Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
1987. november 28., SZOMBAT NOGRAD 3 Otthon kattog a varrógép Három bedolgozó egy munkás? Szakmai szeretet a tanműhelyből Mily sokat is jelent, ha fiatal szakembcrjelöl tjeink jól felszerelt tanműhelyekben, felkészült, a diákok által kedvelt szakoktatóktól tanulják meg jövendő mesterségüket. A kedvező feltételek megteremtésével nemcsak a szakmunkás- tanulók képzésének színvonala ' emelhető, hanem a fiatalok munkához való viszonyát is kedvezően befolyásolhatják. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál esztendők óta folyik az esztergályosok képzése, a külön e célra kialakított tanműhelyben a gyár a saját más üzemek szakemberszükségletének érdekében foglalkozik a fiatalokkal. A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében is korszerű körülményeket alakítottak ki a varrónők oktatására. 'Csak első évfolyamos hallgatóik száma meghaladja ia 70 főt, a felsőbb osztályosok már a termelésbe is bekapcsolódnak. — Kulcsár József — töröm eist« az építőipar Elkészül a 60 ezer lakás Korszerűsített vasúti pályák A korlátozott anyagi tehetőségek miatt a szükségesnél jóval kevesebbet fordíthat a MÁV a vasúti pályák felújítására, átépítésére, karbantartására. Az idén összesen 180 kilométeren kerülhetett sor pályakorszerűsítésre, ennyire futotta a beruházási keretből. A munkákat úgy rangsorolták, hogy a legtöbb erő a legnagyobb forgalmat lebonyolító törzs- hálózati vonalakra jusson, még annak árán is, hogy egyes kis forgalmú mellékvonalak állapotában esetleg további romlás következzék be. Több jelentősebb munka is befejeződött ebben az évben, így például a Rákos— Pécel közötti vonal mindkét vágányának átépítése. Ezen a szakaszon lehetővé vált, hogy akár 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedjenek a szerelvények. Ugyancsak befejeződött a Szabadbattyán—Lép- sény közötti vonalszakasz teljes átépítése: itt a korábbi 80 helyett' 120 kilométerre nőtt az- elérhető sebesség. Korszerűsítették a leromlott állapotú pályát Hatvan és Selyp között is: itt az idén a jobb vágány átépítésére került sor (a bal vágányt az elmúlt évben újították fel). Miskolctól Felsőzsolcáig ugyancsak az idén építették át mindkét vágányt. Diny- nyés és Székesfehérvár között a napokban fejezték be a jobb vágány átépítését, ezzel és a korábbi felújításokkal lehetővé vált. hogy Tárnoktól Lepsényig azonos típusú pályán (vasbeton aljzatú, hézagnélküli sínen), 120 kilométeres sebességgel közlekedjenek a vonatok. A bedolgozás azok közé a műfajok közé tartozik, amelyek nálunk mindeddig nem tudtak meghonosodni, E foglalkoztatási formában a munkavállaló a gazdasági egységtől kapott alapanyagokból otthonában állít elő félkész, vagy készárut. Különösebb gazdaságossági számítások nélkül is könnyen megállapítható, az effajta munkakapcsolat mindkét félnek kedvező. A vállalat egyebek között megtakarítja a rezsiköltséget, a bedolgozó pedig a la^ kásán, a családi, és a házkörüli teendők teljesítése mellett kereshet pénzt. E szerint a bedolgozásnak napjainkban kellene igazi fénykorát élnie. Volt-e valaha nagyobb jelentősége a beruházást nem igénylő új munkaalkalmaknak? S tekinthető-e mellékes szempontnak, hogy a kereső foglalkozást a családi terhek család általi vállalásával egyeztethetjük össze? — Ha ebből a gyermekruhából megvarrok egyet, huszonhárom forintot keresek —t— mondja özvegy Pe- tyerák Istvánné, nézsai lakos, a konyhában felállított Lucsnik varrógépen sorakozó, kiszabott kelmékre mutatva. — Van jobb, meg rosszabb is. Mikor milyet kapunk. Átlagosan havonta 1800—2000 forintot kapok a munkámért. Petyerákné 1973-tól dolgozik a budapesti Haladás Textilipari Szövetkezet bedolgozójaként. Napi 4—6 óra hosszat varr, attól függ, milyen sürgős a munka. A mostanit egy hét múlva szállítják, addig meg kefl csinálnia. A varrógép melleit találják a késő esti, a szombati és vasárnapi órák is. .Emellett két idős szülőről gondoskodik, állatot tart és a kertben is dolgozik. — Sokat töprengek azon, hogy csináljam-e, mert egyre igényesebb holmikat hoznak, gyakran cserélődnek a termékek. Mire belejönne az ember egy-egy termékbe, máris újat kap. Gyakori, hogy nincs folyamatosan munka. Az előnyei mellett tehát sok hátránya is van a bedolgozásnak. A Hatex tizennégy éve foglalkoztat bedolgozókat — Jelenleg három csoportban — a térségben. Nézsán ti- zenketten vannak, havi jövedelmük 1500—300 forint. — Volt időszak, amikor ötvéTnketten is dolgoztak a faluból a szövetkezetnek — mondja Kucsera Istvánné csoportvezető. — Ma már csak családi okokból vállalnak itt munkát. Most is vennénk fel bedolgozókat, de alig akad jelentkező. Aki teheti, az inkább ingázik. A korábbihoz képest nagyobbak a minőségi követelmények ; a munkák többsége gyakorlott varrót igényel. Hetente szállítják a készterméket és hozzák az újabb kiszabott kelméket. A dolgozók saját gépeiken dolgoznak, ezért a szövetkezet tíz százalék rezsiköltséget fizet. ' Negyedévenként hívják fel a bedolgozókat munkahelyi tanácskozásokra, a különböző szociális juttatásokból sem maradnak ki. Ennek ellenére számuk fogyatkozik. Korábban a térségben több gazdaság is foglalkoztatott bedolgozókat,/ napjainkra azonban a legtöbbjük megszüntette ezt a munkavállalási formát. A gazdasági vezetők szerint elsősorban azért, mert a bedolgozó általában rendkívül alacsony kategóriájú betanított munkát végez, és ezt is egyre kevesebben. A visszaesés másik oka, hogy a vállalatok többségénél is annyi csak a munka- alkalom, amennyi a munkaviszonyban állóknak kell. Ami pedig a szakértelem hiányát, mint akadályt illeti, úgy vélik, hogy a betanítási idő nem fizetődik ki számukra. Pluszmunka a bedolgozást megalapozó szervezés is. Bizonyára közrejátszik a csökkenésben, hogy a bedolgozás nálunk eredendően szociális indíttatású volt. Ezért általában a bedolgozók kiszolgáltatottnak érzik magukat, úgy vélik, hogy a vállalat nem tekinti ókét „igazi'’ dolgozójának. Ráadásul a kereset jóval átlag alatti. Erről győz meg Bállá Jánosné, a szécsényi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke is: — A . szövetkezet 330 dolgozójának 70 százaléka bedolgozó. Keresetük 500—4000 forint között mozog. Sok esetben attól is függ, hogy kinek milyenek a családi körülményei. Akad közöttük olyan, aki az ötszáz forintos határért, a társadalombiztosítási jogosultságért vállalja ezt a formát. A bedolgozói hálózatot a jövőben is fejleszti a szövetkezet, ha a piaci igények is indokolják. A hátrányokat, a jógi szabályozást illetően még nagyon sok a feladat. El kellene tüntetni a vállalati és a bedolgozók közötti különbségeket. Jól érzékelteti a helyzetet: a jóléti és a kulturális alap képzésénél három bedolgozó számít egy munkásnak ... Kiirányi János Bár még van idő szilveszterig, az építők is lassan összegzik egész éves termelésüket, tevékenységüket. Ez a feladat az év hátralévő időszakában már párhuzamosan halad a napi teendőkkel és tart egészen 1988- ig, amikor ez az ágazat is megváltozott feltételek közepette kezdi újra a munkát. Hogy nehezebb vagy könnyebb lesz-e jövőre építeni, azt nehéz lenne megjósolni. Az azonban ■ bizonyos, hogy azok a vállalatok,. amelyek eddig is eredményesen gazdálkodtak, nem kerülnek rosszabb helyzetbe. Hogy mi várható az egész ágazatban, azt nagyban befolyásolja az idei évzárás is. Az előzetes adatokból az látszik, hogy egyes területeken túl is teljesítik az előzetes terveket a vállalatok, máshol viszont lemaradnak a korábbi elképzelésektől. Fürgébbek a kicsik A kivitelező építőipar építési-szerelési' termelése várhatóan megegyezik a tervvel, ami a tavalyi teljesítményhez képest 3 százalékos növekedést irányzott elő. Hogy a munkák értéke mennyivel nagyobb, mint korábban volt, azt jól érzékelteti az az adat, hogy a vállalatok pénzügyi eredménye már fél évkor is magasabb volt az egész évre tervezettnél, és az idei év végére előreláthatóan eléri a 17 milliárd forintot. Érdekesen alakul a kis- és nagyszervezetek munka- megosztása. A számokból az is látszik, hogy folytatódik az a tendencia, amelynek során a szövetkezetek, a különböző munkaközösségek folyamatosan növelik termelésüket, a vállalatok viszont az idén 2 százalékkal termelnek kevesebbet mint tavaly. Ebben szerepet játszik a munkaerő saJó eredményeket mondhat magáénak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek újító- mozgalma. Az iroda falán egyenletesen emelkedik a grafikon görbéje, amely azt jelzi, hogy egyre több és egyre nagyobb gazdasági eredményt produkáló újítási javaslatot alkalmaznak a gyárban. ☆ Király Istvánt munkahelyén, a központi műszerészműhelyben keresem, de végül a lágyítókemence felújításánál találok rá, ahbl kollégáival tanakodik a felmerülő gondok megoldásán. — Ez is újítás? — Igen, ezt a 40 szálas horgany zókemencét alakítjuk át egy kicsit újító, társammal Oravecz Istvánnal — feleli a 175-szörös újító, aki kétszer kapta meg az újító arany fokozatot. Eddigi ötletei több mint 3 millió forint gazdasági eredményt hoztak. — A kemencét 20 import gázégő fűtötte, amihez természetesen rengeteg szerelvény tartozott és nagyon gyakran meghibásodott. Ezeket most nyolc magyar gázégővel helyettesítettük. Így jóval egyszerűbb, áttekinthetőbb. S miután kevesebb égőről van szó, a hiba is ritkább lesz. — Mennyi hasznot holt ez az újítás a gyárnak? — Még kalkulálják. Azt azonban tudjuk, hogy importanyagot váltunk ki, játos mozgása is. Az irány ma is ugyanaz, mint tavaly volt: a szakmunkások az állami vállalatoktól a kisebb, mozgékonyabb, egyre többet vállalkozó szervezetek felé tartanak. Az új létesítmények aránya magasabb, mint ameny- nyit a tárca előzetesen várt. Ez a felújítások, a karbantartások rovására valósult meg, és azt a beruházói magatartást példázza, hogy még az idén — viszonylag kedvezőbb feltételek között — igyekeztek úgy elkölteni 'a pénzüket, hogy nagyobb értékű épületekbe fektették. Ennek következtében 1,5— 2 százalékkal több új létesítmény készül az idén, a fenntartásokra viszont Hevesben 30, Veszprém megyében pedig több mint 50 százalékkal kevesebbet fordítottak a vártnál. A legtöbben a lakásátadások statisztikáját böngészik. Ebből az látható, hogy szeptember végéig az idei szerződésekben vállalt új otthonoknak a kétharmadát átadták. A teljesítés tehát ütemesnek mondható, legalábbis ütemesebbnek a korábbi évekénél. A 21 663 szerződés várhatóan mind teljesítéssel zárul, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a magánépítkezések is nagy lendületet vettek az idén — a jövő évi anyagár-emelkedés hírére —, akkor várhatóan elkészül az országos lakás- építési terv alsó értéke, a 60 ezer új otthon. A csődhelyzet határán Az eddig meglehetősén szép palettán van azonban egy fehér folt: az exportteljesítések. Most már látszik, hogy minden igyekezet ellenére sem érik el az idei 88,5 millió dolláros tervet, körülbelül 10 milenergiamegtakarítást érünk el, és a huzal sokkal jobb minőségben