Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. . MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb.: 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek 9.44: Uj zenei felvételek, gyerekeknek 10.05: Kapcsoljuk a nyír­egyházi stúdiót.. . Életfeltételek 10.25: Dalok a fegyveres erők napjára 10.43: Népdalcsokor 11.34: A falusi élet rendje. X/2. rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva. Nyelvőrködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.09: Fejezetek a jiddis irodalomból 15.29: Kórusainknak ajánljuk 16.05: a Nyitnikék postája 17.00: Mién nincs a patkány­nak kereke? Egyed László összeállítása Beszélni nehéz. . . Reklám A Szabó család. . . Hol volt, hol nem volt. . . K önyv újd on ságok Műsorismertetés Esti magazin Betűi enger Zsoldos Imre mbitál 17.30: 17.42: 17.45: 18.15: 18.25: 18.28: 18.30: 19.15: 20.15: 20.45: 21.36: 22.20: 22.30: 22.50: 23.00: 0.10: 0.15: Nőise st Munkások. ’87. T?z perc külpolitika Déry Gabriella operaáriákat énekel Vonzáskör A dzsessz világa Himnusz \ , Éjiéi után. . . 4.30: 8.05: 8.50: 9.05: 12.00; 12.10: 12.30: 12.58: 13.05: 14.00: 15.05: 15.20: 15.30: 17.30: 18.30: 19.65: 20.00: 20.30: 20.53: 20.58: 21.20: 21.43: 22.00: 23.20: 0.15: PETŐFI RADIO: Reggeli zenés műsor SJágermúzeum T:z perc külpolitika Napközben Hírek németül, oroszul és angolul Fúvószene a fegy­veres erők napjára A Magyar Rádió népi zenekara játszik Műsorismertetés Popzene sztereóban Megjelent a Dunántúli Napló! Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Németh Tamás zongorázik Könyvről könyvért. Irodaim Arejtvény­műsor. fiz percben Csúcsforgalom Belépés nemcsak tornacipőben Talpalávaló Csak fiataloknak! Teljesítmények nyomában. Politikai vitaműsor A planétás ember. XX 9. Filmzene Sport. Közvetítés a Lokeren—Bp. Honvéd UEFA Kupa labda­rúgó-mérkőzésről Barangolás régi hanglemezek között Könnyűzene orgonán Randevú a Jókai klubban Klasszikus operettekből Éjfél után. . . MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép. Hírek, tud.ósiiáéok információk. szolgáltatásod Borsod. Heves és Nógrád me­gyéből. — 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. — 17.35 Fiatalok zenés találkozója Szerkesztő: Beély Katalin é‘ Zakar János — yálaszolund hallgatóink leveleire. Karcsa . Nagv Éva összeállítása. 18.00— 18.15: Észak-magvarország: krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8,55: Tv-torna nvugdíiasoknak 9.00: ITV-stúdió. Gvurmafek. VII'3. rész: Hová dugta? 9.10: Tündér Erzsébet 9.35: Egv osztályba járunk 10.00: Halottak városa. Angol film 10.50: Delia. Tudományos híradó 11.15: Mozgató 11.25: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Három nap tv-müsora 17.05: Kepes nóták 17.35: Kalendárium, 1987. 18.25: Képújság 18,30: Reklám 18.40: Mini Stúdió, ’87. 18.45: 80 nap alatt a föld körül Willy Foggal. XXVI/26. rész 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Láncszemek. Az ipar programjáról. 20.20: Verdi. IX 8. rész. 21.40: Stúdió. *87. 22.40: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.25: Képújság 17.30: Tv-torna 17.35: Gyémántdíjasok fesztiválja. Belga zenés film 17.55: Dél-alföldi magazin 28.55: Varázslat a színpadon. Oszlrak rövidfiim- sorczat. VI/l. rész 19.25: Balettkettősök. NDK-film. 20.05: ........mely ápol s e ltakar”. Negyven­nyolcas emlékművek, szobrok, honvédsírok Magyarországon 20.55: Népzene zenekarra. ..Olyan fene asszony vagyok. . .” 21.00: Híradó 2. 21.20: Az iszlám építészet Indiában 21.40: Cerro Mayor. Portugál film 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. 9.P0: Iskola-tv. (FF) (Ism.) 9.25: A diadalív árnyékában. 1. rész. (Ism.) 10.40: A tv-híradó sajtó­ertekezlete. (Ism.) 11.30: A rendőrség nyomoz 11,35: A televízió disz­pécserszolgálata 12.05: Hírek 15.55: Hírek 16oG0: Szakmunkástanulók műsora 16.30: Fiatalok sportja. Magazin 17.00: Érettségizők műsora. 5. rész 17.30: Kelet-szlövákiai magazin 17.50: Logikusan véve. Ismeretterjesztő sorozat 5. rész 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok. Tudo­mányos-műszaki magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időiárás-ielentés 19.30: Tv-híradó 20.00: A múlt tanúi. Dokumentumfilm 20.15: Liszt Ferenc. Magyar történelmi filmsorozat 1. rész. 21.20: Autósok-motorosok magazinja 22.00: Prix Danube. *87. 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt .22.15: A hattyúk délen. Román tv-film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Malom a pokolban. (14) Szí­nes magyar film. — Kamara: Ez Amerika! (16) Színes, amerikai dokumentumfilm. — Video: Kegyetlen1 utca. (18) Színes amerikai bűnügyi film. — Kohász: Dögkeselyű. (14) Színes magyar bűnügyi film. Múzeum! Mozgó: Hímnem- nőnem. Francia film. — Tar­ján vendéglő: Kétségbeesve keresem Susant. (14) Színes, szinkronizált USA-filmvígjá- ték. — Balassagyarmati Ma­dách: Arany a tó fenekén. Színes, szinkronizált új-zé- landi kalandfilm. — Pásztói Mátra: Élni és meghalni Los Angelesben. (16) Színes, szink­ronizált USA bűnügyi film. — Video: A csendőr nősül. Szí­nes francia filmvígjáték. — Bátonyterenyei Petőfi: Mackenna aranya. Színes amerikai western. — Bát.ony- terenyei Bányász: Country Texasban. (14) Színes, zenés, látványos USA-film. — Kis­tereméi Petőfi: Rázós futam. (14) Színes, szinkronizált új- zélandi kalandfilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — ótvözetgyár: Gedeon Pál újságíróval találkozhatnak 14 órakor a gyár érdeklődő dol­gozói. — Kossuth Művelődési Ház: Az intézményben 16 órától az öblösüveggyár dolgozói ve­hetnek részt azon a beszélge­tésen. amelyen Gedeon Pál újságírónak tehetik fel kérdé­seiket. BATONYTERENYE — Mozgalmi ház: Az ifjúsá­gi és békenapok zárórendez­vénye 14.30 órakor kezdődik. — Népkerti művelődési ház: Radics István festőművész tűzzománc alkotásait tekint­hetik meg az érdeklődők na­ponta 8—16.30 óra között. PÁSZTÓ — Műemlék kápolna: A kő­tárban Kiss Gvörgy éremmű­vész munkáiból nyílik kiállí­tás 16.30 órakor. BALASSAGYARMAT — Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola: Karmann János rajzait naponta 8—20-ig lát­hatják. október 25-ig. TELEXEN ÉRKEZETT ■ Vélemény A kantéSiás hölgy Ifjabb Alexandre Dumas — az idősebb balkézről, az­az házasságon kívül szüle­tett gyermeke — huszon- egynéhány evesen írta leg­híresebb, legnépszerűbb re­gényét, A kaméliús hölgyet. Szentimentális iromány egy szépleikü, őszinte érzésekre is képes kurtizánról, aki a valóságban is %éit és kölcsö­nös szerelemre lobbant az író iránt. Ifjabb Dumas di­vatot teremtett ezzel az írásával, méghozzá világ­irodalmit. Nálunk is. főként a múlt század utolsó évti­zedeiben, sorra .szálettek meg a perdita romantikát tükröző írásművek, példá­ul Reviczky Gyula. Kom­játhy Jenő tolla nyomán. A kaméliás hölgy tévés változatát a budapesti mű­vészeti hetek sorozatának nyitó darabjaként tűzte mű­sorára a televízió. Rendező­je, Szikora János ragaszko­dott az eredeti — tehát nem az operából ismert — tör­ténethez, de élve jogával, megfosztotta mindenféle negédességtől, ma már bán­tó szentimentalizmustól. Lí- rikusságát mégis sikerült megtartania. Ezt úgy érte ti, hogy — mivel emléke­zésről van szó. külön re­mek ötlet — tört, fátyolos fényeket használ, lágy, pasz­tell színeket. A színhatáspkat egyéb­ként is gondosan kiokos- kodta. a rendező. így a bordélybeli jelenetekben a vöröses, narancsos színek uralkodnak, a íéltékenysé- giek'oen a kékek, a tüdőbe­teg lány haldoklását íeke- te-íeh érben vetette fel az operatőrrel, ügyesen mellé vágva színesben a férfi újabb hölgyét, gáláns kalandját. Sziköra jól érzékelteti — megfelelően az írói szán­déknak — a kurtizán tár­sadalmi kiszolgáltatottságát. Igaz a mondás: aki korpa közé keveredik. . . Marque- rite Gauthier sem lehet már soha tiszta, nem tehet szert emberibb 'életre, a múltját vállalnia kell. Illetve ha si­kerülne elfelednie. akkor emlékeztetik rá. visszata­szítják még sötétebb bugy­raiba. Bármennyire is rokon­szenves azonban a történet, bármennyire is — gondo­lom értem a rendezői szándékot, tisztelem a színé­szi igyekezetét, egészében el- hibázottnak érzem a pro­dukciót, Sem a rendező, sem a két főszereplő, Esze- nyi Etiikő és Mertz Tibor nem győz meg a szerelem halálos mélységéről, min­dent feledtető, őrjítő erejé­ről. Ahhoz nem eléggé ka­rakteres. környezetéből ki­emelkedő a lány alakja, nem eléggé szenvedélyes megjeleníttetésű a fiú sze­relme. Eszenyi Enikő alka­tilag kétségtelenül alkal­mas a szerepre, ebben gyer- meklányhangja is segít, de belőle is a tűz hiányzik. Sokkal sikerültebbek a mellékszereplők alakításai. Például Mariin Márta a kar­valytermészetű. idősebb kur­tizán szerepében tündököl. Sínké László a fiú apjaként kelt ellenszenves indulato­kat. Kulka János, Andoréi Péter, Máté Gábor egyszerű eszközökkel teremt hiteles figurát a bordélyházi belte­nyészetben. A tévé ötperces késéssel kezdte sugározni a játékot. Sajnos, nagyon gyakori ez a kiadott műsoridőtől való eltérés. Ugyanaz a gondola­ta támad a nézőnek, mint a vasúti menetrendek eseté­ben. Amiként egy vicc is mondja: A menetrend azért van, hogy legyen mitől el­térni. Csakhogy ez nem vicc, nálunk már régóta, hanem természetes, bevett gyakor­lat. (ok) Aki hazajár A művész édesanyja portréja előtt a bátonyterenyei Bányász Művelődési Ház kiállítási termében. (Bencze Péter felv.) Mi kell ahhoz, hogy egy szegény, falusi gyerek fes­tőművésszé váljon? Elég a puszta tehetsége, elszántsá­ga, kitartó akarata? Vagy szerepet játszik sorsának alakulásában a véletlen, a szerencse is? Tapasztalat szerint az utób­biak sem elhanyagolható té­nyezők. . . Orosz László festőművész 1928. április 24-én bányász­paraszt családban született Maconkán (ma Bátonvtere- nye része). Szeretettel emlé­kezik egykori kántortanító­jára. Tóth Istvánra, aki már a felszabadulás előtt szor­galmazta a nyolcosztályos elemi iskola megvalósítását, s a 650 lelket számláló kis­községben létre is hozta. Orosz László itt szerzett bi­zonyítványt 1942-ben, majd küldönc lett a nagybátonyi bányaigazgatóságon. Ekkor látta meg rajzait Alaxay Bé­la bányaiskolai tanító, aki munkáit elvitte az egri tan­felügyelőséghez, ahol java­solták, folytasson képzőmű­vészeti tanulmányokat. — Még 1941-ben döntöt­tem el magamban — eleve­níti fel a múltat a művész —, hogy festő leszek. Id. Szabó István, aki akkoriban Kisterenyén lakott, a nyári szünetben jó rajzos fiút ke­resett. rám talált, és én rendszeresen bejártam hoz­zá. 1944 októberének elején segítséggel, rendkívüli nö­vendékként került fel Bu­dapestre a középfokú ipar- művészeti iskolára. Decem­ber közepéig tanultak, míg­nem, mint leventét bevo­nultatták. Lakhelyét január derekán szabadították fel a szovjet csapatok, így őt nem hurcolták el nyugatra, meg­úszta a háborút. Tavasszal folytatta tanulmányait, ám nemsokára egy súlyos be­tegség szólt közbe: a mátra- házai szanatórium lakója lett. Nehéz három esztendő következett. — Közben az iparművé­szeti iskola főiskolai rangra emelkedett s gyógyulásom után, 1949-ben felvételiztem. Sikerült, és újra elsősként kezdtem tanulni. Két évig a híres Domanovszky Endre tanítványa voltam. Aztán két évig a festő szakon Bán Bélánál tanultam, végül ötödévben Bernáth Aurélnál. Nála csináltam meg diplo­mamunkámat: Kodály pa­lóc miliőben népdalt gyűjt. Ezt azonban nem fogadták el, és újat készítettem: Mo­sóasszonyok volt a címe. Az elsőnek említett képemet a megyei tanács vette meg, Szabó Pista bácsi közremű­ködésével: tudtommal Ka- rancslapujtőre került. A má­sik egyik barátomnál van letétben. — Milyen megélhetést nyújtott a művésziét? — A kezdet nagyon ne­héz volt. Ezért égy évig de­korációs munkát végeztem a Május 1. Ruhagyárban. Az ottani munkás-képző­művészeti szakkört 1963 ta­vaszától 23 éven keresztül vezettem. Közben sokat fes­tettem, és munkáimat rend­szeresen beadtam a Művé­szeti Alap heti zsűrizésére. Vásárolgatták, úgyhogy meg­éltem. Orosz László gyakran ha­zajár szülőföldjére. Sok itt a barátja. ismerőse. Több ízben ki is állított. Nagy- bátonyban 1979-ben, három év múlva Salgótarján, most újra Nagybátonyban, a Bá­nyász Művelődési Házban. Október 2-tól a pásztói Lo­vász József Művelődési Köz­pontban csodálhatják meg képeit az érdeklődők. Ezek figurális, realista' szemlé­let- és ábrázolásmóddal ké­szült alkotások. Első látásra megragadják a néző figyel­mét, érzelmeit. — Ifjúkorom óta Pesten élek, de ha Maconkára jö­vök, úgy érzem ma is, hogy hazajövök — vallja. — Szű- kebb családomból már csak az öcsém él, de itt a sok­sok rokon. Orosz László művészete kerül mindenféle divatot, következetesen halad a ma­ga választotta úton. Az em­berek megérezhetik, hogy nagy kedvvel fest, mert sze­retik, vásárolják a műveit. — Szeretnék még sokáig festeni, mindazt, amit szok­tam : tájat, várost, dolgos munkásembereket. Én ebben a talajban gyökerezem. Ilyen világos és egyszerű Orosz László festőművész programja. Sulyok László IIUJBIUUUIIUIIMUIIWMH————— Korok találkozása —kj— Színházjegyek feketepiaca Az élvonalbeli moszkvai színházak művészei sokat szenvedtek altól, hogy a legjobban kidolgozott, kriti­kus szellemű poénokra újra és újra másképp reagált a premierek közönsége, mint várták. A rejtély azóta megoldódott. Az Ogonyok című szov­jet lap feketepiacot elemző cikkéből kiderül: az érin­tett színházak vezetői a legjobb előadásokra szóló legjobb jegyeket éveken át a legjobb moszkvai boltok es kereskedelmi intézmé­nyek dolgozóinak adták, aidk cserébe állami árakon juttattak a vezetőknek egyébként hiánycikknek szá­mító árukat. Az ilyen esetek azonban távolról sem csak a szovjet emberek művészet iránti fokozott érdeklődéséről ta­núskodnak. Az elmúlt évti­zedek egész szovjet gazda­ságának inkább sajátja, mint csak hiányossága lett a hi­ánygazdálkodás. A feketepiacra persze itt sem lehet csak úgy kimen­ni. Ismeretségeket kell köt­ni." idővel hasznossá váló barátokat gyűjteni. Lehető­leg külföldön dolgozókat, akik bármit beszerezhetnek maguknak, a családnak és — jó pénzért — minden erre áhítozó honfitársuknak. A tengerészek és a nemzet­köz; vonatok kocsikísérői apróságokra, például divat­kiegészítőkre specializálód­nak. A külkereskedők, és más utazó hivatalnokok szó­rakoztató elektronikát szál­lítanak. Két márkás Hi-Fi- berendezés feketepiac; árá­ból kitelik egy kétszobás szövetkezeti lakás beugrója. Végül a színészek és a spor­tolók a ruhák fő importőrei. A felsoroltak közül — ki tudja miért? — csak a spor­tolók botrányait szokás ki­teregetni. De a feketepiac nem csak erkölcsi meghasonláshoz ve> zet. Majd mindenütt két ke- kereskedelmi és szolgáltatási szféra működik. A mindenki számára nyitott és a „saját", amely ismerősöknek és ba­rátoknak dolgozik. Felnőtteknek, gyerekeknek Pasztán Felnőttekre, gyerekekre egyaránt gondoltak a pásztói Lovász József Művelődési Központ műsorszervezői, amikor az 1987 88-as évad színházi előadásait tervezték. Äz október ÍO-án induló szezonban láthatják többek között a Póker együttes mű­sorát, a Tűvé tevők című zenés parasztkomédiát. A Mesélő színház a Koldus- király című darabbal, a Népszínház pedig a Nya­kigláb, Csupaháj, Málészáj című mesejátékkal mutat­kozik be Pásztón, de a fővárosiak mellett pódiumra lép a salgótarjáni Tempress színjátszókor is, a Brémai muzsikusok című előadással.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents