Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-23 / 250. szám
2 NÓGRÁD 1987. október 23., PÉNTEK Dobrinyin—Se vardnadze —Shultz Véglegeseik a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést XS** ’ 'V ^ Nagy nyilvánosság mellett Október %5-én összeül a Kínai KP kongresszusa Helyi idő szerint, tíz órakor gördült be az ' amerikai külügyminiszter Helsinkiből érkező különvonata Moszkva Leningrádi pályaudvarára. George Shultzot érkezésekor Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese köszöntötte. A hideg, ködös időben várakozó újságíróknak Shultz mosolyogva, integetve csak any- nyit mondott, hogy nyugodt, jó éjszakája volt a vonaton. A szovjet külügyminisztérium Alekszej Tolsztoj utcai vendégházában, csütörtök délelőtt megkezdődtek Se- vardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásai. Shultz csütörtök reggel érkezeit Moszkvába, s kíséretében van Frank Car- lucci, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is. A tárgyalásokon szovjet részről Sevardnadze külügyminiszter mellett részt vesz Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára is. A tervek szerint véglegesítik a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést, s foglalkoznak a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről szóló megállapodás kidolgozásával. Szerepel a napirenden a regionális válsággócok problémája, az emberi jogok kérdése s több más, a kétoldalú viszonyt érintő kérdés. Az amerikai külügyminisztert az előzetes tervek szerint ma fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Lehetséges, hogy a kétnapos megbeszéléseken megállapodás jön létre az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. it Az amerikai fővárosban nagy várakozás előzi meg Shultz külügyminiszter moszkvai tárgyalásait, hivatalos nyilatkozat azonban a tárgyalások küszöbén nem hangzott el arról, hogy mi várható a külügyminiszteri megbeszélések újabb fordulójától. Bár a Fehér Ház szóvivője figyelmeztette a sajtót, hogy Reagan elnök váratlanul bejelentett csütörtök esti sajtókonferenciáját ne hozzák összefüggésbe a moszkvai megbeszélésekkel^ a tömegtájékoztatási eszközök máris olyan találgatásokkal álltak elő, hogy Reagan esetleg már a csúcstalálkozóról szóló megállapodást kívánja bejelenteni. (Pedig az ilyen közléseket általában egy időben szokták közzétenni az érdekelt felek s a sajtókonferencia idején Moszkvában késő éjszaka lesz.) Figyelemre méltó azonban, hogy az elnök, aki az idén mindössze két sajtó- konferenciát tartott, most váratlanul pontosan ebben az időpontban hajlandó az újságírók elé állni, noha az amerikai belpolitika és gazdaságpolitika meglehetősen zavaros állapotban van. A sajtókonferenciát valameny- nyi fontos televíziós- és rádióhálózat közvetíti, még az amerikai baseball-liga döntőjének kezdetét is elhalasztják emiatt. Vezető amerikai kormány- . tisztviselők korábban újságíróknak azt mondották, hogy Sevardnadze és Shultz újabb megbeszélésétől már gyakorlati megállapodásokat várnak mind a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződés, mind a csúcstalálkozó ügyében. Shultz egyértelműen azt hangoztatta, hogy a leszerelési kérdések közül elsősorban már a hadászati fegyverek számának csökkentéséről kíván tárgyalni, bár hozzáfűzte, hogy a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés „még nincs a zsebünkben”. Az amerikai közlések szerint az újabb tárgyalási fordulón ismét mind a négy tárnakor szóba kerül, vagyis leszerelés kérdései mellett a regionális problémák, a kétoldalú kapcsolatok és az emberi jogi témák. A washingtoni külügyminisztérium szerdán közölte, hogy az amerikai tárgyalóküldöttségben jelen lesznek a közép-amerikai problémák szakértői is, jóllehet Elliot Abrams, a „kemény vonalat” képviselő külügyi államtitkár otthon maradt. A szeptemberi fordulón a miniszterek nem foglalkoztak Moszkvai köd Törődnek a várakozó utasokkal a repülőtéren Valósággal megbénult a légi közlekedés vasárnap óta a szovjet fővárosban, az ötödik napja oszlani nem akaró sűrű köd miatt a gépek csak elvétve tudnak fel- és leszállni. Szerdán rövid időre megnyitották a sereme- tyevói repülőteret, néhány gép le tudott szállni, de azt követően újból bezárták a légikiktőt. Mint Saroveczky Tibor, a MALÉV moszkvai képviseletének vezetője elmondta, a szovjet főváros nemzetközi repülőterét csütörtökön a délelőtti órákban megnyitották, s a délutáni órákig — amíg újra be nem sűrűsödött a köd — három magyar járat le is tudott szállni Seremetyevo—2-n. Az utóbbi napokban csak a MALÉV-nek csaknem félezer utasa rekedt Moszkvában; légitársaságunk képviselői szállást és étkezést biztosítottak számukra, s amint az időjárás engedi, kisegítő járatokkal szállítják őket Budapestre. Hivatalos bejelentés szerint a belföldi repterek csütörtökön délig zárva tartottak, s az időjárás-előrejelzés szerint a köd ma is tartani fogja magát. A moszkvai járatokát más városok reptereire irányították: Gorkijba. Voronyezsbe, Leningrádba, Vilniusba, Rigába. (MTI) Rakéta robbant Kuvaitban Rakéta csapódott be és robbant 1 cstítÓffökőV) kora " reggel egy tengerre telepített kuvaiti olajtöltő állomáson a Perzsái Arab)-öböl északi részén. Az AP hír- ügynökség jelentése szerint feltehetően iráni tulajdonban levő, kínai gyártmányú Silkworm típusú rakéta volt. A becsapódás idején hajó nem tartózkodott a töltőállomáson, de az állandó személyzet három tagja megsebesült, és komoly anyagi károk keletkeztek. (MTI) Pekingben sajtóértekezleten jelentették be, hogy külön sajtóközpontot hoznak létre a Kínai Kommunista Párt október 25-én megnyíló 13. kongresszusának időtartamára. A sajtóközpont illetékes szóvivője szerint eddig több mint négyszáz kínai és külföldi újságíró kérte akkreditálását a kongresszus helyszíni tudósítására. Figyelemmel kíséri majd a pártkongresszus eseményeit többek között a kínai fővárosban működő 140 állandó külföldi tudósító, ötven újságíró lesz jelen Hongkongból, Makaóról és valószínűleg Tajvanról, s mintegy kilencven különtudósító érkezik Pekingbe húsz országból, köztük az Egyesült Államokból, a Szovjetunióból és az európai szocialista országokból. Az 1956 szeptemberében megtartott 8. pártkongresz- szus óta ez az első olyan kongresszus Kínában, amelynek nyitó- és záróülésén jelen lehetnek külföldi újságírók is. Arra, hogy külön sajtóközpontot rendeznek be Az ENSZ-közgyűlés szerdán egyhangúlag elfogadott határozatban támogatásáról biztosította a közepes ható- távolságú és hadműveletiharcászati rakétákról szóló szovjet—amerikai elvi megállapodást, és felszólította a két ország kormányát: mielőbb kössék meg az erről szóló szerződést. egy pártkongresszus alkalmából, még nem volt példa a Kínai Kommunista Párt kongresszusainak történetében. Mint a sajtóközpont szóvivője elmondotta, ez a tény önmagában is bizonyítja, hogy a kínai vezetés milyen komolyan veszi a külvilág felé való nyitás politikáját. A kongresszus napjaiban kínai pártvezetők sajtóértekezleteken válaszolnak majd a hazai és a külföldi újságírók kérdéseire, tájékoztatók hangzanak el a kongresszus üléseiről és vitáiról. Az újságírók interjúkat is készíthetnek majd kongresszusi küldöttekkel. A kínai pártvezetés a jelek szerint nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a „reform és a nyitás” kongresz- szusáról a lehető legteljesebb és leggyorsabb tájékoztatást kapja nem csak Kína lakossága, hanem — a külföldi újságírók közreműködésével — az ezekben a napokban Pekingre figyelő világközvélemény is. A közgyűlés határozata ugyancsak sürgette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tegyen komoly erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a genfi tárgyalások keretében megállapodás jöjjön létre a hadászati támadófegyverek 50—50 százalékos csökkentéséről. (MTI) Öböl-háború Andreotti rendezésre szólít fel érdemben a közép-amerikai helyzettel. (MTI) Tudósok az SDI-ről Leszerelés Egyhangú határozat az ENSZ-ben Az amerikai űrfegyverkezés legfőbb pártfogója Teller Ede tudatosan félrevezető, túlságosan is optimista adatokat közölt Reagan elnökkel és az amerikai kormány tagjaival a program egyik legfontosabb eleme, a röntgenlézer fejlesztésének lehetőségeiről, a kutatások által szerzett adatoknál wmm & mmmvmmmímsxímimMNMNá . ő tekinthető korunk egyik legveszedelmesebb lázadójának”. (Az osztrák hadbíróság ítéletének indoklásából. Pest, 1853. május 25.) A párizsi Montparnasse temetőben 125 évvel ezelőtt, az 1862. október 23-án elhunyt erdélyi arisztokrata sarjtól, Teleki Blankától vettek búcsút a gyászolók. Irányi Dániel tartotta a halotti beszédet. Lővei Klára írta le, hogy méltósággal feküdt a ravatalon, s egy közeli barátjuk megtörve a gyász csendjét így kiáltott fel: „Quelle force!” Micsoda erély! A mondat nemcsak a halotti arc fegyelmezettsége, a temetés méltósága feletti csodálkozás volt, hanem a grófnő etikai tartásának és életvitelének összefoglalása. Ugyanez az erély sugárzott Teleki Blanka arcáról, még élő szeméből, amikor 1853. június 30-án a pesti hírhedt Újépületben hallgatta az ítéletet. A termet földig feketébe vonták. A tíz év várfogság indoklásából: ritka szellemi tulajdonságokkal, tudományos műveltséggel, erős akarattal és fáradhatatlan kitartással rendelkezik, de ezen tulajdonságok hiúvá és elbizakodottá tették, fölöttébb akaratos és különlegesen becsvágyó”. A vérbíróság tudta, hogy ki áll előtte. A mondatok szinte dicséretként hatnak. Miért? A magyaráderűlátóbb képet festett erről. Ezt állítja több olyan tudós, aki közreműködött az eddigi kutatásokban. A tudósok szerdán Los Angelesben sajtókonferencián fejtették ki véleményüket, álláspontjukat előzőleg a The Los Angeles Times is közölte. A vádat a kutatások egyik volt vezetője, Roy Woodruff zatot maga a bíróság adta meg, amikor kimondta: „Politikai tevékenységének nagyságánál fogva annál is inkább ő tekinthető korunk egyik legveszedelmesebb lázadójának, mivel abba a hi- szembe ringatta magát, hogy nővérével, özv. De Gerandó- néval titkos utakon olyan eredményeket ér majd el, amelyek megvalósítására eddig minden kísérlet meghiúsult”. A hóhér nyelvéről az áldozatéra lefordítva: Teleki Blanka az 1848—49-es szabadságharc „hamu alatti parázsát” ápolta, ha úgy tetszik szította, s hitt a szabadság fellobbanó tüzében. Ez volt az az erély, mely fáradhatatlanná tette 1848. március 15-e előtt is. A főrendi asszony 1846-ban felállította az első középfokú leányiskolát Magyarországon. Az intézet alig több mint egy évig létezett, mégis a reformer Teleki Blanka ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg: „Nőink nem neveltettek magyarokká — nem ápoltatott bennük ez a szent tűz, melynek lángja a hon egyes polgárait egy nagy és hatalmas egésszé olvasztja. Idegenként állnak nőink a emelte Teller és munkatársai ellen. Woodruff korábban a kísérletek folytatásával megbízott kutatóintézet, a Lawrence Livermore intézet egyik társigazgatója volt és ott is kifejtette álláspontját, de azt nem fogadták el, sőt munkakörét korlátozták, s a tudós végül is távozásra kényszerült. hazában.” Az intézet azonban nemcsak úri és főrendi leányok otthona és iskolája volt, hanem a szabadságharc egyik szellemi központja is. Zászlót ajándékoztak a honvédseregnek 1849-ben, s az egyik tanár, Vasvári Pál mondott ünnepi beszédet. „A köztársaságért!” felkiáltással fejezte be szónoklatát. A grófnő együtt élt és dolgozott a szabadságharccal. Debrecen, Nagyvárad életének stációi, s közben beteg honvédeket ápolt, pénzt és élelmiszert gyűjtött a fogyatkozó seregnek. Aztán a bukás. Haynau rémuralma, s a szabadságharc résztvevői előtt a dilemma; menekülni vagy itthon maradni? Teleki Blanka itthon maradt. Aztán a másik nagy választás: Passzív rezisztencia vagy cselekvő ellenállás? A grófnő az utóbbit, a forradalmit választja. Az ellenállás tudatos szervezése 1850 őszén kezdődött. A Telekiek birtokán, Pál- falván élt, szervezkedett a nagyszebeni katonai vizsgálati fogságból megszökött Gasparich Kilián ferences barát, Perczel Mór tábori papja, aki ekkor már a szocializmus tanait hirdette, s az eszme mellett tett bizonyságot elfogása után is. Gasparich az olasz szabadságharcos Mazzini ügynökeivel tartott így kapcsolatot. Alig emlegetjük, de történeti tény, hogy Mazzini illegális szervezetébe 1850-ben sikeresen toborzott Magyar- országon résztvevőket. Nagyon sok történeti tény arra mutat, hogy Teleki Blanka a Világos utáni katonai-politikai ellenállási mozgalom egyik szervezőjévé vált. Mindezt bizonyítja, hogy az ellenforradalom rendőrsége figyelte, s elfogta a grófnőt. Hosszú és alapos munkával készült a vádirat, Teleki Blanka fölött katonai bíróság ítélkezett. Páratlanul súlyos volt a büntetés; két év vizsgálati fogság után tíz esztendő várfogság Kufstein hírhedt falai között. A börtönben semmi kedvezmény, hiába folyamodnak — csak azért, hogy néha csomagot küldh essenek — főrendek a bécsi udvarhoz. A válasz mindig — 1857-ig — nem! Ekkor szabadult Teleki Blanka, betegen. Még öt évet élt, s 125 esztendeje hált meg. Rá emlékezünk, aki a reformkorban tudott forradalmi személyiséggé nőni, s a forradalom alatt is reformgondolkodó volt. Kuttkgy Levente Teleki Blanka emlékezete Reformer és szabadságharcos Az olasz külügyminiszter felszólította Iránt és Irakot, hogy minden módon segítsék elő az ENSZ-főtitkár békéltető tevékenységét. Giulio Andreotti szerdán Rómában külön-külön fogadta a két ország nagyköveteit. A Biztonsági Tanács soros elnöki tisztségét betöltő Olaszország külügyminisztere az értesülések szerint figyelmeztette a két országot: az ENSZ rendezési erőfeszítéseinek kudarca esetén azt a háborús felet, amely szembeszegül a rendezést szorgalmazó BT-ha- tározattal, büntetőintézkedésekkel sújtják. Andreotti szerdán találkozott Sedli Klibivel, az Arab Liga főtitkárával is. Az olasz külügyminiszter vasárnap New Yorkban tárgyal Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Ali Velajati iráni külügyminiszter, az ENSZ főtitkárához intézett levelében, az iráni olajkitermelő platformok elleni amerikai támadást olyan újabb agressziós cselekménynek minősítette, amely világosan megmutatta Washington öbölbeli haditengerészeti jelenlétének agresszív voltát. Bebizonyította, hogy az amerikai hadihajók jelenléte csak tovább élezi a feszültséget a térségben — olvasható a levélben, amelyet szerdán tettek közzé az ENSZ székhelyén. Egyébként Irán szerdán — korábbi álláspontját megerősítve — úgy foglalt állást, hogy az öböl menti konfliktust csak akkor lehet befejezni, ha megállapítják: kit terhel a felelősség annak kirobbantásáért. (Irán szerint Irakot.) (MTI) Egy év múlva Szovjet—francia űrrepülés A jövő év novemberére tervezett második közös szovjet—francia űrexpedícióval kapcsolatos kérdéseket vitatták meg szerdán véget ért éves tanácskozásukon a szovjet és francia szakemberek. Az évente megtartott eszmecserét az idén a franciaországi Trou- ville-sur-Merben rendezték meg. A már több mint húszéves múltra visszatekintő szovjet—francia űrkutatási együttműködés eddigi legnagyobb eseménye az első közös űrexpedíció volt 1982- ben. A második űrutazásra jelenleg két francia űrhajósjelölt készülődik a csillagvárosi kiképzőközpontban. Jean-Loup Chrétien, vagy Michel Tonini a tervek szerint ez alkalommal már egy hónapot tölt a Mir űrállomás fedélzetén. A tanácskozáson szóba került másik érdekes kérdés az volt, hogyan lehet összekapcsolni az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) által tervezett, Hermes elnevezésű űrhajót és a szovjet űrállomásokat. A szakemberek foglalkoztak a jövő júliusban sorra kerülő Phobos- terv tudományos programjával is. A Marsra induló két, Phobos elnevezésű automatikus szovjet kutatószondán francia műszerek is helyet kapnak. Hasonlóképpen részt vesznek a francia tudósok a Gamma—2 és a Granat elnevezésű programokban, amelyeknek célja egy, a Mir űrállomás röntgenteleszkópjai segítségével felfedezett szupernóva kutatása lesz.
