Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-23 / 276. szám
NOGRAD 1987. november 23., HÉTFŐ Németh Károly ma érkezik Argentínába Közlemény az uruguayi látogatásról Vasárnap befejeződött Németh Károly uruguayi látogatása, az Elnöki Tanács elnöke ma dél-amerikai utazásának harmadik állomására, Argentínába érkezik. Németh Károly a hét végét Uruguay világhírű üdülőhelyén, Punta del Estében töltötte pihenéssel. A látogatás hivatalos részének befejeztével közös közleményt adtak ki. Eszerint Magyarország és Uruguay kapcsolatainak szélesítése céljából ösztönzi a vállalatok és intézmények közötti közvetlen együttműködés megteremtését az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szolgáltatások és a légi közlekedés területén. A tárgyalásokon megállapították, hogy a külső adósság világméretű problémáját közös felelősséggel, valamennyi érintett fél bevonásával, az adós és hitelező országok, a nemzetközi pénzügyi intézmények és kereskedelmi bankok közreműködésével kell megoldani. Ebben fontos szerepet kell kapnia a nemzetközi kapcsolatok igazságos átalakításának. A magyar fél nagyra értékelte a Conta- dora- és a limai támogató csoport országainak — köztük Uruguaynak — kiemelkedő szerepét, békéltető tevékenységét, amely jelentősen hozzájárult a középamerikai rendezés feltételeinek kialakításához. A Malvinas-szigetek kérdésével kapcsolatban a közlemény sürgeti a probléma mielőbbi békés, tárgyalásos úton való rendezését, valamint a térség országai által javasolt béke- és együttműködési övezet létrehozását az Atlanti-óceán déli részén. Az Elnöki Tanács elnöke hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Julio Sanguinettit, az Uruguay Keleti Köztársaság elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Az uruguayi lapok egész oldalas jelentésekben számolnak be a magyar államfői látogatásról, a Sangui- netti elnökkel folytatott megbeszélésekről. A kormányhoz közelálló La Manana azt emelte ki, hogy a két elnök elítélte a terrorizmust és a fajüldözést, valamint a diszkriminatív kereskedelempolitikát. A kormánypárti El Dia a magyar— uruguayi kulturális egyezmény fontosságát húzta alá, az egyezmény ratifikációs okmányait dr. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és Enrique Iglesias külügyminiszter cserélte ki a két elnök jelenlétében. A lap megállapította továbbá, hogy a két elnök egyetértett a béke, a stabilitás és a fejlődés kérdéseiben. A polgári ellenzéki El Pais tényszerűen beszámolt a látogatásról. ☆ Németh Károly vasárnap a Magyar Népköztársaság montevideói nagykövetségén tett látogatást. Németh Károlyt Major László nagykövet fogadta és bemutatta neki a követségen dolgozó kollektíva tagjait. Az Elnöki Tanács elnöke magyar idő szerint ma délután érkezik Buenos Airesba. Döntő pillanatához érkezett a csúcstalálkozó előkészítése Seuardnadze nyilatkozata Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnap Genfbe érkezett, hogy amerikai kollégájával, George Shultzcal befejezze a közepes hatótávolságú, valamint a hadműveleti-harcászati rakétákról szóló szovjet-amerikai megállapodás előkészítését, s megvitassa a Mihail Gorbacsov egyesült államokbeli látogatásával összefüggő kérdéseket — jelentette a TASZSZ. Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter Genfbe érkezve, a következő nyilatkozatot tette: Ma, a legfelső szintű szovjet-amerikai találkozó küszöbén örömmel idézzük emlékezetbe, hogy Genf volt a színhelye az első találkozónak, amelyet Mihail Gorbacsov Ronald Reagannel, az Egyesült Államok elnökével tartott. A találkozó kiemelkedő állomás volt a két ország közti kapcsolatok normalizálásának és egyengetésének útján, megvetette az a széles és építő jellegű politikai párbeszéd alapját. A közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakétákról szóló megállapodás kezdetei ugyancsak Genfhez fűződnek. Jó előjelet látunk abban, hogy a Mihail Gorbacsov egyesült államokbeli látogatásának előkészítésével kapcsolatos tárgyalások — amelyek befejező, s éppen ezért döntő fontosságú szakaszukban vannak — ugyancsak Genfben folynak. A szovjet küldöttség azzal a szilárd meggyőződéssel érkezett ide, hogy a George Shultz külügyminiszter vezette amerikai küldöttséggel folytatandó tárgyalások során megoldódik a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris eszközök felszámolásáról szóló megállapodás végleges kidolgozásának valamennyi kérdése. Okvetlenül nagy — túlzás nélkül mondhatjuk — történelmi eredményekre fogunk jutni- Közel van az az idő, amikor Európában, az egész világon egyetlen egy sem marad a nukleáris rakéták két osztályából. Rendkívül nagy felelősségtudattal látunk neki a tárgyalásoknak és számítunk amerikai partnereink építő jellegű együttműködésére. Genf szelleme lelkesedéssel tölt el bennünket. ☆ Genfbe utazott vasárnap George Shultz amerikai külügyminiszter. A külügyminiszter környezetéből származó értesülések szerint Shultz előbb a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris eszközökről szóló szerződés még nyitott kérdéseit akarja tisztázni, de a tárgyalásokon várhatóan szó lesz minden más, a csúcstalálkozó napirendjén szereplő témáról is. A The Washington Post úgy értesült, hogy a hét végén még mintegy harminc kérdés várt. megoldásra. Ezek közül legfeljebb öt minősíthető jelentősebbnek, a többi kisebb jelentőségű technikai kérdés — ezeket a szakértők viszonylag köny- nyen rendezhetik. ■karuszok Ikarosz földien Hazánk és Hellasz kapcsolatai Athéni városrcszlet Görögország nem csupán ősi történelme, kultúrája, napsütéses tengerpartjai és turistaparadicsomként sem utolsó szigetei miatt játszik sajátságos szerepet Európában. Egyre fokozódik politikai szerepe; megfontolt, felelősségteljes lépéseinek nyomán növekszik tekintélye, miközben gazdaságilag is egyre inkább integrálódik a Közös Piachoz. Ez lényeges a görög ipar és mezőgazdaság számára — ezáltal azonban a magyar partnereknek a Brüsszelben meghatározott korlátozó intézkedések miatt nehezedett a helyzetük. A két ország együttműködését a világpolitika számos alapvető kérdésében ’meglevő nézetazonosság is elősegíti. Jóllehet két eltérő politikai-katonai szövetségi rendszer tagjairól van szó, hazánk és Hellasz kapcsolataiban ez nem okoz nehézségeket. Sőt, egyaránt fontosnak tartják mind Athénban, mind Budapesten, hogy tovább erősödjön a Helsinki nevével fémjelzett európai enyhülési és együttműködési folyamat. Azonosan ítéljük meg például a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások szükségességét, s mélységesen egyetértünk az atomfegyvermentes Balkánt célul kitűző kezdeményezésekkel is. Grósz Károly küszöbönálló görögországi látogatása során előreláthatóan további érintkezési pontokat is sikerül majd találni a két fél nézeteiben, 'mint ahogyan az előző miniszterelnöki vizitek alkalmával is történt. Legutóbb 1983-ban And- reasz Papandreu tárgyalt Budapesten. Ezek a megbeszélések jól szolgálták a két ország együttműködésének kölcsönösen előnyös bővítését. Remélhetőleg a jövőben sikerül majd még rendszeresebbé tenni a magas szintű látogatásokat. Magyarország jelen van a görög hétköznapokban: Athén utcáin számos Ikarusz hirdeti a görög legenda hőse és az autóbuszgyártásunk dicsőségét, s sok görög kikötőben közmegelégedéssel •üzemelnek a Ganz feliratú daruk. Ahhoz képest viszont, hogy országaink viszonylag közel fekszenek egymáshoz, ipari fejlettségünk nagyjából azonosnak mondható, és a gazdaságok struktúrája is jól kiegészíthetné egymást, jelenleg nem tekinthetők kielégítőknek a két ország gazdasági kapcsolatai. Ügy tűnik, lehetőség van a meglévő tartalékok jobb kihasználására, az intenzívebb együttműködésre, amelyre mindkét fél törekszik. A görög vezetőknél megértésre talál hazánk álláspontja az EGK és Magyarország közötti kapcsolatrendszer javításának szükségességét illetően, ami kétségkívül előmozdíthatja e régóta meglevő probléma felszámolását. Évente mintegy tizenötezer magyar turista fordul meg Görögországban, és több mint négyszer ennyi hellén jár nálunk. Az egyre sokrétűbb politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok mellett erősödnek tehát az emberek közti személyes szálak, a barátság kötelékei. Aligha túlzás azt állítani, hogy a mostani tárgyalások mindkét országban az érdeklődés homlokterében állnak majd. Görögországban mindig is nagy hangsúlyt fektettek a szocialista országokkal fenntartott jó viszony ápolására. Magyarországon pedig az elmúlt években folytatott nyílt, kapcsolatokat kereső és építő politika egyenes következményének, a stabilizáció és kibontakozás kormányprogramja révén pedig aktuális, fontos eseménynek tekintik ezt a látogatást, hiszen Grósz Károly miniszterelnöki minőségében második alkalommal utazik európai tőkésországba. H. G. Rizskov Indiában A hivatalos tárgyalások és a szovjet fesztivál megnyitója után Nvikolaj Rizskov, szovjet miniszterelnök vasárnap délelőtt Agrába utazott, ahol felkereste a Tadzs Mahalt. Üj-Delhibe visszatérve a szovjet miniszterelnök megnyitotta a Lenin-kiállítást. Nvikolaj Rizskov később felkereste a Dzsavaharlal Nehru és az Indira Gandhi emlékmúzeumot, este részt vett a ,,Szovjetunió fesztiválja” alkalmából rendezett koncerten. tMai kommentárunk. Brüsszeli kérdőjelek Kádár János belgiumi látogatása kapcsán a közelmúltban gyakran szerepelt Brüsszel a magyar sajtóban. A tudósítások részletesen szóltak azokról a tárgyalásokról is, amelyet az MSZMP főtitkára a Közös Piac vezetőivel folytatott. Ha most mégis időszerű újra az EGK-ról szólni, az azért van, mert ma kezdődik az Európai Gazdasági Közösség kétnapos külügyminiszteri tanácskozása, amelyen várhatóan napirendre kerül a hazánkkal kötendő megállapodás kérdése is. Hosszú tárgyalások előzték meg a legutóbbi megbeszéléseket és várhatóan még több fordulóra van szükség ahhoz, hogy Brüsszelben elismerjék a magyar igények jogosságát. Pedig hazánk nem tart többre igényt, mint mások. Cuspán azt tartanák igazságosnak, ha a GATT-tagság jogán járó lehetőségek éppúgy megilletnének minket is, mint más országokat. A mostani helyzetben a magyar termékek versenyképességét — hagyományos nehézségeinken túl — csökkentik azok a korlá* tozó intézkedések, amelyeket a Közös Piac foganatosított, ellentmondva a GATT általános elveinek és előírásainak. Természetesen minden államnak joga, hogy saját piacát úgy védje, ahogy akarja. Csakhogy a Közös Piac esetében a kinyilvánított szándékok és a gyakorlat között komoly szakadék tátong. Valószínű, hogy a brüszszeli gazdasági, szakemberek nem a magyar termékek Nyugat-Európára zúduló dömpingjétől tartanak, hanem attól a precedenstől, amelyet a hazánkkal kötendő megállapodás szerintük jelente. Pedig a helsinki folyamat logikájából és határozataiból egyenesen következik, hogy Európában nem mesterséges akadályokra, hanem az együttműködést elősegítő szabályokra van szükség. Érdekes megfigyelni, ahogy a Közös Piachoz tartozó országok vezető politikusai egymás után minősítik érthetőnek és igazságosnak a magyar álláspontot. A tárgyalásokon eddig mégsem sikerült teljesen megegyezni. Brüsszelben valamiért sorra megfeneklenek a kompromisszumokat kereső törekvések. Legalábbis eddig ez volt a helyzet. Félreértés ne essék, az EGK-val kötendő megállapodás nem jelent közvetlenül kifejezhető, azonnali jelentős előnyöket, a magyar gazdaságnak. Ettől még nem fogunk könnyebben megbirkózni a ránk váró nehéz feladatokkal, hiszen az előre látható közvetlen haszon nem éri el a százmillió dolláros nagyságrendet sem. Ennél fontosabb, hogy megteremtsük a kapcsolatok későbbi fejlesztésének lehetőségeit, annak feltételeit, hogy egyenlő társként vehessünk részt az európai gazdasági együttműködésben. Ennek reményében olvassuk most fokozott érdeklődéssel a brüsszeli tanácskozásról érkező 'híreket. (Horváth Gábor) Moszkvai párttanácskozás Ha a moszkvaiak nem érzékelik szociális téren a javulást, nehéz lesz őket bevonnunk az új, még nehezebb feladatok megoldásába. Ha rend van az utcákon, az üzletekben széles az áruválaszték, az otthonokban meleg van, akkor az emberek hangulata is jó, s jobban is dolgoznak. Ezt Lev Zajkov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a moszkvai városi pártbizottság nemrég megválasztott új első titkára mondta. Zajkov, aki moszkvai pártvezetői minőségében először szerepelt a nyilvánosság előtt, azon a tanácskozáson szólalt fel, amelyet pénteken és szombaton tartottak a szovjet főváros kerületi pártbizottságainak élén dolgozó első titkárok részvételével. A tanácskozáson áttekintették a télre való felkészülést, az alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátottságot, a fővárosi munka- végzési feltételek javításának lehetőségét, a szabadidő eltöltésének feltételeit. A moszkvaiakról való gondoskodásról, mint elsőrendű feladatunkról, szó ■ esett a fővárosi pártbizottság november 11-i ülésén is — mondta LeV Zajkov. (Zajkovot ezen az ülésen választották meg a testület első titkárává az akkor felmentett Borisz Jelcin helyett.) Ismét Strauss a CSU elnöke A Nyugatnémet Keresztényszociális Unió (CSU) hét végén tartott kétnapos müncheni kongresz- szusán nagy többséggel ismét a 72 éves Franz Josef Strausst választották meg a párt elnökévé. A bajor politikus 1961 óta tölti be ezt a tisztséget. Az 1100 küldött tanácskozásán a belpolitikai kérdések sorában most is a belső biztonság megszilárdításának problémája állt az érdeklődés homlokterében. A CSU elnöke nemzetközi kérdéseket elemezve támogatásáról biztosította Bonn és Párizs katonapolitikai együttműködésének szorosabbra fűzését. Ez a kooperáció kiváltképp akkor válna jelentékeny tényezővé, ha az Egyesült Államok netán korlátozná elkötelezettségét Nyugat-Európa iránt, s leadná a szövetségben reá háruló terhek egy részét — mondotta. Strauss óvott „Európa teljes atomfegyver-mentesítésétől”, mert szerinte ily módon állítólag kidomborodna a szovjet fölény a hagyományos fegyverzet vonalán. Mindamellett állást foglalt azokkal a nyugati elképzelésekkel szemben, hogy utófegyverkezéssel hozzanak létre egyensúlyt. A CSU emellett helyteleníti a kettős nullamegoldás után megmaradó rövid hatótávolságú eszközök korszerűsítését, illetőleg számszerű bővítését is, amelynek lehetősége a nyugatnémet sajtó jelentése szerint bizalmas körben felmerült a NATO nukleáris tervezőcsoportjának legutóbbi ülé-
