Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
1987. október 20., KEDD NOGRAD 3 Réttágon ét környékén Alkalmazkodás a piaci igényekhez IIM Miért emelkednek a lakásárak? Az utóbbi esztendőkben a különböző tanácskozásokon, fórumokon gyakran hangzott el a halaszthatatlan követelményt megfogalmazó mondat: alkalmazkodás a változó követelményekhez. Nem ok nélkül hangsúlyozták ezt a szakemberek, hiszen a tények azt bizonyították, hogy minden eddigi szándék ellenére a termelés szerkezetének átalakítása egy-egy gazdasági egységben a hazai követelmények alatt marad, s idomulása igen lassú a világ fejlődéséhez. Persze hiba lenne azt állítani, hogy a vállalatok egy része meg sem próbálkozott a versenyben maradással. Erre Rétságról és környékéről is említhetnénk példákat. A gazdasági egységek az esztendő eddig eltelt időszakában több mint 14 százalékkal termeltek többet a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Tették ezt oly módon, hogy a hatékonyságra, az exportképesség növelésére, a szerkezetváltoztatásra, az anyag- és az ener. giatakarékosságra törekedtek programjaikban. Ez a legtöbb helyen együtt járt a Ki gondolná, hogy a hi- daknak, a felüljáróknak olykor 50—70 C-fokos hőmérséklet-ingadozást is tűrniük kell? Sőt kimondottan alkalmazkodniuk kell hozzá. Vagyis: az egyre növekvő forgalmon, az ezzel együttjá- rő erőhatásokon túl az időjárás szeszélyeivel szemben is ellenálló hidakat, hidalá- sokat építenek világszerte. De hogyan? Laikusok bizonyára nem is gondolnák, hogy a szabad mozgást, a hőmérséklet-ingadozás elviseléséhez szükséges rugalmasságot gumiszerkezet biztosítja. Ezt a pályamegszakítót hidásznyelven dilatációnak nevezik. Valamikor régen egymáson csúszó lemezek adták a dilatációt. De csak részben váltak be, mert a hóié, az eső becsoroghatott a lemezek között a híd belső részébe, csökkentve annak élettartamát. Jó ideje többnyire a Német Szövetségi Köztársaságból importált Magyarország devizáért pályamegszakító rendszert. Különleges összetételű gumiról van szó, melynek egyfelől biztosítania kell az út folytonosságát, másfelől jól kell alkalmazkodnia a burkolathoz. Sürgették a rendszer megszületését Mint tudjuk: egyre kevesebb pénz jutott külföldi vásárlásra, az import csökkentését szorgalmazó rendelkezések sürgették tehát a hazai pályamegszakító rendszer megszületését. Évek óta folytak már idehaza kísérletek különböző vállalatoknál. Amikor a nyolcvanas évek elején erősödött az importkorlátozás okozta nyomás, öt cég összefogásával létrehozták az első magyar dilatációt. Öt szakember, Schulek János, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat osztályvezetője, Hoffmann György, a hídépítő vállalat komlói üzemének vezetője, Kovács Zsolt, az UVATERV termelési kapacitás bővülésével, a különböző termékek feldolgozottsági fokának emelésével és a minőség javításával. A térség további gazdasági fejlődésének forrásai még korántsem apadtak ki, figyelembe véve természetesen, hogy az üzemek többsége gyáregység, telephely. A termelés élénkítése érdekében az Erdőkémia tol- mácsi gyáregységében több terméket is készítettek az idén kísérleti jelleggel. Hogy kapnak-e nagyobb megrendeléseket a különböző ragasztó-alapanyag, a csávázószerek, a biobrikett és a folyékony műtrágya gyártásá- sára az a jövő titka. Az már viszont tény, hogy a folyékony szuszpenzióval ellátják a térség termelőszövetkezeteit. A Villtesz Ipari Szövetkezet diósjenői telepén már készülnek a legújabb típusú Ikarus autóbuszhoz ,a lámpák. Az új termékcsaládból nagyobb rendelésre számít a kollektíva. A rétsági Gránit üzemben több olyan termék prototíirányító-tervezője, Skoumal Gábor, az UTIBER híd- technológusa és Somogyi Sándor, a TAURUS művezetője közösen hozta létre a konstrukciót, 1985-ben. Amíg sikerült Addig-addig próbálkoztak, amíg sikerült kialakítaniuk egy sajátos, úgyis mondhatnánk Schulek-féle gumiprofilú dilatációt. Belepattintják egy fém befogószerkezetbe s ezzel együtt építik be a hídba. Próbák szerint kiszakíthatósága, szakítószilárdsága jobb, mint a külföldié — állítja Schulek János osztályvezető. Rendkívül lényeges, hogy hazai alapanyagból, hazai gyártók készíthetik a pályamegszakítót, és olcsóbb, mint a külföldön vásárolt. Az öt cég szabadalmaztatni kívánja a rendszert. Elsőként a Hungária felüljáróba építették be. Azóta is árgus szemmel figyelik „viselkedését”. Tökéletes vízzárónak bizonyul, kellően rugalmas, készségesen alkalmazkodik a helyzethez, a forgalomhoz. Az elmúlt két évben másutt is beépítették a magyar dilatációt. És most először Duna-hídba is hazai pályamegszakító biztosít rugalmasságot. A Lánchídon a napokban fejezik be a szerelést a komlói hídépítők. A „szülők”, az öt szakember azonban már „továbbgondolkodik”: nagyobb nyílású, fesztávolságú hidalá- sokban csak akkor működnek a dilatációk, ha azokat a vezérlőberendezés irányítja. Nos, a meglévő pályamegszakítókhoz most terveznek vezérlőberendezést. Ha sikerül a technikai problémát megoldaniuk, valameny- nyi magyar hídhoz készülhet magyar dilatáció magyar alapanyagból. pusa elkészült, amelyekre vevőt várnak. Többek között olyan vágógépeket készítettek, amelyeket azokon a helyeken is tudnak használni, ahol nincs kiépítve elektromos hálózat. A berendezést robbanómotor működteti. A nagy szilárdságú anyagok vágására már elkészültek egy gyémánttárcsás vágógép tervei. Űjabb lehetőséget várnak a termék- szerkezet bővítésére attól az üzleti tárgyalástól, amelyet a vállalat egy svéd céggel folytat. Ha megállapodás születik, a rétságiak különböző szerelőkulcsokat készítenek megrendelésére. A Globus Nyomda rétsági gyáregységében folyamatos a megújulás. Egyre több változatban készülnek a korszerűbb csomagolóanyagok. Közülük mindjobban elterjed az úgynevezett talpragasztott doboz. A napokban kezdték meg a felületkarcolással, lakkozással előállított dobozok készítését. A versenyképesség növelését jelenti az a tény is, hogy a piaci igények jobb felmérése érdekében a vállalat marketingcsoportot hozott létre. Kávékampány Megkezdődött a cikóriagyökér feldolgozása a Győri Keksz- és Ostyagyár jános- somorjai gyárában, az ország egyetlen cikóriafeldolgozó üzemében, ahol 1910 óta gyártanak különböző pótkávékat. A kampány éjjel-nappal tart, s így várhatóan karácsony előtt befejezik a mintegy 20 ezer tonnányi termés feldolgozását. A Kisalföldön az idén 850 hektáron termesztettek cikóriát a gyár megrendelésére. A nyers terményből készül az aszalvány — az idén mintegy 4500—5000 tonna —, a pótkávék legfontosabb alapanyaga. Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban manapság a legfontosabb beszédtéma a társadalmi, gazdasági kibontakozás. Ennek kimenetelétől függ a családok sorsa épp úgy, mint a nagyobb közösségé, a nemzeté. A megvalósulás állomásai jelentik azt a feltételrendszert is, amelyben a vállalatok működni fognak az elkövetkező években. A stabilizálás népgazdasági szintű megteremtésével egy időben a vállalatoknál is komoly munka folyik, a felkészülés, a jövőtervezés. És ezalatt nemcsak két-három esztendőre szóló stratégiát kell kidolgozni a gazdálkodó egységekben, hanem egy hosszú távú alkalmazkodást, mert a kibontakozás elemei ezt követelik. Nem lesz olcsóbb ■ a tervezés Az építővállalatok esetében is igaz az, ami minden más ágazatban: az új szabályozás az addig is stabil lábakon állók helyzetét erősíti meg, amelyek azonban régóta veszteségesek, gyengén, kis jövedelmezőséggel dolgoznak, azoknak már senki nem nyújt mentőövet. Az árreform, az adórendszer, a vállalati jövedelemszabályozás mind ebbe az irányba hat. A személyi jövedelemszabályozás pedig azt a folyamatot fogja erősíteni, hogy a dolgozóknak elemi érdeke lesz olyan vállalat kötelékébe tartozni amelyik eredményesen működik, a főmunkaidőben teremt lehetőséget a megélhetéshez szükséges pénz megszerzésére. Ezekben a hetekben válik törvénnyé az új gazdálkodási rendszer, s hogy ehhez hogyan alkalmazkodnak majd az építővállalatok, arról még korai volna beszélni. A már nyilvánosságra került információk alapján azonban kijelölhetők azok a fő irányok, amelyek felé a vállalati magatartás elmozdul. Az már most egyértelmű, hogy a jelenlegihez képest jóval bonyolultabb lesz a gazdasági tevékenység elszámolása. Vállalatonként eltérő árindexeket kell majd alkalmazni, mert a különbözőféle tevékenységeket folytató építőknél szinte egyedi eseteket produkál a költség- szerkezet is. Külön kell majd például nyilvántartani az építés-szerelés, külön a technológiai szerelés adatait. A tervezővállalatok árindexe 79,4 lesz, ami első ránézésre azt jelenti, hogy jövőre az építészek a mostaninál olcsóbban vállalkoznak. Ez azonban nem így van, mert ezzel az árindexszel egy időben megszűnik a tervezővállalatoknál a 12 százalékos termelési adó kötelezettsége, tehát az várható, hogy az építészeti munka a jövőben is annyiba kerül majd, mint idáig. A lakásépítés árindexe. 102,5 százalékos. Ám a jelenleginél magasabb ár nem az építők nyereségét hivatott növelni — azt költségtakarékossággal, hatékony munkával szorgalmazza a kormányzat —, hanem a háttériparból begyűrűző áremelkedések hatását ellensúlyozni. A lakásárak már bejelentett növekedése egyébként sem abból származik, hogy az építők nagyobb számlát nyújtanak be a beruházóknak, hanem ebben az általános áremelkedések játszanak szerepet, elsősorban az energia, a szállítás, az anyagárak jelentős növekedése. Drágulnak az építőanyagok A jövő évtől az egész építőanyag-ipar, annak minden terméke szabadáras kategóriába kerül. Vagyis az árakat a valódi költségek, a kereslet szabja meg. Ennek következtében az építőipar „legpiacosabb” ágazata az építőanyag-gyártás lesz. Az áremelkedések egy részét az adja, hogy megszűnnek a termékek jelentős ártámogatásai, az állami dotációk. Részben azért, mert az új gazdálkodási i’endszerben nincs helye ilyen elvnek (a népgazdaságnak egyébként sincsen rá pénze), részben pedig azért, mert tovább már nem lehet elszakítani az árakat az értékektől. Hogy a vásárlók, elsősorban a magánépítkezők terheit ez ne növelje túlságosan, az állam a rászorultakat — pontosabban: akik lakást építenek a vásárolt anyagból — visszatérítéssel támogatja. Ehhez üdvös lesz megőrizni a számlákat, és ettől kezdve nem érdemes ferde utakon anyagot szerezni, íusizóval építtetni. a kivitelező A vállalatok működési feltételei közül további figyelemre méltó adat, hogy a lakásépítés nulla adókulcsos lesz, tehát bevételét nem terheli különadó. Emiatt a gazdálkodó egységeknek érdekük lesz ilyen munkára vállalkozni, több lesz a kivitelező. Akik már eddig is sikerrel vették az otthonteremtés építészeti munkájának akadályait, azok most előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik idáig távol tartották magukat ettől a munkától. A tervek szerint az építőiparban dolgozók béren kívüli juttatása adómentességet élvez majd. Tehát a kü- lönélési és egyéb pótlékok után nem kell adót fizetni. Várhatóan ez az intézkedés növelni fogja az építőipari szakmák vonzását. De arra nem lehet számítani, hogy ezeket korlátlanul képes majd kifizetni a vállalat, mert ott ez továbbra is költségnövelő tényező marad. Sz. K. Kevesebb a selejt gyár korongos csiszolójában a selejtes áru. Amíg tavaly a termékek 15 százaléka eltörött, vagy hibás lett, az idén hat százalékra szorították le a rossz minőségű cikkek arányát. A selejt mérséklése itt rendkívül örvendetes, mert a hutákból kikerülő félkész termékek zöme ezen az szén szinte kivétel nélkül keresztülhalad. így a gyár szinte egész termelése függ az itt dolgozók munkájától. Az eredményekben jelentős szerepe volt az anyagi ösztönzésnek, valamint a iinomcsiszoló szakmunkások itteni alkalmazásának. akik a művezető véleménye szerint „érzik az üveget, s mint himes tojással bánnak a keiyhekkel, világítási testekkel”. Képriportunkban a korongos csiszolók üzemcsarnokába be. kulcsár ■ Szabadalomra várva Rugalmas hidak H. T.
