Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 236. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. OKTÓBER 7., SZERDA Egyhangúan, vita nélkül \v> (3. oldal) N < : N. ‘ Kísérlet októbertől Salgótarjánban (5. oldal) Folytatódik-e az SBTC zuhanórepülése? (7. oldal) Ülést tartott az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága Kohászok a termékszerkezet korszerűsítéséért Az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága tegnap Salgótarjánban tartotta soron következő ülését Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára vezetésével. A testület elsőként A termékszerkezet korszerűsítésé­nek hatása a gazdasági kibontakozásra, a verseny- képesség és a minőség javítására a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben című előterjesztést vitatta meg. ' A vállalat jelenlegi tér­Grósz Károly az NSZK-ba látogat Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellárjának meghívására október 7-én hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazik. (MTI) mékstruktúrája több ötéves tervidőszakot átívelő re­konstrukciós folyamat ered­ményeként alakult ki. Az utóbbi időszakban főként a termékcsoporton belüli arányváltozás, a kiegészítő technológiai korszerűsítés jutott főszerephez. A többi között megteremtették a fel­tételeket a magas szilárdsá­gú pántolószalag, a külön­leges csőprofilok, a mikro­processzoros vezérlésű gör- gőspálya-elemek gyártásá­hoz. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1984. és 1987. első fél éve között 316 millió forintot fordított beruházá­sokra, amelynek csak körül­belül háromnegyede szolgál­ta közvetlenül a termékszer­kezet korszerűsítését, a ter­mékek minőségének javítá­sát. Kapcsolódva a központi fejlesztési programokhoz részt vettek a könnyűszer­kezetes építési és anyag- mozgatási korszerűsítésak­A termelőszövetkezetek ér­tékesítő, beszerző és szol­gáltató közös vállalata, a TSZKER munkájáról tájé­koztatták az újságírókat kedden a vállalat budapesti székházában. Radnóti Huba igazgató elmondotta: a több mint 1200 termelőszövetke­zetet tömörítő közös vál­lalat évente mintegy 20 mil­liárd forintos áruforgalmat bonyolít le. Mezőgazdasági terményeket, a tsz-ek ipari részlegeiben és élelmiszer­feldolgozó üzemeiben készült árukat vásárolja fel és ér­tékesíti a hazai és a kül­földi piacokon. Számos szak­szolgáltatást nyújt az üze­meknek: nagykereskedel­mi tevékenységgel gépekhez, műtrágyához és egyéb ter­melőeszközhöz juttatja a ben, jelentős összegeket for­dítottak kutatásra is. A fej­lesztések egy része azonban műszaki előkészítési, piacku­tatási problémák miatt nfem párosult a várt gazdasági eredménnyel. A célkitűzések­től való elmaradásban közre­játszottak a kezdeményező­készség, az új iránti fogé­konyság, a szakmai igényes­ség területén tapasztalható fogyatékosságok. Emellett kedvezőtlenül alakultak a termékszerkezet-váltás, a fe­lületi minőség, az alakhűség javításának technológiai, technikai feltételei. E tényezők ellenére az SKÜ termékeinek feldolgo­zottsága kismértékben ja­vult, az új termékekből szár­mazó árbevétel aránya eléri évente a 6—7 százalékot. Növekedett az általuk tovább megmunkált, nemesített, ötvözött termékek részará­nya. Termékválasztékuk alapvetően összhangban van a piaci igényekkel. Bizonyos gyártmányokból a kereslet meghaladja kapacitásukat. gazdaságokat; kiskereske­delmi üzletei révén pedig a zöldség-gyümölcs ellátásból is részt vállal. Űjabban az egészséges táplálkozáshoz vegyszer nélkül termelt élel­miszer-alapanyagokat és kész élelmiszereket is forga­lomba hoz. A TSZKER a megújulás időszakát éli. Az elmúlt évek­ben alapjában véve sikere­sen működő közös vállalat versenytársaihoz képest vi­szonylag szerény tőkével bo­nyolította le áruforgalmát. Tőkéjének gyarapítása érde­kében előkészületeket tet­tek arra, hogy egy, másfél éven belül részvénytársasá­got hozzanak létre a terme­lőszövetkezetek, pénzintéze­tek és más gazdálkodó egy­ségek részvételével, bizto­A testület elismeréssel szólt azokról a törekvések­ről, amelyet a kollektíva ki­fejtett az elmúlt években a köztudottan nehéz körülmé­nyek között gazdálkodó ko­hászat eredményes gazdál­kodása érdekében. A vállalat nemcsak talpon maradt, ha­nem tisztes nyereséget is el­ért. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy mindez vár­hatóan kevésnek bizonyul a későbbi kibontakozáshoz, a megújuláshoz. A megyei vég­rehajtó bizottság az újabb lépések megtételére bátorí­totta az SKÜ gazdasági és pártvezetését. Megnyugvás­sal tapasztalta, hogy a vál­lalat dolgozói között a po­litikai hangulat nyugodt, bizalom van a párt politiká­ja iránt. A folyamatos lét­számcsökkenés ellenére a vállalatnál a termékszerke- 'zet további korszerűsítésé­hez, a versenyképesség ja­vításához adottak a politi­kai. személyi feltételek. Az SKÜ dolgozói támogatják az új iránt fogékony, kezde­ményező vezetőket, s igény­lik az erőteljesebb, teljesít­mény szerinti differenciálást. A testület ezt követően megvitatta és elfogadta a politikai agitáció és propa­ganda helyzetéről, a gazda­sági-társadalmi kibontako­zást segítő feladatokról szóló előterjesztést, majd egyéb ügyeket tárgyalt. sítva a nagyobb mozgáste­ret1 és azt, hogy intézmé­nyük továbbra is a termelő­szövetkezeteket segítse. A közös vállalatnál eddig is törekedtek az exportképes áruk termeltetésére. A jö­vőben a termelők közvetlen érdekeltségének fokozására nagyobb szerepet szánnak az élelmiszer-feldolgozásra és a zöldség-gyümölcs ter­melésre alapítandó gazdasá­gi társulásoknak. Az áruala­pok bővítésére az országban több helyén a TSZKER fel­dolgozóüzemet létesít, illet­ve bővíti a meglevőket. Na­gyobb szerepet szánnak a TSZKER tizennyolc önálló­an gazdálkodó megyei terü­leti központjának a tsz-ek ipari részlegeiben előállított termékek felvásárlására. Országszerte megemlékeztek az aradi vértanúkról Országszerte megemlékez­tek a magyar szabadságharc 13 vértanúhalált halt hős tá­bornokáról kedden. A fővárosban az általános és középiskolák diákjai osz­tályfőnöki és történelemórá­kon. illetve úttörő- és KISZ- összejöveteleken idézték fel az 1848—49-es forradalom és szabadságharc kimagasló alakjainak, katonáinak küz­delmét, s emlékeztek meg azokról, akiket 138 éve, 1849. október 6-án végeztek ki Aradon. A XX. kerületi Lá­zár Utcai Álialános Iskolá­ban az úttörők rajgyülésen tisztelegtek Lázár Vilmos­nak, a szabadságharc tábor­nokának, a csapat névadó­jának emléke előtt. A IX. kerületi Bakáts téri iskolá­sok, a Patrona Hungáriáé Gimnázium tanulói, valamint a Hazafiás Népfront kerületi bizottságának képviselői ko­szorúkat helyeztek el Kné­zich Károly emléktábláján. A szabadságharc vértanúinak többi fővárosi emlékhelyére is elvitték a budapestiek a kegyelet virágait. Debrecenben gróf Bat­thyány Lajos emléktáblájánál idézték fel a százharminc­nyolc évvel ezelőtti esemé­nyeket, s helyezték el az em­lékezés koszorúit a város ál­lami és társadalmi szervei­nek, valamint ifjúságának képviselői. Megemlékeztek ezen a napon Nagysándor József honvéd tábornokról is. Az 1849. augusztus 2-i debreceni csata emlékére • a Hortobágy felé vezető 33-as út mellett egy kunhalom te­tején — ahonnan a tábornok az ütközetben csapatait ve­zényelte — 1899-ben vörös téglából obeliszket emeltek. Az emlékműnél koszorúkat és virágot helyeztek el. ☆ Az aradi vértanúkra em­lékeztek kedden, mártírha­láluk 138. évfordulóján Ara­don. A Maros-parti város­ban koszorúzási ünnepséget tartottak. Szűts Pál bukaresti ma­gyar nagykövet, Vékás Do­mokos kolozsvári magyar főkonzul és Aradi Sándor al­ezredes, katonai és légügyi attasé nemzetiszínű szalag­gal díszített koszorút helye­zett el a 13 vértanú kivég­zésének helyszínén álló em­lékoszlopra. A szomszédos Békés megye lakossága ne­vében koszorút hozott a sza­badságharc mártírjainak em­lékoszlopára a Békés me­gyeiek küldöttsége, amelyet Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bi­zottságának titkára vezetett. A hűvös, nap>os időben több ezer aradi és környék­beli lakos gyűlt össze a vár falaihoz közel eső emlékmű­nél. Sok magyarországi tu­rista is idelátogatott. Szer­vezett csoportok érkeztek Békéscsabáról, Gvuláró.1 és Szentendréről. A 13 vértanú kivégzésének 125. évforduló­jára, 1974-ben felújított em­lékműnél virágokat, koszo­rúkat helyeztek el. Az em­lékoszlopon 13 tábornok neve olvasható, akik közül 11-nek a földi maradványai is itt nyugszanak (Kiss Ernő a jugoszláviai Elemér, Des- sewffy Arisztid pedig a csehszlovákiai Margonya községben van eltemetve). Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. A műholdas műsorvétel lehetőségei hazánkban Parabolaantennákkal né­pesült be tegnap a salgótar­jáni Karancs Szálloda tera­sza. A meghívott szakem­berek megismerkedhettek a Kathrein Werke nyugatné­met cég műholdas műsor­szórás vételére alkalmas rendszerével, s egyúttal a hazai gyártással kacérkodó Nógrád Megyei Szolgáltató­ipari Vállalat Videotechni­ka leányvállalatának ez irá­nyú törekvéseivel. Azonos elvek * szerint Elsőként a műholdas táv­közlés és műsorszórás ma­gyarországi szerepéről tájé­koztatta az egybegyűlteket dr. G. Tóth Károly, a Ma­gyar Posta műsorszóró szak­osztályának vezetője. Vázol­ta e rendkívül fejlett mű­szaki technika térhódításá­nak szempontjait, többek kö­zött a politikai-jogi, • műsza­ki-gazdasági és földrajzi-et­nikai tényezőit. Mint isme­retes, kormányunk állást foglalt a műholdas vétel kér­désében, s eszerint ugyan­azok az elvek érvényesül­nek, mint a hagyományos tv- és rádióműsor-vétel ese­tében. A továbbiakban kiemelte a satellittechnikának a po­litikában, a kultúrában, az oktatásban —, mint gyors információszerzésben — be­töltött szerepét. Terjedését hazánkban mi sem sürgeti jobban, mint a telefonjelle- gű szolgáltatások javítása. Pusztán a technika lehetősé­get kínál a hazai híradás- ipari kutató-fejlesztő gárda számára — gondoljunk csak az igen magas frekvenciára, s a nagy távolságok „drót nélküli" leküzdésére. Ezál­tal megteremtődhet a honi gyártás is, természetesen csupán azoknak a részegy­ségeknek az előállítása, ame­lyeket a jelenleg is forga­lomban levő berendezések árán vagyunk képesek fel­vállalni. A'"satellitek vétele jogdíj- problémákat is felvet. A di­rekt műsorszóró műholdak vétele bárki számára ingye­nes, míg a távközlési csa­tornákért fizetni kell. Vége­zetül szólt a szocialista és kapitalista államok műhold­jai között megvalósítható tranzitáló szerepünkről, ame­lyet földrajzi helyzetünk in­dokol. Sikeres bemutató A továbbiakban Rab End­re, a Kathrein Werke ma­gyarországi képviselője mu­tatta be Európa legrégibb és legnevesebb antenna- gyártó cégét, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy együttműködés jöhet létre hazai gyártók és forgalma­zók részvételével. Vázolta a rendszer kialakításának tech­nikai alapjait, s ezután a résztvevők a gyakorlatban is megszemlélhették a ragyo­gó minőségű műholdas prog­ramokat. A tájékoztatók sorában utolsóként a Ramovill kép­viselője ismertette a koope­ráció bővítésének lehetősé­geit. Az előadók ezt köve­tően válaszoltak a kérdések­re. Az eddiginél kedvezőbb műszaki feltételek mellett, önállóbban, eredményesebben termel az Állami Nyomda pásztói gyáregysége. Milyen változások történtek az utóbbi idő­ben a kollektíva életében, miként tesznek eleget a növekvő követelményeknek, az itt dolgozók — ezekre a kérdésekre adja meg a választ Kolaj László riportja a 3. oldalon. Megújulóban a TSZKER A műholdvevő-rendszer legkényesebb része a para­bolaantennán helyezett fejegység, amelynek sorozat- gyártására egyelőre még várni kell. —kép: kulcsár—

Next

/
Thumbnails
Contents