Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

2 NOGRAD 1987. november 28., SZOMBAT Grósz Károly görögországi programja A magyar követségen kezdődött Grósz Károly- nak, a Minisztertanács el­nökének pénteki athéni programja. A magyar kormány el­nöke, aki Andreasz Papand­reu miniszterelnök meg­hívására csütörtökön érke­zett hivatalos látogatásra Görögországba, az athéni magyar diplomáciai képvi­seleten a Görögországban dolgozó magyar kiküldöt­teknek tájékoztatást adott a magyar belpolitika idősze­rű kérdéseiről, a kibonta­kozási program napirendre került feladatairól. Grósz Károly ezt követően város­néző sétán vett részt, ellá­togatott az Akropolisz tö­vében elterülő óvárosba, a híres Piaika negyedbe. A Minisztertanács elnö­ke még délelőtt találkozott Harilaosz Flora'kisszal, a Görög Komunista Párt főtitkárával. A görög kom­munista vezető kifejtette pártja értékelését a jelen­legi görögországi belpoliti­kával és a gazdasági hely­zetről, a PASZOK-kormány politikájáról. A magyar miniszterelnök délben az elnöki palotában találkozott Hrisztosz Szár- cetakisszal, a Görög Köz­társaság elnökével. Joannisz Alevrasz a gö­rög parlament elnöke, pén­teken az athéni jachtklub­ban ebédet adott Grósz Ká­roly tiszteletére. Délután a magyar mi­niszterelnök nemzetközi saj - tóértekezletet tartott az at­héni kongresszusi és kiállí­tási központban. Grósz Károly ezt követő­en szálláshelyén találko­zott a görög pénzügyi, ke­reskedelmi és gazdasági élet képviselőivel. Balassagyarmati látogatás a zárónapon (Folytatás az 1. oldalról) Ezen a ponton kissé meg­akadt az addig gördülékeny tájékoztató, a vendégeket ugyanis élénken érdekelte a lakossági kötvénykibocsá­tás. Hallva, milyen sokba kerül nálunk a telefon, meg­jegyezték: Szlovákiában jó­val olcsóbban lehet a nél­külözhetetlen munkaeszköz­höz jutni. Ebéd után a kábelgyárat keresték fel besztercebányai barátaink és kísérőik. Tá­jékoztatójukban Bablena László igazgatóhelyettes és Patterman János, a pártve­zetőség titkára többi között elmondták: a gyár 700 dol­gozója a tervek szerint az idén 2 milliárd 550 millió forint értéket állít elő. A tőkésexport egyre növek­szik, s ez évben 1,1 milliárd forintra rúg, míg a szocia­lista piacra irányuló kivi­tel 130 millió forintot tesz ki. Erőteljes a műszaki fej­lesztés a gyárban, s ehhez nagy tudású, fiatal szakem­bergárda áll rendelkezésre. Erre vonatkozóan két adat: a dolgozók átlagos életkora 34 év, s a létszám 10 szá­zaléka végzett egyetemet, vagy főiskolát. A gyári program üzem- látogatással zárult. Az esti órákban a besz­tercebányai küldöttség tag­jai elutaztak megyénkből. A delegációt vezető Cipov Jan, a kerületi pártbizottság titkára és tagjai: Szedlacsek Géza, a prievidzai építőipa­ri vállalat vezérigazgatója és Pindes Emészt, a beszterce­bányai beruházási vállalat vezérigazgatója elismerően szóltak a három nap alatt hallottakról és látottakról. Különösen megnyerte tet­szésüket házaink, épületeink változatos megjelenési for­mája, eltérő stílusa. ' Hang­súlyozták: ezen a téren akad pótolnivalójuk, s bíznak benne, hogy a gyakorlati munkában számíthatnak majd a NÁÉV-val létreho­zandó vegyes vállalatra. A programról tudósított: Kolaj László Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Az Elnöki Tanács az al­kotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlés téli üléssza­kát december 16-án (szer­dán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítvá­nyozza. hogy az Országgyű­lés tűzze napirendjére: az 1988. évi állami költségvetés­ről; a jogalkotásról; az 1960 előtt kibocsátott jogszabá­lyok rendezéséről szóló tör­vényjavaslatokat; továbbá az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnökének beszámoló­ját az állam egyházpoliti­kájáról és a hivatal mun­kájáról. Törvényerejű rendeletet hozott az Elnöki Tanács a külföldre utazásról és az útlevelekről, A tvr. kimond­ja: minden magyar állam­polgárnak joga, hogy kül­földre utazzon, és ez a jog csak kivételesen korlátoz­ható. Az új jogszabály egy­szerűsítéseket tartalmaz egyebek között az útlevél ki­adására és felhasználásának módjára. E törvényerejű rendelettel — amely 1988. január elsején lép hatály­ba — bővülnek az állampol­gárok utazási lehetőségei. Ezzel összefüggésben az Elnöki Tanács törvényere­jű rendeletet alkotott a la­kosságnál levő külföldi fi­zetőeszközök felhasználásá­nak törvényes lehetőségei­ről. A testület módosította a kötvényről szóló 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezé­seit, annak érdekében, hogy a kötvény az eddigieknél jobban hozzájáruljon a pénzeszközök hatékonyabb hasznosulásához, és fokozot­tabban segítse a lakossági megtakarításoknak a gaz­daságba való beáramlását, felhasználását. Az Elnöki Tanács a költségvetést finanszírozó forrásösszetétel javításának és a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozá­sának új eszközeként tör­vényerejű rendeletet hozott a kincstárjegy bevezetésé­ről. A jogszabály 1988. ja­nuár elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács — az Országgyűlés, jogi, igazga­tási, és igazságügyi bizott­ságának állásfoglalását is figyelembe véve, s a Mi­nisztertanács előterjeszté­sét elfogadva — módosítot­ta a tanácsokról szóló 1971 évi I. törvény egyes ren­delkezéseit és határozott a kétszintű igazgatás beveze­téséről. Az új igazgatási forma bevezetésére a me­gyékben folyamatosan ke­rül sor, a feltételektől füg­gően, a Minisztertanács ki­jelölése alapján. A törvény- erejű rendelet 1988. január elsején lép hatályba. A továbbiakban az Elnö­ki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Meg kell szüntetni EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Az Elnöki jTanács elnöke Buenos ,A'r*sb*** Raul Al- fonsin argentin államfővel. Shultz és Sevardnadze ;a genfi tárgyalások után. i az élelmiszerek időszakos hiányát Az élelmiszer-ellátás folya­matosságával kapcsolatos la­kossági bizalom megőrzése érdekében hozzanak intéz­kedést az érintett tárcák az alapvető élelmiszerek — pél­dául a margarin, az étolaj, a burgonya — időszakos hiá­nyának megszüntetésére — indítványozta állásfoglalásá­ban az Országgyűlés keres­kedelmi bizottsága, a Par­lamentben pénteken tartott ülésén. A testület az élelmi­szer-kereskedelem helyzeté­nek javításával, fejlesztésé­nek feladataival kapcsolatos elképzeléseket vitatta meg, illetve tájékoztatást hallga­tott meg a Fogyasztók Or­szágos Tanácsának idei te­vékenységéről. Az érintett főhatóságok készítette írásos előterjesz­tés megállapítja: az élelmi­szer-kiskereskedelem ala­csony jövedelmezősége, a te­vékenységet jellemző nehéz munkakörülmények nem vonzzák kellően más ágaza­tok vállalatait, sem a ma­gánerőt. A magánkereske­dőket elsősorban az átlagos­nál kisebb haszon tartja tá­vol, ez az oka annak, hogy az összes vállalkozónak csu­pán 20 százaléka dolgozik az élelmiszerszakmában. Szóbeli kiegészítőjében Andrikó Miklós belkereske­delmi minisztériumi állam­titkár hangsúlyozta: az érin­tett társhatóságokkal egyet­értésben 1983 óta számos, az élelmiszer-kereskedelem helyzetét javító intézkedést hozott a Belkereskedelmi Mi­nisztérium. Ezek közé tarto­zott az is, hogy a hatósági áremelésekkel egyidőben — a korábbi gyakorlattól elté­rően — a haszonkulcsok nagyságát is növelték. A jövő évi ár- és adóre­form feltételezett hatásáról szólva az államtitkár ki­emelte: szükségesnek tartot­ták az élelmiszer-kereskede­lem jövedelempozíciójának javítását. A cél az, hogy az állami, a szövetkezeti és a magán- szektorban egyaránt növe­kedjék a vállalkozói kész­ség, csökkenjen a munka­erő-elvándorlás üteme. Ha­laszthatatlan feladat továb­bá a boltok technikai fel­szereltségének korszerűsíté­se, a kistelepüléseken a vá­sárlási körülmények javítá­sa. Az állásfoglalást, a szóbeli kiegészítést vita követte. A hét — magyar szem­pontból jelentős — kérdé­se: hogyan alakulnak Né­meth Károly látogatása után hazánk és Latin-Ame- rika kapcsolatai? Államfőnk latin-amerikai körútja során új szakaszba jutott a Magyar Népköz- társaság és a távoli konti­nens viszonya. A Brazíli­át, Uruguayi és Argentí­nát érintő utazása során Németh Károly és kíséreté­nek tagjai mélyreható meg­beszéléseket folytattak az állami vezetőkkel, a gazda­sági és a kulturális élet ki­emelkedő személyiségeivel, több jelentős kétoldalú megállapodás aláírására éppúgy sor került, mint ígéretes üzletek megköté­sére. Magyarország és Dél- Amerika között a múltban is volt kapcsolat, akár a két háború közti időszak­ban is, de a második vi­lágháborút követően, a hi­degháború éveiben itt és ott meg-megszakadtak a kapcsolatok. Legutóbb pe­dig akkor következett be visszaesés, amikor katonai diktatúrák uralkodtak a kontinens számos országá­gában. Az elmúlt eszten­dők demokratikus . fordula­tai azonban mindenütt megteremtették Riótól Mon- tevideón át Buenos Airesig -— az együttműködés hely­reállításának és tovább­fejlesztésének a lehető­ségét. Mind Argentína, mind Brazília súlyos gaz­dasági godokkal küszködik napjainkban, mint ahogyan Latin-Amerika legtöbb or­szága rendkívül eladóso­dott. A meglátogatott fő­városokban a megbeszé­léseken nagy hangsúlyt ka­pott ezért egy új. igazsá­gosabb nemzetközi gazda­sági rend kialakításának szükségessége, ezzel a Ma­gyar Népköztársaság is messzemenőén egyetért, hi­szen az magával hozná a hátrányos megkülönbözte­tés és a protekcionizmus leküzdését a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban. Az Elnöki Tanács elnö­ke a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti együttműködés jó példájának nevezte a Ma­gyar Népköztársaság és a meglátogatott latin-ameri­kai államok viszonya új alakulását. Kölcsönösen meg is mutatkozott a szán­dék arra. hogy továbblép­jünk az együttműködés út­ján. Az ilyen látogatás jó alkalmat adott arra, hogy megkeressék: hol vannak még kiaknázatlan lehető­ségek mind a hagyományos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban, mind pe­dig a közös vállalkozások létrehozásában, s ugyan­így közös erőfeszítésekkel további fejlődés érhető el a műszaki-tudományos, a kulturális vagy akár — a sportkapcsolatokban is. Mennyiben látszik bizto­sítottnak a szovjet—ameri­kai megállapodás aláírása, majd végrehajtása? Hogy mekkora az előreha­ladás az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyá­nak alakulásában, azt mi sem jelezheti jobban, mint hogy ma már a megállapo­dás aláírása, illetve végre­hajtása van napirenden, míg nem is olyan rég még kérdéses lehetett a meg­egyezés maga, s ami azzal együtt járt: egy csúcstalál­kozó is. Sevardnadze és Shultz újabb genfi találkozását és utolsó tárgyalását egyesek ugyancsak- a „csúcsdrama­turgia'’ szabályai szerint — s inkább ők voltak többség­ben a hírmagyarázók között — a svájci városban le­folyt végső megbeszéléseken a két külügyminiszternek valóban szüksége volt erre az egyeztetésre. Igv öltött kompromisszumos, tehát köl­csönös engedményeken ala­puló formát a korábban még sok ponton eltérő meg­egyezési szándék. A genfi külügyminiszteri tárgyalás során előkészítet­ték a december 7-én kezdő­dő washingtoni csúcstalálko­zó napirendjét is. Gorba­csov és vendéglátója nyil­ván nem elégszik meg azzal, hogy a mégoly’ fontos iga­zán nagy horderejű rakéta­szerződést méltassa, hanem már a folytatásról kezdenek további tárgyalásokat. Álta­lános a vélemény, hogy ha most megszületett az első megállapodás az USA és a Szovjetunió nukleáris arze­nálja egy részének megsem­misítéséről, akkor indokolt a derűlátás a tekintetben is, hogy létrejöhet még az en­nél is fontosabb egyezmény az interkontinentális raké­ták, a hadászati fegyverek 50 százalékos csökkentéséről, akár már az 1988-ban ese­dékes moszkvai csúcstalál­kozón. Sokan bizonyos aggoda­lommal szóltak arról, hogy a washingtoni kongresszus, amelynek két házában szép számmal akadnak a Szov­jetunióval való megegyezés heves ellenzői, miként fog­lal állást. Az aggodalmasko­dók emlékeztetnek a SALT—II. szerződés esetére, amelyet aláírt ugyan Bécs- ben Brezsnyev és Carter, de a szenátus nem ratifikálta... A hangulat mostani változá­sát jól mutatja, hogy Shultz Brüsszelben a NATO-nagy- követeket tájékoztatva kife­jezésre juttatta: a szerződés ratifikálását nem várja meg az amerikai kormányzat, ha­nem azonnal leállítja a Nyugat-Európának szánt to­vábbi közepes hatótávolságú rakéták telepítését! S éppen ez az, ami a mos­tani megegyezéssel kapcso­latban leginkább aláhúzan­dó, a kölcsönös minimális bizalom már jelentkezik. S épp’ ott, ahol több évtizedes gyanakvás, elzárkózás nehe­zítette a kapcsolatok norma­lizálását is. (Pálfy József) Üdvözlő távirat Jugoszláviába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Né­meth Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Miniszertaná- csának elnöke üdvözlő táviratot küldött Bosko Krunicsnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnök­sége elnökének, Lazar Mojszovnak, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Elnöksége elnökének és Branko Mikulás­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének: Tisztelt elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevé­ben szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat" küldjük önök­nek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságá­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségé­nek, a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak és a baráti Jugoszlá­via népeinek nemzeti ünnepük, a köztársaság napja alkalmából. A magyar dolgozó nép elismeréssel tekint Jugoszlávia szocia­lizmust építő népeinek jelentős vívmányaira és nagyra értékeli az országuk társadalmi, gazdasági fejlődését szolgáló törekvé­seket. Szívből kívánjuk, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége vezetésével érjenek el újabb sikereket hazájuk anyagi és szellemi erejének gyarapításában, a béke védelmében, a nem­zetközi biztonság és együttműködés erősítésében. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy országaink kölcsö­nösén előnyös együttműködése - a közösen kidolgozott elvek alapján - az élet minden területén kiegyensúlyozottan fejlődik. A sokoldalú magyar—jugoszláv kapcsolatok további bővítése szocializmust építő népeink tartós, közös érdeke, és jól szolgál­ja a társadalmi haladás, valamint az egyenjogú nemzetközi együttműködés ügyét. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek, Ju­goszlávia népeinek a szocializmus építésében, baráti kapcsola­taink elmélyítésében. ☆ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Marjon Rozicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Képvi- selöháza elnökének küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táv­iratban üdvözölte partnerszervezetét a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, az Országos Béketanócs és a Magyar Nők Országos Tanácsa.

Next

/
Thumbnails
Contents