Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor A.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó ».44: Sztravinszkij-muzsika gyerekeknek 10.05: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 10.25: Éneklő ifjúság 10.40: Hermann Prey Schumann Goethe- dalaiból énekel 11.00: Népdalok 11.28: Tizenkét szék 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: A föld. amelyen élünk 13.00: Klasszikusok délidöben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok. . . 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a bolgár iro­dalomból — Szofronij Vracsanszkij 15.17: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsi­kálnak 15.40: Poggyász — Tudnivalók utazóknak 16.05: Kérhetek valamit? 16.59: Emlékirat és valóság 17.30: Három noktürn kórusra 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család. . . 18.15: Hol volt, hol nem volt. .. 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti magazin 19.15: A huszonhatodik év jegyében 20.11: Budapesti találkozás Kallós Zoltánnal 20.54: örökzöld dallamok 21.30: Sokszemközt az egészségről 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Kodály vegyeskaraiból énekel. 22.50: Munka-(erő)-viszonyok. 23.00: Operaest 23.50: A magyar rézfúvós- együttes felvételeiből 0.10: Himnusz 0.15: Ejfél után. .. PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 10.00: Sportvilág 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk. hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül. oroszul és angolul 12.10: Vidám fúvósmuzsika 12.30: Magyar! Imre népi zenekarának felvételeiből 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Egy órában egy élet — Doris Day. 1 35.05: Hosmann Erzsébet csembalózik 35.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom Közben 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.05: Ipargazdák 17.30: Mint(a)film 18.30: Gramofonalbum 39.05: Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora 20.00: Operettegyültesek 20.30: Balassa P. Tamás szerzeményeiből 21.05: a Planétás ember 23.24: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. Lakatos Sándor vezetésivel 22.00: Nevek ürügyén — Babits 23.20: Bemutatjuk Johnny Cash legújabb country nagy lemezét 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek. időjá­rás. — 17.35: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvénymüsora. Telefonszám: 35-510. Szer­kesztő: Beély Katalin. — 18.00—18.15: Eszak-magvar­crszági krónika. — 18.25— 38.30: Lap- és műsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.00: ITV-stúdium: Gyurmatek 9.10: A holdnak háza van. 9.40: Látogatás a prágai technikai múzeumban 10.00: Delta 10.25: Mozgató 30.35: Képújság 36.40: Hírek 36.45: Három nap tv-műsora MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődé­si Központ: Kassák-kiállítás látogatható a klubban, az üvegcsarnokban pedig az idő­sek fesztiváljára beküldött alkotásokból látható kiállítás. — Bányász Művelődési Ház: Legendás filmek, nagy ne- vettetők című sorozatban. 15 órától a Hyppolit a lakáj, című filmet tekinthetik meg az érdeklődők. — Beszterce-lakótelepi klub: A társalgó mai programja 15 órakor kezdődik. Videofilme­ket, zenehallgatást, játéko­kat és olvasási ajánlanak a látogatóknak. 19 óráig. 16.50: Suliirodalom. A bosszú. Tv-film Dosztojevszkij „Fel­jegyzések az egér­lyukból” című művéből. (FF) 17.45: Objektív 18.30: Képújság 18.35: Reklám 38.45: Mini Stúdió, ’87. 38.50: Vük. Magyar rajzfilm­sorozat 19.10: Esti mese 39.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Láncszemek. Vállalati vezetők a kormány munkaprogramjáról és saját feladataikról 20.25: Szászok fénye. poroszok dicsősége 21.25: Stúdió. ’87. 22.25: Magyarok innen­onnan. Dokumentum­film, II. 23.05: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Tv-torna 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Varázslat a színpadon 19.30: Nyelvleckék 19.45: Entrée libre 20.05: Zenebutik 20.55: Betűreklám 21.00: Híradó, 2. 21.15: Száz híres festvény 21.25: Elutasítás. Angol tv-film. II I. rész 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA ! 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.00: Iskolatévé, ff., ism. 9.25: Az utód — tévéfilm 10.30: Tévéfórum, ism. 11.10: A rendőrség nyomoz, ism. 11.15: A televízió diszpé­cserszolgálata 11.45: Hírek 15.15: Hírek 15.20: Szakmunkástanulók műsora 15.50: Jövőbe tekintés 36.20: Fiatalok sportja — magazin 36.55: Nyugat-szlovákiai magazin 17.15: Csernobili katasztrófa következményeinek felszámolása 17.50: Logikusan véve 38.20: Esti mese 18.30: Tudományos-műszaki magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 39.20: Időjárás-jelentés 39.30: Tévéhíradó 20.00: Ház a sivatagban, tévéjáték, 1. rész 21.00: Autósok, motorosok magazinja 21.40: Ismeretierjesztő műsor 22.30: Kamarahangverseny 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 16.10: Hírek 36.15: Iskolatévé 36.35: Német nyelv gyere­keknek. 7. lecke. ism. 17.00: Tavacskák 18.00: Vigyázz, tűz van! 38.25: Poór Bertalan magyar festőművész 18.55: A rendőrség naplójából 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Oroszlánbailang. Francia tévéfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Tex és a mélység ura (14). Színes, szinkronizált olasz western. — Kamara: Lövöl­dözés (14). Színes japán bűn­ügyi film. — Video: Shantun- -fei banditák. Színes hong­kongi történelmi kaland­film. — Kohász: Pat Garrett és Billy, a kölyök (14). Szí­nes amerikai western. — Tarján vendéglő: Annie. Amerikai filmmusical. — Múzeumi Mozgó. A vörös kocsma. Francia film. — Ba­lassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6-tól: Napló sze­relmeimnek I—II. (14). Szí­nes magyar film. — Pásztói Mátra: Vissza a jövőbe. Szí­nes. szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Video: Végső program. Szí­nes amerikai sci-fi. — Bá~ tonyterenyei Petőfi: Szamár- köhögés (14). Színes magyar tragikomédia. — Báton.vtere- nyei Bányász: Az én kis fa­lum. Színes. szinkronizált csehszlovák filmvigjáték. — Kisterenyei Petőfi: Élni és meghalni Los Angelesben (16). Színes. szinkronizált amerikai bűnügyi film. ? MIKOR? SVT Ady Endre Műve­lődési Ház: A nyugdijasklub 17 órakor kezdődő foglalko­zásán Nógrád megye ismert festőiről és grafikusairól hallhatnak előadást a részt­vevők. BATONYTERENYE — Népkerti művelődési ház: Radics István festőművész tűzzománc alkotásait tekint­hetik meg az intézménybe látogatók október 24-ig. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Péterfy László szobrászmű­vész kiállítása látható októ­ber 22-ig. telexen Érkezett... Vélemény Kreutzcr-szoaáta Mire képes az ember, ha nincs tisztában önmaga ere­jével, értékeivel; ha eltúlzó- ja lesz reális felismeréseknek, megszállottja tévedéseinek; ha eluralkodik rajta a fél­tékenység? Lev Tolsztoj Kreutzer-szo­náta című kisregénye a re­mekművek tisztaságával mu­tatja be egy érzékeny ideg­zetű, az emberi, férfi-női kapcsolatok iránt rendkívül fogékony fiatalember fel­nőtté válását, lelki és testi megnyugvást reménylő há­zasságát, férj és feleség egy- gyé válásának lehetetlensé­gét, s az együttélés végső ku­darcát, a szörnyű feleség­gyilkosságot. Tolsztoj a pszichológus bulldogszívós- ságú következetességével és a vizsgálóbíró tárgyszerű szenvtelenségével szedi ízek­re Pozdnisev gpndolati-lé- lektani szerkezetét, megérez­tetvén, hogyan juthatott el ez az egyébként értékes férfi a monomániás birtoklásvágyig, az eszelősséget érintő gya­nakvásig. Szokásos, érzelem nélküli szerelmek avatják férfivá, mígnem megismer egy tiszta lányt, akinek rej­tett, lappangó érzékisége megégeti. S az érzékiség az, ami a két embert egymáshoz fűzi. Köteléküket így nem erősíti az öt gyermek meg­születése sem, éppen ellenke­zőleg. . . Pozdnisevet mindvégig a nemek különbözősége és lé­nyegi meghatározója foglal­koztatja. Mi a nő? Magát kellető, kínálgató piaci áru? Állati ember, leigázott rab­szolga, aki tudatára ébred­ve érzékisége hatásának még­is uralkodó? Testi vágyainak élő mindegy-szuka? S mi a férfi? Élvhajhász, feslett akarnok? Igazi úr, vagy ár- n.vék-rabszolgatartó? Mi tart­ja össze őket, mi az igazi szerelem? Tényleg az, amit a vonatkupéban utazó egyik hölgy mond: valakinek az előnyben részesítése a töb­biekkel szemben? No, de mennyi időre? Udv, jóság, szeretet — ez lenne a tartó­pillére, célja a házasságnak, de Pozdnisev csak gondola­taiban találkozik velük, a gyakorlatban nem. Ebben a közegben a gyerek is a cívó- dás eszköze és tárgya, majd fegyvere lesz. Az idős Tolsztoj írta ezt a művet. Megtapasztalta, hogy erkölcsi nézetei, esz­méi hatástalanok családjá­ra, főként feleségére. A Kre- utzer-szonátában saját ke­serveit, kínzó érzelmeit és gondolatait irta le. Igaz, ő nem ölt, mint főszereplője, de ő is ugyanúgy magára maradt a lelkiismeretével, mint az, s ugyanúgy igyek­szik megszabadulni, elfutni előle. Élete legvégén Tolsz­toj is vonatra szállt, család­ja tudta nélkül, titokban, és egv kis falu vasútállomásán tüdőgyulladás következtében érte a halál. Pozdnisev élet­ben marad, és ez a rosszabb. Felismerte, hogy tette jóvá­tehetetlen. . . Zsurzs Éva bámulatos ér-' zékkel rendezte meg a kisre­gényből a tévéjátékot, Nagy András forgatókönyvéből, Marosi Gyula dramaturgi se­gítségével, Lukács Lóránt operatőrrel. A krimi izgal­mával tárja fel az eseménye­ket, a helyzeteket, a tettek mozgatórugóit, miközben ké­pes az ember legmélyére ha­tolni. Olyan mélyre, ahová csak a nagy művészek jut­nak el. Papp Gyula saját és Bee­thoven műveiből összeállított zenéje pontosan adja vissza az érzelmi zaklatottságot, hangulati változásokat; kü­lön sajátos értéke az elő­adásnak. A színészek játéka — mint minden Zsurzs-rendezésben — ezúttal is magas színvona­lú. Kozák András számomra régen volt ennyire meggyő­ző, mint most, Pozdnisev sze­repében. Almási Éva igazi nő: egyszerre hiteti el a né­zővel is forró érzékiségét, elcsábíttatásának lehetséges­ségét, illetve feltétlen hűsé­gét. Lukács Sándor szerepe egyszerűbb, nem is okoz gon­dot neki a potenciális, vélt csábító alakjának a megfor­málása. A Kreutzer-szonáta min­denképpen méltó formában került a televízió képernyő­jére. (sulyok) Debrecenben az újkerti Barátság parkban felavatták a litván Algirdas Bosas szobrászművész Szöcske című köztéri szobrát. (MTI-íotó: Oláh Tibor) Cigány­mesterségek A megyei cigány közmű­velődési közösség egyik fel­adataként fogalmazta meg a hagyományos cigánymes- térségek művelőinek felku" tatását, bemutatását. Nógrád megye számos településén élnek olyan cigányszárma­zású emberek, akik akár fő" foglalkozásként, akár kiegé­szítő tevékenységként mű­velik a kosárfonást, vályog­vetést, vagy például a tek- nővájást. A cigány közmű­velődési közösség azért is akar tudomást szerezni hol­létükről, mert következő összejövetelüket ennek je­gyében szeretnék megszer­vezni. Az Cszterkáxy- kincstár tudományos feldolgozása Az év végére lezárul an­nak a tudományos kutató­munkának az első szakasza, amely az Eszterházy-kincs- tár gazdag iparművészeti anyagának mindeddig hiány­zó feldolgozását végzi el. Az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a központi múzeu­mi igazgatóság munkatársai­ból álló kutatócsoport az országos tudományos kuta­tási alap támogatásával 1986-ban kezdte meg a XVII. századi nagy főúri gyűjteményeket is magába olvasztó anyag átfogó tudo­mányos vizsgálatát, az egyes tárgyak azonosítását, a szár­mazási hely és időpont meg­határozását. Az Eszterházy család a XVII. században kialakult, majd az évszázadok során egyre bővült kincstárának anyagát a múlt század vé­géig a fraknói várban őriz­ték. A gyűjtemény jelentős része, mintegy félezer ötvös- és textiltárgy ezt követően előbb letétként az Iparmű­vészeti Múzeumba, majd 1944-ben a budavári palotá­ba került. Az ostromkor erő­sen megsérült, megrongáló­dott történelmi emlékek és műtárgyak a háború után ismét az Iparművészeti Mú­zeumba jutottak, ahol azóta folyamatosan restaurálják őket. A mintegy hatvandarabos textilanyagban díszes. XVII. századi női és férfiviseleti emlékek — dolmányok, men­ték és szoknyák —, illetve gazdagon megmunkált hadi­textíliák — például nyereg­takarók — találhatók. Köztük van például Oláh Miklós ér­sek 1503-as gyermekkori mentéje, Eszterházy Miklós nádor vőlegényi dolmánya, Eszterházy Pál nádor és má­sodik felesége, Thököly Éva esküvői ruhája, I. Lipót császár koronázási köpenye és dolmánya, valamint az a lovaglómente, amelyet az Eszterházy-hagyomány Má­tyás királynak tulajdonít. A XVII. századi szép mívű öt­vöstárgyak legértékesebb da­rabjai az augsburgi munkák, köztük az 1652-es vezekényi tál, amely a vezekényi csa­tában elesett négy Eszter­házy testvérnek állít emléket. Ritka emlék továbbá az 1510-es nürnbergi Mátyás­serleg, valamint az 1650-es Selmecbányái bányászserleg. Nem ülnek ölbe feft kézzel A munka dandárja most folyik az iskolákban, de a legtöbb helyen a nyár sem telt el tétlenül és haszonta­lanul. Különösen nem a Mát- raterenyei Általános Műve­lődési Központban, ahol két iskolai épületben is jelentős átalakítási munkálatokat vé­geztek. Az intézményveze­tés kezdeményezésére, irá­nyításával és példamutatásá­val részint maguk a pedagó­gusok, részint a diákok szü­lei, illetve a helyi termelő- egységek, a Ganz-MÁVAG gyár és a termelőszövetke­zet dolgozói serénykedtek. — Hiszek abban, hogy az ember jobban a magáénak érzi azt, amit saját maga csinál — fogalmazza meg egyik alapelvét György Ist­ván, az általános művelődési központ igazgatója. És ebben az a jó, hogy sokan vannak olyanok, akik ugyanígy gon­dolkoznak. A gyár szocialista brigád­jai szakértelmüket és kezük erejét adták, hogy a mátra- nováki tagiskolában jól he­lyezzék el a kazánházat, ki­épüljön a központi fűtés rendszere. Ráadásul a szük­séges anyagokat is rendelke­zésre bocsátották, no meg a nagv teljesítményű kazánt. Ez a segítség tette lehetővé, hogy Mátranovákon a terve­zett külső felújítás mellett egyúttal a fűtést is korszerű­sítsék. Erre tudták ugyanak­kor koncentrálni azokat a pénzeszközeiket is, amelyek a homokterenyei iskola taka­rékosabb üzemeltetése révén megmaradtak. Ez utóbbi he­lyen ugyanis még az előző tanévben elvégezték a fűtés­korszerűsítést, ami nagyobb rendet, tisztaságot eredménye­zett, következésképpen ke­vesebb kiadást kívánt a ta- termek kifestéséhez. Nem be­szélve arról, hogy a behe- mót, füstös kályhák „kieb- rudalásávaC a tantermekben hasznos terek szabadultak fel a nevelő-oktató munka számára. Mátranovákon jelentősen megváltozott az iskola képe. S lépést tartott vele a ho­mokterenyei intézmény. Itt a tetőszerkezetet rakatták át, új PVC-burkolatot raktak a nagy folyosóra, kilakkozták a tantermek parkettáját és ke­rítést építettek az utcafront oldalán. A faanyagot a tsz adta, a szerelést a gyáriak végezték. — Iszonyú pénzbe került volna ez nekünk — mondja György István. — A szerve­zéssel rengeteg utánajárás volt, de megérte. Különben sem tehet mást az ember napjaink pénzszűke világá­ban. Nem odázódhatnak el a dolgok, össze kell fogni, s érdekeltté tenni az embere­ket, közületeket a segítés­ben. Nekünk, pedagógusok­nak az a feladatunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket a legalapvetőbb, a leg­szükségesebb ismeretek­re, a vezetésnek pedig, hogy megteremtse a munkavégzés legjobb feltételeit. A korszerűbb, kulturáltabb kö­rülmények kihatnak a tar­talmi munkára. Ezért fontos ügy számunkra a gyarapo­dás, az együttműködés. Az általános művelődési központban 430 gyerek ta­nul. A 17 tanulócsoport 7 helyen van elhelyezve. Mát- raterenyén tehát a szétszórt­ság a legfőbb gondja a pe­dagógiai munkának. A fe­gyelem, az órák megtartása többletenergiákat követel. A szétszórtság — bizonyos fokig jó — rászorítja a ne­velőt az idővel való okosabb gazdálkodásra. A tanácsnak mindenképpen nagyobb ki­adást jelent. Új iskolára azonban, amely megszüntet­né a mai állapotokat, egye­lőre nem számítanak. Re­ményeik is egyre távolabbi- ak. — De nem ülünk ölbe tett kézzel — jelenti ki nagyon rokonszenvesen Czene Ist­vánná igazgatóhelyettes. —• Cselekszünk, és ezt mostaná­ban mind jobban értékelik. A kezdeményezéseket a he­lyi és a megyei tanács egyaránt támogatja. Régeb­ben ez nem így volt. Rend­szerint aki siránkozott és várt, az kapta a támogatást. — A szülők látják, hogy gyermekeikért történik min­den — mondja a másik igaz- gatóhelyetes, Oravecz Albin­ná. — A szülői munkaközös­ség jól mozgósít. Körülbelül 70—80 szülő igazán segítő­kész. S ha a számukat nö­velni tudjuk, akkor megsok­szorozhatnánk az iskolának jutó támogatást. — Az volna a jó, ha a szülők igyekeznének egyfor­mán húzni a kocsit — jegy­zi meg az igazgató. — Ez egyelőre azonban csak álom. Pedig — ezt már mi tesz- szük hozzá — van (lenne) mit tenni még. Az iskolave­zetés tervezi is, például a vizesblokkok kiépítését, Mát­ranovákon tornaterem és tornapálya létesítését. Tervü­ket biztosan kivitelezik. De nem mindegy, milyen ener­gia- és költségbefektetéssel. Ha eddig dicsérhettük az összefogást, reméljük, tehet­jük — netán még jobban —• a jövőben is. Sulyok László

Next

/
Thumbnails
Contents