Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

2 NOGRAD 1987. október 17., SZOMBAT , Kínai — szovjet konzultációk Hasznos párbeszéd Vita az EGK-ban Pénteken az alábbi sajtó- közleményt adták ki Peking- ben a kínai—szovjet kap­csolatok normalizálásával foglalkozó konzultációk most megtartott fordulójá­ról: „Október 5. és 16. között megtartották Pekingben a kínai—szovjet konzultációk 11. fordulóját. Csien Csi-csen, a kínai kormány különmegbízott- ja, külügyminiszter-helyet­tese és Igor Rogacsov, a szovjet kormány különmeg- bízottja, külügyminiszter­helyettes folytatta a kínai- szovjet kapcsolatok norma­lizálásának megvitatását, összegezték a két ország között az elmúlt öt évben, különféle területeken léte­sült kontaktusokat, csere­Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára csütörtökön New Yorkban hivatalában fogad­ta Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökét, aki küldött­ség élén tartózkodik az Egyesült Államokban. Nicaragua A nicaraguai ellenforra­dalmárok vezetői csü­törtökön Washingtonban be­jelentették, hogy a sandi­nista kormánnyal folytatan­dó tűzszüneti tárgyalások céljából még november 7. előtt készek magas szintű de­legációt küldeni Managuába, amennyiben ehhez a nica­raguai vezetés is hozzájá­rul. A bejelentés amerikai republikánus szenátorokkal folytatott megbeszélés után, a washingtoni kongresszus épületében tartott sajtóérte­kezleten hangzott el. A kont­rák vezetői közölték azt is, hogy közvetítésre kérik fel Obando y Bravo managuai érseket, továbbá, hogy tár­gyalási készségükről tá­jékoztatták a többi közép­amerikai ország kormánya­it. A szembenálló felek be­tartják a nicaraguai kor­mány által az ország egyes körzeteiben egyoldalúan meg­kapcsolatokat és ezzel ösz- szefüggésben rámutattak a konzultációk hasznosságá­ra. A két fél vélleményt cse­rélt a világ és az ázsiai— csendes-óceáni térség biz­tonságának fenntartásával összefüggő sürgető kérdé­sekről. Mindkét fél részle­tesen beszámolt saját or­szágának azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy milyen módon lehetne politikai megoldást találni a kam­bodzsai kérdésre. A konzultációkat nyílt, nyugodt, és őszinte légkör­ben tartották meg. A felek megállapodtak abban, hogy a konzultációk következő fordulóját 1988 júniusában Moszkvában tartják.” A találkozón részt vett Esztergályos Ferenc, hazánk állandó ENSZ-képviselője és Arthur Schneier, a Lelkiis­meret felhívása nevű Ala­pítvány elnöke. (MTI) hirdetett tűzszünetet — je­lentette ki csütörtökön a ma­naguai televíziónak adott nyilatkozatában Sergio Ra­mirez nicaraguai alel- nök. A politikus azt köve­tően nyilatkozott, hogy Ma- naguában ülést tartott a nemzeti megbékélési bi­zottság és tagjai beszámol­tak az október 7-én meg­hirdetett tűzszünet eddigi ta­pasztalatairól. Mint Ramirez elmondta, október 7. óta az adott tér­ségekben — elsősorban Ni­caragua északi, Honduras- sal határos körzeteiben és az atlanti-óceáni partvidék északi részén — nem volt egyetlen egy fegyveres ösz- szecsapás sem ellenforradal­márokkal, és a kontrák sem támadtak meg egyetlen te­lepülést sem. A jelzett tér­ségekben egyelőre békés és nyugodt a helyzet — mon­dotta Ramirez. Teng nyilatkozata w El a reform A Kínai Komunista Párt hamarosan összeülő kong­resszusa, meg fogja gyorsí­tani a gazdasági reformok és a nyitási politika valóra váltásának ütemét. A kong­resszus eredményeként fia­talabb elvtársakkal tölte­nek be vezető tisztségeket és néhány veterán vissza­vonul a párt politikai bi­zottságából. Ez önmagában is reform, amely szavatol­ni fogja a politikai stabili­tást és a jelenlegi politika folytatását — jelentette ki Teng Hsziao-ping, a KKP Központi Tanácsadó Bi­zottságának elnöke, azon a találkozón, amelyet pénte­ken tartott a jelenleg Kíná­ban időző Franz-Jozef Stra­uss nyugatnémet politikus­sal. Teng Hsziao-ping han- gonztatta, hogy egyesek sze­rint Kína az utóbbi két év­ben visszakozott a refor­mok és a nyitás politiká­jában. Ezzel szemben az igazság az, hogy Kína józa­nul halad, amint ezt ipará­nak és mezőgazdaságának két számjegyű termelésnö­vekedése is tanúsítja. A legfelsőbb kínai veze­tők közül Teng Hsziao- ping elsőként kommentálta á tibeti helyzetet. Rámuta­tott, hogy a dalai láma és néhány amerikai kongresz- szusi képviselő „egy kis bo­nyodalmat” idézett elő Kí­na számára, de ez nem lesz különösebb hatással az or­szág általános helyzetére, „legfeljebb segített leleplez­ni az említettek valódi ter­mészetét, tájékozatlanságát és dölyfösségét". Teng hang­súlyozta, hogy Tibetben az utóbbi években jelentős fej­lődés ment végbe, s hogy az autonóm területnek, amely gazdag természeti kincsekben és erőforrások­ban, ígéretes jövője van. Átomrobbantás a Szovjetunióban Föld alatti nukleáris rob­bantást hajtottak végre pén­teken 9 óra 10 perckor a Szovjetunióban, a szemipala- tyinsuki kísérleti telepen. A töltet robbanóereje alatta maradt a 20 kilotonnának. Mint bejelentették, a kísér­leti robbantás célja a nuk­leáris haditechnika tökélete­sítése. (MTI) Új tagok a BT-ben Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán csütörtökön megvá­lasztották a Biztonsági Ta­nács öt új — nem állandó — tagját a következő két évre. A 15 tagú testületben január 1-től Algéria, Brazí­lia, Jugoszlávia, Nepál és Szenegál képviselője foglal majd helyet, miután Bul­gária, az Egyesült Arab Emírségek, Ghana, Kongó és Venezuela megbízatása lejár. A további öt nem állandó BT-tag — Argentína, Japán, az NSZK, Olaszország és Zambia — megbízatása 1988. december 31-én ér véget. (MTI) Elutazott Juan Almeida Bosque Elutazott Budapestről Juan Almeida Bosque, a Kubai Kommunista Párt KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az országos ellenőrző és reví­ziós bizottság elnöke, aki rövid pihenésen tartózkodott hazánkban. A kubai vendég­gel találkozott és megbeszé­lést folytatott Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke. Az ügy kissé bonyolult Nem kevés fejfájást okoz a svéd hatóságoknak az a transzvesztita férfi, aki hosz- szas harc árán elérte, hogy hivatalosan nővé nyilvánít­sák — s most bejelentet­te: feleségül kívánja venni csinos választottját. A Britt női névre hallgató fér­fiú közölte, hogy ügyét kész felterjeszteni akár a stras- bourgi nemzetközi bírósághoz is, mondván: csupán a ne­ve alapján tekinthető nő­nek „minden egyéb vonat­kozásban” férfi maradt. Britt ügyvédje azonban nem sok reményt fűz az ügyhöz; a svéd törvények egyértelmű­en tiltják azonos neműek házasságát, ám — a jogász szavai szerint — kliensének semmi gondja nem lenne, ha valamelyik férfitársát kí­vánná oltár elé vezetni... (MTI) Az élelmiszerek radioak­tivitásának tűrési határát az európai közösségek bizott­sága nem tudományos szem­pontok szerint, hanem poli­tikai meggondolások alap­ján jelölte meg — állapítot­ta meg a közös piaci tagor­szágok fogyasztói és kör­nyezetvédő szövetségeinek szakértői csoportja. A csernobili katasztrófát követő időszakban, tavaly májusban vetődött fel elő­ször ez a probléma, s azóta a Közös Piac szakértői, sőt, a tagországok külügyminisz­terei is, többször tárgyaltak arról, hogy nukleáris sugár­zás veszélye esetén hol húzzák meg az élelmiszerek radioaktivitásának tűrési határát. Mivel megállapod­ni nem tudtak, az európai közösségek bizottsága a tej és a csecsemők táplálására szolgáló élelmiszerek eseté­ben literenként, illetve kilo­grammonként 370 becquerel- ben, egyéb élelmiszereknél pedig kilónként 600 hecque- relben határozta meg a ra­dioaktív szennyezettség fel­ső határát. Ezt a határérté­ket akkor átmenetileg fo­gadták el, a tudományosan kidolgozott normára várva. De mert az új határértékben azóta sem tudtak megálla­podni, az ideiglenes értékek hatályát már kétszer meg­hosszabbították. Az európai közösségek bi­zottsága végleges normaként a különböző élelmiszerfaj­táknál 800 és 1250 becque- rel közti értékeket javasol. Franciaország és Nagy-Bri- tannia azonban ezt túl szi­gorúnak találja, és úgy íté­li meg, hogy a javaslat „sok­kal inkább politikai színeze­tű. mint tudományosan megalapozott”. A Burkinai Köztársaság rádiójának csütörtöki beje­lentése szerint az „Október 15. Népi Front” nevű cso­port katonai puccsal kezé­be vette az afrikai ország irányítását. A Burkinai Köztársaság határait és nemzetközi re­pülőtereit lezárták, a tele­fonvonalakat kikapcsolták és az éjszakai órákra kijá­rási tilalmat hirdettek ki. A 274 ezer négyzetkilo­méteren elterülő, francia aj­A közös piaci tagországok fogyasztói és környezetvédő szövetségeinek tömörülése a kérdésben orvosok és tudó­sok tanácskozását hívta egybe Brüsszelben. Ezen szintén azt vetették a bizottság szemé­re, hogy javaslata nélkülözi a tudományos alapot, s poli­tikai meggondolásokat tük­röz. Azonban ellentétben a francia és a brit megálla­pítással — a normákat nem szigorúaknak, hanem túl­ságosan enyhéknek találták. E tudóscsoport szerint a su­gárzás elleni védelem nem­zetközi bizottsága (ICRP) azt tanácsolja, hogy minősít­sék fogyasztásra alkalmat­lannak az olyan élelmi­szert, amely kilogrammon­ként 5 és 50 becquerel kö­zötti szennyezettséget mutat. A tudóscsoport kifogásolja, hogy a bizottság a sugárzás­ra való érzékenység szem­pontjából csak a csecsemő­ket kezelte külön, egyébként az átlagembert vette tekin­tetbe, holott például a gye­rekek és a terhes nők száz­szor érzékenyebbek a radio­aktivitásra, mint az átlagem­ber. Kifogásolja azt is, hogy Hirosima és Nagaszaki gya­korlati tapasztalatait vették figyelembe, holott e váro­sokban a sugárártalom kül­sőleg hatott, míg az élelmi­szerek fogyasztásakor ez belülről sokkal intenzívebben éri a szervezetet. Roland Sholtz nyugatné­met biokémikus professzor, a tudóscsoport tagja kije­lentette: az európai közös­ségek bizottsága által ja­vasolt normák következtében nukleáris sugárveszély ese­tén minden ötvenedik cse­csemő, illetve minden száz­kilencvenedik felnőtt halálos rákbetegséget szenvedhet el. kú nyugat-afrikai ország la­kossága a tavalyi összeírás alapján 7,9 millió fő. A Vi­lágbank felmérései szerint