet ezüstöznek a Kőporc balassagyarmati gyáregységében. — bp —

Next

/
Thumbnails
Contents