Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
Olvasónapló Én Kassák Lajos vagyok A Kozmosz könyvek Nyitány a 21. századhoz szerkesztősége az utóbbi években egyre több figyelmet fordít az irodalmi ismeretterjesztésre is. Lassan rejtett sorozattá lesznek például azok a kötetek, amelyek sorában most az Én Kassák Lajos vagyok megjelent. A korábbi, Radnóti Miklóssal, illetve, Kosztolányi Dezsővel foglalkozó könyvek után ennek is az a célja, hogy kritikákból, tanulmányokból, emlékezésekből választott részletek segítségével, megfelelő ösz- szekötő szöveggel mutassa be az alkotó életfáját és életművét — nemcsak a középiskolás-korosztály. hanem minden érdeklődő részére. A Kassák-kötetet Feren- czi László írta és állította össze. Az olcsósága ellenére is vonzó kiállítású mű a centenárium alkalmából jelent meg. sajnos alacsony példányszámban. Az ilyenfajta kiadványokra ugyanis nemcsak a megjelenés hónapjaiban lenne szükség, hanem esztendők múlva is. Az irodalomtanítás, az irodalmi ismeretterjesztés szempontjából ezek a leghasznosabb típusú könyvek, nemcsak áttekintést es tájékoztatást adnak, hanem további olvasásra is ösztönöznek. S tekintve, hogy Kassák Lajos néhány műve a középiskolákban kötelező anyag, s feltételezhető. hogy a fiatalok ettől függetlenül is tartósan érdeklődnek az avantgarde legnagyobb hazai művésze iránt — bizony szinte semminek látszik az 5300 példány. Kassák Lajos számára viszonylag hosszú életút adatott (1887—1907). Sikerekben is volt része, mégis az. egyik legküzdelmesebb és leghá- nyatottabb út az övé. Mély- ijől indult az érsekújvári patikaszolga és mosónő fia,' s küzdelmes munkásévek, konok önképzés útján jutott el az irodalomig. Megtehette volna azt is, hogy a századelő másodrangú munkásirodalmához illeszkedjen, azt is, hogy a Nyugat-mozgalom tagja legyen — hiszen a Nyugat is befogadta —, ő azonban a maga útját akarta járni. Célja: „Ha egyszer kimondhatnám azt, ami bennem van! Az embert és sorsát. Az embert, aki egy a világgal. Ha egyszer kimondhatnám magam, aki egv vagyok az emberekkel és egy vagyok a világgal." S ebből a célkitűzésből születik meg — az európaival szinte egy időben — a magyar avantgardemoz- galom, amelynek lelke programjaival és folyóirataival mindvégig maga Kassák Lajos. Talán túlzónak tetszik az állítás: ha nincs Kassák. nincs magyar avantgarde sem. Valami lett volna persze, de sokkal jelentéktelenebb. A huszadik századi magyar irodalom főáramát a Nyugat indulásától mindmáig azok a klasszicizáló jellegű tendenciák adják, amelyek a modernista és az avantgardeáramlatok ismeretében, azokat asszimilálva klasszicizálnak. S bármennyi volt is a látszólagos és a valóságos ellentét a táborok között, a lényeges egymásrautaltságuk, egymást kölcsönösen inspiráló hatásuk. Ebben a dialektikus mozgásban kétszeresen is megkerülhetetlen Kassák Lajos életműre: nemcsak saját táborának volt- vezére, hatott a más táborbeliekre is. S így nemcsak arról beszélhetünk, hogy a kései Kassák költészete klasszicizálódott, hanem arról is. hogy az egész életmű a magyar irodalom klasszikus értéke lett. Ezt — ezt is — bemutatja Ferenczi László munkája. Viszonylag gazdag anyagból válogathatott, s csak helyeselhető, hogy a legfontosabb írásokat, mint például a Babits—Kassák-esz- mecserét 1916-tól. szinte teljesen közreadja. Kár viszont, hogy a Kassák-mű befogadásának utolsó húsz esztendejéről, a halál utáni időszakról nem készült egy ónálló fejezet. Rendkívül tanulságos lenne az az utóélet is. amelynek ez a könyv is egyik állomása. (Kozmosz könyvek) Töprengető Ember és környezet A legnagyobb nehézségek egyike, melyekkel az embernek élete minden szakaszán újra, meg újra meg kell birkóznia, hogy mihez fogjon barátaival, akik iránt elvesztette érdeklődését. (Somerset .Maugham) Sokszor gondoltam akkor arra, hogy. ha netán egy kiszáradt ja üregében kéne élnem, s nem foglalkoznék semmi mással, csak azzal, hogy fejem fölött egyre a kék eget nézném, idővel azt is megszoknám. (Albert Camus) ☆ Volt ebben valami vonzó: képzeletben olyan tájakon, olyan emberek között, olyan életkörülmények között élni, amiket és akiket sohasem ismert. (Heinrich Böll) ☆ Még a legjobbak sem tanulnak meg maguktól szeretni, hogy túltegyük magunkat főképp az emberek ostobaságán, a szeretetnek olyan titkát kell őriznünk, amelyet a világ mar nem ismer. Amíg nem találjuk meg újra azt a titkot, addig hátba változtatjuk meg az emberi viszonyokat. (Francois Mauriac) Gyűjtötte: Havasházi László Ránki Györgynél 80. Zenei életünk kiválósága, Ránki György, a Kossuth- díjas művesz és világszerte ismert komponista csak október 30-án ünnepli 80. születésnapját. Az új évad számos meglepetést tartogat vele kapcsolatosan a közönség részére. A meglepetés lényege: az idős művész legújabb munkáinak bemutatása szerzői estéken. Kodály Zoltán tanítványa volt a zeneakadémián 1926 és 1930 között. Jóval később Párizsban folklórtanulmányokat folytatott előbb André Schaefínernél. majd Londonban is. Zeneszerzőként sikeresen először a film területén mutatkozott meg. Ki ne emlékezne olyan kísérőzenéire, mint amilyeneket a Körhinta, az Édes Anna vagy a Pár lépés a határ című filmekhez komponált. Sokoldalúságának bizonyítéka a műfaji változatosság. Opera? Musical? Szimfónia? Kamarazene? Oratórium? Vokális művek? Versenyművek? Valamennyiben tudott remekelni. Bizonyíték erre Madách Imre drámai költeményének. Az ember tragédiájának zenedrámaváltozata: az Andersen meséje nyomán Károlyi Amy szövegére irt remek munkája. a Pomádé király új ruhája vagy az Egy szerelem három éjszakája című színpadi munkája Hubay Miklós—Vas István librettójára. Ki győzné mindet felsorolni! Erre tudunk válaszolni: a közelgő születésnap alkalmából ugyanis a Zeneműkiadó angol nvel- ven jelentette meg Ránki Gvörgy valamennyi eposzának jegyzékét, s eljuttatta a ' ilág minden tálára. Az :<Téh kofnrionálf alko*ásókról beszélgettünk Ránki Györgv- gvel. es arról L faggattuk, mi f véleménye saját életművéről. — Az utóbbi kérdésre ta- ’an úgv tudnék felelni, hogy nyilván kétféle igénynek szolgáltam különböző kompozícióimmal — válaszolta friss hangián Ránki. — Egvrészt népszerűbb rétegbe tartozó zenét is írtam. mint amilven például a Lúd apó me«éi 1985-ből. az igényesebb vonal pedig a történelmi tablóké. a szimfóniáké, a kamaramuzsikáé. Ami a kérdés első születésnapja előtt A Zeneműkiadó kiadványának címlapja Kánki György portréjával felét illeti. közölhetem, hogy a nyáron fejeztem be legújabb, kórusra és zenekarra írt művemet. Címe: Nyitány a 21. századhoz. Alcíme: Bábel tornya. Ez századunk esztelen túlépít- kezésére, nyelv- és fogalomzavaraira céloz. A nyitány fúgatétele pedig a természet, társadalom és történelem ezredfordulóra remélt megújulását igyekszik ábrázolni. Mondanivalóját a kórus tolmácsolja: agape, alleluja. Ez a görög szó nemcsak az egyetemes sze- retetet jelenti, de magába foglalja az emberszeretetet is, a 21. századra utalva: ..Láték új eget. új földet..."’ Ezt a munkámat október 18-án a zeneakadémián mutatják be. — Színházban milyen Ránki-művet hallhatunk majd? — Az 1987, 88-as évad második felében Operaházunk balettkara bemutatja azt a balettkomédiát, amelyet jóval korábban, pontosabban 12 évvel ezelőtt Wiesbaden- ben játszottak először. A címe: Varázsital avagy a halászok háborúja. Egv Zo- la-novellából született. 80. születésnapja alkalmából hadd idézzük most a hazai zenetudomány értékelését Ránki György művészetéről: ..Zenéjének az érzékletesen plasztikus, a^ab- lont messze kerülő, mégis világos és közérthető nyelvezet ad egyéni színt és ízt". K. K. V. G. G. NAGY ILI AN : Kgy udvaron két öregasszony Csillagot mozdít üst föle görnyed füstbe kendőzve lózik a lekvárt t — Juditnak es Áronnak — pattog a tűzben a muzsikás szikra menyecske-arcú társait Diófa sárgul hevítő táncra hívja levelet hullat Mozdul az asszonyok karjaiban az őszi kertre a munka örök mutatója lassul a bogár sejtről sejtre jár az erő f megerednek jövőnk a szivükhöz igazítva aszalyba neműit patakok Csodának ennyi is elég Pörögve hull a légy a pusztulásban s fecskék gyűlnek az utcán hogy építkezzen az ének begombolkozik u rét sóhajtok tavaszra várva sünöcske búvik avarba lustán csillagot mozdít a lélek Beszélő tájak Kutatóárok Garábon „...Te más vagy! Te itt születtél..." — mondta a környék helyneveit gyűjtőnek néhány évvel ezelőtt Garábon Gyurcsó Imre bácsi. És elvezette a gyűjtőt arra a pontra, ahol ha leás valaki, azonnal megtalálja egy nyolc- száz évvel ezelőtti monostor alapjait. Mások is jártak — ,,1engök-!engők" — Garábon az évtizedek alatt. A garábi ember csak hallgatta. mit mondanak arról a kevésről, amit egyáltalán tudhatnak, hogy „ugye. itt volt valahol a premontreiek rendháza...". de nem törte össze magát a segítséggel. Talán a kertjének békéjét féltette. Talán az idegenek iránti bizalmat- lanság fogta vissza. Ez a munka, ez a helynev- gyűjtés. amelyet a népfront pártolt fel évekkel ezelőtt országos méretekben: ez a tüzetes vizsgálódás és a szerencsés találkozás is kellett ahhoz, hogy ma. közel a ga- labi öreg templomhoz (éppen felújítják minden izében, félretett regi oltárát is visz- szahelyezik). egy szép kert dicilái alatt Bodnár Katalin és Majcher Tamás régészek irányításával komoly kutatás folyik egyház- és' kultúrtörténetünk egyik jelentős emléke után. Jómagam két évtizede jártam erre először, s akkor meg élt itt lent az iskola a hegyek között. Délután érkeztünk, s ahol az út a lalu belseje' fele elcsen elkanyarodik. néhány idős garábival beszélgetve, hallottunk a rendház iitt-ott látható köveiről. Az iskolában még megtaláltam a tanítót. nevére nem emlékszem, csak arra. hogy meglehetősen fiatal férfi volt. megfontolt beszédű, lelkes, belülről fütött ember, aki arról beszélt, hogy milyen iskolai kertel müveinek a gyerekek. es, hogy mennyire nem hátrány itt élve tanulni... Később, évek múlva ugyanazon a katedrán már más1 találtam, egy nyugdíj előtt álló tanítónőt, aki. ha lehet. még erősebben hitt a kisiskolákban rejlő valóságos nevelési értékekben és mindent úgy rendezett maga es gyerekei körül idefent a Macska-hegy közelében, hogy ne legyen más, csak szép és emlékezetes az iskolai élet megszerzett ismereteivel együtt minden gyerek számára Ma ott már senkit sem találnék. De a régi monostorról mindenki beszólt mindenkor. Látni azonban nem látta senki. hiszen egyes vélemények szerint valójában soha sem kutatták helyei az évszázadok alatt. Must végre a megyei múzeumiak pártolták fel ez1 az akár szenzációval is kecsegtető munkát. hiszen talán mégis jó nyomon jár az. aki itt egy honfoglalás kori települést is megsejt", s pláne, ha még meg is találja eppen a monostor. rendház kőmaradványai nyomán. Állunk a fiatal diófa alatt, a kutatóárkok négyszögében, a két régész már szedelöz- ködik. vége a napnak, a lapátos helybeli segítők még elszívnak egy cigarettát, aztán elköszönnek ők is. hogy holnap folytassák. Két nap annyit haladtak, Bodnár Katalin véleménye szerint, amennyit nem remeitek! A sekely árkok mélyen a felvonulások irányait jelzik a kis szakaszok, holnap, holnapután átmennek a szomszéd kertjébe, de előtte még Margit nénivel kell szót érteni, aki érthetően a kertjét is félti, de legfőképpen szépen termő diófájának gyökerei iránti aggódása hajija ki a kertbe napnyugtakor. Nem kell mélyre menni az ásással sajnos, mert nincs lejjebb semmi már. A monostornak valóban csak az alapkövei léteznek, nem károsulhat a dió gyökérzeté' sem. Elképesztően vékony földréteg Jedle a maradványokat. A kövek hátán mindenütt éles nyomokat hagyott a korábbi szántások ekevasa, s. aki itt 1 szántott garábi ként. szinte biztosra vehetően tudván tudta, mi fölött jártatja lovát, mibe mélyíti ekéjét. Az élet törvénye mindig erősebb a múltak emlékezeténél. Folyik a szó. míg parázslik a cigaretta, hogy honnan hozhatták, a rendbeliek a meszel, a követ, hol lehetett a kútjuk. a temetőjük, s hogy volt itt még egy templom is a régi rendház és a mai barokk között valahol. Aztán ki-ki ásót. csá- kánvt emelve elköszön. Amerre a nap nyugszik, kékesen megölő fényben állnak a cserháti hegyek egymásra torlódó kontúrokkal. Fz a látvány talán mégis maradandóbb minden rakott kőfalnál, ezt láthatta, amikor kilépett a rendház vastag falai közül, szegény jó Ambrus testvér, prépost, akit kemény ostorozó prédikációiért — ami a rendre amúgy is jellemző volt mindenkor — jó hatszáz évvel ezeiötl a batkai,-sunyi, t araijai—hollókői (későbbiekben lett Hollókő Váralja) parasztok egy este itt helyben nagyon megszorongattak. ..Támadtak ekkor. mint ragadozó kutyák" szól egy 1343-ban kelt jelentésíéle a majc! veibe forduló eseményről. De aztán minden lecsendesedett. a bűnösök méltó módon bűnhődtek és még sok idő telt el prédikációs jár- kalásban: a világi papok kötelező segítésében, a kolostori elet elmélyülésében, a tanulmányok és a lelki élet egyesi lésében, az evangéliumi hitvallásban az évszázadok során anyamonostorrá emelkedett garábi rendtagok köreben. Morbert, a rendalapító, holland nemesi család sarja, egy időben pompakedvelő életet élt. később papi pályára kerülve udvari méltóságok körében forgott, ott volt Iliiben V. Henrik császár kíséretében Rómában a pápánál. két évre rá nem fogadta el a püspöki széket a császártól. Visszavonult Sieg- burg kolostorába szembefordult a xanteni káptalan életstílusával. lemondott javada.1. mairól, birtokairól, vándor- prédikátorként járta az országot. mezítláb, vezeklőruhában. Még később letelepedett Franciaországban. Pré- rnontré völgyében, húsz kilométernyire Laontól, ott alapította rendjét, innen a nevűk is. ö maga 1134-ben már halott. életében is számtalar rend alakult a szigorú ágos- tonrendi alapokon állva küzdve más egyházi felfogásokkal. Néhány könyv, amely me. gyénket érinti vagy éppenséggel Nógrádot tárgyalja szűkszavúan intézi el a dolgot. Tulajdonképpen kévéi az írott anyag is — épper ezért lehet jelentős egy mai holnapi garábi kutatás, fi Kökényes—Radnót nemzet, séghez tartozó fehérvári prépost. Mendinus hozta be t premontreieket Garábra egyes adatok szerint 1171- ben (mások 1179-ről írnak] mái állt a garábi monostor Este a (űznél meg elvitatkozgatunk arról, hogy épper a premontreiek települte! mindig már lakott helyre, : hogy itt, körülöttünk, ezer éves magyar település n.yo mait őrzi a föld. Még ez ii lehetséges. T. Pataki László
