Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

I MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor • 8.05: Műsorismertetés Kb. 8.15: Mai programok 8.20: Hogy tetszik lenni? . 9.00: A hét zeneműve. Mozart: Esz-dúr trió. K. 498 9.30: a hét költője: Váci Mihály 9.39: Gyermekkönyvhét 10.05: Nyitni kék 10.35: Operetthármasok 10.58: Francia viták a nagy francia forradalomról 11.18: Népi táncmuzsika a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaságból 11.28: Sam Small csodálatos élete. Erich Knight his­tóriái folytatásokban • 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: A főváros új terve 13.00: Klaszikusok délidőben. Ungvár Imre zongorázik 14.05: Műsorismertetés 14.10: A XIX. század költői 14.30: Kóruspódium 14.53: Prózai MK-szöveg 14.55-: Édes anyanyelvűnk 15.00: Világablak 15.30: Holnap közvetítjük . .. Az Amadinda ütő­együttes hangversenye 15.50: Pezel fúvósműveiből 16.05: Neked szól! 17.00: Eco-mix 17.30: Visszapillantó pályatü­kör 17.55: Lázár Katalin és a Bé­kés Banda felvételeiből 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Közvetlen kapcsolat 20.30: „Szeretem a kertet”. Nóták Jávor Pál film­jeiből ' 21.00: Lemezek és levelek 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Sass Sylvia áriaestje 23.30: Dvorzsák: É-dúr szere­nád 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben Közben: 10.00: Válaszolunk hallgatóink­nak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Fúvóskeringők 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Kozák Gábor József népi zenékara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig . . . Közben: 15.05: Reklám 16.05: Hangos képrejtvény 16.58: Műsorismertetés 17.05: Újdonságainkból — a Slágerbarátság dalai 17.30: ötödik sebesség 18.29: Reklám 18.30: Tipp-topp parádé. A Wham együttes felvé­teleiből 19.05: Nóták. Talabér Erzsébet énekel. Morzsa Oszkár cimbalmozik 19.20: Sportvilág 20.00: Reklám 20.03: Képtelenségek a XXI. századból 21.05: Szórakoztató antikvá­rium 21.45: Bob Dylan énekel 22.15: Finn drámák szemléje 23.20: örökzöld filmmelódiák 0.15: Éjfél után . . . MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. 17.35: Fórum .. . Majd, ha fagy, avagy a téli felkészülésről. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorve­zető: Csonka László. Közben: 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.45: Hírek 15.50: Az élet színei 16.20: Karikák 16.50: Iránytű 17.40: A haladó tapasztalatok Iskolája 18.10: A rendőrség nyomoz 18.20: Esti mese 18.30: Tévéfórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Október diplomatái 21.30: Az ember és a kábító- szer 22.35: NDK zenés, szórakoz­tató műsor 23.20: Hírek 2. MŰSOR: 15.40: Hírek 15.45: Iskolatévé 16.05: Telezoo 16.30: Szpartak Moszkva— Dinamo Moszkva bajno­ki jégkorongmérkőzés: Az 1. szünetben és a 2. szünetben: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Téyétorna 19.10: Esti mese (ism.) 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tvthíradó 20.00: z. Jarxabková. Portré­film 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A szlovákiai vasutak műszaki állapota MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Du. fél 3-tól: A jégmezők lo­vagja. Eizenstein világhírű történelmi filmje. Háromne­gyed 6 és 8-tól: A Beverly Hills-i zsaru (14). Színes, szinkronizált amerikai kri­mi. — Kamara: Egy tiszta nő I—II. (14). Színes, szinkroni­zált francia—angol film. — Kohász: Cutter útja (14). Szí­nes, szinkronizált amerikai film. — IMH Zagyvapálfalva: A nagy generáció (14).. Színes magyar filmvígjáték. — Ba­lassagyarmati Madách: Kroko­dil Dundee. Színes ausztrál filmvígjáték. — Pásztói Mátra: 17 és 19 órától: E. T. (A Föl­dönkívüli). Színes, szinkroni­zált amerikai fantasztikus film. — Bátonyterenyei Pető­fi: Téma. Színes szovjet film. — Klsterenyei Petőfi: Kicsor­bult tőr (16). Színes, szinkro­nizált USA bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Napló sze­relmeimnek I—II. (14). Színes magyar film. — Karancslapuj- tő: Schimansky felügyelő (14). Színes, szinkronizált NSZK- beli krimi. — Érsekvadkert: Vissza a jövőbe. Színes, szink­ronizált amerikai fantasztikus kalandfiim. Mesemozi: A tek­nős és a sün. Iskolamozi: Mi­si mókus kalandjai. — Job­bágyi: Vihar (14). Színes, szinkronizált amerikai film. — Nagylóc. Iskolamozi: Macs­kafogó. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelő­dési Központ: A nők klub­jában a 17 órakor kezdő­dő Télapó-ünnepségen a KIVISZI színpad tagjai ad­nak műsort. 18 órakor a Nógrád megyei fotóklub legsikeresebb diaprogram­jait tekinthetik meg az érdeklődők a Diaparádé című bemutatón. — Kohász Művelődési Központ: A Petőfi kohász­színpad 100 éves történe­tét bemutató dokumen­tumkiállítás tekinthető meg december 31-ig. SZÉCSÉNY II. Rákóczi Ferenc Mű­velődési Központ: Számí­tógépes terem várja a fi­atalokat 15 órától. — Gerelyes Endre Ifjú­sági Művelődési Ház:Kas- sák-kiállítás látható az in­tézményben, a Gorkij- telep 5/A alatti szabadidő- klubban pedig 13—19 órá­ig játék- és sportlehető­séggel várják a látogató­kat. BERCEL — Művelődési ház: Oláh Jolán festményeit szem­lélhetik meg az érdeklő­dők, valamint az MSZBT- tagcsoport fényképkiállí­tását. NÓGRÁDI TÁJAKON. .. TELEXEN Salgótarjánban vetélkedővel Befejeződön a Munka és művelődés mozgalom versenysorozata Tavaly elsők, idén másodikok lettek a finomkötött- árugyáriak Balassagyarmatról Megyénkben hagyomány már, hogy — főleg — éven­ként meghirdetik a Munka és művelődés elnevezésű műveltségi versenymozgal­mat. Idén a meghirdetők kö­re bővült, s összesen hatan írták alá a felhívást: a me­gyei tanács, az SZMT, a KISZ és a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a TE- SZQV, továbbá a József At­tila Megyei-Városi Művelő­dési Központ. A mozgalom kérdései ez­úttal az évfordulókhoz kap­csolódtak. A benevezett 133 brigádnak így választ kel­lett adni a nagy októberi szocialista forradalomra, Kemerovo és Nógrád megye testvérkapcsolataira, a Már­ciusi Front történetére, va­lamint Mikszáth Kálmán életére és művészetére vo-~" na-tkozó kérdésekre. A teszt­lapokat a Balassi Bálint megyei könyvtár munka­társai állították össze, s a válaszokat — a hagyomá­nyoknak megfelelően — programajánlatokkal segí­tette több vállalat és intéz­mény, például a rfiegyei moziüzemi vállalat, a TIT megyei szervezete. A mozga­lom valamennyi feladatát, követelményét végül csaknem nyolcvan szocialista brigád teljesítette. A legeredményesebben dolgozó tíz csapat — mind­egyik 4—4 ezer forintos be­tétkönyvet' kapott — szom­baton Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban szellemi vetélkedőn döntötte el a végső sorren­det. A Ganz-MÁVAG mát- raterenyei gyárából a Ság-* vári Endre és a Fréderick­Joliot Curie, a Nógrádi Szénbányáktól a Nyikolajev és a Madame Curie, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ből a Március 21-e, a salgó­tarjáni síküveggyárból a Madame Curie, a balassa­gyarmati Kőporcból a Farkas Bertalan Szocialista Brigád versenyzett, továbbá az első helyen végzett salgótarjáni ötvözetgyári Vízválasztó, a második helyet megszerzett balassagyarmati finomkö- töttárugyári Kemerovo és a harmadik helyre került a Volán Május 1. komplex szocialista brigád. A vetélkedő zárása alkal­mából díjazták a brigádok életét bemutató legsikere­sebbnek tartott kiállítási anyagokat is. Ezerforintos jutalomban részesült a sal­gótarjáni síküveggyár Egyet­értés, Madame Curie, a szénbányák Ságvári Endre, a Ganz-MÁVAG Fréderick- Joliot Curie és a Kőporc Farkas Bertalan Szocialista Brigádja. A szövetkezeti csa­patok részvételének ösztön­zésére kiadtak egy 3 ezer forintos díjat is; ezt a ma- gyarnándori termelőszövet­kezet Nógrádi Sándor nevét viselő kollektívája kapta. A mozgalom eredményei t és a vetélkedő tapasztalatait Szilasi András, a megyei művelődési osztály helyettes, vezetője összegezte. A meg­hirdetők egyöntetű vélemé­nye, hogy a műveltségi moz­galmat jövőre is meghirde­tik a szocialista brigádok számára, de az eddigi ta­pasztalatok felhasználásával némiképp megújítva, eltérve az eddigi gyakorlattól. Földi jött haza Bátonyterenyéről, ezen be­lül Nagybáíonyból kiindulva több nógrádi kiállítóhelyet bejárt az elmúlt hetekben Orosz László festőművész képgyűjteménye. A vándorló kiállítás végül a kisterenyei Népkertben fogadta a láto­gatókat. Szó szerint festői környezetben, hiszen példá­ul a kisterenyei kastély a felső-kárpát-medencei kas­télytípus egyik legdélibb, hazánkban egyedüli példája, későbarokk stílusban a XVIII. század végén átalakí­tott építmény, napjainkban felújítva. Á hozzá kapcsol­ható művelődéstörténeti ha­gyományból most csupán azt említjük, hogy az 1800-as évek elején vendég- és zene­tanárként a múlt század je­les zeneszerzője, Lavotta Já­nos is megfordult itt. A tá­gas parkban most a novem­beri szél fütyörészése hal­latszik. Orosz László ezen a tájon, a közeli Maconkán látta meg a napvilágot 1928-ban. A bányászok, az ipari munká­sok, a kétlakiak élete gyer­mekkorának világát jelentet­te. Később, az iparművésze­ti és a képzőművészeti fő­iskola elvégzése után ha­marosan a folyamatosan ki­állító művészek közé tarto­zott mind a mai napig. Szű- kebb hazájában, Nógrádban különösen szívesen állít ki. Ez érthető is. A gyermek­kori élmények minden em­bernek fontosak, a művész számára pedig fokozott sze­rephez jutnak. Orosz László számára is a szűkebb haza képezi azt a szellemi tőkét, amelyhez mindig visszanyúl. Annál is inkább, mert hi­Orosz László képei szén eddigi munkásságában a táj és - az ember játssza a legfontosabb szerepet. Festői munkásságának meghatározó részét jelentik a táj- és a zsánerképek. Szereti a tája­kat, a városokat, képes han­gulatainak megérzésére. Ké­peinek tanúsága szerint, azt a felfogást vallja, hogy a természetben, az épített kör­nyezetben, a városokban és a falvakban megtestesülő szépség érzékelése és értéke­lése tartalmasabbá teszi az ember életét. Nem is szólva arról, hogy aki képes gyö­nyörködni e szépségben, bi­zonyára nagyobb hajlandósá­got érez megóvására is. A népkerti tárlat festmé­nyei meglepően egységes hangulatot sugalltak. Szin­tén táj- és zsánerképekkel találkoztak a látogatók. Ter­mészetesen, jelen van a ké­peken a szűkebb haza: Mát- raderecske 1., Maconkai templom, Palotást tó. Ugyan­akkor más kedvelt hazai tájak is feltűnnek, minde­nekelőtt a Balaton és tágabb környéke, a Dunakanyar, a Nyugat-Dunántúl a maga tá­ji szépségeivel, történelmi mondanivalójával. Hogy er­re is álljon itt néhány pél­da, ilyen a Balaton Csopak­nál, a Sághegyi kráter, a Tapolcai vízesés, a Soproni házsor, a Kőszegi részlet, az Aranyhíd Fonyódligeten, a Nagymarosi részlet. A mű­vész arra felel, miként lát­ja a világot, milyen rendet érez a világban, milyen tör­vényszerűségeket, tiszta rit­musokat fedez fel. Orosz László tájszemlélete, élet- szemlélete személyes élmé­nyeinek vetülete. Érzelmileg az .otthonosság határozza meg ezeket a festményeket. Táji kompozíciói tiszta szer­kezetűek, rajtuk a rendezett­ség uralkodik. Nagy érzelmi hullámzásokat nem kell vár­ni, ezek a képek nyugodtak, már-már megfontoltak. Fé­nyük kicsit tompa, megvi­lágításuk némileg különle­ges, .mintha éppen kelne vagy éppen lenyugodni ké­szülne a nap. Ezek a fest­mények magukban foglalják a táj, a város, a középkori vonalakon futó utca vizuáli­san átélhető lírai világának esztétikumát. Ezért — bár természetesen az egyediséget is észreveszi a művész — a táj szemlélet azonosságából következően meglehetősen azonos hangvételű összbe­nyomás alakul ki a nézőben a sorjázó képeket szemlélve. E „szempontból szinte mindegy, hogy nagymarosi vagy stockholmi részletet lá­tunk, soproni házsor vagy lovrani utca tűnik fel. Orosz László úgy járja Európa tá­jait és városait is, hogy vi­zuális benyomásainak lénye­ge nem változik. Ez a nyu­godtság fejeződik ki a port­rékon is: Édesanyám, Mar­gitka. Orosz László festőművész a szűkebb haza számára a motívumiközpontú művészeti felfogás jegyében gyarapodó munkásságából adott szép válogatást ezekben a hetek­ben. Méltán nyerte el a nógrádi emberek tetszését, amint arról a vendégkönyvi bejegyzések is tanúskodnak. Földi jött ismét haza. T. E. Túl a nyelv- művelésen „Ha valamely nemzet­re érvényes, hogy »nyelvé­ben él a nemzet«, akkor az ránk, magyarokra, min­denképpen az. Nyelvünknek is köszönhető, hogy 1100 év után is él, virágzik nemze­tünk. Óvjuk nyelvünket, s ta- nítsuk a szép, tiszta be­szédre a fiatalokat is. Ezt segítse a család, az iskola, a hírközlés, az irodalom és a művészet.’’ Nem valami nyelvészeti tanácskozáson hangzott el a fönti beszédrészlet, hanem a párt XIII. kongresszusának beszámolójában. Gondolom a nyelvészek nagy örömé­re. A Hazafias Népfront beszéd- és magatartáskultú­rával foglalkozó munkacso­portjának örömére pedig egészen biztosan. Egyik számvetésüket egyenesen •vele kezdték: a nyelv, a nyelvművelés, íme a poli* tikának is fontos. A kultúra része, a kultúra pedig áthat­ja az egész emberi életet. Van például munkakultú­ra, nz pedig egyáltalán nem mellékes a termelésben, s itt már igazán a sűrűjében vagyunk. A népfront mun­kabizottsága is a kultúra szót viseli nevében: „be­széd- és magatartáskultú­rával foglalkozó munka­csoporténak hívja magát, s ezzel jóval túllép a jó öreg nyelvművelés, s a nyelvészet bármennyire is fontos, de mégiscsak ki­mért, szűk területén. Ezzel ugyanis — ha jól értem —, azt akarják érzé­keltetni, hogy először is: a nyelvnél több a beszéd, mert az már érintkezési eszköz, mégpedig szemtől szembe; másodszor: hogy ha a hangos nyelv, a be­széd érintkezési eszköz, akkor a viselkedésé, a ma­gatartásé, az erkölcsé, is; harmadszor pedig, hogy a magatartás a kulturáltság függvénye, egy-egy ember­ben pedig a különböző kul­turáltság erősen, összefügg egymással, sőt feltételezhe­tő, hogy kölcsönösen, szoro­san határozzák meg egy­mást.. Ezért tetszik nekem a munkabizottság neve. S ezért tetszik egyre kevés­bé az az ezoterikus, labo­ratóriumi nyelvőrködés, amely a részletekben vész el: kukorica vagy tengeri, hangsúlyos vagy hangsúly­talan ejtés mellékhang­súllyal. Tudom, hogy ez mind-mind jó tudnivaló, magamat is sért a szó vé­gét fölkapó hangsúly, ám amikor már évek óta úgy tetszik, hogy csak ez a fontos, akkor valóban egy­re kevésbé tetszik a mosta­ni nyelvművelés, amely rá­adásul még túl udvarias, túl nyájaskodó is. Egyelőre nem tudom a receptet, csak annyit: nem a nyelvet mint különálló világot kellene művelni, hanem az író, a beszélő embert. Szóval a nyelvet nemcsak a nyelvészet tár­gyának tekinteném. F. L. Nógrádiak Boldogon A Nógrád megyei cigány közművelődési munkakö­zösség tagjainak, valamint a cigányklubok képviselőinek több mint negyvenfős csa­pata a hét végén tapaszta­latcserén a Heves megyei Boldog községben járt. A résztvevők megismerkedtek a helyi cigányklub tevékeny­ségével. különös figyelmet fordítottak az át- és tovább­képzésben elért szakmai eredményekre. Lehetőség adódott arra is, hogy a nógrádiak bepillantsanak a hagyományos cigánymester­ségek fortélyaiba, illetve a cigányhagyományok ápolá­sát, értékmegőrzését célzó munkába. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents