Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-30 / 282. szám
Akiről beszélnek Cf3 Cr“ űr9 Kereskedő a „képeskönyvből" A fiatalabb nemzedék leginkább csak könyvekből ismeri a vérbeli, ma már régivágásúnak számító kereskedőt, azt, aki belépéskor szívélyesen üdvözli a vevőt, ha hiányzik a keresett árucikk, ajánl helyette valami egyebet, és ha az ember mégsem vesz semmit, csak körülnéz, ugyanolyan udvariasan és kedvesen köszön el, mintha a fél boltot felvásárolta volna. Ezt a típust magam is jobbára regényekből ismerem — mondjuk Kosztolányi Aranysárkányából —, éppen ezért nagyon meglepő volt, amikor a salgótarjáni vasáruházban egy fehér inges, nyakkendős öregurat láttam az egyik pult mögött. Szögeket, fogókat meg egyéb, számomra ismeretlen dolgokat árul Markó József, aki a kereskedői pálya fogásait több mint fél évszázaddal ezelőtt kezdte elsajátítani. önálló kereskedő is volt nyolc éven keresztül, aztán a boltját államosították. — Még 1932-ben kezdődtek az inaséveim Bibeller Jakab vaskereskedőnél — emlékszik vissza Markó József —, ezután tizenöt évig ugyanott segéd voltam. Mindent megtanultam a szakmából, mert időközben a főnökömet, aki zsidó volt, internálták, és én vezettem a boltot. Könyvelést, levelezést, rendelést — mindenféle adminisztrációt — elvégeztem, de ezeket még Rétság azok közé a települések közé tartozik, amelyek az utóbbi esztendőkben dinamikusan fejlődnek. A tanácsi beruházások mellett annak is köszönhetően, hogy az itt élők nagyon sokat tesznek településük gyara- podásáért. Erről győzött meg a napokban tartott falugyűlés is. A helyi termelőszövetkezet tanácskozótermében már jóval a fórum kezdete előtt minden szék foglalt volt, s így az érdeklődők közül többen állva hallgatták végig a beszámolót. A tanács az éves feladatokat a korábbi falugyűléseken elhangzott javaslatok figyelembevételével állította össze. A javaslatok szerint a városi jogú nagyközség lakói a lakáshelyzetben, az utak építése, a közvilágítás, a köztisztaság és a szolgáltatások területén vártak előbbrelépést. Gresina István tanácselnök a lakáshelyzetről szólva elmondta, hogy jó ütemben halad az új otthonok létrehozása. Tavaly harmincnégy család költözhetett új lakásba, az év végéig várhatóan még tízet adnak át az építők. Jelentős összegeket költött a tanács a lakáshoz jutás helyi támogatására is, 1986-ban tizennégy „fészekrakó” összesen 1 millió 260 ezer forintot, ebben az esztendőben pedig harminckét család 2 millió forintot kapott erre a célra. Előbbre léptek az utak javításában. A Körtefa utcát a terveknek megfelelően szilárd burkolattal látták el. Jelenleg a Szőlő utca porma is csinálom, a mostani munkahelyemen. Még szlovákul is kellett túclni akkoriban a kereskedőknek, hiszen Csehszlovákiából is sok vevő jött hozzánk. A háború után több helyre hívták dolgozni, de ő az eredeti pályán maradt, mert mint elmondta, szereti a szakmát. — A mai rohanó világban folyton egyik helyről a másikra mennek a dolgozók, a tanulókat is egyik boltból a másikba helyezik. Leginkább csak az anyagiak számítanak, így aztán nincs idejük megszeretni egymást és . a munkát sem — jegyzi meg az öreg kereskedő. — Én ennél a vállalatnál 980 forinttal kezdtem, ma 5500 forint a fizetésem, de nem mennék el máshová, hiszen ehhez értek igazán, és számomra nincs nagyobb öröm, mint amikor látom, hogy elégedetten távozik a vevő, megkapta amiért jött. Úgy érzem szeretnek az emberek, az utcán megszólítanak, kérdezősködnek, be van-e zárva a bolt, hogy én nem vagyok ott. Markó József 71 éves, még nem ment nyugdíjba, de most úgy gondolja, a jövő évtől már „csak” négyórásként dolgozik tovább. — Nem mintha elfáradtam volna — mondja —, de úgy gondolom, ennyi elég volt. mentesítésén dolgoznak az építők. A tanácselnök részletesen értékelte a kereskedelmi, az egészségügyi ellátottságot és a szolgáltatások színvonalát. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült vállalkozó kisiparost megnyerni fényképész-, férfiszabó-, háztartási- kisgép-szerelő és autószerelőszakmában. A beszámolóból kitűnt, hogy a rétságiak nem feledkeztek meg a településrészekről sem. Bánkon több mint 100 ezer forintot költöttek a közvilágítás korszerűsítésére. Napközi otthont alakítottak ki, sportöltöző épült, Tolmácson ravatalozót adtak , át. Minkét település- részen jelentős mértékben Nagyon sok fiatalt is tanítottam már, bár sok mindent azért nem sikerült átadnom nekik. Nem elég udvariasak, nem köszönnek előre a vevőnek, ha bejön. Tőlem nem ezt látták. Igaz, hogy amikor én fiatal voltam, még volt kunkurenciánk, ma ilyen nincs. Ezért sem törik magukat az eladók. A másik meg, hogy a jó kereskedőket jobban meg is fizették. Én kétszáz pengőt kerestem, és a kosztpénz huszonnégy fillér volt naponta. Utoljára megkérdezem még, honnan van ennyi energiája, mitől maradt eny- nyire friss szellemileg és fizikailag ebben a korban. — Nagyon kiegyensúlyozott életet élek. Mindig szakítok időt reggelizni, tízóraizni stb. Egyébként tizennégy éves korom óta dolgozom, azóta egyszer voltam szabadságon. A beszélgetés után körülvezet a boltban, lelkesen elmagyarázza, mit látunk, majd elköszön, hiszen várják már a vevők. útszakaszokat újítottak. fel. A meghatározott feladatok teljesítésében számottevő szerepet játszott a helybeliek segítsége. A nagyközségben az idén eddig 13 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, melyből 8 milliót, tett ki a lakossági önkéntes munka. Az idei feladatok közül hátravan még a gázvezeték építésének előkészítése. E hónap végén versenytárgyaláson születik döntés arról, hogy a három építési vállalkozó közül ki lesz a kivitelező. Jövőre kezdődik a ,90 millió forint költségű beruházás, és várhatóan 1989-ben már a lakásokba is bevezetik a gázt. Titkárnők országos tanácskozása A titkárnői szakma hivatalos elismerését szorgalmazták a titkárnők szombaton befejeződött második országos tanácskozásán, amely pénteken kezdődött az MSZMP Budapesti Bizottságának Oktatási Igazgatóságán. A vitában felszólalók hangsúlyozták: a titkárnők a vezetők legközelebbi munkatársaiként az eddigieknél nagyobb mértékben kívánják elősegíteni a gazdasági, az állam- igazgatási, a társadalmi szervek és szervezetek, intézmények vezetőinek munkáját. Vállalják azokat a feladatokat, amelyeket Folk- may er Tibor, a SZOT Elméleti Kutató Intézetének igazgatóhelyettese a záróülésen tartott előadásában kifejtett, Megítéléseik szerint is fontos, hogy a titkárnő azonosuljon cégének érdekeivel, ismerje annak közelebbi és távolabbi céljait, munkáját, ügymenetét, értően, tájékozot- tan vegyen részt az irányítás folyamatában, a feladatok operatív teljesítésében. Fontos követelmény az is, hogy a titkárnők megfelelően viszonyuljanak cégük partnereihez, ügyfeleihez. vendégeihez. Más felszólalók csatlakoztak azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket K. Nagy Zoltán, a Magyar. Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége titkárnői szakosztályának titkára a szakmai képzésre vonatkozóan terjesztett elő. így szükségesnek vélték a titkárnő- képző és -továbbképző iskolarendszer kialakítását, főiskolai képzésének megszervezését. Oktassanak a titkárnőknek magyar és idegen nyelvet, közgazda- sági, jogi, pszichológiai, levelezési, jegyzőkönyv-vezetési, igazgatási, ügyviteli ismereket csakúgy, mint gép- és gyorsírást, protokoll- és etikettszabályokat. Az ülésen kezdeményezték azt is, hogy vegyék számba: hány titkárnő tevékenykedik országszerte, S a titkárnők nemrég megalakított szakosztályának, milyen népes tábor társadalmi érdekképviseletét kell ellátnia. (MTI) Befejeződött az ÁKV könyvaukciója Sikeresen zárult szombaton az Állami Könyvterjesztő Vállalat hagyományos őszi könyvárverése. A vállalat az ELTE Állam- és Jog- tudományi Karának Egyetem téri dísztermében 394 történelmi témájú kiadványt és útleírást kínált, s csaknem valamennyi elkelt a két nap során. A könyvgyűjtők a legtöbbet William Beattie The Danube: Its history, scenery and topography... című, egyebek között Pozsonyt, Visegrádot, Budát és Pestet metszeteken is bemutató könyvéért, valamint Allain Mallet 1685-ben, Amszterdamban kiadott több mint 400 hadtudományi, hadtörténeti témájú metszetet közreadó, háromkötetes munkájáért áldozták. A két kiadványért egyaránt 40 ezer forintot fizettek. Ercole Scala L’ungheria compendiata című kötete, amelyet 18 magyar várat és várost ábrázoló metszet, valamint a Bécs ostromát illusztráló térkép díszít húszezer forintról indult, s 36 ezerért kelt el. Andreas Imhof Neu-eröff- neter historischer bilder-sa- al... című húszkötetes sorozatának tizenhárom darabos töredékéért a kikiáltási ár csaknem kétszeresét, 29 ezer forintot fizetett egy könyvgyűjtő. /---------------------------------------» HÉT Erős csokoládéillat veszi körül az embert, amikor kiszáll a buszból Budapesten, a Budafoki úton. A fojtogató töménységen időnként láthatatlan konyakfelhő illata leng át. Alighanem konyakmeggy- bonbont gyártanak a csokigyárban — asszociálok az ingerekre. Átellenben, a Zamat Kávé- és Kekszgyár kapujában és a Budapesti Édesipari Vállalat főhadiszállásán már tiszta a levegő”. A csemegegyárban dolgozik a vállalat nagy teljesítményű gyártósora. Most azonban az idényáru, a szaloncukor kapja a több figyelmet. Bár javában árusítják az üzletekben, azért a vállalat négy gyára közül még jelenleg háromban gyártanak szaloncukrot, csaknem 4300 tonna készítését tervezték összesen. Ám, ha ez a mennyiség kevésnek bizonyul, további 100 tonnát tudnak vállalni december 20-ig. Azt reméli a vállalat, hogy elsöprő sikert ér el három új termékével. A tavalyi BNV-n díjat nyert vajka- ramellással, a Fenyő gyöngye nevet viselő gyümölcsízesítésűvel, és a Duna szalonnal. 420-féle terméket gyártanak a vállalat üzemiben. Az idén kilenc hónap alatt 28 százalékkal több nugáttermékeket gyártottak mint tavaly azonos időszakban. 'S várható eseményei Több készült csokoládéié* lékből is. Következésképpen 1987-ben nagyobb vá- lasztékot produkált az édesipar, mint általában. A Budapesti Édesipari Vállalat évente több mint 60 ezer tonna árut készít összesen. Termelési értéke meghaladja a 7,6 mii* liárd forintot. A már említett édesipari terméke* ken kívül jelentősnek mondható a zselé, a lisztes áru, a kávé és a kakaó, valamint a rágógumi értékesítő* se. Noha még nem ismeretesek a jövő esztendőbe» érvényes szabályok, határozatok, a vállalat laboratóriumában tovább folynak a kísérletek új termékek előállítására. Van már olyan, ami csupán a sorozatgyártás indítására vár, de van olyan, aminek a „kitalálását” még nem fe* jezték be a szakemberek. Elképzelések persze vannak. Szeretnének új rágógumival, csokoládé darabáruval és krémtöltésű lisztes áruval megjelenni a piacon. A vállalat végleges döntését az új gazdasági környezeten kívül mindenképpen meghatározza majd, hogy miként „viselkednek” a vevők. Előzetes becslések szerint csökken a csoki iránti kereslet, ugyanakkor a töltött és a nugáttermékek forgalmának növekedésével számolnak. H. T. Az őrhalmi óvoda konyhájában 200—220 személyre főznek naponta- bp Varga Mária Jól rangsoroltak Falugyűlés Rétságon Új otthonok Rétságon. A sorházak a korszerű építkezést népszerűsítik. —kj— Hétfőn a HNF és a KISZ salgótarjáni bizottságai együttműködésül^ tapasztalatairól, öt évre szóló együt- működésl megállapodásukról tanácskoznak. Kedden az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának ülésén a társadalmi-gazdasági kibontakozási program feldolgozásának megyei tapasztalatairól, a pártszervek jövő évi költségvetéséről lesz szó. Szerdán a HNF megyei környezetvédelmi bizottsága Szécsényben megvitatja a szemétszállítás és -elhelyezés helyi problémáit, a toxikus ipari hulladékok elhelyezésének megyei tennivalóit; Rétságon a tanács végrehajtó bizottsága az Ifjúságvédelem helyzetét elemzi. Csütörtökön a Nógrád Megyei Tanács testületéinek működéséről, a megye műemlékeinek helyzetéről a megyei idegenforgalom hosszú távú fejlesztési elképzeléseiről tárgyal; az országgyűlési képviselők megyei csoportja a megyében folyó egyházpolitikai munkát értékeli, részt vesz a parlament téli ülésszakának előkészítésében. Pénteken megalapításának 50. évfordulóját ünnepli a Salgótarjáni Ötvözetgyár; Szederkényi Attila szobrászművész tárlatát nyitják meg a balassagyarmati Horváth Endre Galériában. Szombaton utolsó őszi kommunista szombatját tartja a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kollektívája. V __________________________________J K arácsonyi karamella, Fenyő gyöngye, Duna szalon Választékbővítés az édesiparban
