Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb.: 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó 9.44: Könnyűzene, hangszerszólók 9.53: Lottósorsolás! J0.05: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 10.25: Éneklő ifjúság 10.42: Közzenék operákból 11.00: Gencsy Sári és Svéd Sándor operett- felvételeiből 11.40: Holdtölte napfo­gyatkozással 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Klasszikusok délidöben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva. .. 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a bolgár irodalomból 15.17: Zeneiskolásoknak 15.40: Poggyász 10.05: Kérhetek Valamit? 10.59: Emlékirat és valóság 17.30: A magyar népdal hete 17.38: Rólunk van szó! 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család. . . 18.15: Hol yolt. hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Borsod-Abaúj­Zemplén megyei hetek a rádióban. 20.15: A magyar népdal hete 21,05: Szimfonikus miniatűrök .30: Sokszemközt az egészségről 22.20: tíz perc külpolitika 22.30: Motetták 22.50: Munka- (erő-) viszonyok 23.00: Szimfonikus zene 23.45: Régi híres énekesek műsorából 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor* 8.05: Slágermúzeum 8.50: tíz perc külpolitika 9.05: Napközben Közben: 9.50: Reklám 9.53: Lottósorsolás! 10.00: Sportvilág 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Elgar: Severni szvit 12.30: a magyar népdal hete 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.(Ki: Nálatok ez hogy van? (Borsod) 14.50: Maximális sebesség nincs 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom. . . Közben: 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.05: Ipargazdák 17.30: Mint (a) film 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nóták 20.20: Slágerfilmek, filmslágerek 21.05: A planétás ember 21.26: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből 22.06: Egy énekes — több szerep 23.20: A dzsessz története. 1. rész 24.00: Géczy Dorottya énekel 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STtJDIŐ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nóg- lád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek. időjá­rás. — 17.35: Zenedoboz. Ze­nés rejtvénymüsor. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Beély Ka­talin. — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Válaszolunk hallgatóink leve­leire. Karcsai Nagy Éva ösz- szcállítása. — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.40: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.45: ITV-stúdium 9.10: Ha a világ rigó lenne 9.35: Mióta mérünk? 9.50: Telelottó 10.00: Az öreg. NSZK bűnügyi tévé­filmsorozat 11.00: Delta 11.25: Mozgató 11.35: 16.40: 16.45: 16.50: 17.40: 18.25: 18.30: 18.40: 18.45: 19.10: 19.20: 19.30: 20.00: 20.05 21.10 21.20 22.20 17.50: 17.55: 18.00: 19.00: 19.30: 19.45: 20.05: 20.50: 21.20: 21.35: 21.40 22.25 Képújság Hírek Három nap tévéműsora Zenebutik Objektív Képújság Reklám Mini Stúdió, ’87. Tapsi-hapsi Esti mese Reklám Híradó Reklám Szászok fénye, poroszok dicsősége Händel: Concerto grosso Op. 6. No. 4. Stúdió. '87. Híradó. 3. 2. MŰSOR: Képújság Tévétorna Dél-alföldi magazin Popperiszkóp Orosz nyelvlecke középhaladóknak Entrée libre Mutató A ..Szabci” Híradó. 2. : Betűreklám : Akciócsoport : Képújság BESZTERCEBÁNYA: 8.50: 9.00: 9.20: 11.05: 11.45: 11.50: 12.20: 15.45: 15.50: 17.20: 17.30: 17.50: 18.20: 18.30: 19.10: 19.20: 19.30: 20.00: 21.20: 22.00 22.45 1. MŰSOR: Hírek Iskolatévé. ism. És én, szerelmem?, ism. : Csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok Tévéfórum. ism. A rendőrség nyomoz A televízió disz­pécserszolgálata Hírek Hírek Szakmunkástanulók műsora Fiatalok sportja, magazin Középiskolások műsora Szovjet-Oroszország ma Nyugat-szlovákiai magazin Logikusan véve Esti mese Távlatok Gazdasági jegyzetek Időjárás-jelentés Tv-hiradó Lenin élete Autósok, motorosok magazinja Kamarahangverseny Hírek 2. MŰSOR: 16.15: Hírek 16.20: Iskolatévé 16.40: Német nyelv gyerekeknek 17.10: Vigyázz, tűz van! 17.30: A rendőrség naplójából 17.35: Cseresznyeérés 18.30: Elfelejtett vár 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese. ism. 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Két férfi egy eset MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Du. fél 4-től: A Sárkány út­ja. Színes. látványos hong­kongi karatekalandfilm. Há­romnegyed 6-tól: Vezeklés. I—ll. (14) Színes szovjet film. Kamara: A nőstényfar­kas kísértete. (16) Színes, szinkronizált lengyel film. — Video: Az éjszaka Luluja. Színes, spanyol bűnügyi film. — Kohász: Tex és a mély­ség ura. (14) Színes, szink­ronizált olasz western. — Múzeumi Mozgó: Mr. West rendkívüli kalandjai a bolse­vikok országában. Szovjet film. — Tarján vendéglő: Víz és szappan. Színes, szink­ronizált olasz filmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: A Bounty. (14) Színes, látványos, szinkronizált amerikai ka­landfilm. — Mesemozi: Két bors ökröcske. Du. 2-től: A kismalac és a farkasok. — Miért kell szárny az ember­nek? Színes szovjet íilm. Video: A háború isteneinek íürdöje. Színes. hongkongi történelmi kalandfilm. — Bá- tonyterenyei Bányász: A Be­verly Hils-i zsaru. (14) Szí­nes. szinkronizált amerikai krimi. — Bátonyterenyei Pe­tőfi: A szenvedély hatalma. (18) Színes holland film. — Kisterenyei Petőfi: Vissza a jövőbe. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kaland- iilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Megyei Mű­velődési Központ: Molnár István fotóinak válogatott anyagát a fotóklubban lehet megtekinteni. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: A Kassák Lajos születésének 100. évfor­dulója tiszteletére hirdetett képzőművészeti pályázat dí­jazott alkotásai láthatók az intézményben. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Bráda Tibor festőművész al­kotásait tekinthetik meg az érdeklődők. — Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola:' A vásárosnamé- nyi Holborn rézfúvósötös hangversenye 17.30 órakor kezdődik. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Mű­velődési Központ. Fazekas Ferenc nádudvari iparművész alkotásai láthatók az új intéz­ményben. SZIRAK — Kastély Szálló: Szász Endre képei tekinthetők és vásárolhatók meg a galériá­ban. MAGYARNANDOR — Radnóti Miklós Művelő­dési Ház: Az Amfora Keres­kedelmi Vállalat árusítással egybekötött üveg- és porcelán- kiállítása várja a vendége­ket. NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. Éjjeli menedékhely Családi kör klub Eredményesen működik — immáron nyolcadik éve — a salgótarjáni Lovász Jó­zsef Általános Iskolában a Családi kör klub, melynek foglalkozásait az országos hálózat részeként kíséri fi­gyelemmel a Hazafias Nép­front Országos Bizottsága. A