Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-09 / 238. szám
2 NOGRAD 1987. október 9., PÉNTEK Hazánkban a dán királynő (Folytatás az 1. oldalról) A találkozón részt vett Németh Károly, Otto Möller dán külügyi államtitkár, valamint Király Andrásné és Hans Kühne. Ugyancsak az Országház volt a színhelye az Elnöki Tanács elnöke és az uralkodói pár találkozójának, amelynek bevezetéseként Németh Károly, a házigazda figyelmességével mutatta be királyi vendégeinek a Parlament patinás Munká- csy-termét. A kötetlen hangulatú megbeszélésen az Elnöki Tanács elnöke mindenekelőtt hazánk nyitottságát hangsúlyozta. Magyarországon —, miként a magyar—dán kontaktusokat a legmagasabb szintre emelő királyi látogatás is bizonyítja — szívesen látnak minden vendéget, aki a kapcsolatok elmélyítésének szándékával érkezik. Hazánk a békés párbeszéd, az együttműködés híve, s ennek megfelelően minden területen keresi azokat a pontokat, amelyek további fejlesztés lehetőségével kecsegtetnek. II. Margit királynő köszönetét mondott azért a vendégszerető fogadtatásért, amelyben magyarországi útjának első óráitól részesítik. Mint mondotta, Dániában ismertek Magyarország eredményei, s ezek alapján Henrik herceggel együtt nagy várakozással tekintettek a látogatás elé. A magyar fővárost Európa egyik kulturális központjaként tartják számon az északi országban. Az itt szerzett első benyomások megerősítik az országról alkotott kedvező képet. Az uralkodó ehhez kapcsolódva, nagyra értékelte Magyarország nyitottságát, fogékonyságát a világ dolgai iránt. A megbeszélésen részt vett Kővári Péter külügyminiszter-helyettes, valamint Otto Möller. Jelen volt Király Andrásné és Hans Kühne. A dán királynő és Henrik herceg a nap folyamán ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a magyar hősek emlékművét a Hősök terén. A koszorúzásnál jelen volt Iványi Pál. Németh Károly és felesége este díszvacsorát adott II. Margit királynő és Henrik herceg tiszteletére a Parlamentben. A dán vendégek között foglalt helyet Uffe Ellemann-Jensen, a Dán Királyság külügyminisztere, aki az esti órákban érkezett Budapestre. A vacsorán az Elnöki Tanács elnöke és a dán uralkodó pohárköszöntőt mondott. Grósz Károly az NSZK-ban (Folytatás az 1. oldalról) és őszinteség légkörében eddig folytatott vélemény- csere eredményeivel. Hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy e látogatás új fejezetet nyit a két ország viszonyának történetében. Ost államtitkár közlése szerint a kancellár csütörtökön teljes mértékben sikeresnek mondotta Grósz Károly látogatását, és hangsúlyozta: a két ország politikai párbeszéde. amelynek ismérve az egész Európáért vállalt felelősség, tovább mélyül. A megbeszéléseken utat nyitottak az erőteljesebb. szélesebb körű gazdasági együttműködésnek, és megteremtették a kulturális együttműködés és a magyarországi német kisebbség hatékonyabb támogatásának lehetőségeit. Mint a bonni szóvivő rámutatott. az intenzív és magas szintű dialógus folytatódik, ennek jele Kohl kancellár magyarországi meghívása. Kovács László a többi között kiemelte: tárgyalópartnereink nagyfokú megértést tanúsítottak Magyarország gazdasági helyzete és a kormány cselekvési programjában foglalt törekvések iránt, jelezve, hogy lehetőségeik szerint támogatják azok megvalósítását. Kitért arra is. hogy a két ország bankjai közti hitelmegállapodas több mint egyszerű pénzügy- let, mivel a magyar gazdaság korszerűsítését szolgálja, azt a folyamatot tehál. amelyben egyúttal az NSZK vállalatai számára is széles körű részvételi lehetőség nyílik. Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) A kormányülésen tárgyalt témakörök közül elsőként a bér- és keresetszabályozás jövő évi rendszeréről szólt részletesebben (a Magyar Rádió kérdésére) a szóvivő. Kifejtette: alapvető érdekünk. hogy a gazdálkodó szervezetek 1988-ban a mérsékelt keresetnövelési lehetőségek ellenére is érdekeltek legyenek a gazdaság- politikai célok megvalósításában, a kormányprogram végrehajtásában. Olyan bérszabályozási formát vezetnek be jövőre, amely előnyt biztosít a feladataikat csökkenő létszámmal teljesítő vállalatok számára. A népgazdaság néhány területén viszont — döntően a kereskedelemben és a szolgáltatásoknál — ott, ahol a létszám növelésére, vagy megtartására van szükség, átlagbér-szabályozás lesz. Valószínűleg az is fokozza majd a vállalatok kezdeményezőkészségét, hogy bizonyos feltételek esetén tagjai lehetnek egy úgynevezett bérklubnak. E bérklubnak azok a vállalatok lehetnek tagjai, akik a maguk, erejére támaszkodnak, nem az állami költségvetésből kérnek támogatást fejlődésükhöz, pontosan teljesítik szerződéses és a költségvetés iránti kötelezettségeiket, betartják a termelői árakra vonatkozó szabályokat. Ezek a vállalatok teljes mértékben mentesülhetnek a bér- és keresetszabályozás központi előírásai alól. A részletek iránt érdeklődőknek pedig az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetői részletes tájékoztatást tudnak adni. A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállással foglalkozó minisztertanácsi rendelettel összefüggésben (a Népszava érdeklődésére) kiemelte: a jogszabály előírja, hogy a vállalkozó, tehát, aki a házat építette — legyen bár magánszemély, vállalat, vagy szövetkezet — három évig köteles teljes jótállást vállalni. Ennek alapján a lakók kérhetik a hiba kijavítását. a lakás vételárának csökkentését, vagy a hibás tárgyak kicserélését, sőt a hibajavítást a vállalkozó költségére mással is elvégeztethetik. Remélhetően megszűnik tehát az az áldatlan állapot, hogy csak hónapokig. olykor évekig tartó huzavona és pereskedés után ismerik el és javítják ki a hibát. A kivitelező csupán abban az esetben nem kötelezhető jótállásra, ha hitelt érdemlően bizonyítja. hogy a hiba a lakás átadása után keletkezett. A szóvivő az emberi környezetre veszélyes anyagok „importjának" megakadályozására hozott miniszter- tanácsi határozatot szó szerint idézve felelt a Magyar Rádió kérdésére. A rendelet rögzíti: hulladékanyagot külföldről égetés, végleges lerakás, vagy átmeneti tárolás céljából tilos behozni az országba. Az a jogi, vagy magánszemély, aki engedély nélkül hoz ilyen anyagokat az országba, nagy összegű pénzbírsággal sújtható, és kötelezhető a veszélyes anyag ártalmatlanítására. Annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő ilyen esetek, minden eszközzel érvényt kell szerezni ennek a rendeletnek. Ebben szerepe van az állampolgároknak éppúgy, mint a tanácsi szakigazgatási szerveknek. Mi indokolta a szövetkezetekről szóló egyes jogszabályok korszerűsítését ? — tette fel a Magyar Hírlap munkatársa a kérdést. A szövetkezetekre vonatkozó eddigi jogszabályok — hangzott a válasz — túlságosan aprólékosak, időnként gátolják a szövetkezetek döntési önállóságát. Erre a múlt évi szövetkezeti kongresz- szusokon elhangzott bírálatok is felhívták a figyelmet. A Magyar Rádió munkatársa a szóvivői értekezleten elhamarakodottnak ítélte az illetékes szervnek a Magyar Távirati Iroda útján a sajtóhoz eljuttatott közleményét a valutaellátás rendjéről. Bányász Rezső emlékeztetett: a közlemény azt követően látott napvilágot, hogy egy értekezletről az egyik lapban pontatlan tájékoztatás jelent meg a témával kapcsolatban. Az MTI által kiadott közlemény ezt próbálta hitelessé, pontossá tenni. A szóvivő ezzel összefüggésben hangsúlyozta: az előzetes gondolkodásra minden érdekelt szervnek, intézménynek és személynek joga van, sőt ez kötelessége. De döntésről csak akkor beszélhetünk ez ügyben is, amikor a kormány meghozta határozatát. Tehát helyes az, ha az elképzeléseiket a különböző szervek nyilvánosságra hozzák. Ám az nem helyes, ha bárki olyan látszatot kíván kelteni, mintha már valamely ügyben a kormánv végleges döntést hozott volna. A szóvivő végezetül az állami vezetők fizetésére vonatkozó (Veszprémi Napló) kérdésre válaszolt. Mint mondta, a Minisztertanács elnökének havi járandósága 34 ezer forint, helyetteseinek fizetési átlaga 31 eser forint, s a miniszterek átlagosan 29 500 forintot kapnak. Á minisztériumi államtitkárok havi fizetésének átlaga 25 ezer forint, az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok pedig átlagosan 23 ezer forintot keresnek, a miniszterhelyettesek pedig 22 ezer forintot kapnak. A felsorolt összegek természetesen a bruttó személyi alapbérek, amelyeket ugyanazok a levonások terhelik, mint minden más munkabért. (MTI) Szovjetunió: a 70. évforduló 4. Veszélyben a szovjet haza Lenin frontra induló vöröskatonák előtt beszél 1920 májusában Nyomban a nagy októberi forradalom győzelme után, 70 évvel ezelőtt, a világ- történelem első munkásparaszt államának a különböző problémák sokaságát kellett megoldania. A cári Oroszország az else világháborúsán az antant oldalán harcolt. és az államok tömbjével, élén Németországgal, hadiállapotban maradt. A szovjet hatalmat meg kellett erősíteni, le kellett törni a régi államapparátust, és újat kellett teremteni helyette. A gazdaságot a kapitalista útról át kellett vezetni a szocialista útra. a szociális kérdéseket a dolgozók érdekeinek megfelelően kellett megoldani.. A megdöntött burzsoázia és a földbirtokosok azonban nem igyekeztek feladni pozícióikat. Már a szocialista lorradalom győzelme utáni második napon A. Kerensz- kij, az eltávolított ideiglenes kormány feje parancsot adott a frontparancsnokoknak és a katonai körzetek parancsnokainak, hogy a szovjethatalom megdöntése céljából kezdjék meg a fegyveres harcot. Ezzel lényegében megindította a polgár- háborút Már október végén (a régi naptár szerint) A. Kerenszkij és P. Krasznov tábornok lázadásokat szított azzal a szándékkal, hogy fegyveres erővel elfoglalják Petrográdot. De a forradalmi csapatok a lázadásokat letörték, magát a tábornokot pedig fogságba ejtették. Már az 1917. évi februári polgári-demokratikus forradalom után megalakultak a városokban és a falvakban a munkások és katonák szovjetjei, vagy a parasztok képviselőiből létrehozott falusi szovjetek. Ez sok körzetben lehetővé tette, hogy a szovjethatalom békés’ úton jöjjön létre. De több faluban és városban, ahol a szovjetek ellen fellépett az ellenforradalom, az események polgárháborús jelleget öltöttek. A Kaukázuson túli területen, Turkesztánban, Szibériában és más területeken helyi ellenforradalmi kormányok alakultak. A szovjethatalom fő feladatává vált. hogy megtörje a kizsákmányolok ellenállását. És, bár a kormány aránylag nem nagy fegyveres erővel — a Vörös Gárda osztagaival — rendelkezett, élt a munkásosztály és a dolgozó parasztság támogatásával. Rövid idő alatt — 1917 végétől 1918 márciusáig — a belső ellenforradalmi erők java részét leverte. Az egész országban, kivéve Buharát és Hivát, a Kaukázuson túli területet, valamint Jakutföldet és Kamcsatkát, megalakult a szovjethatalom. Az imperialista hatalmak az első világháború miatt meggyengült országot szerették volna politikailag és gazdaságilag függő helyzetbe kényszeríteni. De abban az időben a nemzetközi iffl- perializmus az ellenséges, egymás között harcoló csoportosulások miatt megosztott volt, és emiatt nem tudott egységes frontot létrehozni a fiatal szovjet állam ellen, és nem tudott azonnali fegyveres segítséget nyújtani Oroszország megdöntött burzsoá kormányának. Mégis, a legfőbb ellenség. amely magára vállalta a fehérgárdista erők támogatásának, fegyver- és lőszerellátásának, pénzügyi támogatásának szervezését, a világimperializmus volt. V. I. Lenin szerint az irányító, a hajtó és mozgató erő volt a polgárháborúban. A szovjet állam egyik legsúlyosabb problémája volt, hogy kivezesse az országot az imperialista háborúból. De a békéhez vezető út nehéz és drámai volt. Azok után, hogy a szovjetek II. összoroszországi kongresszusa elfogadta a dekrétumot a békéről,. a szovjet kormány minden hadviselő államnak javasolta. hogy haladéktalanul kössenek fegyverszünetet, és kezdjék meg a béketárgyalásokat. Az antantországok azonban elutasították ezt a javaslatot. A szovjet kormány ekkor kénytelen volt külön béketárgyalásokat kezdeni Németországgal. A szovjetek köztársaságában uralkodó bonyolult helyzet kényszerítette erre. Az ország gazdasága szétzilált állapotban volt Oroszország 1917 végére nemzeti vagyonának 80 százalékát elvesztette. Az ipari össztermelés az 1916-os esztendőhöz viszonyítva 36,4 százalékra csökkent. A katasztrofális gazdasági helyzetet súlyos fűtőanyaghiány és a teljesen tönkrement közlekedés nehezítette. 1917 decemberében a fegyverszüneti megállapodás aláírása után Bresztben megkezdődtek a béketárgyalások. Németország nehéz feltételeket szabott, több mint 150 ezer négyzetkilométernyi területet követelt Oroszországtól. A kemény feltételek ellenére Leninnek az volt a véleménye, hogy azokat el kell fogadni, és meg kell kötni a békét, hogy az ország lélegzethez jusson, megőrizhesse a forradalom vívmányait, megszilárdíthassa a szovjethatalmat, és megteremthesse a Vörös Hadsereget. Az imperialista Németországgal kötendő békeszerződés éles vitát váltott ki még a bolsevik párton belül is. Éles hangú viták után, a központi bizottsági tagok többsége, Leninnel az élen, állást foglalt a békeszerződés aláírása mellett. A német csapatok azonban folytatták a támadást. Február 21-én. a szovjet kormány elfogadta a Veszélyben a haza! című dekrétumot. Megkezdődött a Vörös Hadsereg gyors ütemű szervezése és ez a hadsereg aztán feltartóztatta a Petrográd felé nyomuló ellenséget. Nyolc hónap múlva pedig beigazolódott az. amit Lenin “lőre látott, hogy a béke Németországgal ideiglenes jellegű A Németországban lezajlott forradalom megdöntötte 1! Vilmos császár hatalmát. Ez lehetővé tette a szovjet kormánynak, hogy érvénytelenítse a breszti szerződést. APN—KS EGK: kapcsolat a KGST-vel és a Szovjetunióval Sevardnadze Kubában Szerdán Montevideóbó] Havannába érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Az SZKP KB PB tagja, a kubai párlés állami vezetés meghívására tesz munkalátogatást a szigetországban. Se- vardnadzét Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, állam- és kormányfő és Carlos Rafael Rodriguez, a KKP KB PB tagja, az államfő és a miniszterelnök helyettese fogadta Havanna nemzetközi repülőterén. A szovjet politikus szeptember utolsó napjaiban Brazíliában, október első hetében Argentínában és Uruguayban folytatott megbeszéléseket. Személyében első alkalommal járt szovjet külügyminiszter ezekben az országokban. Sevardnadzét fogadta Sar- ney brazil, Alfonsin argentin és Sanguinetti uruguayi államfő. A szovjet külügyminiszter ezúttal harmadszor tesz látogatást Kubában. Fábián Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Még az idén lehetséges az EGK és a KGST, s ennek nyomán az EGK és a Szovjetunió kapcsolatának felvétele. Ezt jelentette be Brüsz- szelben Lev Tolkunov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke és Rudi Arndt, az Európai Parlament szocialista csoportjának elnöke. Lev Tolkunov kedd óta tartózkodik Brüsszelben tíztagú szovjet parlamenti küldöttség élén, amelyet az Európai Parlament — a Közös Piac képviselőháza — szocialista csoportja hívott meg. A csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón Rudi Arndt elmondta, hogy jól haladnak a tárgyalások az EGK és a KGST intézményei közti kapcsolat felvételére. Ügy tűnik — mondta Rudi Arndt — hogy sikerül megfelelő, mindkét fél által elfogadható formulát találni Nyugat-Berlin státusának, illetve a városnak a Közös Piaccal való kapcsolata meg- íogalmazására. Ez sokáig akadálya volt a tárgyalás haladásának. Rudi Arndt utalt arra is, hogy előrehaladott tárgyalások folynak az EGK és a KGST többi tagországai között is a gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés és a diplomáciai kapcsolat megteremtése érdekében. A szovjet delegáció tagjai beszámoltak arról, hogy tárgyalásaik folyamán kitértek a leszerelés, a fegyverzeti egyensúly, az emberi jogok, a gazdasági kapcsolatok és a műszaki együttműködés kérdéseire.