egyike földünk legszegé­nyebb államainak: az egy személyre jutó éves jövede­lem nem haladja meg a 150 dollárt. A Burkinai Köztár­saság, korábbi nevén Felső- Volta, 1960-ban nyerte el függetlenségét Franciaor­szágtól, s azóta — a csü­törtökivel együtt — öt pucs- csot élt át. (MTI) Miklós Imrét fogadta az ENSZ főtitkára Államcsíny a Burkinai Köztársaságban Visszatérnek a „csónakosok" ■telet a miskolci verekedők ügyében Egy évtizede törékeny lélekvesztőkön hagyták el hazájukat; ma amerikai út­levéllel a zsebükben, menet- rendszerű légi járatokon lá­togatnak haza. A vietnami disszidensekről van szó, aki­ket a nyugati sajtó annak idején — távozásuk eszközé­re utalva — „csónakosok­nak” nevezett el. A hanoi kormány négy hónapja tette lehetővé, hogy a jogellenesen külföldre tá­vozott vietnamiak hazalá­togathassanak. Azóta több százan éltek a lehetőséggel; elsősorban az Egyesült Álla- mokoan élő vietnamiak, de akadnak a jövevények kö­zött kanadai, ausztrál és francia állampolgárok is. Hanoiban az engedélyek el­bírálásakor csak annyi meg­szorítást tesznek, hogy sú­lyos, népellenes bűnök elkö­vetői nem térhetnek vissza. Az UPI amerikai hírügy­nökség tudósítójának kér­désére, arra ugyanis, hogy a korábbi gyakorlattal ellen­tétben most miért engedé­lyezik e látogatásokat, Dang Dinh Ky, a vietnami ide­genforgalmi hivatal igaz­gatóhelyettese így válaszolt: a kormány emberiességi megfontolásokból változtat­ta meg az idevágó jogsza­bályokat, elsősorban azért, hogy a szétszakított csalá­dok tagjai találkozhassa­nak egymással. No, meg a valuta is jól jön, amit a látogatók magukkal hoznak — teszi hozzá tárgyilagosan. Hanoi tehát bátorítja a látogatásokat, de mit szól hozzájuk Washington? Nos, ha nem is tiltja, éppenség­gel nem is ösztönzi őket. Az amerikai külügyminisztéri­um szeptember 12-én ki­adott állásfoglalása példá­ul azzal riogatja a hazakí- vánkozókat, hogy az „óhazá­ban” esetleg adót vetnek ki rájuk, vagy akár be is hív­hatják őket katonának. Aki mégis rászánja magát az útra, annak külön pénzügy- miniszteri engedélyt kell kérni, hogy Vietnamban dol­lárt költsön, az amerikai utazási irodákat pedig figyel­meztették : törvényellenesen járnak el, ha utakat szer­veznek a távol-keleti or­szágba. A figyelmeztetéseket azonban a jelek szerint sem a hatóságok, sem a címzet­tek nem veszik túlságosan komolyan. Az „óhazába” vá­gyókat nem ijeszti el a hiva­talos ijesztgetés, ami pedig az amerikai utazási irodá­kat illeti, a várható haszon reményében több is beszállt közülük az üzletbe. Ha az egykori „csónakos” ezek segítségét veszi igény­be, akkor egy hét Vietnam­ban, útiköltséggel együtt, 1700 dollárjába kerül. A legjobb szállodákban helyezik el, a helyi idegenforgalmi hivatal emberei pedig kész­ségesen elkalauzolják min­den turisztikai látványosság­hoz. Ám a látogatókat nem a látványosságok érdeklik. Az utak csúcspontját mindig a hozzátartozókkal, a régi ba­rátokkal való találkozás je­lenti. Megrendítő jelenetek ját­szódnak le ilyenkor, hi­szen olyan emberek talákoz- nak, akik egy évtizeden át azt hitték: talán soha nem láthatják többé egymást. A dolognak — emberi je­lentőségén túl — politikai di­menziói is vannak. Vietnam­ban ugyan vannak olyanok, akik úgy vélik: a látogatá­sok engedélyezésével volta­képpen megjutalmazzák az egykori disszidenseket —, vagy legalábbis nem róják ki rájuk azt a büntetést, amit a hazatérés tilalma jelentene. A kormány azonban immár másként gondolkodik: véle­ménye szerint az eddiginél nagyvonalúbb politikával csökkenteni lehet a külföld­re vágyakozók, az illegálisan távozók számát. „Néhányan, akik kiván­dorlási kérelmet adtak be, most azt mondják: ha a ro­konaik meglátogathatják őket, akkor ők akár itthon is maradhatnak” — mondja Luu Van Tanh a külföldi állampolgárokkal foglalko­zó, Ho Si Minh városi hiva­tal helyettes vezetője. Luu Van Tanh szerint tanulmá­nyozzák annak lehetőségét is, hogy turistaútlevelet adja­nak minden olyan vietnami­nak, akinek rokonai élnek külföldön. „Ha mindkét irányban megindulhatnának a látogatások, akkor sok­kal kevesebben akarnának kivándorolni, vagy illegáli­san távozni az országból” — mondja Luu Van Tanh, hoz­zátéve, hogy egyéni elbírá­lás alapján a hatóságok már eddig is adtak ki ilyen uta­zási engedélyeket. A hosszú évek után talál­kozó rokonok, vagy jó bará­tok számára a hazalátogatá­sok engedélyezése persze, nemcsak a viszontlátás örö­mét jelenti. A látogatók ugyanis —, ákik általában nem üres bőrönddel érkez­nek — így az eddigieknél jobban tudják támogatni szeretteiket, akik a nehéz gazdasági helyzetben levő országban élnek. (MTI) A Legfelsőbb Bíróság dr. Pék Sándor által vezetett ta­nácsa határozatot hirdetett a miskolci János pincében tavaly nyáron elkövetett sú­lyos bűncselekmény ügyé­ben. A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bíróság korábbi ítéletét, amelyben megállapította Lukács Jó­zsef 36 éves, Lukács Mik­lós 39 éves, László Ferenc 26 éves miskolci lakosok bűnösségét: csoportosan, fel­fegyverkezve elkövetett hi­vatalos személy elleni erő­szak, és társtettesként elkö­vetett életveszélyt okozó tes­ti sértés bűntettében. A miskolci János pincé­ben 1986. június 5-én az es­ti órákban a Lukács testvé­rek — e szórakozóhely al­kalmazottai — és két törzs­vendég, László Ferenc és Remiczki László megtámad­tak és sörösüvegcsonkok­kal megsebesítettek három civilruhás nyomozót, akik egy súlyos rablás tetteseit keresték. A hivatásukat jog­szerűen teljesítő rendőröket durván bántalmazták, sérü­léseket okoztak nekik. A tö­megverekedést a rendőrök akadályozták meg, akiket egy taxis hívott a helyszín­re. A hatóságok az ügy mi­att bezáratták a szórakozó­helyet, és a működési en­gedélyt felfüggesztették. A bűncselekmény miatt a Legfelsőbb Bíróság Lu­kács Józsefet 6 évi, Lukács Miklóst, 5 évi, László Fe­rencet 4 évi börtönben le­töltendő szabadságvesztésre és mellékbüntetésre ítél­te. Bűnösnek mondta ki Remiczki László 23 éves mis­kolci lakost csoportosan el­követett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében és ezért őt mint különös viszaesőt 2 évi, börtönben letöltendő szabadságvesztés­re és a közügyektől való eltiltásra ítélte. A büntetés kiszabásakor a Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott: a vádlottak cse­lekménye kiemelkedő veszé- lyességű a társadalomra. Kü­lönösen Borsod-Abaúj-Zem- lén megyében szaporodtak az élet, a testi épség elleni támadások és itt a rendőri szervek nagy erőfeszítéseket tesznek a bűnözés vissza­szorítására és megelőzésére. Az ügy a város közvélemé­nyében felháborodást, ria­dalmat keltett; mindez bün­tetés kiszabását tette indo­kolttá. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents