Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
\ .\öc . VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 215. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1987. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT t) Juhászok, ha összeakaszkodnak (4. oldal) Áz oktatási törvényről (5. oldal) A NÓGRÁD Romhányban (9. oldal) Maróthy László: Hatékonnyá kell tenni tervezési gyakorlatunkat Emlékülés a népgazdasági tervezés 40. évfordulóján A magyar népgazdasági tervezés 40. évfordulója alkalmából pénteken emlékülést rendezett az Országos Tervhivatal a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az emlékülésen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a tervgazdasági rendszert az első hároméves terv kidolgozásától és kezdetétől számítjuk. Az első lépésekre rr» nem egyszerűen tiszteletadással gondolunk — mondotta —. hanem figyelünk a mának szóló tanulságokra is. Bebizonyosodott, hogy nemzeti összefogással nagyon nehéz helyzeteken is úrrá lehet lenni. Ma. amikor bonyolult nemzetközi és hazai feltételek közepette ismételten gazdaságunk megújításának, modernizálásának feladatával kell szembenéznünk, feltehetjük a kérdést: mennyiben segítette az ország fejlődését a tervgazdálkodás, a tervezés. Fokozatosan kiépülő terv- gazdasági rendszerünk egyfajta társadalmi racionalitás és érdek hordozójaként, célmeghatározó és cselekvésalakító szervező erejével döntő szerepet játszott a négy évtized társadalmi és gazdasági átalakulási folyamatában. Részese politikánk és gazdaságpolitikánk sikereinek. eredményeinek és természetesen kudarcainak, hibáinak is. A modern állam és társadalom irányításában a tervezés rendkívül fontos szerepet tölt be. Az OT elnöke ezután gazdaságunk mai körülményeivel foglalkozott. Mint mondta, az utóbbi másfél évtizedben késedelmesen, és nem elég hatásosan alkalmazkodtunk a felgyorsuló világgazdasági változásokhoz. A gazdaság teljesítménye a nemzetközi értékrendek módosulásának hatásaként leértékelődött, a termelési szerkezet változásai nem követték a világgazdaság áramlatait. Belső felhasználásunk ismét megalapozatlanul emelkedett. Mindezek együttes hatásaként a gazdaság egyensúlya tartósan megbomlott. Jelenleg a magyar népgazdaság történetének egyik legnehezebb időszakát éli. Éppen ezért tudatában kell lenni annak. hogy amennyiben a Fafeldolgozók A Nógrádi Szénbányák kistoronyéi vállalkozási üzemének faipari ágazata <i() millió forintos árbevételt könyvelhet el évente, ebből 1(1 millió forint exporttevékenységükből származik. A S() fős kollektíva főleg fűrészárukat és csomagolórekeszeket készít. — Képek: Bencze — súlyos és nagy erővel ható folyamatokat nem tudjuk megállítani, hatásukat közömbösíteni, a magyar népgazdaság fejlődését új és tartós alapokra helyezni, akkor országunk elkerülhetetlenül elszakad a világ- gazdaság és a műszaki fejlődés fő irányaitól. A magyar gazdaság helyzete ösz- szességében lényegesen rosz- szabb, mint három évvel ezelőtt volt. Ezzel összefüggésben a társadalomban is feszültségek halmozódtak fel. A gazdaság előtt álló feladatok közül Maróthy László kiemelte, hogy a külföldi adósságok növekedését még az idén erőteljesen le kell lassítani, néhány év alatt pedig meg kell állítani. Csökkenteni szükséges, majd fel kell számolni az állami költségvetés deficitjét. Fontos feladat a termelési szerkezet gyorsabb átalakítása, mégpedig intenzívebb műszaki fejlesztéssel és az érdekeltségi viszonyok átalakításával. — Vissza kell szorítani a gazdaságtalan tevékenységet. át kell alakítani azt, illetve indokolt esetben — a velejáró társadalmi és gazdasági konfliktusok vállalásával — fel kell számolni. Mindezt a gazdasági reform átfogó továbbfejlesztésével szükséges végrehajtani. Olyan határozott lépéseket kell kidolgozni, amelyek lehetőséget adnak a célok elérését szolgáló érdekeltségi és piaci mechanizmusok kibontakoztatására. Az előttünk álló feladatok végrehajtása elképzelhetetlen határozott és felelősségteljes kormányzati döntési rendszer nélkül. Alapvető jelentősége van annak is, hogy korszerűsítsük a szociálpolitikai rendszert. A leginkább rászoruló rétegek esetében a növekvő kiadásokat ellensúlyozni szükséges. A gazdaság stabilizációjának megteremtése nem egy évre szól. Haladéktalanul el kell kezdeni a munkát, s így 1988 mind a belső társadalmi és gazdasági élet. mind pedig külső kapcsolataink oldaláról nagy jelentőségű. Ugyanakkor látnunk kell. hogy a termelési szerkezet átalakításának hosz- szabb távú feladatai és az egyensúly megteremtésének rövid távú célja között ellentmondás all fenn. A konvertibilis kivitel gyors növelésére a legegyszerűbb megoldás a meglévő kapacitások fokozott kihasználása lenne, de a piac éppen ezen kapacitások egy részét értékelte le. Ezért új, a gazdaság jövőjét szolgáló, a vállalatok (Folytatás a 2. oldalon) ]apón—magyar közös vállalkozás Megalapították a salgótarjáni üveggyapot-részvénytársaságot A korszerű szigetelő- anyag hazai gyártása szempontjából nagy jelentőségű eseményre került sor pénte- ten délután a Budapest Kongresszusi, Központban, ahol aláírták a salgótarjáni üveggyapot-részvénytársaság alapításáról szóló alapokmányokat. Ezt megelőzően hívták össze a részvényesek az alapuló közgyűlést, majd tartották meg az igazgatósági ülést, melyen Varga Lászlót, a salgótarjáni * síküveggyár létesítményi főmérnökét választották ügyvezető igazgatóvá. Az új vegyes vállalat alakítása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón többek között elmondták, két évig tartó tárgyalássorozat végződött sikerrel s ennek eredményeként japán—magyar közös vállalkozásban gyártják és értékesítik mjd 4 finomgyapotot. Napjaink energiagondokkal küzdő vi- lágábn megkülönböztetett figyelem irányul a korszerű szigetelőanyagok alkalmazására, s ezt a hazánkban 1986 januárjában hatályba lépett új hőtechnikai előírások is megkövetelik. A finom üveggyapot kitűnő tulajdonságai miatt egyre elterjedtebb Ny ugat-Eu répában, s mindjobban kiszorítja a műanyagokat és az ásványgyapotot. Hazánkban eddig nem állítottak elő üveggyapotot, csak tőkésimportból szerezhették be, ám a most megalapított részvénytársasággal elhárul az akadály alkalmazásának terjesztése elől. A beruházás 21 millió USA-dollárba kerül, s a törzstőke az összeg 40 százalékát teszi ki. Az alaptőke 47 százalékát az Üvegipari Művek, 26 százalékát egy japán konzorcium, 17 százalékát, a nemzetközi pénzügyi társaság és 10 százalékát a Skála Coop biztosítja. A világszínvonalat jelentő technológiát a japán Nitto—Boseki cég szállítja, amely a legjobb műszaki paraméterekkel rendelkező, magasan feldolgozott termék előállítására képes. Az új vegyes vállalat a salgótarjáni síküveggyár korábban leállított Zagyva— II. üzem épületeinek és infrastruktúrájának felhasználásával 1989. végén kezdi meg a termelést. A kezdeti évi mennyiség 4400 tonna lesz, amely a hazai igények kielégítése mellett, 1000—1500 tonna finom üveggyapot exportját teszi lehetővé. A tervezett termékskála igen gazdag lesz, magába foglalja hő- és hangszigetelő lapok, paplanok és csőhéj előállítását. A termelés a hazai igények növekedésével tovább bővíthető majd. A beruházás tervezett megvalósításának (Folytatás a 2. oldalon) A kiállítás első látogatói — kép: kulcsár — Szlovák tájak - kiállításon A losonci akvarelltrien- nálé anyagából nyílt kiállítás pénteken Salgótarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeumban. A szlovák művészek szövetsége és a Nógrádi Galéria 1983-ban és 1986-ban rendezett akvarelltechni- kával készült művekből tárlatot Losoncon. Salgótarjánban, ezúttal e két kiállítás anyagából láthatnak válogatást az érdeklődők. Az itt megtekinthető művek alkotói: A gazdag anyagot felvonultató tárlaton a képeket Szabó Kinga művészettörténész, a Nógrádi Galéria igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A művek alkotóit azok a szlovák tájak ihlették meg — a Tátra csúcsai, a szeli- debb, lankás vidékek —, amelyeket már a múlt századi akvarellfestők is gyakran megörökítettek. Nem előzmény nélküli tehát az itt kiállított 50 festmény. A losonci Nógrádi Galéria biennáléinak válogatott anyagát október 19- ig tekinthetik meg a látogatók. Közelebb került a kormányzat és a szakszervezet álláspontja Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának tájékoztatója alapján megvitatta a szakszervezetek időszerű feladatait a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításában. A SZOT főtitkára beszámolt arról, hogy milyen eredményekkel kezdődött meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa július 10-i állásfoglalásában megfogalmazott tennivalók végrehajtása. Megállapította, hogy az elmúlt időszakban számos kérdésben — viták és egyeztetések után — közeledett egymáshoz a kormányzati szervek és a szakszervezetek véleménye. A Minisztertanács munkaprogramjának kidolgozásakor figyelembe vette a mozgalom több javaslatát is. A jobb megértést és tisztánlátást szolgálta a SZOT és a kormány vezetőinek augusztus 6-i munkamegbeszélése, az elnökség augusztus 24-i ülésén a kormány készülő munkaprogramjáról folytatott konzultáció Grósz Károllyal, a Minisztertanács elnökével. Az eredményes szakszervezeti kezdeményezések között emelte ki a főtitkár a foglalkoztatáspolitikai alap létrehozását, hangsúlyozva, hogy tovább kell keresni a hatékony és teljes foglalkoztatás szempontjait figyelembe vevő megoldásokat, előtérbe állítva a regionális problémák megszüntetésére képes eszközöket. Az 1988-ra tervezett bér- és keresetszabályozásról szólva megállapította, hogy az egyes törekvéseiben közeledést jelent a szakszervezetek által képviselt állásponthoz, de tovább kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek a magas hatékonysággal termelő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalatoknak megfelelő mozgásteret biztosítanak. Az előadó áttekintett több, a tervezett adóreformmal kapcsolatos kérdést, kiemelve: miben sikerült közelíteni az álláspontokat és milyen területeken maradtak fenn további egyeztetést igénylő, elsősorban az 1988. évi népgazdasági terv keretében megvalósítandó feladatok, a szociális ellátás, gondoskodás terén. A szak- szervezetek arra törekszenek, hogy az adórendszer tervezett korszerűsítésével és az előttünk álló időszak gazdaságpolitikai követelményeivel összhangban álló, elsősorban a nyugdíjasokra és a gyermekes családokra összpontosító, e rétegek gondjait mérséklő megoldások szülessenek. A SZOT főtitkára külön is üdvözölte a kormányzatnak azt a szándékát, amely — a szakszervezetek kezdeményezésére — átfogó bérreform kidolgozására és annak fokozatos megvalósítására irányul. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában a szakszervezetek aktív szerepet kívánnak vállalni. (Folytatás a 2. oldalon)
