Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

4 NOGRAD 1987. október 31., SZOMBAT Együtt élni a pe rent kér Ute then ■ ■ Romokból épült újjá Berlin műemlékei A francia dóm. A » tonnás kupola acétsaerkezetét dara segít*égével emelték » helyére. A toronyban hatvan harangot helyeitek el. Peremkerület. Így is neve­zik Salgótarjánban a Gorkij- lakótelepet, amely 1960-ig még falu volt. Ma a város­hoz tartozik. A bérházak gombamód szaporodva nőt­ték körül a családi fészkeket, tüntették el a bányászkolónia roskatag házait. Sokan köl­töztek ide a környező falvak­ból, s a városközpontból is, s ez a folyamat ma is tart. Már nem falu és még nem város, az itt élő emberek életmódja is valahol középütt jár az átalakulásban. A lakóterület művelődési intézménye, a Gerelyes End­re Ifjúsági és Művelődési Ház nemcsak az itt élők szó­rakoztatását, művelődési igé­nyeik kielégítését tűzte célul. Feladatának tartja a segít­ségadást a beilleszkedéshez, s abban is nyilvánvalóan nagy a szerepe, hogy az itt élők ne csak egymás mellett, hanem együtt is éljenek. Nyitott ajtó várja az inté­zetbe látogatót: van aki sak­kozik, mások újságot lapoz­gatnak. A fiatalok videofil­men legeltetik a szemüket, az apróbbak közül pedig leg­többen kézügyességüket, al­kotóképességüket próbálgat­ják. Készülnek a batikolt té­rítők, egy kislány ikebana- képpel foglalatoskodik, s fűzi a szebbnél-szebb gyöngykalá­risokat. Segítőjük Halászná Pozsik Olga és Kalocsai Pé­ter, a ház munkatársai, nép­művelők. A fiatalember nincs egy esztendeje, hogy úgy döntött: megpróbálkozik az itteni munkával, azzal a feladattal, amelyhez nem elég csupán a szaktudás, kell a lelkese­dés, a hit, és szeretni kell az embereket. Nemrég a budapesti szabadtéri játékok kereté­ben hallottuk őket, augusz­tus 22-én a Margitszigeten, októberben pedig á Buda­pest Kongresszusi Köz­pontban muzsikáltak a budapesti művészeti hetek egyik műsoraként. Novem­ber 14-én Győrben zenélnek, december 13-án Cegléden, 19-én Pécsett. Az októberi estjüket rögzítette a rádió, és karácsony este, decem­ber 25-én sugározza. A száztagú budapesti cigányzenekar 1985 telén alakult, országos kulturális együttesként, százharminc taggal. A verbuváláskor a legjobbakat választották ki a jelentkezők közül; alkal­manként állnak össze, és — ha más műfajban is — a fefsztiválzenekaréhoz hasonló céllal: hogy az általuk elérhető legmaga­sabb színvonalon játsszanak- Más szóval száz szólista zenekarát akarják megvaló­sítani; és eltökélték, hogy nemcsak a világ legnagyobb, hanem a legjobb cigányze­nekarává küzdik fel ma­gukat. Jelenleg 70—80 ál­landó tagjuk van, a leg­fiatalabb 12, a legöregebb 62 éves. Vezetőik: az ország tizen­öt legprímább prímása, élükön a cigányprímás- királynak megválasztott Boross Lajossal. Módosult újabban a műsorprofiljuk. Ezzel is összefüggésben fel­lépnek velük nagy nevű szólisták: Melis György Mészöly Katalin és Szent­helyi Miklós hegedűművész, aki nemcsak egyes műsoraik szólistája, hanem a művé­szeti elnökhelyettesük is lett. A nemes, értékes ci­gányzene hagyománya két­száz éves múltú. Első világ­hírű művelője Bihari Já­A Mint mondja azt szeretné, ha nem lennének az embergk apatikusak, bár nem hiszi, hogy igazából azok. — Divatos manapság ez a magatartási forma. Abban hiszek, hogy tudunk ellene tenni — s mintha igazát bi­zonyítaná, tekintete végig­pásztázik a gyerekeken, akik érdeklődők, nyitottak, fo­gékonyak... Majd folytatja: — Velük nincs is különö­sebb gondja a népművelőnek, a középkorosztály az, akiket szeretnénk megnyerni a köz- művelődésnek, s ez különö­sen fontos feladat a lakóte­lepen élők körében, akik ta­lán nem is ismerik eléggé nos volt, akinek vagy nyolcvan örökzöld szer­zeménye közül most hár­mat tűztek műsorra. S mert Bihari zenekarában fúvó­sok is voltak, a Hadik óbester nótájában két trombita is megszólal. Ez az a népzenei hagyomány, amely nagymértékben ha­tott a múlt százádi komoly zenére, Liszt, Erkel zené­jének szellemiségére is. A száztagú budapesti ci­gányzenekar új estélyének műsorában szerepel egy kévésé ismert Ravel-mű, a Cigányok; tízperces kon­certrapszódiává hangsze­relte át a zenekar számára Berki László. Szólistája Szenthelyi Miklós lesz. Át­hangszerelték a maguk speciális adottságaihoz, Ko­dály Zoltán Kállai kettősét is. Ennek érdekessége, hogy a Kodály , által 1952-ben írt darab eredetileg az Állami Népi Együttesnek készült, amelynek akkori prímása is Boross Lajos volt. Még néhány csemege a műfaj kedvelőinek. Melis György énekli elsöprő sike­rű szólóját Kodály Háry Jánosából, s egy összeállí­Kalocsai Péter {Fotó: Bábel L j egymást. Olyan programokat igyekszünk számukra szer­vezni, amelyek segíthetnek ebben, amelyekkel oldhatjuk a ' passzivitást, s érdeklővé tehetjük őket is. Ezt a törekvést bizonyítan­dó működik a szabadidő-klub, ahová családostól is mehet­nek az emberek a hét hat napján, vagy például a lakó­telepi napok rendezvényso­rozata, amelynek legutóbbi programjain nagyon sokan vettek részt. Gyerekek, fel­nőtt fiatalok és idősebbek egyaránt érdeklődtek a szó­rakozás, sport és művelődés és ami egyáltalán nem ér­dektelen: egymás iránt. tást más nagy sikereiből. Mészöly Katalin Dankó Pista-nótacsokrot ad elő. A zenekari művek: Liszt II. Magyar rapszódiája. Brahms VI. Magyar tánca, Reményi Ede Repülj fecs­kém című szerzeménye, Végvári Rezső új zenekari kompozíciója, a Gyerő- vásárhelyi csárdás. Ugyanezt a műsort viszik vidékre, csak az énekesek változnak. Győrben és Cegléden Szentendrei Klára és Bé­res Ferenc, Pécsett az ottani operatársulat szóló­énekese, Marczis Demeter, Debrecenben pedig az oda­valósi társulat tagja, Tréfás György lesz a szólóénekes. Áprilisban kibocsátott ka­zettájuk négyötöd része elkelt. A rádió közönségfel­mérése szerint a megkér­dezett hallgatók hetven százaléka cigányzenepárti. Ma profi, nagyzenekari ma­gas színvonalú változatát akarják hallgatni, -mostaná­ban mind többször adódik alkalom koncerttermekben, rádióban, felvételen a Száz­tagú cigányzenekar előadá­sában. P G A Német Demokratikus Köztársaság igen gazdag történelmi, kulturális, tu­dományos és műszaki mű­emlékekben. Az NDK Nem­zeti Frontja, a kulturális minisztérium és a kulturá­lis szövetség 1982-ben közös akciót hirdetett a műem­lékek gondozása érdekében, s ebbe a mozgalomba több mint százezren kapcsolód­tak be. A műemlékekben egyik legazdagabb város a fenn­állásának 750. évfordulóját ünneplő Berlin, az NDK fő­városa. A Spree folyó part­ján lévő két település, Ber­lin és Cölln egyesítésével jöt létre a mai főváros. Ke­letkezésének dátumát 1237- hez kapcsolják, ekkor sze­repelt először Cölln neve az írásos emlékekben. Magáról Berlinről 1244-ben tesznek említést. 1709-ben a két falut további három várossal kap­csolták össze, és az össze­vont települést Berlinnek nevezték el. Már a feudalizmus korá­ban gazdag kereskedők él­tek itt, s az évszázadok so­rán egyre inkább a politi­kai, gazdasági és kulturális élet központjává vált, a 18. és a 19. század fordulóján Németország kapitalista metropolisává fejlődött. El­sősorban ipari termelése emelte világvárosi rangra. A fasiszta rendszer által kirobbantott II. világháború súlyos károkat okozott a vá­rosnak. Egész lakónegye­dek, kulturális létesítmé­nyek, gyárak semmisültek meg, s amíg 1939-ben 4,3 millióan éltek itt, 1945 má­jus 8. után csupán 2,5 mil­lióan tengődtek a romok között. Víz, gáz és villany nélkül. Nehéz volt az újra­kezdés. Nyugat-Berlin lét­rehozása ugyan bonyolítot­ta a helyzetet, de 1949. ok­tóber 7-én, amikor megala­pították