Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN XLIII. EVF., 245. SZÁM ARA: 2,20 FT 1987. OKTÓBER 17., SZOMBAT DOMBI Áz üveggyapotsztori (3. oldal) Iskola, város, iskolaváros (9. oldal) Á NÓGRÁD Szécsényb en (9. oldal) %masea*D=™ Tízéves a nevelootthon Emlékülés Bétonyterenyén Tíz esztendővel ezelőtt — az akkori Kisterenyén — nyi­totta meg kapuit a bátony- terenyei széles korhatárú nevelőotthon. A jubileum al­kalmából emlékülést rende­zett tegnap az intézmény igazgatósága, együttműköd­ve a Magyar Pedagógiai Társaság gyermek- és ifjú­ságvédelmi tagozatával, a megyei tanács művelődési osztályával és a Bátonytere­nyei Városi Jogú Nagyköz­ségi Tanács Végrehajtó Bi­zottságával. Az otthon lakói ünnep­lőbe öltözötten — úttörő- és KISZ-es ruhában — várták a vendégeket, akik között nem csak több, főként me­gyei nevelőotthon képvise­lői voltak jelen, hanem a nagyközségi intézmények, gazdasági egységek veze­tői is. Részt vett a közös ünneplésen Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A jelenlevőket Erney Alti- v la, a bátonyterenyei tanács művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztályának a vezetője köszöntötte. Be­szédében áttekintette a ne­velőotthon elmúlt tíz esz­tendejét, utalt az itt folyó munka eredményeire és gondjaira. A Magyar Urbanisztikai Társaság Nógrád megyei csoportja pénteken .tartotta alakuló ülésót Salgótarján­ban, a Technika Házában. Az összejövetelen megjelent Barna Gábor, a társaság fő­titkára és dr. Sass Miklósáé területi szervező. Jelen vol­tak megyénk városainak ta­nácsi vezetői. A csoport megalakulását azzal a céllal indítványozta a budapesti székhellyel műkö­dő, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium fel­ügyeletéhez tartozó társaság, hogy a vidéki településeket is fokozottabban bevonják a szervezeti életbe. Csaknem száz felnőtt gon­doskodik a több mint két­száz gyermek felneveléséről, becsületes, tevékeny, hasznos állampolgárrá formálásáról. A technikai eszközök soka­sága, szabadidős-művelődé­si formák, sportolási lehe­tőségek segítik hatéko­nyabbá tenni ezt a munkát. A tízéves jubileum méltó megünneplésére a bátony­terenyei nevelőotthon pályá­zatokat írt ki a felnőttek és a gyerekek számára egy­aránt. Ezen a 3-as számú gyermekvédelmi körzet He­ves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Hajdú- Bihar és Nógrád me­gyék — nevelőott­honaiból vehettek részt. A gyermekrajzokból és fo­tókból kiállítás nyílt; a mű­veket Gáspár Imre kulturá­lis nevelőtanár mutatta be. A pályamunkákat Murányi Sándor nevelőotthoni szak- referens értékelte és aján­lotta a közönség figyelmébe. Dr. Koós István igazgató emlékplakettet — Csikszent- mihályi Róbert alkotása — adott át két alapító tagnak: Magyar Antalnak, aki az in­tézmény első vezetője volt — és Molnárné Mester Mag­dolna csoportvezető nevelő­nek. Licskó Károly, a video­A szervezés Holles Miklós­nak, a megyei tanács építé­si és vízügyi osztályának ve­zetője irányításával tör­tént. Az összejövetelen tájé­koztatták a résztvevőket en­nek jelenlegi állásáról. Ezt követően Barna Gábor főtit­kár tartott előadást a társa­ság működéséről, célkitű­zéseiről. A jelenleg tizenhárom tagú urbanisztikai csoportot a háromfős vezetőség fogja irányítani, elnökévé Tamássy István megyei főépítészt, titkárává pedig Holles Mik­lóst választották. A vezető­ség tagja lett még Szeberé- nyi Endre építész. stúdió vezetője a művelődési miniszter dicséretét érde­melte ki. Tizenegy techni­kai alkalmazott és nevelő kapott törzsgárdajelvényt, s megjutalmazták az emlék­ülés megrendezésében je- leskedőket is. Dr. Horváth István, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának vezetője százezer forint jutalmat adott át a jubiláló nevelőotthon kol­lektívájának. Délután dr. Koós István tartott tájékoztatót az intézet pedagógiai törekvéseiről és a megvalósulás lehetőségei­ről. A pedagógiai tanulmá­nyok szerzői ekkor tartot­ták meg