Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

2 NOGRAD 1987. november 17., KEDD Megkezdődtek a magyar—belga hivatalos tárgyalások BARÁTAINK életéből' Bevezetik a tízéves kötelező iskolalátogatást Csehszlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) sedését, amely kedvezően já­rul hozzá a nemzetközi lég­kör javításához, a bizalom erősítéséhez és további lehe­tőségeket teremt a két or­szág közötti együttműködés fejlesztéséhez, A felek to­vább kívánják szélesíteni az ipari kooperációt a magyar és belga vállalatok között, szorgalmazzák vegyes válla­latok létesítését és belga cé­gek részvételét a magyar gazdaságszerkezet átalakítá­si programjában. Hangsú­lyozták. hogy tovább kell ku­tatni az együttműködés kor­szerű formái megteremtésé­nek lehetőségeit. Kifejezésre juttatták, hogy tovább mun­kálkodnak a kultúra, az ide­genforgalom fejlesztésén és az emberi kapcsolatok elő­mozdításán. A mintegy két órán át tar­tó tanácskozást követően Ká­dár János a Parlament épü­letében Jean Defraigne-nvel a képviselőház, illetve Ed­ward Leemansszal. a szená­tus elnökével, valamint a Parlament külügyi bizottsága tagjaival tárgyalt. Délben a képviselőház és a szenátus (Folytatás az í. oldalról) Az egyes területeken eset­leg jelentkező foglalkoztatá­si feszültségek eltérő módon érintik a társadalom külön­böző rétegeit. Ennek sorá­ban megkülönböztetett mó­don kell kezelni az ifjúsá­gi foglalkoztatás kérdéseit, törekedve az ehhez szüksé­ges eszközök megteremtésé­re. A kormány nagy jelentő­séget tulajdonít a szerkezet- váltást kísérő folyamatok megfelelő keretek között tartásának, ezért kész meg­vizsgálni a szakszervezetek konkrét javaslatait, figye­lemmel az egyes társadal­mi rétegek eltérő helyzetére, az ifjúsági foglalkoztatás kü­lönösen fontos szempontjai­ra. 2. A találkozó résztvevői nagy figyelmet fordítottak az életszínvonal, az életkö­rülmények várható alakulá­sára. A kormány képviselői kifejtették, hogy a stabili­záció követelményeinek megfelelően 1988-ban elke­rülhetetlen a reálbérek csök­kenése. a) A SZOT képviselői — nem látván más ésszerű és reális alternatívát — ezt tudomásul veszik, ugyanak­kor nem közömbös, hogy ennek tényleges mértéke ho­gyan alakul és miként érin­ti a társadalom különböző, nagy terheket viselő réte­geit. A szakszervezetek 1988-ban is fontosnak tart­ják. hogy néhány területen központi bérintézkedésre kerüljön sor, továbbá kez­deményezik az adó- és ár­rendszer megváltozásából, valamint a jövő évi árszín­vonal-emelkedés mértékéből következően a nyugdíjak minimum 330 forinttal, a családi pótlékok 500 forint­tal történő emelését. A kormárt.v lehetőséget lát a nyugdíjak minimum 330 forinttal történő emelésére, a családi pótlékok tekinteté­ben viszont csak 400 forin­tos emelésnek biztosítottak a lehetőségei. Központi bérintézkedé­sekre is csak szűk körben nyílhat lehetőség. Egyetér­tés volt abban: elő kell ké­szíteni, hogy a Magyar Ál- lamvasütaknál, az ügyész­ségi és bírósági szervezetek­elnöke ebédet adott Kádár János tiszteletére. Az MSZMP főtitkára hétfő délután a belga gazdasági és pénzügyi élet 30 kiemelkedő személyiségével találkozott, köztük a Belga Nemzeti Bank kormányzójával, más nagy belga pénzintézetek igazgatóival, a Belga Vállal­kozók Szövetségének elnöké­vel. egyesülések és Magyar- országgal kapcsolatban álló vállalatok vezetőivel, továb­bá a belga gazdasági élet olyan személyiségeivel, akik tavaly az Albert herceg és Herman de Croo külkereske­delmi miniszter vezette ma­gas szintű küldöttség tagjai­ként hazánkban jártak és tárgyaltak. A meghívottakat Virginie Plas asszony, a Belga Kül­kereskedelmi Hivatal alelnö- ke mutatta óe> majd Jacques Godot, a Belga Nemzeti Bank kormányzójának köszöntője és Kádár János üdvözlő