a Német Demokra­tikus Köztársaságot,, és az alkotmányban rögzítették, hogy Berlin lesz a legfel­sőbb állami szervek köz­pontja, az újjáépítés egyre gyorsabb léptekkel haladt. Az újjáépítést tulajdonkép­pen két formában hajtották végre: a romok helyén újon­nan tervezett épületeket Az utóbbi napokban sokan kérdezik a pásztói művelő­dési központ munkatársaitól, hogy a megyeszerte jó hírne­vet szerzett — a művelődési központ keretei között mű­ködő — Casinót valóban be­zárták-e ? A kérdésre Faludi Sándor, a művelődési központ igaz­gatója adott választ: — Szó sincs bezárásról — mondotta. — A Casinó han­emeltek, s a lehető legtöb­bet megpróbálták megmen­teni a régiekből. A Szent Miklós-templom a legrégebbi Berlinben, s ennek környékét tartják a város szivének. A templom annyira tönkrement a há­ború során, hogy még a tor­nyai sem voltak meg. 1979- ben pályázatot hirdettek felújítására és a városrész újjáépítésére. 1982 nyarán a két hegyes templomtor­nyot emelődaru tette a he­lyére, azóta viszont már a városi múzeumot is beren- tezték benne. A körülötte lévő utcákban pedig felépí­tették Berlin leghangulato­sabb negyedét. Apró üzletek egész sora, különböző ár- kategóriájú vendéglők, bo­rozók váltják egymást és 800 lakást is átadtak itt. Mivel megpróbáltak tör­ténelmet idéző házakat épí­teni, ezekben általában kis lakások vannak: nyugija- sok, gyermektelen házas­párok és rokkantak kap­tak új otthonokat. Az Akadémia teret Eu­rópa legszebbjei közt tartják számon. Az egyik oldalról felújított házak övezik, amelyekben tavasz- szal költöztek be a la­kók, szemben a színház épülete, hangversenyek szín­gulata sok-sok jelnőtt-ifjat vonz a megye más települé­seiről, sőt a megyehatáron túlról is. Legutóbbi hét végén azért nem tartottunk nyitva, mer intézményünk adott ott­hont a megyei gyógyszerész- és orvosnapnak. Tegnaptól újra, s minden hét végén rendszeresen várjuk vendé­geinket, mégpedig új prog­rammal : megkezdjük lézer- diszkó-show műsorainkat. helye- Bal oldalt a német dóm, amelynek restaurálá­sán dolgoznak a szakem­berek, jobbról pedig a francia dóm zárja a teret. 1979-ben kezdték el a tér felújítását. Az elmúlt év­tized legnehezebb munkáit itt a francia dómon vé­gezték. Az erősen megrongálódott épület helyreállítását fent- ről a tetőről kezdték. A kupola 39 tonnás acélszer­kezetét 1982-ben emelték a magasba és illesztették a helyére egy emelődaru se­gítségével. A felújításon az évek során több mint száz­féle szakmunkás dolgozott, 130 000 darab kétszer ége­tett speciális téglát hasz­náltak fel, a 80 méter ma­gas toronyba vezető lép­csőket tizennégy nap alatt készítették el. A torony­ban hatvan harangot he­lyeztek el, ezek közül a legnagyobb két méter át­mérőjű és 5700 kilogram­mos. A földszinten a hu­genották múzeuma lesz, valamint egy 11 000 kötetes könyvtár. A további ré­szek kulturális célra lesz­nek alkalmasak, a torony­ban pedig hangulatos ét­terem, illetve borozó lesz. B■ »• Casinóban Ugyanis a korábbi műsor le­mezlovasai már nem tudtak a változó igényeknek megfe­lelően megújulni. Magyarán; kissé unalmassá vált ugyanaz a program hétről hétre, tíz hónapon keresztül. Reméljük, hogy a legkorszerűbbnek mondható lézertechnika be­vezetésével új szórakozási le­hetőséghez juttatjuk a hoz­zánk látogatókat... Földünkön 3500 kaktuszfaj található, őshazája az amerikai kontinens és környe­ző szigetei. Rendkívüli szívósságuk, hihetetlenül kevés tápanyagfelvételük, szin- pompás virágaik és természetesen milliónyi tüskéik sokak által megcsodáltak. Sán­dor László mátraterenyei lakos azon kevesek egyike hazánkban, akinek üvegházá­ban tíz -év alatt, közel 600 faja gyűlt össze e növénynek. B. P. T. K. A száztagú cigányzenekar Üj disz kő mű sor a pásztói

Next

/
Thumbnails
Contents