Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-09 / 264. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. . . telexen Érkezett. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a Rádió? (Ism.) 9.00: A hét zeneműve. Brahms: Dalok és románcok Op. 14. 9.30: A hét költője: Aprily Lajos 9.40: Ki kopog? A Gyermekrádió műsora 10.05: Nyitnikék. Kisiskolások műsora 10.35: Operanyitányok 10.50: Pödör Béla dalaiból és feldolgozásaiból 11.07: Bioritmus. Életmód, egészség, környezet 11.27: Tizenkét szék. Ilf és Petrov regénye rádióra alkalmazva. XII'9. rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.05: Műsorismertetés 14.10: A XIX. század költői: (6.) Eötvös József 14.30: Melis György operett­felvételeiből 14.55: Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora. (Ism.) 15.00: Veszélyben. Az Ifjúsági Rádió érdekvédelmi műsora 15.30: Népdalkórusok. hangszerkettősök 15.56: Müsorajánlat 16.05: Játékteremtő. A Végtelen nevű űrhajó utasai: gyerekek 16.40: Ringató. Versekről kisiskolásoknak 17,00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Visszapillantó pályatükör. VIII/3. rész 17.59: Nóták. Dóry József énekel. 18.14: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Reklám 19.20: Finn kabaré. A helsinki Ylesrádió szórakoztató szerkesz­tőségének műsora a Magyar Rádió márványterméből 20.20: Aranyak aranya. Az ..Aranylemezek” című sorozat különkiadása 21.00: Legyen a vendégünk. . . 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Jubilál a Budapest rézfúvós kvintett 23.10: Borotvaélen. Beszél­getés Richard Kapuczinsky lengyel újságíróval 23.40: Bizet: Az arles-i lány. I. szvit 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna. 9.05: Napközben. Zenés délelőtt Közben: 10.00: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk. 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Fúvósindulók 12.25: Kis magyar néprajz. Női népviselet Köhíd- gyarmaton zenekara játszik 12.30: Lakatos Sándor népi 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől, ötig. . . A Rádió kívánság­műsora Közben: 15.05: Reklám 16.05: Hangos képrejtvény 16.58: Műsorismertetés 17.05: Újdonságainkból. Népzenei felvételek 17.30: ötödik sebesség 18.30: Zeneközeiben. . . 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.05: Show. ami show. . . Mi félszavakból sem. . . MIT? HOL SALGÓTARJÁN József Attila Művelődési Központ: Molnár István fo­tóinak válogatott anyagát és a politikai motívumbélyeg- kiállítást nézhetik meg az érdeklődők a fotógalériában, illetve az üvegcsarnokban. Kohász Művelődési Köz­pont: Szolgáltatások a Szov­jetunióban címmel fotókiál­lítás fogadja a látogatókat. Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: A Kassák Lajos születésének 100. évfordulójára hirdetett kép­zőművészeti pályázat kiállí­tását nyitják meg délután négy órakor, s egyúttal a díjakat is átadják. Beszélgetés Kálmán Györggyel 21.05: Nagy nevettetők. .. 22.00: Nevek ürügyén. Fellini 23.20: Almok szárnyán, könnyűzene 0.15: Éjfél után. . . Zenés műsor hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesz­tő: G. Tóth Ferenc. El sze-^ retném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. Közben: — 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.15: Hírek 15.20: Mit jelent a szó, anya? — kisfilm 15.50: Bizalmas levelek 16.25: Haladó tapasztalatok iskolája. 1. rész 16.55: Iránytű — katonák műsora 17.45: A jelenkor történelmi tapasztalatai és forradalmi feladatai, 3. rész 18.15: A rendőrség nyomoz 18.20: Esti mese 18.30: Tévéfórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Szerelmespárok, tévéjáték 21.25: Csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok 6. rész 21.55: Egy nyár krónikája, feliratos szovjet tévéfilm, 1. rész. 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 15.15: Hírek 16.00: Iskolatévé 16.20: Szarvasborjú. Spanyol természetfilm, 1. rész, ism. 16.50: Rövid élet. Szlovák—lengyel film 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese, ism. 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Anna Kajabova- Pewnawskova operaestje 20.30: Sporttükör 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Képzőművészeti magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól és háromnegyed 6- tól: A megállíthatatlan vo­nat. Színes. szinkronizált szovjet ifjúsági kalandfilm. Este 8-tól: Életben maradni. Színes, zenés amerikai film. — Kamara: Egy fiatal zene­szerző utazása. (14) Színes szovjet film. — Video: Ha­lálos játszma. I. Színes hong­kongi kungfukalandfilm. — Kohász: Érzékeny búcsú a fejedelemtől. (16) Színes ma­gyar történelmi film. — Zagy- vapálfalva IMH: Robin Hood nyila. Szinkronizált szovjet film. — Balassagyarmati Ma­dách: Schimansky felügyelő. (14) Színes. szinkronizált NSZK-beli krimi. — Pásztó: 5 és 7 órától: Tex és a mély­ség. (14) Színes, szinkroni­zált olasz western. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Az el­cserélt cárevics. Színes, szink­ronizált szovjet mesefilm. — Kisterenyei Petőfi: 48 óra. (14) Színes amerikai krimi. — Karancslapujtő: Vissza a jö­vőbe. Színes. szinkronizált amerikai fantasztikus kaland­film. — Ersekvadkert: Count­ry Texasban. (14) Színes, ze­nés. látványos amerikai film. — Jobbágyi: Az én kis fa­lum. Színes. szinkronizált csehszlovák filmvígiáték. — Nagylóc: Iskolamozi: Tulipá­nok a téren. ? MIKOR? BÁTONYTERENYE Népkerti művelődési ház: Orosz László festőművész utóbbi években készült portréi és tájképei láthatók a kiállítóteremben. BALASSAGYARMAT Horváth Endre Galéria: Bráda Tibor festőművész ki­állítása várja a képzőművé­szetek kedvelőit. SZÉCSÉNY II. Rákóczi Ferenc Műve­lődési Központ: Fazeka« Ferenc nádudvari népi iparművész alkotásai sze­reznek örömet az új kultu­rális intézmény látogatói­nak. Mai magyar művészet Somogyi Győző Krunák Emese kismonográfiája Miller-dráma Bujtor István rendezésében Pillantás v a hídról A székesfehérvári Vörös­marty Színház és a Ko­márom megyei Játékszín közös produkciójaként kerül színre november 10-én 17 és 20 órakor a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban Arthur Miller modern sorstragédiája, a Pillantás a hídról. Arthur Miller osztrák ki­vándoroltaknak az Amerikai Egyesült Államokban szü­leteti gyermeke. A negyve­nes években kezdett drá­mákat írni, s az évtized kö­zepén az Édes fiaimmal si­került magára irányítania a figyelmet. A világhírnév 1949-ben Az ügynök halá­lával köszöntött rá. Az öt­venes években két jelentős színdarabot írt: A salemi boszorkányokat és a most bemutatás előtt álló Pil­lantás a hídról-t. Ezekben a műveiben — eltérően ké­sőbbi alkotásaitól — az egyén és a közösség viszo­nyát taglalja. S bár hősei kivétel nélkül alulmarad­nak az élet küzdelmeiben, Miller nem pesszimista; úgy véli, az embernek adottak a lehetőségei, hogy megte­remtse létezése, érvényesü­lése, önmaga és a közösség számára egyaránt legjobb, humánus körülményeit. A Pillantás a hídról — széles körű sikert aratott filmes feldolgozása is — amerikai olasz környezetben játszódik. Eddie Carbone szicíliai származású, ameri­kai állampolgár szenvedé­lyes érzelmeket táplál ne­velt lánya iránt, aki azon­ban a Szicíliából illegáli­san érkezett Rodolphot sze­reti. Eddie, hogy megaka­dályozza szerelmük betelje­sülését, feljelenti a beván­dorlási hivatalnál a fiút és testvérét, Marcót. Ez utóbbi — szicíliai módra — kés­párbajra hívja ki a tisz­tességes énjéből kivetkőzött Eddie Carbonét... Az elgondolkodtató, iz­galmas drámát Bujtor Ist­ván állította színpadra, ő játssza az egyik szerepet is. Mellette a főszerepekben olyan többé-kevésbé is­mert és neves színészek láthatók, mint Madaras Jó­zsef, Meszléri Judit, Kn- váts Adél, Koncz Gábor. Lippai László és Szilágyi István. A Nógrádban élők figyel­mére külön is számot tarthat a Képzőművészeti Kiadó Mai magyar művészet című so­rozatában megjelent újabb kötet, Krunák Emese Somo­gyi Győző monográfiája. A bizonyos szempontból meg­különböztetett figyelem an­nak szól, hogy mind a mo­nográfiát író művészettörté­nész, mind pedig a művész ismert Nógrád megyében. Krunák Emese egy korábbi periódusban a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum mű­vészettörténészeként tevé­keny formálója volt a nógrá­di képzőművészeti életnek, a nemzetközi grafikai művész­telep, az országos jellegű képzőművészeti tárlatok szer­vezésének, a gyűjtemények alakításának és így tovább. Munkásságát azóta is figye­lemmel kísérik és értékelik mindazok, akik napjainkban foglalkoznak Nógrádban a művészetekkel' Somogyi Győző festő- és gra­fikusművész változatos mun­kásságában nógrádi motívu­mok is sorra föl-föltűntek. Hogy csak egyetlen példát em­lítsek, szociológiai hangvételű lapjaihoz is köthető az 1974- ben készült Hollókő című meglehetősen közismert szi­tanyomat, ami Somogyi Győ­ző munkásságának egyfajta jellegzetességére is utal, a modern élet, a történelem, a táj, a hagyomány sajátos és a maga módján föltétlenül hiteles szemléletét tükrözi. A monográfia szerzője pontos elemzését adja e lap kapcsán is ennek a szemléletmódnak, Nemrégiben jelent meg — a Balassagyarmati Városi Ta­nács kiadásában — a Kom­játhy Jenő Irodalmi és Mű­vészeti Társaság antológiája Bőrünkön a betűk címmel. A könyvet hétfőn 17 órakor ünnepélyes keretek között mutatják be a helytörténeti gyűjtemény épületében (Ba­lassagyarmat, Rákóczi u. 107 ) a nagyközönségnek. A kötet­amikor azt írja: „A népmű­vészet itt kettős módon idé- ződik meg: a valóságos ha­gyománytisztelet mellett ér­ződik egyfajta mestersége­sen gerjesztett esztétizmus is, amelynek következtében visz- szássá, önmaga ellentétévé, giccsé válik. Ez a folklorisz- tikus giccs — s ezúttal a giccs szót nem feltétlenül el­marasztaló értelemben hasz­nálom — fellelhető a fal­vakban mindenhol: a házfa­lakra ragasztott színes csem­pékben, tükördarabkákban, a kerti törpékben és a mű- anyagflakon-díszekben. Ez az „új népművészet” azon­ban nélkülözi a régi szépsé­gét és harmóniáját, harsány és ízléstelen voltában távol áll minden esztétikától.” Tegyük hozzá, meglehető­sen általános jelenségről van szó, életünk részéről, ami a többi között megbomlott ér­tékrendekre utal, amire ember és természet, hagyomány és jelen szervesebb egységének erősödése lehet egyedüli or­vosság. A gyökerek ugyanis mélyre nyúlnak. Nem vélet­len, hogy Somogyi Győző „elementáris erővel megfo­galmazott lapjain felvonul az egész nemzeti apokalipszis, 1514-től 1945-ig”. Ezek a tör­ténelmi témák a művész munkásságának egyik erőtel­jes vonulatát jelentik, dp. nem az egyetlent­Krunák Emese monográfi­ája meggyőző elemzését adja e rendkívül összetett mű­vészpályának. Műfajokról, ki­fejezési szempontokról egya­ránt értékelő és izgalmas ről dr. Szabó Károly iroda­lomtörténész tart értékelőt, míg T. Pataki László újság­író, az antológia egyik szer­zője a Komjáthy társaság te­vékenységét ismerteti. A ti­zenegy szerző — Jobbágy Károly, Ádám Tamás, Csi- kász István, Matúz Gábor, Zonda Tamás, Ujlaky Attila, Radnai Ketykó István, Gye- • nes István, Onagy Zoltán, módon számol be. így példá­ul a művész történelemszem­léletéről, a kisemberek tör­ténete iránti érdeklődésről, a közhelyek mögötti valóság­ról, a frázisok iránti oltha- tatlan ellenszenvről, a tájáb­rázolás sajátosságairól, a lé­nyeges „lényegtelenségek” részvétteljes vagy éppen iro­nikus megfogalmazásáról, és így tovább. Somogyi Győző munkásságával kapcsolatban a műkritikusok általában szí­vesen, s végső soron joggal hívják föl a figyelmet annak sajátos, groteszk hangoltsá- gára, a bizonyos szempont­ból dokumentumszerű ábrá­zolásra, az utóbbi időben pe­dig az ábrázolás szimbolikus célzatára. Krunák Emese nem cáfolja e jellemzések hitelét, ugyanakkor azonban figyelmeztet e művészi atti­tűd mélyebb összefüggéseire mind a grafikai, mind pedig a festői munkásságon belül, így a többi között, a jelképi- ség növekvő szerepére a mű­vész munkásságában­A monográfiát annál is szívesebben olvassuk, mert Somogyi Győző például résztvevője volt korábban a salgótarjáni nemzetközi gra­fikai művésztelepnek is, így Nógrádban személyes érdek­lődés is megnyilvánul törek­vései iránt. A kismonográfi­át 17 színes és 30 fekete-fe­hér reprodukció, angol nyel­vű összefoglaló és képjegy­zék egészíti ki, valamint megtaláljuk a művészről szóló fontosabb irodalom- jegyzékét. Karácsondi Imre és T. Pa­taki László — egy-egy művét ismert Nógrád megyei elő­adók tolmácsolják. Műsort adnak a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola művésztanárai is- A könyvpremier előtt, 15 órától a helyi áfész-könyv- vesboltban dedikálják mű­veiket a kötetben szereplő alkotók. T. E. Könyvpremier Balassagyarmaton

Next

/
Thumbnails
Contents