hagyja el a kemencét, mint eddig. — Melyik újítására emlékszik a 'legszívesebbben? — Elgondolkodva kutat fejében az elmúlt 25 év újításai közt, majd így válaszol: — Talán legbonyolultabb és ezért legélvezetesebb munka a huzalpácoló kör- darupályája volt. Üjítótár- saim mellett a Távközlési Kutató Intézet és Híradás- technikai Alkatrész Gyár is részt vett a savas, gőzös környezetben gyakorta meghi- básodó importalkatrészek hazaiakkal való helyettesítésében. — Mondja, hogy lesz valakiből újító? — Általában az idősebbek viszik a mozgalomba az embert, de ez még nem elég. Szeretni kell a műszaki dolgokat, érdeklődőnek lenni és mindig a jobbításon gondolkozni. ☆ Tóth Gyula a kovácsológyár lakatos csoportjának vezetője. 1954-től dolgozik ebben a műhelyben és tíz év múlva innen szeretne nyugdíjba menni. Tizenhat éve adta be első újítását, azóta pedig még 124-et, amiért megkapta az arany fokozatot. Sajtológépeket és légkalapácsokat tartunk karban és újítunk fel — mondja Tpth Gyula. — Javaslalióval kevesebbet sikerül csak exportálni az építőknek. Szépíti viszont az arányt, az építőanyag-ipar, amelynek termékei egyre sikeresebben veszik fel a versenyt a nyugati piacokon. Nemcsak azok, amelyek vegyes vállalati formában készülnek, külföldi technológia alapján, hanem olyan, eddig fantáziátlannak tetsző termékek is, mint a homok, a szalagparketta. Márpedig ezek eladásával sikeresen kísérleteznek a vasiak, a kecskemétiek. A magasépítő-ágazat hagyományosan. „nehéz helyzetiben Van. Az idén sem könnyebb a dolguk, a pénzügyi hiány több is, mint tavaly volt, 1,3 milliárd forint. Ezt az összeget viszont kevesebben „hozták össze"’, ami jelzi, hogy a gyengén gazdálkodók vagy csődbe mentek már, vagy pedig feltornászták magukat az alacsony hatékonyság szintjéről egy biztosabb megélhetést nyújtóra. Több új gép Ezt látszik igazolni az is, hogy a fizikai dolgozók teljesítménye több mint 5 százalékkal növekszik az ágazatban, az átlagbérek és átlagkeresetek emelkedése viszont ennél jóval több, 7—8 százalék is lesz. A jövőre való felkészülés látszik abból, hogy az építőipari vállalatok a tervezett 2.7 milliárd forintnál jóval többet, 3,1 mil- liárdot fordíthattak saját beruházásaikra. Ebből a pénzből a legtöbben a gépparkjukat újították fel. Az építőanyag-gyártók már nincsenek ilyen szerencsés helyzetben, mert például a tégla-, és cserépipar alacsony jövedelmezősége, folytonos eladósodása láttán a bankok nem adnák pénzt új beruházásaikhoz. Sz. K. taim leggyakoribb témája a gépek műszaki színvonalának emelése, munkavédelmi jellegű átalakítása és a javítási idők csökkentése. — Melyik újítását tartja a legjelentősebbnek? — Éveken keresztül javítottam egy bugaollót, amely- lyel az alkatrészeket darabolják a továbbfeldolgozó gépek számára. Mindig elkopott egy bélés, háromhavonta rendszeresen két hetet vett igénybe a javítása. Ezt az alkatrészt váltottam ki egy léghengerrel. Most két évig is elmegy, csak a nagy felújításoknál kell igazítani rajta. Vagy egy ellenütésű kalapács pneumatikus vezérlésre történő átalakítása. Szervóberendezéssel működött azelőtt és akármit csináltunk, folyt az olaj. A kiváltással megszűnt a hibalehetőség és a gép sokkal megbízhatóbb mint korábban. — Hogyan jut eszébe egy- egy új megoldás? — Van, ami évekig tartó fejtörést okoz. És egyszer csak otthon, barkácsolás közben beugrik a megoldás. Máskor ránézek és máris látom az egyszerűsítési lehetőséget. i— Mi ösztönzi az újításra? — Sokat számít a díj is, de aki csak ezt tartja szem előtt, abból soha sem lesz jó újító. A munkánk köny- nyítése az, ami engem erre késztet. (mészáros) Ésszel el az újító
