Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
2 NÖGRÄD 1987. szeptember 12., SZOMBAT Emlékülés a népgazdasági tervezés 40. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) aktivitásán és érdekeltségén alapuló fejlesztéseket kell megvalósítani. Az egyensúly javítása érdekében a nem kellően gazdaságos kivitelt csak fokozatosan szoríthatjuk vissza. Mégis mivel teremthetjük meg a jobb gazdálkodás feltételeit? A gazdasági mechanizmus átfogó fejlesztésével erősíteni kell a vállalatok érdekeltségét a valós társadalmi eredmények növelésében. Olyan szervezeti és ösztönzési-szabályozási eszközöket célszerű alkalmazni, amelyekkel el lehet hárítani minden akadályt a konvertibilis elszámolású kivitel növelésének útjából. A kormányzat véleménye szerint a gazdasági életet mindenekelőtt a gazdasági ész- szerűség határozza meg, nem lehet vállalkozni élet- képtelen vállalatok fenntartására — hangoztatta. A tervezés reformjáról, megújításáról szólva, Ma- róthy László kifejtette: ma egyre sürgetőbben vetődik fel tervezési gyakorlatunk hatékonyabbá tétele. A nép- gazdasági tervezés feladatának tekintjük, hogy reális képet és értékelést adjon a változó gazdasági helyzetről, a kapcsolódó technológiai, műszaki és társadalmi folyamatokról: megbízhatóan előre jelezze a fejlődés külső és belső feltételeit: valós fejlődési és cselekvési változatokat mutasson be és dolgozza ki a végrehajtás feltételeit, illetve eszközrendszerét. NEM MINDENBEN FFLELT MEG Az elmúlt években tervezési gyakorlatunk ezeknek a feladatoknak nem mindenben tudott megfelelni. Abban, hogy az utóbbi években kitűzött gazdasági célokat nem értük el, a népgazdasági tervezésben elkövetett hibáknak, a tervezőmunka hiányosságainak is szerepe van. A tervezés ugyanis túlbecsülte a népgazdaság egyensúlyi helyzetében korábban bekövetkezett javulást, nem tárta fel a gazdaság strukturális problémáit és feszültségeit, az ezeket kiváltó okokat, s ennek nyomán nem dolgozott ki kellően radikális javaslatokat központi döntésekre, szabályozási megoldásokra, nemzetközi együttműködési lépésekre. A tervezés nem volt elég határozott az olyan gazdasági szabályozásokkal szemben, amelyek megbontották a célok és eszközök összhangját, elszakították egymástól a jövedelemtermelést és -fel- használást, veszteségek és hatékonyságromlás forrásává váltak. A tervezés továbbfejlesztése során ezentúl gyorsan kell reagálni és igazodni a világgazdasági folyamatokhoz, s ez a szerkezeti változás és fejlődés elengedhetetlen feltétele is. Mindez új magatartást kíván mind a KGST-országokkal, mind a világ más országaival való kapcsolatokban. Felértékelődnek az olyan, nem gazdasági tényezők, mint a korszerű tudományos és technikai ismeretek, az általános és szakmai kultúra, az erkölcsi és szociális viszonyok, vagy a politikai intézményrendszer működése. A tervezést alkalmassá kell tenni a gazdasági, technológiai, társadalmi és politikai változások mainál megalapozottabb kezelésére és összerendezésére. A gazdaság működésében nő a szerepe a gazdálkodó szervezetek önálló döntéseinek, a piaci törvényszerűségeknek és folyamatoknak. Szükségessé válik a termelők és fogyasztók közötti kapcsolatok folyamatos vizsgálata és előrejelzése is. A társadalmi viták tapasztalatait is hasznosítva, olyan tervezési megoldások és rendszer kialakítása van napirenden — hangsúlyozta Maróthy László —, amely nemcsak az elkészült tervek vitájában, hanem a tervezés előzetes és köztes fázisaiban is törekszik az érdekviszonyok megismerésére, feltárja az érdekkonfliktusokat és javaslatokat dolgoz ki azok megoldására. A kormányzati tervező- munka fejlesztése feltételezi a gazdasági önállóság alapján folyó tanácsi tervmunkával és a vállalati tervezőtevékenységgel való észszerűbb és jobb kapcsolat kiépítését. Ez nem hierarchikus kapcsolatrendszerben kell, hogy megvalósuljon, hanem egyenrangú és nyitott, eltérő megközelítéseket befogadni kész partnerek párbeszédével. Az állami tervezőmunkáról szólva elmondta, hogy ennek keretében nem szükséges minden ágazat, alága- zat. vállalat tevékenységével, vagy egy-egy termékcsoporttal kapcsolatban központi szándékot kialakítani. A figyelmet a fejlődés fő folyamataira, átfogó összefüggéseire és néhány kiemelt terület. termelési kultúra fejlesztésére kell fordítani. Ugyancsak fejleszteni szükséges a tervhivatal tervezésirányító és koordinációs munkáját. Maróthy László végezetül arról szólt, hogy a tervezésnek helye, szerepe volt és van a szocialista társadalom építésében, a stabilizációs és kibontakozási program megvalósításában. Hatékony és előremutató változásra van szükség a tervezés minden szintjén és szakaszában, az átfogó gazdaságpolitikai véleményalkotásról a biztos alapot teremtő. objektivitást hordozó módszertani eszköztár továbbfejlesztéséig. Érdemeket SZEREZTEK Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára köszöntötte az emlékülés résztvevőit, mindenekelőtt azokat a tervezési szakembereket, akik maradandó érdemeket szereztek a magyar tervgazdálkodás létrejöttében és kibontakoztatásában. A hazai tervezési gyakorlatról szólva megállapította, hogy az 1968 óta eltelt időben beigazolódott: a szocialista tervgazdaság központi tervlebontás nélkül is működőképes. és tervszerűen irányítható. Bebizonyoso- cjott, hogy a vállalati önállóság, a döntések megfelelő szintre helyezése új tartalékokat és energiát szabadít fel, a helyi gazdálkodói lehetőségek szélesítése. az ezzel járó felelősség megteremtése. a szocialista vállalati kollektívák aktív vállalkozói magatartása pedig közvetlen termelőerővé válik. A reformfolyamatban —, amely távolról sem volt egységes vonalú és még nem zárult le — a népgazdasági tervezés átalakult és fejlődött, emellett számos olyan hagyományt is megőrzött, amelyet tartós értéknek te~- kintünk. A munka szerves részévé vált a prognosztika, a tervezők erőfeszítéseket tesznek a társadalmi hatások felmérésére, a műszaki fejlődés folyamatainak a tervezésbe való integrálására. A tervben egyre nagyobb szerepet kapnak a pénzügyi és értékfolyamatok. ÉRTÉKELŐ SZÁMVETÉS A tervezési rendszert értékelő számvetésre szükség van — mondotta Németh Miklós —, önmagunkat csapnánk be, ha azt hinnénk, hogy miközben a gazdaság súlyos gondpkkal küszködik, tervezési és irányítási rendszerünk tökéletes. A párt kibontakozási programja alapján készült kormányzati munkaprogram megvalósulásához, a fordulat eléréséhez a tervezés tartalmi és módszertani megújulására van szükség. Ma és a közeljövőben a népgazdasági tervezés legfontosabb feladata az, hogy hathatósan segítse a stabilizációt, majd a kibontakozást. A tervezésnél* a jövőben elsődlegesen a jövedelem- termelésre, s nemcsak az -elosztásra kell aktívan hatnia. A kibővült vállalati önállóság talaján és az indirekt gazdaságirányítás hazai sajátosságaihoz alakított eszközöket figyelembe véve, módosítani szükséges a gazdaság befolyásolásának, orientálásának eddig követett gyakorlatát, tovább kell fejleszteni a döntési rendszert, jobban érvényesíteni a felelősséget. A gazdasági szerkezet- átalakítás problémakörének megfelelő módszerekkel való kezelése külön feladat, összhangot kell teremteni a nemzetközi követelményekhez való felzárkózás központi befolyásolásának módja és-a vállalati önállóság kibontakoztatása között. Világossá kell tenni, miért felelős a kormány, s mi a vállalatok és a helyi tanácsok feladata. A vállalatok léte attól függjön, hogy termékeiket a külső és belső piacon elfogadtató költségszinten és jövedelmezőséggel el tudják-e adni. Meg kell szüntetni, illetve minimálisra kell szorítani a vállalatoknak az irányító szervekkel folytatott alkutól való függőségét. Fontos, hogy a vállalkozó közösségek, az egyének a szabályozott piac feltételei között a mainál nagyobb önállósággal és ehhez igazodó felelősséggel dönthessenek. Az ésszerűség szabályai szerint működjenek a társadalom által ellenőrzött automatizmusok. A tervezési módszerek kialakításában a valóságos gazdasági összefüggésekre kell építeni, a hajdani mennyiségi szemléletű tervezéstől az értékszemléletű tervezésen át, a pénzügyi folyamatok tervezése felé. Mindez igényli a kormányzati munka javítását, a központi irányítás hatékonyságának fokozását, a felelősség egyértelmű elhatárolását. Célirányos munkamegosztást feltételez, másfelől épít a népképviseleti rendszer segítő és ellenőrző szerepének érvényesítésére, a csoportok és közösségek önállóságára, á munkahelyi és lakóhelyi önkormányzat kibontakozására. Mindehhez a tervezési rendszernek is igazodnia kell. Ugyanakkor azzal is számolunk — mondotta a Központi Bizottság titkára —, hogy a tervezés során néhány esetben a konszenzus nem érhető el. A társadalom támogatásának megszerzése, a konfliktusok és feszültségek mérséklése csak olyan politikai intézményrendszerben lehetséges, amely alkalmas a különböző érdektörekvések kifejezésére, felszínre hozására, képviseletére, egyeztetésére és rangsorolására. A reformfolyamat felgyorsításában tehát fontos szerepe van a népgazdasági tervezésnek, amely mindig a politikai vezetés támasza és partnere volt. Néha bizonytalankodott, korábban az operatív tervek, az utóbbi időben pedig a szabályozók változtak túl gyakran. A mai gazdasági- társadalmi kihívásra csak komplex, társadalomban és gazdaságban egyaránt gondolkodó, stratégiai karakterű és távlatú válasz lehetséges. Nyilvánvaló, hogy a tervezés csak megújulva találhatja meg a helyét, a technológiai korszerűsödés, a gazdasági és társadalmi modernizáció, a vállalkozás és az innovációs szellem kibontakozásának világában — fejezte be beszédét Németh Miklós. TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Az emlékülésen részt vett Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a kormány több tagja. Ott voltak az állami, a párt-, a gazdasági, a társadalmi és a tudományos élet vezető képviselői, valamint a tervezéssel foglalkozó nemzetközi tudományos kerekasztal-koníe- rencián részt vett külföldi vendégek. ☆ Pénteken az Akadémián befejeződött a tervezéssel foglalkozó kétnapos nemzetközi tudományos kerek- asztal-konferencia. A tanácskozáson hazánk tervezőivel együtt, nyolc ország vezető szakemberei vitatták meg a tervezés szerepét és jövőbeni lehetőségeit. A konferencián Hoós János tervhivatali államtitkár összegezte zárszavában az elhangzott előadásokat, a vita tapasztalatait. (MTI) Honecker hazautazott az NSZK-ból \ ötnapos hivatalos NSZK- l beli látogatásának befejezté- N\, vei péntek délután Münchenből repülőgépen haza- utazott Erich Honev~eker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Elutazása előtt Franz Jowl Strauss bajor miniszterelnökkel találkozva látogatását időszerűnek, célszerűnek és hasznosnak nevezte. Lehetővé tette — mondotta —, hogy közvetlen benyomásokat szerezzen az NSZK-ról, a lakosságnak az enyhülésben és a békés együttműködésben való érdekeltségéről. Honecker külön kiemelte Franz Josef Strauss személyes érdemeit az NDK és Bajorország széles körű kapcsalatainak előmozdításában. Strauss szintén méltányolta az NDK párt- és állami vezetőjének a két német állam határaira vonatkozó korábbi megállapítását, s azt mondta: ebben reményteljes jelét látja annak, hogy a közösen szavatolt jövőbe jobb út vezethet. Mint hangsúlyozta, az NSZK a megkötött szerződések és megállapodások alapján olyan kiszámítható és szavahihető politikát óhajt folytatni az NDK irányában, amelynek egyaránt célja az enyhülés előmozdítása és a jószomszédi viszony ápolása. Az idei keresetekről és a foglalkoztatáspolitikáról Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a SZOT képviselői pénteken közös sajtótájékoztatót tartottak bér- és munkaerő-gazdálkodási kérdésekről. Halmos Csaba államtitkár, az ÄBMH elnöke elmondta, hogy az év első felében az anyagi ágazatokban a keresetek tömege 4,2 százalékkal, az átlagkeresetek pedig 6,2 százalékkal, a népgazdasági tervben előirányzottnál. s a teljesítményeknel is jobban emelkedtek. Az államtitkár szólt arról is, hogy — bár elterjedtek ilyen hírek — a kormány az idei évre a kedvezőtlen tendenciák ellenére sem tervez bérstoppot. A jövő évi bérszabályozásról szólva elmondta, hogy a gazdasági követelményekkel összhangban a nettó keresettömeg 1988-ban 3 százalékkal nőhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatok valóban ennyivel emelhetik a dolgozók bérét, mert ennek a 3 százaléknak egy részét egyebek között leköti például az idei, évközi béremelések áthúzódó hatása. Jövőre egyes vállalatoknál, egyforintnyi bérfejlesztésre sem lesz mód. A bértömeg-szabályozás mellett jövőre lesznek olyan területek, amelyekre a viszonylag szabadabb átlagbér-szabályozást alkalmazzák majd annak érdekében, hogy ahol indokolt, bővíthessék a létszámot. Az átlagbér-szabályozás döntően a szolgáltatókra lesz érvényes. A központi bérszabályozás merevségén enyhít majd az az intézkedés is, hogy ahol létszámot szabadítanak fel, ott a megtakarított bérekkel teljes egészében, korlátozás nélkül gazdálkodhatnak a vállalatok. Azok a vállalatok pedig, amelyek jobban, nyereségesebben dolgoznak, részesedési célú kifizetésekkel az átlagosnál jobban növelhetik embereik jövedelmét. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben elkerülhetetlen a bérgazdálkodás szigorítása — mondta az államtitkár —, ám ez nem jelenti azt, ogv ne keresnénk az előrelépés lehetőségét. így például jövőre kikerülnek a kereset- szabályozás alól azok a vállalatok, amelyek nagyobb részt lakossági szolgáltatásokkal foglalkoznak. Az ÁBMH vezetői szükségesnek tartják a bérreformra vonatkozó elképzelések mielőbbi kidolgozását —■ hangsúlyozta az államtitkár. Nem értenek egyet ugyanis azokkal a véleményekkel, amelyek szerint bérreformra majd csak a stabilizációs időszak után gondolhatunk. Az államtitkár ismertette azt a programot is. amelyet a kormány csütörtöki ülésén fogadott el a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének korszerűsítéséről. Igen jelentős intézkedés, hogy a kormány döntött a foglalkoztatáspolitikai alap létrehozásáról. Az alap ösz- szege jövőre 1,2—1,5 milliárd forint lesz, amit a költsgg- v^*és finanszíroz. Ülést tartott a SZOT (Folytatás az 1. oldalról) Baranyai Tibor ezután tájékoztatta a testületet a népgazdaság első félévi teljesítményeiről. Kiemelte, hogy az esztendő eredményes befejezése kulcsfontosságú az 1988. évi tennivalók megalapozása szempontjából. A szakszervezeteknek a maguk sajátos eszközeivel hozzá kell járulniuk a kitűzött célok eléréséhez. Részletesen szólt a mozgalom megnövekedett feladatairól, arról, hogyan lehet a követelményekhez jobban igazítva korszerűbbé, rugalmasabbá tenni a szakszervezetek munkáját, hogy még hatékonyabban szolgálják a tagság érdekeit. A kibontakozó gazdaságitársadalmi folyamatok, az előttünk álló nehezebb időszak és a gazdaság fellendítése érdekében szükséges teendők a mozgalomtól cse- lekvőbb, eredményesebb részvételt, mindemellett a mainál koncepciózusabb, célirányosabb fellépést. érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységet igényelnek. Az ésszerűsítésre törekedve a szakszervezeteknek is átfogóan meg kell vizsgálniuk munkájuk tartalmát, szervezeti és munkarendjüket. tevékenységük formáit. Ennek részéként kisebb létszámú apparátus fenntartására. takarékosabb gazdálkodás mellett végzett, hatékonyabb munkára kell törekedni. Ugyancsak kezdeményezniük kell működésük külső feltételeinek, mozgásterének javítását, fejlesztését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ezoi-i.t személyi kérdésekben döntött. Ligeti Lászlót és Palotai Károlyt — érdemeik elismeré- . sével — felmentette SZOT- elnökségi tagságukból és alelnöki tisztségükből. Virizlay Gyulát — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével — felmentette SZOT-titkársági tagságából, SZOT-titkári tisztségéből, és megválasztotta a testület alelnökének. Petrák Ferencet megválasztotta a SZOT- elnökség tagjának, a SZOT alelnökének. Csikós Pált megválasztotta a SZOT-tit- kárság tagjának, a SZOT titkárának. Dr. Bartos Istvánt kooptálta a SZOT tagjainak sorába. (MTI) Megalapították a salgótarjáni üveggyapot-részvénytársaságot (Folytatás az 1. oldalról) ideje, 21 és fél hónap. A részvénytársaság várható létszáma mindössze 80 fő, melynek egyharmada nem fizikai beosztású. A magasan automatizált technológia megköveteli a jól felkészült szakembereket, akiknek több szakmával és ide- gennyelv-tudással i§ kell rendelkezniük. Az aláíráskor a részvényesek képviselői tíz dokumentumot láttak el kézjegyükkel. A jeles eseményen jelen volt, majd az állófogadáson köszöntőt mondott dr. Kádár Józse] építésügyi és városfejlesztési államtitkár. Hasonlóképpen megjelent és pohárköszöntőt mondott Royozo Mogi, Japán magyarországi nagykövete, megyénk vezetését többek között Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei pártbizottságának titkára képviselte. A felek: rövid beszédeikben annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy sikerül határidőre a tervezett paraméterekkel létrehozni a gyárat, s a beruházás hozzájárul majd a két ország gazdasági kapcsolatának további fejlődéséhez. —kol*j—