sza­vai után igen szívélyes lég­körű kötetlen beszélgetés alakult ki­A nap folyamán Kádár János szálláshelyén fogadta Guy Spitaels-1 a vallon, il­letve Karel van Miert-t a nél bérintézkedésekre ke­rüljön sor. Tovább kell vizs­gálni a műszaki értelmiség jobb anyagi megbecsülésének lehetőségeit. Egyéb bérintéz­kedésekre az 1988. évi gaz­dasági helyzet alakulásának függvényében kerülhet sor. b) A szakszervezetek kép­viselői kérték, hogy a kor­mány az árszínvonal növe­kedését a lehető legalacso­nyabb szinten tartsa. Az árak alakulásával kapcsolat­ban a SZOT képviselői kifej­tették: elfogadhatatlan a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök térítési díjá­nak emelése. Ugyanakkor szükségesnek tartják az e téren megnyilvánuló pazar­lás, a forgalmazás lazaságai­nak felszámolását, a költ­ségvetés kiadásainak ilyen módon történő mérséklését. A kormány képviselői — tudomásul véve a szakszer­vezetek álláspontját — ígé­retet tettek arra, hogy „ a gyógyszerek, gyógyászati se­gédeszközök térítési díjá­nak emelését leveszik napi­rendről és megvizsgálják a forgalmazás és a felhaszná­lás egész rendszerét. 3. A SZOT képviselői megelégedéssel vették tu­domásul, hogy korábbi ja­vaslataik alapján a Minisz­tertanács a nehéz gazdasá­gi helyzetben is lehetőségét látja néhány, a társadalom egyes rétegeit érintő, élet- körülményt javító intézke­dés bevezetésének. Ennek keretében, az 1988-as költ­ségvetésből 500 millió forin­tot fordítva erre a célra egyebek között az alábbi intézkedésekre kerül sor: — a minimális bérek ösz- szegének emelésére; — a 6 éven felüli tartó­san beteg és fogyaté­kos gyermek ápolása, gondozása esetén a gyes 10 éves korig történő kiterjesztésére; — a 70 éven felüli cukor­betegek pénzbeni támo­gatására: — a nyugdíjasok utazási kedvezményének bőví­tésére. Ezeken túlmenően további életkörülmén.v-javító intéz­kedések végrehajtására is megállapodás született.' 4. A Minisztertanács és a SZOT képviselői külön is flamand szocialista párt el­nökét. Este az Egmont-palotában Wilfried Martens miniszter- elnök és a belga kormány díszvacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére- Ezen Wilfried Martens és Kádár János pohárköszöntőt mon­dott. Kedden, a látogatás má­sodik napján Kádár János szálláshelyén fogadja Louis van Geyt-et. a Belga Kom­munista Párt elnökét. Várkonvi Péter magyar és Leo Tindemans belga kül­ügyminiszter külön tanács­kozik és magyar—belga egészségügyi együttműködési egyezményt írnak alá. Kedden délelőtt Kádár Já­nos a brüsszeli városházán tesz látogatást. Ezután a laeken-i királyi kastélyban I. Baldvin belga királlyal ta­nácskozik. aki ezt követően ebédet ad vendége tisztele­tére. Kedden délután a brüsz- szeli sajtóközpontban tartan­dó nemzetközi sajtóértekez­lettel zárul Kádár János bel­giumi látogatásának prog­ramja. megvitatták a műszaki ér­telmiség helyzetével, alkotó tevékenysége kibontakozta­tásával összefüggő teendő­ket Egyetértettek abban, hogy a gazdaságban előt­tünk álló feladatok megva­lósítása elképzelhetetlen az értelmiség, ennek részeként a műszaki értelmiség mun­kája feltételeinek javítása, megbecsülésének erősítése nélkül. 5. A találkozó részvevői az egyéb aktuális kérdések sorában áttekintették az adórendszer változása mi­att szükségessé váló intéz­kedéseket és előkészülete­ket, ennek részeként min­denekelőtt a bérek bruttó­sításával kapcsolatos teen­dőket. A SZOT képviselői megelégedéssel nyugtázták, hogy kezdeményezésükre a kormány levette napirend­ről a munkaügyi bíróságok­nak az általános bíróságok szervezetébe történő integ­rálását. Az erre vonatkozó javaslatra a munkaügyi vi­ták 1988. évi tapasztalatai birtokában tér vissza. A találkozón, a SZOT képvi­selői kezdeményezték, hogv a jogsegélyszolgálatok mű­ködésének áttekintése után nyilvános jogszabály ren­dezze a jogi tanácsadó« szervezetét és működését Megállapodás született a munkahelyi demokráciáról szóló rendelet korszerűsíté­séről is. ☆ ' A kormány és a szak- szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy az 1988-as év döntő fontos­ságú a stabilizációs prog­ram megvalósításában. Fel­hívják a dolgozó kollektí­vák figyelmét, hogy tegye­nek meg minden szükséges intézkedést az idei felada­tok megvalósítására, a jö­vő évi célkitűzések meg­alapozásába és végrehajtá­sára. A szakszervezetek sa­játos eszközeikkel részt kí­vánnak venni a gazdasági feladatok teljesítésében. a stabilizációs program meg­valósításában. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a ki­bontakozás döntő társadal­mi feltétele a szakszerveze­tek felelős érdekvédelmi te­vékenységének erősítése. (MTI), Hémeth Károly Brasiliában Németh Károly, az Elnö­ki Tanács elnöke hétfőn. Brazíliát, Uruguayi és Ar­gentínát érintő látogatásá­nak első állomására, Brasi- liába. érkezett. A brázil fő­város katonai repülőterén vendéglátója, Jósé Sarney köztársasági ^nök fogadta. Németh Károly és Jósé Sarney magyar idő szerint késő délután hivatalos megbeszélést tartott a Bra­zil Köztársasági Elnökségen, a Planalto-palotában. Gorbacsov üzenete Indiának Az Indiában november 21- én kezdődő szovjet feszti­vál szemléletes bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió és India hagyományosan bará­ti viszonya minőségileg új szakaszhoz érkezett — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az indiai néphez intézett ünne­pi üzenetében. ..Kapcsolataink tartalmát és formáit egyaránt a.mind elmélyülő demokratizálódás jellemzi. Részünkről üdvöz­lünk minden élő, közvetlen kapcsolatot a szovjet és in­diai állampolgárok között — Az Indiában rendezen­dő szovjet, s a nálunk zaj­ló indiai fesztivál célja a gyümölcsöző együttműködés ápolása'' — hangzik Gorba­csov üzenete. A Szovjetunióban és Indiában egyidejűleg zajló nagyszabású kulturális ün­nepségek egvbeesnek a nagv októberi szocialista forrada­lom 70. és India független­né válásának 40. évforduló- jói vnl. Lukács János a Szovjetunióba utazott Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pártmunkásküldöttség élén — az SZKP Központi Bizottságának meghívására — hétfőn a Szovjetunióba utazott. (MTI) Mire jut jövőre? A terv- és költségvetési bizottság napirendjén Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága Bognár József akadémikusnak, a testület elnökének vezetésé­vel. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelnöke. s meg­jelentek az Országos Terv­hivatal. s a Minisztertanács parlamenti titkárságának képviselői is. A napirendnek megfele­lően a bizottság tagjait Med- gyessy Péter pénzügymi­niszter tájékoztatta az 1988. évi állami költségvetés irány­elveiről. A tájékoztatót köve­tő vitában felszólaltak: Hor­váth Lajos, a bizottság tit­kára. Pesta László, az Or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának elnö­ke. Novák Béla (Pest me­gye), Puskás Sándor (Heves megye), Kovács András (He­ves megye). Nagy Endréné (Heves megye). Szabó Kál­mán■ (Budapest), Hellner Károly, az Országgyűlés ke­reskedelmi bizottságának titkára, Tóth István. (Bács- Kiskun megye). Lestár I.ászlóné Varga Mária (Bu­dapest). Varga János (Tol­na megye). Moravszki György (Szabolcs-Szatmá r megye). Lakos László (Pest megye). Mayer Bertalan (Vas megye), Cselötei László (Pest megye), Devcsics Mik­lós (Nógrád megye), Séra János (Komárom megye). Az idei, 1987 88-as iskola­év az új koncepciójú alap­iokú és középiskolai oktatás kipróbálásának utolsó, tizen­kettedik esztendeje, s kap­csolódik a tízéves kötelező iskolalátogatás bevezetésé­hez. Az oktatási rendszer átépítésével szerzett tapasz­talatokról Prága egyik alap­fokú iskolájának igazgatója, dr. Frantisek Albrecht tudo­mányos kandidátus nyilatko­zott. — Az alapfokú iskola lá­togatása kilenc évről nyolc­ra csökkent, ugyanakkor az önálló, logikus gondolkodás érdekében mind a tanulók, mind a tanítók számára igé­nyesebb módszereket kezdtek alkalmazni- Hogyan birkóz­nak meg a tanulók és taní­tóik az új igényekkel? — A kezdet — amikor eb­ijen az iskolában megkezd­tük a kísérletet — bizony nem volt könnyű. Üj tan­könyveket készítettünk, ame­lyeknek nem csupán tartal­muk változott, hanem első­sorban a tanulók és a taní­tó közötti viszony megvál­tozására épülnek. Ez a két­oldali kapcsolat ma mélyebb és hasznosabb mind a tanító, mind a tanulók szempontjá­ból- Jobb és tartósább ered­ményt mutat fel. olyan gyer­mektípus nő fel. amely nem till talán a tudás csúcspont­ián. de képes a dolgok ki­következtetésére. Tu nőiéiben vannak az olyan típusú gye­rekek. akik mindent majd­nem könyv nélkül magolnak be. de nem képesek megér­teni a- logikus törvényszerű­ségeket. A tanító szempontjából a leglényegesebb, hogy respek­tálja a tényt.'miszerint nem követelhet minden tanulótól mindent. Alkalmat kell ad­nia a tehetségeseknek tehet­ségük kifejlesztésére, az át­lagosokat az. átlagon felüli felé irányítani, de számolnia kell azzal is, hogy vannak átlagon aluli tanulók is. — Az utolsó. nyolcadik osztályos tanulók az év vé­gén a-három középiskolai tí­pus valamelyikébe kerülnek, hogy olt mindannyian bevé­gezzék a kötelező tízéves is­kolalátogatást. A tanulók 50 százaléka nyer teljes közép­iskolai végzettséget, érettsé­givel. Hogyan jutnak a tanu­lók a felsőbb iskolákba? — Az alapfokú iskola kö­teles a tanuló jelentkezési lapját abba a középiskolába beküldeni, amelyiket a gye­rek szülői választanak. A jelentkezési lap kitöltése előtt a szülőket felkeresi a nemzeti bizottság (tanács) munkaerővel foglalkozó osz­tályának dolgozója, aki tájé­koztatja őket a különböző lehetőségekről, s az egyes szakmákba való felvétel irányszámairól. Ennek elle­nére sem sikerül a gyere­kek érdeklődését egyenlően elosztani: túl sokan szeret­nének például fodrásznál. autómechanikusi vagy tv-ja- vítói pályára menni. Hagyo­mányosan nagy az érdeklő­dés a gimnáziumi, közgazda­sági. pedagógiai, vendéglátó­ipari vagy könyvtárosi kö­zépiskolai tanulmányok iránt is­— Mi történik azokkal a gyerekekkel, akiknek nem sikerül bejutniuk az álta­luk választott iskolába vagy szakképzésre, mert nem sike­rült letenniük az előírt fel­vételi vizsgákat? — Azoknak a gyerekeknek, akiknek nem sikerült a fel­vételi. más foglalkozást kell választaniuk, mert a tanú­lók elhelyezése a nemzet- gazdaság tervezett igényeivel összhangban történik, s a fel­vehetők irányszámait nem lehet túllépni. Ám hozzá kell tennem: ha egv gyereknek nem is sikerült az alapfokú iskola bevégzése után bejut­nia az áhított iskoláb'a vagy szakmai képzésre, még min­dig marad lehetősége arra, hogy választott hivatását el­érje. Ha valaki például az alapfokú iskola elvégzése után asztalosnak tanul, le­hetősége van afra. hogy le­velező úton letegye az érett­ségit. sőt. a főiskolát is el­végezheti. ha van kedve a tanuláshoz, és sikerül átjut­nia a felvételi vizsgán. A számítógéppel folyó munka iránt a legifjabb generáció igen nagy érdeklődést tanúsít. Bepillantás az egyik alap­fokú iskola szaktantermébe Közlemény a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselőinek november 16-ai találkozójáról A leglátványosabb középiskolai tanulmányok közé tartozik a repülési mechanikus szakma. A négyéves tanulmányokat érettségivel fejezik be. Felvételünkön a prága—vodochodyi Acro gyár középfokú szakiskolájának tanulóit láthatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents