Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-02 / 232. szám
2 NOGRAD 1987. október 2., PÉNTEK Tudományos ülésszak Mikszáthról Gorbacsov Murmansxkban Lenin-renddel tüntették ki a hős várost (Folytatás az 1. oldalról) Az általános iskolák számára meghirdetett irodalmi pályázaton a megosztott első díjat a nézsai és a nógrádi általános iskolák kapták. A képzőművészeti kategóriában a salgótarjáni Bem Üti és a Petőfi Sándor Általános Iskola vehette át a megosztott díjat. Délután két órakor a volt megyeháza dísztermében a már említett „Mikszáth és a századvég — századelő prózája” című irodalmi vándorgyűlés ünnepélyes megnyitójára került sor. A tudományos ülésszakot a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, és annak Nógrád megyei tagozata, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, valamint Balassagyarmat Város Tanácsa szervezte. Fábián Jánosné, Balassagyarmat Város Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket és utalt arra, hogy történelmi pillanat résztvevői lehetünk, mivel a volt megyeháza felújítása után első ízben adott otthont rendezvénynek. Ezután Wéber Antal egyetemi tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke üdvözölte a vendégeket, majd Kovács Sándor Iván titkár átadta a társaság Toldy Ferenc- emlékérmét dr. Praznovszkv Mihálynak, a Nógrád megyei tagozat elnökének a megye irodalomtörténetépek feltárásában végzett munkájáért. Praznovszky Mihály megköszönte az elismerést, majd az ülésszak elnökeként mondott néhány bevezető gondolatot. Ezután kezdődött meg az ülésszak munkája. Az első előadó Nagy Miklós volt. aki Mikszáth írói névadásának sajátosságairól beszélt — többféle megközelítésben. Az előadás után a résztvevők megkoszorúzták a volt vármegyeház előtt lévő Mikszáth-szobrot. A továbbiakban Alexa Károly Mikszáth tragikumáról beszélt, Imre László pedig a Szent Péter esernyője című regényt elemezte. Végezetül Rejtő István azt fejtegette, hogy a karcolattípus milyen szerepet töltött be írói és publicisztikai szemléletének kialakulásában. Az előadásokat vita követte, majd az elnöki zárszóval fejeződtek be az első nap eseményei. Ma a vándorgyűlés délelőtt tíz órától folytatja munkáját. — varga — Mihail Gorbacsov csütörtökön folytatta murmansz- ki látogatását: délelőtt megkoszorúzta Lenin emlékművét, majd a párt- és munkásveteránokkal találkozott. Ezután a város új lakónegyedeit kereste fel és meglátogatott egy újonnan beköltözött családot. Az SZKP KB főtitkárát a déli órákban .,Rosszija” atomjégtörő fedélzetén üdvözölték. Mihail Gorbacsov megtekintette a kifutáshoz készülődő hajót és elbeszélgetett a személyzettel. Moszkvai idő szerint 18 órakor Murmanszkban nagygyűlés kezdődött. Ezen Mihail Gorbacsov ismertette a Legfelsőbb Tanács Elnökségének határozatát, amelyben Murmanszk városát Lenin-renddel és a ,.Hős város” megtisztelő címmel tüntette ki. AZ SZKP KB főtitkára méltatta a kikötőváros dolgozóinak és katonáinak hősi helytállását a második világháborúban, amellyel megakadályozták, hogy a fasiszták elfoglalják Mur- manszkot. Mihail Gorbacsov a kitüntetés után a Szovjetunió bel- és külpolitikájával foglalkozó beszédet mondott. Ufitäsi es találmányi kiállítás nyílt Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) munkája. Második lett Varga László, a Zagyvavöllgye Tsz dolgozójának uborka- szeletelő gépe. Harmadik díjat nyert Jaloveczki Ferenc, a Romhányi Építési Ke- rálmiagyáir. Juhász Béla és Ludáinyi István, a NÁÉV, valamint Palhuber Vilmos, a Nógrádi Szénbányák dolgozója. A műszaki-közgazdasági hónap keretéiben tartott előadást az SVT műszaki klubjában Szalai János, a gyár műszaki igazgatóhelyettese, az önt vény zománcozásról. Rendezője a GTE és a TIT volt. A kiállítást Ozsvárt József nyitotta meg. futó—Tácsik Nóra— Utazási könnyítések A jövő évtől, az útlevél- törvény tervezett változtatásával összhangban, a magyar állampolgárok a konvertibilis elszámolású valutával rendelkező országokba — ideértve Jugoszláviát is — az eddigieknél gyakrabban utazhatnak, ha az utasnak érvényes útlevele és megfelelő összegű hivatalos eredetű konvertibilis fizetőeszköze van. E minimális valutaösszeg legalább 3000 forint értékű külföldi fizető- eszköz, amelyről az utas kiviteli engedéllyel rendelkezik. Hivatalos eredetű valutá. nak minősül 18 000 ezer forint összegű turistaellátmány, amelyet azonban a jövőben három év alatt több részletben lehet igénybe venni, tehát a turistaellátmány akár hatszori kiutazást is lehetővé tesz. Ugyancsak hivatalos eredetű valutának minősül a lakossági devizaszámláról, az utazási deviza, vagy más néven „BC”-számláról felvett ösz- szeg, illetve, ha az utazás devizafedezetét utazási iroda szervezett társasutazás keretében biztosítja. Az utazási irodák szervezett társas utazásain évi többszöri részvétel is lehetséges. 1988-ban azok részesülhetnek turistaellátmányban, akik sem 1986-ban, sem 1987- ben ilyen jogcímen nem vettek igénybe valutát. 1988- ban 3000 forint összegű rendkívüli valutaellátásban részesülhetnek azok, akik 1988-ban nem jogosultak lakossági turistaellátásra, Így ezen összeg felhasználásával egyszer kiutazhatnak. A lakossági turistavaluta- ellátáshoz közlekedési költségek címén három évre további — több részletben igénybe vehető — 13 000 forint összegű valutafelhasználási lehetőség kapcsolódik. Könyvalakban a Minisztertanács munkaprogramja Az Országgyűlés őszi ülésszakát követően megjelent a könyvesboltokban a Minisztertanács munkaprogramját közreadó kötet. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott kiadvány tartalmazza Grósz Károly miniszterelnök előterjesztését, Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának hozzászólását, a kormány elnökének vitazáró beszédét, valamint a Minisztertanács munkaprogramjának teljes szövegét. Pozsgay Imre Pásztori Sok száz érdeklődő jelenlétében avatták fel Kiss Sándor Zsigraond királyról mintázott szobrát. (Folytatás az 1. oldalról) munkáról, a tömegszerveze- .tekröl és -egyesületekről. A népszavazás ' intézményét érintő kérdés kapcsán pedig a HNF OT állásfoglalására utalt: ez ügyben a- népfront már elkötelezte magát. A kora esti órákban felemelő ünnepség színhelye volt Pásztó műemléki városrésze. Sok száz érdeklődő jelenlétében Pozsgay Imre itt avatta fel Kiss Sándor kétszeres Munkácsy-díjas érdemes művész Zsigmond királyról mintázott szobrát, amelyet Vadász György építész állított értő módon a műemléki környezetbe. A himnusz után Kiss József színművész — a szobor alkotójának fia — tolmácsolta József Attila Hazám című költeményét, majd Fekete Attila tanácselnök köszöntötte az alkotókat és az ünnepség résztvevőit. Avatóbeszédében Pozsgay Imre felidézte Zsigmond alakját, aki első ízben, 580 évvel ezelőtt adományozott Pásztónak városi rangot, majd arra a tényre is utalt, hogy néhány nappal ezelőtt egy másik alkotás, Bobály Attila Dózsa-kompozícióját vette birtokba a város, a Mátraaljai Állami Gazdaság jóvoltából. A kiemelkedő mecénási tevékenységnek szóltak a szavak: — E táj népét is olyan gondok foglalkoztatják, hogy nem szokás manapság csekélyke vagyonúnkból képzőművészeti alkotásokra fordítani. Pásztó vállalkozása, éppen ezért elismerésre méltó. Gondjai, az új város kiteljesedését szolgáló törekvések mellett nagy alkotással bizonyította: nemcsak a földhöz ragadt dolgok kellenek ahhoz, hogy talpon maradjunk. A népfront főtitkára a szobor leleplezése előtt, végül megjegyezte: a szobrot nemcsak magunknak, hanem az országnak állították a pásztóiak. Jó bizonyítványt kiállítva önmagukról, s jelezve, hogy népben, nemzetben gondolkodnak. Az alkotáshoz, s a vállalkozáshoz méltóan megkapó- an szép zenés összeállítás zárta a szoboravató ünnepséget. Á vásárhelyi találkozó Erdélyi magyarok tanácskozása ötven évvel ezelőtt ötven esztendeje rendezték meg Marosvásárhelyen az erdélyi magyar fiatal értelmiség találkozóját, amely a mindinkább kibontakozó antifasiszta népfront szellemében kívánt választ adni a kisebbségi sorban élő tömegek nagy kérdéseire. Szervezői és résztvevői a harmincas évek elején fellépő fiatal írók, tudósok és publicisták voltak. E „második” erdélyi nemzedék számára már adott életközeget jelentett a kisebbségi lét. A fiatalok helyzete a nemzetiségi társadalom szociális átrétegződését mutatta: soraikban a kispolgári és paraszti származásnak, illetve kulturális háttérnek volt meghatározó szerepe. Jól ismerték a román nép helyzetét, a román nyelvet és kultúrát is, és ennek nyomán úgy gondolták, hogy az elnyomott nemzetiségi tömegeknek a román progresszióval, a román munkásmozgalommal kell összefogniok, s közösen kell harcolniok a demokratikus átalakulásért, és ennek következtében a nemzetiségi autonómiáért. A népfrontos találkozó tervét a baloldali fiatalokat tömörítő Ady Társaság nevében Balogh Edgár vette fel, s a terv megvalósítását szorgalmazta Tamási Áron Is, midőn megírta Cselekvő erdélyi ifjúság című nagy hatású cikksorozatát. 1937 augusztusában jelent meg a Vásárhelyi Találkozó élőkészítő bizottságának felhívása, amely a többi között a következőket tartalmazta: „Szükségesnek látjuk társadalmunk átformálását abból a célból, hogy az erdélyi magyarság egyetemes érdekének a síkján az osztályok közötti választófal eltűnjék. A falusi kisbirtokos rétegnek és a munkásságnak kell alkotnia azt az erős nemzetiségi testet, melyet a nevelő értelmiséggé alakult közép- osztálynak kell szolgálnia.” Ilyen előzmények után ült össze október 2-től 4-ig a találkozó, amely azután Tamási Áron elnökletével tartotta meg tanácskozásait. Tamási elnöki megnyitója közös munkára és felelősség- vállalásra szólította fel a megjelenteket. „Mindenki felelős a munkában — szögezte le —: mutassatok hát emelkedett lélekkel utat! És ahogy férfiakhoz illik, adjátok vissza a szónak erkölcsi tartalmát, nemzeti súlyát és emberi hitét. Gondoljatok arra, hogy vizsgán álltok népetek előtt, s hogy az erdélyi magyarság történelme rajtatok keresztül azt a generációt fogja megmérni, amely ma legnagyobb felelősséggel tartozik népének.” Az elnöki megnyitót előadások és beszámolók követték. Ezek sorában Albrecht Dezső az erdélyi magyarság „társadalmi alkatáról” és ennek átalakulásáról, dr. Asztalos Sándor az erdélyi magyarság közjogi és nemzetközi jogi helyzetéről, Kacsó Sándor az erdélyi magyar és román nép „építő együttélésének feltételeiről es útjáról”, Pálffy Antal az iskolai oktatás helyzetéről, illetve az iskolán kívüli népművelésről, Szemlér Ferenc az erdélyi magyar tudományos, irodalmi és művészeti életről, Gagyi László, a kisebbségi sajtóról, Nagy István a munkástömegek helyzetéről, Vita Sándor az erdélyi magyar közgazdasági politikáról, gróf Teleki Ádám pedig az erdélyi magyar mezőgazdaságról beszélt. Az előadásokat mindig vita követte, s e viták figyelembevételével adták közre a Hitvallás című záróhatározatot. „A Vásárhelyi Találkozón megjelent fiatal romániai magyar értelmiség — hangzott e határozat — a legteljesebb nemzeti, szociális és politikai egység vágyától áthatva kimondja, hogy az erdélyi magyarság minden egyes tagjára a sorskérdéseink és küzdelmeink iránti érdeklődés, tevőleges szolgálat és munka hárul. A magyarság minden egyes tagjának teljesíteni kell mind anyagi, mind szellemi tehetségéhez mérten kötelességét magára hagyott nemzetünk iránt.” Ugyanez a határozat a következő szavakkal fordult a többségi nemzet képviselőihez: „A Marosvásárhelyen összegyűlt fiatalság egy szabadságot szerető nép nyíltságával fordult a nemzeti álmaiban beteljesült és Gyulafehérvár magas szelleméhez felemelkedni tudott román néphez és irányítóihoz, hogy az élet és az emberi jogaiban veszélyeztetett magyarság számára találja meg azt a módot, amely a lelki kibéküléshez, egymás becsületes megértéséhez vezet, és a történelmi egymásrautaltságban élő két nép számára a szabad testvéri együttélés lehetőségeit megteremti.” A legszélesebb összefogás keretében rendezett „ifjúsági parlament” a népfrontgondolat jegyében végezte munkáját, midőn a munkásság, a parasztság és a progresszív értelmiség szövetségét szorgalmazta, s a romániai magyarság szociális, és nemzetiségi kérdéseinek megoldására tett gyakorlati javaslatokat. Az európai népfrontmozgalmakhoz és különösen a magyarországi Márciusi Fronthoz hasonlóan jelölte meg a követendő utat. S ha a további közös cselekvést a Közép-Európát hamarosan elborító fasizmusnak sikerült is megakadályoznia, a Vásárhelyi Találkozó szelleme és politikai öröksége továbbra is megmaradt. Ezt az örökséget méltán vállalhatják a mi korunk nemzedékei is. P. B. Kínai koktél Chen Zhiliu, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön koktélt rendezett a nagykövetségen. Megjelent Övári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, s többen mások. (MTI)