tanév első foglalkozását hétfőn tartották a szülők aktív részvételével az isko­lában. A beszélgetés során A láthatatlan gyermek című tévéadást idézték fel video­felvételen, és Miklós Jó- zsefnének, a Salgótarjáni Városi Tanács gyámügyi cso­portvezetőjének vitavezeté­sével próbálták a témával kapcsolatos közös álláspon­tot kialakítani a klub tagjai. Thirring Viola Balassa- gyarmaton Amott is lámpa, itt is lámpa címmel Thirring Vi­ola pódiumelőadását tekint­hették meg a balassagyar­mati Balassi Bálint Gim­názium és a Szántó Kovács János Gimnázium és Szak- középiskola tanulói hétfőn a rendhagyó irodalomórák ke­retében. A színésznő nyelvrokona­ink: például a finnek, a lap­pok, a cseremiszek, monda- és mesevilágának remekeit tolmácsolta a tanulóknak. Vélemény Makszim Gorkij alighanem legjobb drámáját írta meg 85 esztendővel ezelőtt. Filo­zófiai mélysége ugyan nem fogható Dosztojevszkijéhez vagy Lev Tolsztojéhoz, a színpad világánál maradva, Csehovéhoz, eredetiségében az élet- és emberábrázolás­ban azonban vetekszik ve­lük. Az Éjjeli menedékhe­lyet nézve, rengeteg aforiz­maszerű igazságra döbljen az ember, bár némelykor a közhelyesség gyanúja is fel­merül benne, mégsem tud szabadulni a dráma hatása alól. Igazsága, ereje van; fel­hív, figyelmeztet, elgondol­koztat; megtisztít, mint a tűz, amely a szennyest, a szemetet is elégeti, hogy új­ra építhessük magunkban, körülöttünk, a korábbinál jobban, tisztábbnak — az emberséget. Havas Péter dolgozta át televízióra és rendezte Gor­kij drámáját- Ma már azt kell mondanunk, nem meg­lepetés a remeklése szá­munkra. Havas az orosz, szovjet irodalom olyan kiváló ismerője és interpretalálója, ami, mondhatni kiváltságos helyet biztosít tévénkben a számára. Ismeri a kiválasz­tott írók munkásságát, gon­dolatrendszerét, érzi ábrázo­lásmódját, stílusát, s határo­zott elképzelése, véleménye van a bemutatott életdarab­ról. No és tehetsége a tévé­beli képi megjelenítéshez. Ebben áll a „titka”. Az Éjjeli menedékhely a társadalom perifériájára csú- szott-züllött emberek nyo­morúságos odúja, kényszerű lakóhelye. Sajátságosán zárt világ. Innen kitörni már egyáltalán nem lehet; leg­följebb reménykedni benne, vagy mégis: végzetesen erő­szakos és öngyilkos tettet el­követve. Olyan tenyészete él már. itt a kitaszítottaknak, a saját és mások hibáiból nyo­morba hullottaknak, hogy ide igazából bekerülni sem lehet. Csak átmenetileg, ideig-órá- ig, mint Lukának, az öreg „sarlatánnak”, csavargónak, álmodozó, a páriákba lelket öntő mesebeli nagyapónak- Nem tudjuk, kicsoda ez a vénség — aki a szállásadó meggyilkolásának zűrzavará­ban ugyanolyan észrevétle­nül távozik, mint ahogyan érkezett —, de nem is érde­kes. Lukára azért van szük­ségünk, mint a fényre — hogy élni lehessen, hittel, emberséggel. Az ő hazugsá­gai jótékony nagyotmondá- sok, felcsillantják az elvesz­tett, régi élet megtalálásának mindenki által vágyott re­ményét. Olyan egv kicsit, mint a mesebeli tündér, és mégsem az, mert akkorra a századforduló Oroszországá­ban a tündérmesék ideje le­járt. Mivégre vagyunk a vilá­gon? Mi a tehetség, a hit? Kellhet-e az igazság, ha nincs munka, és így ember­hez méltó élet sincs? Kit tiszteljünk, szeressünk? A romlatlan gyermekeket, ön­magunkat vagy valamennyi embertársunkat? Mit jelent­hetnek számunkra az élők? A halottak? Mire mehetünk a sajnálattal? A nyomorúság drámájának megtekintése alatt és után érdemes végiggondolnunk ezeket a felvetéseket- Köze­lebb kerülünk saját és má­sok emberségéhez, az élet, a világ megismeréséhez, így a benne való eligazodáshoz. Luka megjelenése a mene­dékhelyen erjedést idéz elő; a lecsúszott egzisztenciák végiggondolják sorsukat, to­vábbi lehetőségüket, s vala­miképpen, ha egy szikrányit is, jobbak, emberibbek lesz­nek. Igaz, azt, hogy kicsoda is valójában, már senki nem tudja megmutatni (pedig mindannyian ezt szeretnék); ahhoz alapvető változások kellenének a társadalomban. Gorkij művészi módon utal erre, s aligha véletlen, hogy Lenin is felfigyelt a művé­szetére. Czabarka Péter kitűnően fényképezte a tévéjátékot. Kifejezőek a díszletek (Zör­gő János) és a jelmezek (Sze- kulesz Judit). Kiemelkedően magas színvonalúak a színé­szi alakítások. A művészek többsége olyan fokú mester­ségbeli tudásról tesz tanú­ságot, hogy tanítani lehetne gesztusaikat, mozgásukat, mimikájukat. A jellemek ár­nyalt megragadása és kife­jezése magával ragadó. S amiként a rendezés mellőz mindenféle leegyszerűsítést, sematizmust vagy erőszakolt belemagyarázást, netán aktu­alizálást, úgy mentes mind­ezektől a színészi munka- Nem szokásom leírni a szín­lapot, ezúttal azonban szük­ségesnek érzem, mert min­denféle kiemelést igazságta­lannak tartok. Tehát a sze­replők: Haumann Péter (me­nedékhely-tulajdonos), Moór Marianna (tulajdonosné), Csonka Ibolya (az asszony húga), Szilágyi Tibor (nagy­bácsi), Koncz Gábor (tolvaj), Horesnyi László (lakatos), Bessenyei Emma (felesége), Kubik Anna (utcalány), Pé­csi Ildikó (derelveárus, az új tulajdonos), Horváth Sán­dor (szűcs), Szacsvay László (báró), Oszter Sándor (Sza- tvin), Tordy Géza (színész), Páger Antal (Luka), Mikó István (Aljoska), Újlaki Dé­nes (teherhordó) és Hunyad- kürthy István (tatár). (sulyok) Akinek a Beatrice kell, az nem kíváncsi a Dolly Rollra Ötictgifárosok miiheh/ében Művelődési központ és középiskolák összefogása Hogyan töltik el szabad idejüket a fiatalok? Elvár­ják, hogy programjaikat ki­találják és megszervezzék, vagy inkább a saját ötletei­ket próbálják megvalósítani? Melyek azok a rendezvé­nyek, amelyeket szívesen lá­togatnak? Egyáltalán lehet a fiataloknak általában programokat szervezni, vagy csak a fiatalok egy-egy cso­portjának? Milyen szerepet játszik a művelődési köz­pont a város fiatalságának az életében? Ezekről a kér­désekről beszélgetünk Med- vácz Lajossal és Rigó Zol­tánnal. akik a balassagyar­mati Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központban az if­júsági műsorokat szervezik. — Az ifjúságot nem lehet homogén rétegnek tekinte­ni — mondja Rigó Zoltán. — Talán a hetvenes évek­ben még egységesebb volt, mára azonban már megle­hetősen polarizálódott. Egyre több csoport alakult ki a korosztályon belül, amely gondolkodásában. ízlésében távol áll egymástól. Nehéz, szinte lehetetlen dolog az ifjúság egészéhez szpló prog­ramot kitalálni. Ezért inkább az egyes rétegek igényeit próbáljuk kielégíteni. A rockzene iránt érdeklődők számára például rendszere­sen szervezünk autóbuszjá­ratokat Budapestre, világ­sztárok koncertjeire. Heten­te rendezünk diszkót a ki­kapcsolódni vágyók számá­ra. Elég nagy probléma, hogy főleg cigányfiatalok látogatják; sokakat távol tart a rendezvénytől. Elő­nye viszont, hogy ily módon be tudjuk csalogatni az em­lített fiatalokat a művelő­dési központba. A nyári könnyűzenei koncertek is si­keresek, de rétegződés itt is tapasztalható. Aki elmegy mondjuk a Beatricére, nem nézi meg a Dolly Rollt. Úgy­hogy anyagilag általában nem nyereségesek a koncer­tek. legfeljebb nem fizetünk rájuk. Állandó, fiataloknak szóló programot nyújt a diákká- véház, amely februártól mű­ködik az intézményben Med- vácz Lajos irányításával. — A műsorokat a közép- iskolás KISZ-referenssel. Koltányi Károlynéval állít­juk össze — tájékoztat Med- vácz Lajos, aki évek óta ifjúságnevelési előadóként dolgozik a művelődési köz­pontban. — Minden közép­iskolában van kulturális ügyekkel foglalkozó nevelő, velük kapcsolatban állunk, s az ő igényeik alapján szer­vezzük a filmes sorozatokat, vagy a rendhagyó irodalom­órák programjait. — Az érintettek nem szól­nak bele az összeállításba? Részt vesznek a tervezésben, vagy a szervezésben? — Nem igazán. Kevés köz­tük az olyan ember, akinek ötletei vannak a szórakozás­sal kapcsolatban, és végig is viszi az elképzelését. Mi nagyon szeretnénk, ha ön­tevékenyebbek lennének a diákok és a rendezvényeket ők maguk töltenék meg tar­talommal. Például elkérhet­nék a művelődési központ büféjét osztályklub-délutánra, vagy bármilyen rendezvény­re. Az iparisok egyszer ugyan éltek már ezzel a le­hetőséggel, de nem tudtak mit kezdeni magukkal és diszkóba fulladt az esemény, Medvácz Lajos és Rigó Zoltán szerint mégis azok a programok sikeresek, ahol a fiatalok egymás produkció­it láthatják. Az egyik ama­tőr színházi előadást pél­dául több mint 200-an akar­ták megnézni, ennyien nem is fértek be az intézmény kamaratermében. Ezenkívül szeretnek találkozni a saját sztárjaikkal is, a közelmúlt­ban Balázs Fecó és Nagy Feró járt a diákkávéházban és nagyon sokan voltak rá­juk kíváncsiak. Gondot je­lent a szervezőknek, hogy nincs megfelelő nagyságú te­rem, ahol a nagy érdeklő­désre számottartó programo­kat lebonyolíthatnák. Ha felépül az általános művelő­dési központ a városban, ez a probléma megoldódik. A rendhagyó irodalomórák —, melyeknek lényege, hogy a művelődési központ a közép­iskolákba viszi neves színé­szek iskolai tananyaghoz kapcsolódó irodalmi műso­rait — is hasznos és sikeres rendezvénynek számítanak. Legközelebb, november kö­zepén, Thirring Viola Itt is lámpa, amott is lámpa című előadását tekinthetik meg a diákok. Rigó Zoltánt, aki az if­júsági filmsorozatokat szer­vezi, arról kérdezem, milyen szempontok szerint válogat­tak és elképzeléseit, hogyan fogadta a közönség. — A fiatalok ízlését úgy akarjuk formálni, hogy ez­által sajátos érdeklődésüket is kielégítsük. Nagy tetszés­sel fogadják a zenés filme­ket, és az Epizódok a film­komikum történetéből című sorozatunkat is. Szeretnénk elérni, hogy ne csak meg­nézzék a filmeket, hanem a vetítés után maradjanak itt. és beszéljék meg a lá­tottakat. A művelődési központ és a középiskolák összefogásá­val tehát sok hasznos, tar­talmas rendezvény született már. bár az ebben rejlő le­hetőségeket még korántsem aknázták ki teljesen. Ügy tűnik azonban, a kapcsola­tok tovább erősödnek. Biz­tató példa erre az a két amatőrszínházi produkció is, amelyeket a Balassi Bá­lint Gimnázium diákjai a művelődési központ segítsé­gével hoztak’ létre, és a zsű­ri méltónak találta a Ma­dách Imre irodalmi és szín­játszónapokon való részvé­telre. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents