Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 271. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. NOVEMBER 17., KEDD Ötletgyárosok műhelyében (4. oldal) " Eláztatott'' vízszámlák Szécsényben (5. oldal) Hegyei labdarúgó-bajnokság (7. oldal) Megkezdődtek a magyar—belga hivatalos tárgyalások Kádár János Wilfried Martens belga miniszterelnökkel, a brüsszeli Egmont-palotában Kádár Jánost — aki 1. Baldvin király és a belga kormány meghívására vasár­nap este érkezett Belgium­ba — hétfőn kora délelőtt ünnepélyesen fogadták az Egmont-palota díszudvarán. A palotát és környékét ma­gyar és belga nemzeti zász­lókkal díszítették. A szállás­helyről, a királyi kastélyhoz tartozó Stuyvenberg-palotá- ból érkező Kádár Jánost Wilfried Martens miniszter- elnök fogadta. Kölcsönös üd­vözlések után a katonazene­kar eljátszotta a magyar és a belga himnuszt, majd Ká­dár János fogadta a kivo­nult katonai egység parancs­nokának jelentését és ven­déglátója kíséretében ellépett a tiszteletére csapatzászló­val felsorakozott katonai díszegység előtt. Az ünnepélyes fogadtatás után Wilfried Martens ven­dégét az Egmont-palota ta­nácstermébe kísérte és mind­járt meg is kezdődött Kádár János és a belga kormányfő hivatalos tárgyalása, vala­mint az általuk vezetett de­legációk munkamegbeszélése. A tárgyaláson részt vett dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter, Gecse Attila és Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettesei, Bartha Ferenc, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Titkár­ságának vezetője és dr. Né­meth József Magyarország brüsszeli nagykövete. A bel­ga küldöttség tagja volt Leo Tindemans külügyminiszter, Theo Lansloot, a miniszter- elnök külpolitikai tanácsadó­ja, Frans Roelants külügymi- nisztériumi főtitkár, Georges van Der Epst, a külügymi­niszter kabinetfőnöke, Jan Hollants van Loocke, Andre Rahir, Robert Guillot-Pingue politikai főigazgatók, báró Wleeschauwer meghatalma­zott miniszter és Maurice l. M. Vaisiere, a Belga Ki­rályság budapesti nagykö­vete­A szívélyes, nyílt légkörű tárgyaláson mindkét fél hangsúlyozta, hogy sürgető és az emberiség számára létfontosságú egy békés, biz­tonságosabb világ, amely a nukleáris és más tömegpusz­tító fegyverek leszerelésével, a fegyverzetek lehető leg­alacsonyabb szintjén létre­jövő erőegyensúlyával te­remthető meg. Megelégedés­sel szóltak a kelet—nyugati viszonyban, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok kapcsolatában tapasz­talható kedvező változások­ról. Üdvözölték, hogy elvi megállapodás született a kö­zepes és rövidebb hatótávú nukleáris fegyverek európai felszámolásáról szóló egyez­mény aláírására. Kifejezték reményüket, hogy Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök de­cemberi találkozója, az első konkrét leszerelési egyez­mény ösztönzést ad a továb­bi nagy fontosságú fegyver­zetkorlátozási tárgyalások­hoz, az európai leszerelési folyamat gyorsításához. A tárgyaló felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a magyar—belga kap­csolatok rendezettek, a köl­csönös érdekek alapján jól fejlődnek. Üdvözölték a po­litikai párbeszédnek az utób­bi években tapasztalt kitelje­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezett a Vöröskereszt végrehajtó bizottsága „Megújulás szükséges a propagandában is” A felvilágosítás és meg­győzés ellenére — figyelem­be véve a vállalati létszám- csökkentést is — a véradók száma visszaesést mutat — állapították meg a Vöröske­reszt megyei vezetősége vég­rehajtó bizottsági ülésén hétfőn Salgótarjánban, ahol a véradómozgalom ez évi ta­pasztalatairól. a további fel­adatokról dr. Halász József, a megyei vezetőség tagja tá­jékoztatta a megjelenteket. Elmondta: úgy tűnik, a ko­rábbinál is körültekintőbb tervezőmunka ellenére sem sikerül a tervet időarányo­san teljesíteni. A tapaszta­latok szerint a munkaidő­kedvezmény a véradások so­rán nagyrészt biztosított, néhány vállalati vezetőnél azonban az értelmezésben és a végrehajtásban ez gondot okozott. Nehezítette a szer­vezést a korábban megszo­kott kedvezmények csökken­tése. illetve elvonása. de a véradónapok sikerét nagy­mértékben befolyásolják egyéb nehézségek, gondok is ezek közül ma az AIDS- től való indokolatlan féle­lem az elsők között szerepel. A véradók folyamatos utánpótlására, az új és fiatal véradók megnyerésére meg­különböztetett figyelmet for­dítottak, számuk az elmúlt év azonos időszakához vi­szonyítva mégis 421 fővel csökkent, kivétel Balassa­gyarmat, ahol számuk emel­kedést mutat. Számos apró figyelmesség is segítette a véradók megbecsülését. Az alapszervezetek például a kitüntetéseket minden eset­ben ünnepélyes keretek kö­zött adták át. A vérellátás biztonsága és folyamatossága érdekében mindinkább szükségszerű a készenléti véradók szer­vezése. Ezért a Vöröskereszt és a vértranszfúziós állo­más dolgozói nagy hang­súlyt helyeznek — főként a ritka vércsoportú donorok körében — ezek nyilvántar­tására. Az előterjesztést követő hozzászólásokban a propa­gandamunka megújulásáról is szó esett, a szervezők és a munkahelyi vezetők meg­nyerését, a véradásban való példamutatásának szüksé­gességét is megfogalmazták. A Vöröskereszt megyei ve­zetősége az egészségmegőrzés megyei programjára építve feladattervet készített, amit néhány kiegészítéssel szintén tárgyalt a végrehajtó bizott­ság. A célkitűzések megvalósí­tásához az alábbi feladato­kat határozták meg: Az alapszervezetek ismertessék meg a tagsággal a megyei feladattervet, amelyhez a megyei vezetőség is segít­séget nyújt. A helyi lehető­ségek figyelembevételével, a társszervekkel együtt dol­gozzák ki tennivalóikat oly módon, hogy az a lakosság széles rétegének aktivitását eredményezze. A felvilágosí­tó. nevelő-, propagandamun­kával az egészség mint érték tudatosítása szükséges. Az oktatási intézmények­ben tovább folytatják a ká­ros szenvedélyek elleni if­júsági akciókat. amelynek eredményességét a szülők és a pedagógusok aktívabb be­vonásával kívánják fokozni. A daganatos betegségek okozta halandóság csökken­tése, a fiatalok családi életre nevelése érdekében felvilá­gosító előadásokat tartanak. Közlemény a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselőinek november 16-ai találkozójáról Hétfőn a Parlamentben Grósz Károlynak, a Minisz­tertanács elnökének és Gás­pár Sándornak, a SZOT el­nökének vezetésével meg­beszélést tartottak a kor­mány és a SZOT képviselői. A találkozón az 1988. évi népgazdasági terv és költ­ségvetés főbb előirányzatai­ról. a gazdálkodás feltéte­leinek alakulásáról, a la­kosság, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő fontosabb kérdésekről, va­lamint a kormány és a szakszervezetek munkájá­ban jelentkező egyéb idő­szerű feladatokról cseréltek véleményt. A gazdaság általános hely­zetét, az 1988. évi feladatok természetét illetően mind­két részről hangsúlyozták: csak a kormány program­jában körvonalazott stabi­lizációs gazdaságpolitika kö­vetkezetes megvalósítása, az. ehhez szükséges társa­dalmi légkör kialakítása te­remtheti meg a feltételeit a nehéz gazdasági helyzetből történő kilábalásnak, az ezt követő társadalmi-gazdasá­gi kibontlkozás megalapo­zásának. 1. A stabilizációs program fő követelményeinek érvé­nyesítése már az 1988-as terv és költségvetés kiala­kítása során is nélkülözhe­tetlen. A szakszervezetek ve­zetői is alapvető fontossá­gúnak ítélik, hogy 1988-ban érdemben mérséklődjenek a külső és belső pénzügyi egyensúlyi problémák, ne növekedjen az elmúlt évek­ben tapasztalt mértékben az ország konvertibilis valu­tákban fennálló adósságál­lománya, csökkenjen a költ­ségvetés hiánya. megfelelő összhang alakuljon ki a jövedelemtermelés és a bel­földi fogyasztás, felhaszná­lás között. E követelmények érvé­nyesítése számos területen jelentős terheket ró a vál­lalatokra, a lakosságra és a költségvetésre egyaránt, és mind közösségi, mind a la­kossági fogyasztásban le­mondást, áldozatot igényel. Ez azonban csak akkor ta­lálkozhat a társadalom meg­értésével, ha az átcsoporto­sított források fejlesztésre történő felhasználása való­ban szelektív lesz és a szer­kezetátalakításra irányuló törekvések kézzel fogható eredménnyel járnak. Ezért a konkrét gazdaságszervező munka során bővíteni kell a jól gazdálkodó szerveze­tek mozgásterét. A szakszervezetek támo­gatják a kormány azon tö­rekvését, amely a gazda­ságtalan termelés visszaszo­rítására, a szükséges szer­kezetváltás előmozdítására irányul. Mindemellett hatá­rozottan igénylik az e fo­lyamattal együtt járó konf­liktusok lehetséges legki­sebb szintre szorítását. En­nek részeként szükséges a várható munkaerőmozgás körültekintő felmérése, a felmerülő foglalkoztatási gondok megnyugtató keze­lését szolgáló eszközrend­szer működtetése, ha kell, kiegészítése. (Folytatás a 2. oldalon) A salgótarjáni tanács vb tárgyalta Megalapozott a közérdekű bejelentések többsége Minden évben jelentős számú közérdekű bejelen­tés és javaslat érkezik a tanács szakigazgatási szer­veihez — hangzott el teg­nap a salgótarjáni végre­hajtó bizottság ülésén. Dr. Sándor Gyula vb-titkár elő­terjesztéséből kiderült, a bejelentések nagy száma azt tükrözi, hogy az állam­polgárok figyelemmel kísé­rik a város fejlődését, tö­rődnek lakókörnyezetük gondjaival és felelősséget éreznek a hiányosságok megszüntetéséért. A tanácsi fórumokon el­hangzott, az írásban érke­zett bejelentések száma az elmúlt két évben a követ­kezőképpen alakult: 1985- ben 271 közérdekű beje­lentést, 340 javaslatot, 85 panaszt, 1986-ban 168 beje­lentést, 174 javaslatot és 43 panaszt tartottak nyil­ván a tanácson. Ezek zöme valamilyen tanácsi fórumon — leginkább tanácstagi be­számolókon — hangzott el. Rosszhiszemű bejelentő nem volt, kevés volt a névtelen bejelentés, s ezek többségét is megalapozottnak mutatta ki a vizsgálat. A kommunális ellátás hiányosságaira hívta fel a figyelmet a legtöbb bejelen­tés és javaslat, közülük is nagyrészt az utak, járdák, domboldali lépcsősorok ja­vítását, a csapadékvizek el­vezetését és a szemétszállí­tás problémáinak megoldá­sát szorgalmazták. A keres­kedelemmel összefüggésben egyes boltok szűkösségéről, a közlekedéssel 'kapcsolat­ban a zsúfolt autóbuszok­ról, a menetrend be nem tartásáról szóltak a beje­lentések. A közvilágításban az intézkedések késedel­mességét, az egészségügyben egyes orvosi rendelők zsú­foltságát kifogásolták a köz­érdekű bejelentést tevők. Tartalmukat tekintve a bejelentések többsége reá­lis igényeket fejezett ki, s csupán mintegy hét-nyolc százalékát utasították el az­zal az indokkal, hogy a ja­vaslat irreális, nem valósít­ható meg. A javaslatok egyharmada megvalósult, míg további egyharmadát az elkövetkező években megvalósíthatónak ítélték a tanács szakigazgatási szer­vei. Más bejelentéseket in­tézkedésre az illetékes nem tanácsi szervekhez küldtek meg. Kritikai észrevételként hangzott el az előterjesztés­ben, hogy a bejelentések ki­vizsgálásába a szakigazga­tási szervek csak esetenként vonják be a tanácstagot és a javaslattevőt, holott ezt többen is igényelnék. Ám ennek a gyakorlatnak a be­vezetésében a szakigazgatá­si szervek még nem eléggé következetesek. Végezetül a tanácsi testület úgy értékel­te, hogy a közérdekű beje­lentések, javaslatok és pa­naszok intézése megfelel a törvényes előírásoknak. Ezt követően a vb — egyebek között — megvitat­ta a tanács ügyfélfogadásá­nak, és a lakossági szolgál­tatást végző vállalatok, in­tézmények nyitva tartásá­nak tapasztalatait. Ásztalos­üzemben Október végével teljesí­tette éves termelési ter­vét a Salgótarjáni Fa­ipari és Szolgáltató Kis­szövetkezet. A sikeres eredményt úgy érték el, hogy hét végi és nyúj­tott műszakokban is dolgoztak. Jelenleg a 300 ezer kötetes me­gyei könyvtár belső fa­ipari munkálatait vég­zik. — bp —

Next

/
Thumbnails
Contents