Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-29 / 229. szám
1987. szeptember 29., KEDD NOGRAD 3 Keresi, kedveli, megvalósítja... — Abszolút semmi sem költött az üveggyártáshoz. Hogy mégis a salgótarjáni öblös- üveggyárat választottam az első és mostani munkahelyemül. ebben része van annak, hogy tetszett az itteni munka, emellett olyanokat is hallottam, hogy családias a légkör, jó a hangulat — pergeti vissza tizenegy év távlatából döntésének meghatározó motívumait a megfontolt, kissé tartózkodó Oravecz István, a fejlesztési főmérnökség gépesítési osztályának vehetője, majd kisvártatva hozzáfűzi: — Olyan főnök és olyan ember — Stark Ferenc főtechnológus — mellé kerültem, akitől hallatlanul sokat tanultam — mondja az 1976- ban. a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán végzett géptervező. ☆ Előbb gépszerkesztőként oldotta meg a reá bízott feladatokat, később csoportvezetőnek léptettek elő. Akkoriban a gépszerkesztés és a technológia még együtt volt. Tavaly vált külön, az idén pedig a gyár vezetése létrehozta a fejlesztési főmérnökséget, ahová négy osztály, köztük az Oravecz István vezette nyolctagú gépesítési osztály is tartozik. ☆ — Ezzel a szervezéssel azért értek egyet, mert magasabb szintre emeli a gyár műszaki, technikai színvonalát, sokkal jobban át tudjuk fogni a különböző, de egy celt szolgáló, versenyképességünket javító (tennivalókat. Az előbbiekhez mi célgépek, kisgépek előállításával járulunk, de megoldjuk a kemence most folyó átépítésével kapcsolatos gépesítést, a tervezéstől egészen a befejezésig, az üzemszerű termelésig — foglalja össze (tevékenységük lényegét. Majd így folytatja'. — Elképzeléseink megvalósításakor rájöttem arra, hogy nem lehet kompromisszumokat kötni, mert minden új gép, minden korszerűsítés másfajta gondolkodást, bővebb szaktudást, magasabb munkakultúrát kíván. ☆ — A sikerekből, vagy. a kudarcokból jutott több az elmúlt 11 esztendőben? — Az előbbiekből, amikor meg Stark Ferencnek, a főnökömnek az irányításával oldottunk meg látványos nagy feladatokat. Jelenleg inkább a verseny- képességünket, a termékek minőségét, esztétikai kivitelezését növelő, hasznos gép- fejlesztésekkel. -felújításokkal foglalkozunk. ☆ — Gépfejlesztési programunk mindig a rendelésállomány változásához igazodik. Sikereink titka abban keresendő, hogy az új felállásban is megmaradt a Stark Ferenc által teremtett légkör, a piszkálod ás nélküli, egymást segítő, a jobb megoldásokat nem titkoló, alkotó hangulat. Jelenleg a nagyméretű, világító .burákhoz háromféle célgépet és kiegészítő berendezéseket készítünk. Az egyik már kész. .egv hét múlva üzembe helyezzük. A másik, amely a termek leolvasztását korszerűsíti, a tervezőasztalon van. A harmadik, a cscíor- gató gép gyorsítja, megbízhatóbbá teszi a termelést, egyúttal könnyíti a fizika! munkát. Elképzeléseink megvalósításéit ez év végéig kívánjuk realizálni. ☆ — Milyen gyorsan képesek tudomást szerezni munkájuk eredményeiről? — Gyorsan. Ugyanis, az általunk készített célgépeket, kisgépeket a teljesítménybérben dolgozók használják. Ők rögtön jeleznek, ba valami hibát, észlelnek. Hogy minél kisebb hibaponttal dolgozzunk, géptervezési. fejlesztési elképzeléseinket a kivitelezésben részt vevő helyi zsűri tagjaival felülvizsgáltatjuk. A tőlük kapott, észrevételeket hasznosítjuk. így történt a lángpolírozónál is. melynek használata fényesebbé, csillogóbbá teszi termékeinket. Kétszer vette át a Gyár kiváló dolgozója kitüntetést, magáénak tudja a Kiváló újító ezüst fokozatot, az Alkotó ifjúsági egyesülés pályázatában, kiírt feltételek teljesítése után pedig elnyerte a Kiváló feltaláló bronz fokozatot. ☆ — Az utóbbi évben csak egy újítást adtam be. pedig mostani főnököm, Mészáros György, a fejlesztési főmérnökség vezetője, aki szintén alkotó ember, gyakran mondja: ne hagyjam abba. Az a dilemmám, hogy nem tudom eldönteni: az új megoldások kialakításakor mi tartozik a beosztásommal járó kötelességemhez és mi nem. Befejezésül még elmondja, hogy az utóbbi két évben igen felgyorsult a fiatal szakemberek vezető beosztásba történő előléptetése. Az ö példája is ezt bizonyítja. (venesz) Adótájékoztató Hogyan bruttósítják a béreket ? A SZJA bevezetésének egyik alapkövetelménye, hogy a iőmiunikaíheilyen dolgozók moimiinélkeresete az adóztatás miatt ne változzon. Ennek érdekében a jelenlegi béreket ki kell egészíteni a társadalmi biztosítás járuléka mellett a fizetendő adóval, tehát bruttósítani kell. így a dolgozók az új adózás bevezetésekor védettséget élveznek. A keresetbe tartoznak a bér- és a küiön- (bözö olyan jövedelmi források. amelyek nagysága mem függ közvetlenül a vállaltot éves nyereségétől. Előzetes számítások szerint a bérek bruttósítása következtében 5—40 százalékkal nőne az egyéni kereseteik bruttó színvonala, minden mais változás nélkül. Valójában a bérszínvonal az 1988. évi bérfejlesztés miatt további 3—5 százalékkal nőne. Ugyancsak kísérleti számítás szerint a 4 ezer forintos havi kereset 150 forinttal nőne, a 15 ezer forintosé 4 ezerrel, a 20 ezer forimitosé pedig 8 ezerrel, tehát a bruttósítás következtéiben a „hozzáadott”, majd automatikusan elvont kereset a bruttó bérek közötti különbségeket erőteljesen növeli. Az egymásra rakódó jövedelmek egyre magasabb kulccsal adóznak. Ennek következtében a fix nettó jövedelemhez egyre nagyobb és nagyobb bruttó bért kell elérni. A bruttósítást követően a jelenlegi szemléleten változtatva a nettó béreket kell előtérbe helyezni. Fel kell ikétsziüllmii arra, hogy az új rendszerben szokatlanul magas bruftófizetés, prémi- umértékek fordulhatnak, elő flesz igazgató, aki 500 000— 1 000 000 forintos prémiummal rendelkezik majd), s megnőnek a bruttó keresetek közötti különbségek is. A bérbruttósítást egyénekre kell elvégezni, s ez kétségtelenül adminisztrációigényes feladat, s a munkavállaló és a munkaadó között számos vitára ad majd okot. A bruttósítással összefüggésben meg kell említeni, hogy egyes vállalatoknál nem llesz elegendő fedezet az .időközben megszűnő béradó. Átmeneti időre a vállalatok e célra áthidaló hitelt kaphatnak a kereskedelmi bank" tói, de a. többletet a gazdálkodó egységnek kelll „kigazdálkodnia”. Ennek következményeként a munkaerő-felesleg leépítésére is sor kerülhet, illejve még a bérek is csökkenhetnek. Ez önmagában is teljesítményinövelő hatású következmény. (Következik: Mi a vagyonnyilatkozat szerepe?) Rétságon és környékén Szűkös a tüzelőválaszték A korábbi években nem volt minden rendben a tü- aelőanyag-ellátás körül. Ezért az idei tél közeledtével is egyre gyakrabban merül fel a kérdés: mivel fűtünk majd? Az Észak-magyarországi Tiitzép Vállalat 215-ös számú rétsági telepén a szilárd tüzelőanyagok közül a legkeresettebb most is az importszén, Ebből a tavalyinál kevesebbet, összesen 800 tonnát kaptak a rétságiak és ezzel ki is merült az idei lehetőség. Helyette a jó minőségű hazai briketteket (kínálják és folyamatos a szállítás a nógrádi szenekből is. A vásárlási csúcsok elkerülésére nyári akciókkal és tüzellőutialványok beváltási idejének meghosszabbításával próbálták „széthúzni” a szezont, de a lakosság ezzel együtt is nehezen fogadta el, hogy nem mindig az igényének megfelelő minőségű szenet vásárolhatott. A tavalyinál 50 százalékkal több tűzifát értékesített eddig a telep.. A megnöve- ikedett vásárlási igény sem jelentett fennakadást az árusításban. Ugyanis a rom- hámyi erdészet a megállapodásban foglalt mennyiségen túl is folyamatosan szállít. Ezenkívül jó partnernek bizonyult a rétsági és a romhányi termelőszövetkezet is. A hadsereg és a társadalom A hadsereg sokrétű tevékenysége a társadalomtól nem elzárt és nem is konfliktusmentes közegben folyik. A Magyar Néphadsereg csapatai és intézményei bírják a társadalom bizalmát és támogatását, naponta érzékelik a közvéleményt, s magukon érzik az állampolgárok kritikusan figyelő tekintetét. Emellett azonban elkerülhetetlenül kapcsolatba kerülnek azokkal a — hivatásos állományt is érintő, de elsősorban a sorkatonák által hordozott — jelenségekkel, amelyek napjaink társadalmi változásai hatására képződnek. A hazánk népesedési helyzetében végbe- bent változások például, mindenekelőtt a bevonultatható fiatalok számszerű csökkenését, illetve létszámának ingadozását, a csonka és az instabil családokban nevelkedettek arányának növekedését hozták. A csonka családokban nevelkedettek gyarapodásának, valamint a pedagóguspálya elnőiesedésének következményeként egyre több olyan fiatalember vonul be a hadseregbe, aki nők között élve nélkülözte a iéríiminták mentalitásformáló hatását. Összefügg ezzel, hogy az idősebbeknél változatosabb életmódjuk ellenére sem kielégítő a fiatalok egészségi állapota: a sorkötelesek kevesebb mint egyharrnada sportol csak rendszeresen, s több mint egynegyedük valamilyen egészségügyi károsodásban szenved. Az iskolázottságban mutatkozó előrelépés mellett jelentős gondot okoz- hogy nem csökken a bevonulok között azoknak az aránya, akik a nyolc általánost nem végezték el, akik rászorulnak a katonai szolgálat során szervezett pótlólagos iskolázásra, illetve szakképesítés híján csak kvalifikálatlan beosztásokba helyezhetők. A foglalkoztatási és jövedelmi problémák, illetőleg az önálló életkezdéssel, különösen a saját lakás megszerzésével járó gondok a katonai szolgálat során nem oldódnak meg, csak elodázódnak. Ez a helyzet hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok a társadalom más tényezői által kiváltott fe- szültségeikefpls 'gyakran a hadsereggel, a katonai szolgálattal kapcsolatos ellenérzésekként élik meg. _ A hadseregnek nincs önálló — a társadalomban használatosaknál hatékonyabb — eszköze a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. Nem áll módjában kitérni annak negatív következményei — a hátrá- nvok halmozódásával küzdők, illetve a társadalmi normákat sértő, az alkoholizmus, a bűnözés, a szenvedélybetegségek által érintett fiatalok katonai szolgálatával együttjáró növekvő gondok vállalása — elől sem. A társadalmi értékmozgásokat is érzékeli a hadsereg, a bevonuló fiatalok értékrendjében, a politikához, a hazához, a hadsereghez, a katonai szolgálathoz való viszonyuk változásaiban. A fiatalok politikához való viszonyának sajátos kettőssége —, hogy egyfelől elfogadják a politikai rendszert, másfelől viszont idegenkednek- elfordulnak a politika világától, hiányosak politikai és történelmi ismereteik, rendezetlen politikai értékítéletük — a katonai szolgálathoz való viszonyukban is tapasztalható. Túlnyomó többségük elismeri a haza, a szocializmus védelmének, a katonai szolgálatnak fontosságát, ám ez igen gyakran elválik az egyént személyesen érintő katonai szolgálat megítélésétől. Az elvárhatónál kedvezőtlenebb képet mutatnak a kutatások a fiatalok közéleti, politikai értékeinek alakulásáról is. A hatalom és a hierarchia, mint értékek nagyon sokat estek a fiatal generáció szemében, s ugyanígy csökkent körükben az elkötelezettség, illetve az eszmének, szervezetnek való alávetettség, az előírásos fegyelem értéke is. Ezzel szemben jelentősen nőtt a spontaneitás, a választási szabadság, az individuális célkitűzés és követés, az önállóság, a függetlenség értéke. A hadsereg csapatai és intézményei ma számítanak arra, hogy a katonai szolgálat elvárható szintű teljesítését nehezítik a fiatalok nevelésének hiányaiból; élethelyzeti feszültségeiből eredő problémák, amelyek rontják a sorállomány feladatokkal való azonosulásának, a hadseregbe való beilleszkedésének- a szervezethez, elöljáróihoz, környezetéhez való érzelmi, értelmi viszonya fejlődésének esélyeit. Mindez differenciáltabbá tette a hadsereg arculatát is. A 80-as évek intézkedései közül csak a legfontosabbakat tekintve: korszerűsödött a bevonultatás rendszere, szélesedett a kiválasztás tudományos alapú intézményrendszere, módosult a szolgálati idő, differenciáltabbá vált az egészségügyi minősítés rendszere, javult a sorállomány elhelyezési és ellátási színvonala, a tisztesképzéstől a tisztképzésig korfterűbbé vált az egész képzési rendszer. A hadsereg gondjainak megoldása során — miként a társadalom más területein — egyre inkább csak a hagyományos mechanizmusok új követelményeknek megfelelő átépítése, a feltételek sokoldalú és alapos elemzése, az erők és források intenzív hasznosítása, a korszerű megoldások komplex alkalmazása jelenthet garanciákat. Dr. Szabó János Szakszervezeti napok A* szakszervezeti napok rendezvénysorozata keretében hétfőn a gazdasági-társadalmi kibontakozás megyei feladatairól tartott előadást Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke az SZMT székhazában. Ugyanezen rendezvény- sorozat keretében premier előtti filmbemutatót és an- kétoit szervezett a szocialista brigádtagok számára a szakszervezetek megyei tanácsa és a megyei moziüzemi vállalat a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban. Jir-i Menzel csehszlováik rendező Az én kis falum című filmjét tekinthették meg a filmkedvelők, majd a felmerülő kérdéseikre Kőhalmi Ferenc filmfőigazgató, az ankét vendége válaszolt. A Nógrád Megyei Gyógyszertári Központ megbízásából építési munkálatok kezdődtek június elején a salgótarjáni 4/25. számú gyógyszertárnái, a Malinovszkij úton. Az építkezés célja az ügyeletes gyógyszerész dolgozók szolgálati lakásproblémájának a megoldása. A két egyszobás lakás átadására október elején kerül sor — TN —