korreferátumaikat. Az öt pályázó közül Kovács Rózsa pszichológus és Bács- falusi Ferenc videós mun­katárs és gyermekfelügyelő a helyi intézmény alkalma­zottja. Az emlékülés részt­vevőinek bemutatták a vi­deo- és hangosítottdia-pályá- zat legsikerültebbjeit, mint­egy tucatnyi alkotásból vá­logatva. A két pályázatot el­bírálók hét munkát jutalom­ra érdemesítettek. A tízéves fennállását ün­neplő intézményben ma név­adóval folytatódik va pénte­ken megkezdett rendez­vénysorozat. A tagság megbízta a ve­zetőséget a jövő évi mun- katervtervezet összeállítá­sával, amit majd taggyűlés elé terjesztenek és megvi­tatnak. Salgótar­ján 1968-ban elnyerte az urbanisztika terén végzett elméleti és gyakorlati tel­jesítmények elismerésére alapított Hild János-emlék- érmet, a rekonstrukcióban elért eredményeiért. A most megalakult szervezet, a te­lepülési környezet alakítá­sát, rendezettebbé, lakha­tóbbá tételét, valamint a tanácsok ilyen irányú mun­káját kívánja támogatni. Bérezés, bruttósítás a mezőgazdaságban A MEDOSZ központi ve­zetősége pénteken a szak- szervezet Jókai utcai szék­házában ülést tartott. A tes­tület a gazdasági és társa­dalmi stabilizációs és ki­bontakozási programból adódó szakszervezeti fel­adatokat vitatta meg. Czirmay Tibor, a MEDOSZ titkára előadásában rámu­tatott: az idei esztendő fon­tos feladata a kollektív szer­ződések módosítása; erre a bérek bruttósítása miatt van szükség. Az ezzel kapcsola­tos főbb, irányt mutató el­vek ugyan kialakultak, ám az értelmezésben viták mu­tatkoznak, ezért a MEDOSZ szükségesnek tartja, hogy az állami szervek — a szak- szervezettel egyetértésben — ágazati irányelveket adja­nak ki, amelyek a sajátossá, gokra épülnek. A bérek bruttósításnak kimunkálá­sa nem a szakszervezeti bi­zottságok feladata, hanem a gazdasági vezetésé. A végre­hajtás sikere, vagy annak esetleges kudarcai viszont a szakszervezeti testületek politikai felelősségét is föl­vetik. A bérek bruttósítása egyébként — a szakszerezet számításai szerint — az adott vállalat nagyságrend­jétől, bérszínvonalától és eredményétől függően 10—12 százalékkal növeli a bértö­meget. Tudomásul kell ven­ni. hogy központi forrás en­nek fedezésére nem áll ren­delkezésre. Ezért a szakszer­vezeti bizottságok a végre­hajtás során jelentkező gon­dokat soron kívül jelzik majd a MEDOSZ központ­jának. Kérte a MÉM veze­tését, hogy fordítson foko­zott gondot arra a közel két* száz nagyüzemre, amelye­ket elemi kár sújtott, ezek­ben ugyanis a bruttósítás­hoz nincsen elegendő üzemi fedezet és hitelképesség. A MEDOSZ tudomásul vette, hogy az ország pénzügyi helyzete miatt jelenleg nin­csen lehetőség átfogó bérre­form bevezetésére. A szak- szervezet — támogatva a SZOT ilyen irányú törekvé­seit — szükségesnek tartja, azonban a bérreformmal kapcsolatos munkálatok föl- gyorsítását. Urbanisztikai csoport alakult Salgótarjánban Ismerkedés a bányával és a Volánnal A Nógrád megyében tar­tózkodó besztercebányai szak- szervezeti delegáció pénte­ken a szénbányák kányási üzemébe látogatott, ahol a nógrádi szénbányászat ne­héz helyzetéről kaptak tájé­koztatást, s ismerkedtek az ott dolgozó bányászok élet- és munkakörülményeivel. Az üzemlátogatást köve­tően, a bátonyterenyei Bá­nyász Művelődési Házat te­kintették meg. Késő délután Salgótarjánban folytatódott a program; a Nógrád Volán gazdasági és társadalmi ve­zetői a vállalat tevékenysé­gével, szakszervezeti mun­kájával ismertették meg a besztercebányai vendégeket. Az SKÜ- bátonyterenyei feldolgozó gyáregységének csőgyártó üzemében 4500 darab, 3,2 méter bosszú csövet galvanizálnak műszakonként. Nyelveket tanulnak Az idén szeptemberben indult be első ízben a dolgozók külkereskedel­mi szakközépiskolája Salgótarjánban, a Köz- gazdasági és Kereske­delmi Szakközépisko­lában. A Heves, Borsod, Szolnok és Nógrád me­gyéből érkezett 18 érett­ségizett hallgató német nyelvi levelelző képesí­tést szerez majd a két év után. Az oktatás a hét négy napján törté­nik heti 20,5 órában, s két év alatt 1300 nyelv­órát kapnak. — Bencze — Több juhsajt, tájjellegű termékek Korszerű technológia, a szécsényi tejüzemben Szécsényben, az Ipoly- völgy legrégibb településén hagyományai vannak a juh- sajtkészítésnek. Nógrád me­gye sok helyütt mostoha ter­mészeti adottságai ugyanis kifejezetten kedvezlek a juhtartásnak. Ez adta az ötletet a Kö­zép-magyarországi Tejipa­ri Vállalat vezetőinek, hogy a szécsényi tejüzemben kor­szerűsítsék és fejlesszék a juhsajtgyártást. A régi, már elavult gyártási technológi­át újjal, korszerűvel fel­váltva, arra törekszenek, hogy egy biztonságos juhtej- átvevő bázist alakítsanak ki megyénk juhtartó terme­lőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak és kisterme­lőinek. A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat —, amint azt Belle Lajos termelési és műszaki igazgatóhelyettes el­mondta — az üzem rekonst­rukciójához részletes ter­veket készített. Ezek egy­részt a szécsényi tejüzem meglevő üzemi helyiségei­nek a korszerű technoló­giához történő átalakítását foglalják magukba, más­részt, emeletráépítéssel nö­velik az üzem feldolgozó­kapacitását. A vállalat a rekonstruk­ciós tervek megvalósításá­hoz, s egyben a munka meg­gyorsítása érdekében szer­ződést kötött az Országos Kerekedelmi és Hitelbank Részvénytársasággal. A jog­szabályban meghatározott állami támogatás mellé 10 millió forint beruházási köl­csönt vett fel ez év júniu­sában. A rekonstrukció során az volt az alapvető célkitűzés, hogy a termelés fenntartá­sa mellett történjenek meg a bővítés műszaki munká­latai. Ezt a nem mindenna­pi feladatot a Nógrád Me­gyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állo­más rendszeres szakmai tá­mogatásával és a Szécsényi 11. Rákóczi Ferenc Mgtsz építőrészlegének körülte­kintő munkájával sikerült megoldani. A termelés folyamatos­sága az üzem szocialista bri­gádjai példás helytállásá­nak köszönhető. Különösen a Vállalat kiváló brigádja kitüntető címet viselő Szé­chenyi István Szocialista Brigád és a Béke Szocialis­ta Brigád munkája volt hú­zóerő. A kiváló munkának következtében az üzemben nem volt termeléskiesés, sőt, tervüket túlteljesítik. A rekonstrukció előreha­ladtával egy rövid ideig tartó termelési szünettel ugyan számol az üzem, de ezt a kereskedelem nem fog­ja észrevenni. Az évi félmillió liter juh­tejfeldolgozó-kapacitás meg­teremtésével egyidejűleg a rekonstrukció keretében bő­vítik az üzem tehéntejet feldolgozó, sajtgyártó vona­lát is. Ezzel az üzemet al­kalmassá teszik napi 40—50 ezer liter tehéntej sajttá történő feldolgozására. Így lehetőség nyílik a népszerű Palóc gomolyasajt és a Pálpusztai mellett, más táj­jellegű sajtok gyártására is. Szécsényben már túl van­nak a rekonstrukciós mun­kák időigényesebb részén. Ezek során minden igényt kielégítő tejátvételi mérőál­lomást állítottak be. A kor­szerű előtárolást pedig rozs­damentes acélból készült, 40 ezer literes silóval oldották meg. A továbbiakban ha­zánkban elsőnek állítanak be egy olyan savszűrő be­rendezést — a BIOTECH Közös Vállalat gyártmánya —. mely a savóból kiszűri a 20 mikronnál nagyobb al- vadékszemcséket. Ennek segítségével nem­csak egy vagon értékes fe­hérjét tudnak megtakarítani évenként, hanem a vízszeny- nyezést is csökkentik. A technológiai vonalak kor­szerűsítése mellett nem fe­ledkeztek meg a gőzterme­lő kapacitás és a hűtőrend­szer bővítéséről sem: mind­kettő teljesítményét meg­kétszerezték. A szakaszokra bontott re­konstrukció első és második üteme már befejeződött. A műszaki átadás-átvétel után, október közepétől már a próbaüzemelés folyik. Most a belső üzemi terek, a technológiai vonalak és a tisztogató rendszer kialakí­tása van soron. Az eddigi eredményes munka alapján biztosíték van arra, hogy év végéig a rekonstrukciós terv harmadik szakaszát is maradéktalanul megvalósít­sák, s így minden munkát befejezzenek.

Next

/
Thumbnails
Contents