Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

A nögräd Mátraterenyén Tiszta vizet a kutakból Üt. víz és villany. E há­lom szóban szinte minden ben nefoglal tátik. amivel egy helység fejlődését jel­lemezhetjük. Mát rat eré­nyén mindhárom megtalál­ható volt eddig is, de az utóbbi néhány hónapban gyökeres változás követke­zett be a település életében; elkezdték az egészséges ivó­víz bevezetését Homoktere- nyén és Nádújfaluban. Mát- ranovákon korábban is jó víz. volt. de a terenyei és az újfalui kutakból nem tanácsos inni. A víz. ma­gas nitráttartalma miatt a KÖJÁL csecsemőknek nem is engedélyezte a fogyasztá­sát. a gyermekek jegyre kapták az. iható vizet. — Régóta halogatjuk már a vezeték építését — mesél­te Balogh László, körzeti épitési főelőadó — most végre hozzáfogtunk. Sőt mi több. augusztus har­mincegyedikén már víz folyt a közkutakból Terenve ha­tárától egészen az iskoláig. A továbbiakban is így, szakaszosan szeretnénk át­adni a vezetéket. A víz a mátraszelei mély­fúrású kutakból érkezik Jánosaknán keresztül. ..Di­rekt" módra, víztározó út- baejtése nélkül csordogál az. utca alatt, ezért a kö­vetkező szakaszt csak a tározó átadása után helyez­hetik üzembe. — Ellenkező esetben a rnegnövekedett fogyasztás nyomásosok kenést idézhet­ne elő — folytatta Balogh László. — Két. egyenként kétszázötven köbméteres tározót építünk Homokte- renve és Nádújfalu között, ami biztonságossá teszi majd az. ellátást. Ezért a most épülő hálózatot, ami a két településrész minden utcáját érinti, a novúki rendszerrel is összekötjük, sőt a későbbiekben a nem- ti vonalon a hasznosi tá- íozóhoz is szeretnénk kap­csolódni. Az. ellátás biztosí­tásáért Mátranovákon idén például vizkorlátozást kel­lett elrendelni. Ha meg­építjük a rendszert, valószí­nűleg ilyesfajta intézkedés­re nem lesz szükség. Nyolc­vankilenc végére szeretnénk befejezni ezt a munkát. XXX Az utcán százötven mé­terenként kék nyomókutak állanak. Kristálytiszta, hús forrás folyik vastestükből. Egyelőre csak így lehet a szelei vízhez hozzájutni, a házakba még nem vezették be. A vízvezeték-építés gond­jait a mátraterenyei ivó­víztársulat intézi. A tár­sulat elnöke Gecse István homokterenyei nyugdíjas bányász. — Szépen haladunk a vezetékkel. Az Észak-ma- gvarországi Regionális Víz­mű salgótarjáni igazgatósá­ga építi, 55 millióért vál­lalták el a munkát. A tár­sulat költsége így összesen, mintegy (i5 millió forint, amibe már a műszaki ellen­őrzés díját, a „zöldkárt" te­hát az építés során tönkre­tett mezőgazdasági termő­területet. a társulat főállá­sú dolgozóinak fizetését, és temérdek más jellegű Ki­adást is beleszámoltunk. — Hogy honnan jön ösz- sze ez az összeg? — A Közép-dunavölgyi Vízügyi -Igazgatóság 15 millióval, a helyi es a me­gyei tanács több mint 20 millióval támogat bennün­ket. s az itt élők 21 és fél milliót fizetnek a hálózatért. A vezeték körülbelül 800 épületet, mintegy 2400 em­bert érint. Csaknem az ösz- szes házhoz eljut majd a víz. kivéve egy tucatnyi nádújfalui lakást, amiket nem a vezeték nyomvona­lán építettek. Ök nem fize­tik a lakossági hozzá járu­A társulat elnöke: Gecse István lást. továbbra is a tehót rendezik. A többiek tíz évre mentesülnek a teho alól, vi­szont addig minden eszten­dőben 2500 forintot kell átutalniuk a társulat szám­lájára. Néhány érdekelt cég, mint például a helyi ta­nács, a Zagyvavölgye tsz. a vendéglátóegységek és más közületek az előzete­sen felmért fogyasztásuk arányában fizetik a hozzá­járulásukat. Idős néni ballagott a kúthoz két vödörrel. A zu­bogó víz hamar megtöltötte az edényeket. — Rájuk is gondoltunk — folytatta Gecse István. — Ezért az alacsony jövedel­műeknek három évig men­tességet adtunk. Hasonló­képpen nem kell fizetniük az üresen álló magántelkek után sem — egyelőre.. Aki építkezni kezd rajta, ter­mészetesen kifizeti a huszon­ötezret. De ezt már nem mi rendezzük, 1990-től a községi tanács bonyolítja a további térítéseket. A társu­lat ugyanis a vezeték üzembe helyezésekor felosz­lik. A vezetékhálózatot a me­gyei víz- és csatornamű vál­lalat üzemelteti majd. A bekötéseket is ők intézik, az aknáig a vízórával együtt 4000 forintba kerül egy leágaztatás. — Már az idén bekötnek néhány házba, ahonnan el­tűnt a kutakból a víz. Ter­mészetesen ezeket a társulat engedélyezi majd — foglal­ta össze az elnök. X X X Hová tűnik el a kutak­ból a víz? A községben mindenki tudja már a választ. A há­zak mögött a Nógrádi Szén­bányák külszíni lejtést nyi­tott nemrégiben. s az ár­kok ásásakor a talajvizet tartalmazó réteget is meg­bolygatták... A víz a fejtés­hez folyik. ahonnan szi­vattyúkkal távolítják el A kert végében deszká- zott peremű kút áll. A ke­resztfára feltekerték a rozs­dás láncot, s a vödör alatt jó tfzméternvi mélységből csillogott a víztükör. — Mi a domb tetején la­kunk — magyarázta Juhász Ferenc homokterenyei bá­nyász. — Akik lejjebb él­nek. hamarabb megérzik a változást. Igaz. egy métert itt is apadt már a víz. A vállas, bajuszos fiatal­ember gyermekkora óta a helyi nitrátos vizet fogyaszt­ja. — Sosem volt rá pana­szom. én nem betegedtem meg tőle. Valószínűleg al­kalmazkodott hozzá a gyom­rom, Ennek ellenére nagyon örülök a friss, tiszta víz­nek. Ezentúl már azt fo­gyasztjuk. ez a régi meg jó lesz a kertet öntözni. A szelei forrást meg kell be­csülni. ha bekötjük, muszáj vigyázni rá. hogy mindig legyen. Nincs igazam? Négyezer kalória húsz méterről A Kossuth utcai házsor háta mögött vékony szala­got himbált a szél — a túl­oldal már a bánya terüle­te. Átléptük, s a következő pillanatban lenyűgöző lát­vány tárult elénk. Lábunk alatt szakadékszerűen mé­lyült a hegyoldal — ez már a bányászok beavatkozásá­nak következménye. Oda­lent erőgépek fejtették a földet, dömperek tartották széles hátukat az óriási ka­nalak alá. A földgép egyet­len perc alatt felpúpozta a hatalmas billencsen a ra­kományt. s a teherautó út­jára indult, de máris tola­tott helyére a következő. A meredek, földgyaluval ké­szített kanyargós kapaszko­dón pótkocsis teherautók ereszkedtek a mélybe, ahol a markológép csillogó fe­kete rögöket tornyozott rá­juk. Hörgő, füstölgő mo­torok erőlködtek felfelé a mesterséges katlanból, amelynek mélyén keskeny patakban folyt a talajvíz. A legmélyebb ponton egy ki­sebb tavat alkotott a befo­lyás. melyet folyamatosan apasztott a szivattyú. — A természet adta. az ember elvette — mondotta Mozvik Károly, a községi tanács építési főelőadója. — Ebből az óriási árokból két helyre szállítják a föl­elet. Terenvén a nováki el­ágazónál lesz. a település központja, ott töltik fel ve­le az. ingoványos, mocsaras területet. Emellett a koráb­bi külfejtésből visszama­radt gödröket betemetik a Kőtetőn, ahol a Zagyvavöl­gye tsz. hasznosítja a föl­det. Termelnek majd vala­mit rajta. A mélyben óriási a sür­gés-forgás, titiyii munka zajlott az. olaj füstben, üvöl­tő lóerők között. — Nagyon jó ez. a szén. a fűtőértéke eléri a négyezer kalóriát. A nagybátonyl szénmosóba szállítják. Jó húsz-ötven méternyi mélységben mintegy más­fél méteres rétegben húzó­dik itt a barnaszén. — Hogy mi lesz. a sorsa ennek az óriási lyuknakV Amikor már feltöltöttük a mocsarat és betömtük a Kötető veszélyes szakadé­kod. itt a már kitermelt he­lyekre hozzuk hátrább a földet. Ez. a mesterséges völgy csupán harminc mé­ter mélységig nyúlik le. Természetesen marad majd egy hatalmas gödör a mű­velés befejezésekor, amit a Zagyvából feltöltenénk horgásztónak. De ez csak hosszú évek múlva lesz va­lóság — foglalta össze Moz- vik Károly. r 9 r a Fel szazad két kereken A lakiban gyakran szó esik Pista bácsiról. Van aki csak legyint rá, van aki irigykedik és akad, aki cso­dálja a koros sportembert, aki nap mint nap feltűnik ütött-kopott versenyke­rékpárján a község útjain. Délelőtti edzéséiül haza­felé kerekezve találkoztunk az ősz hajú, energikusan mozgó nyugdíjas bányász- szál. A kézfogása kemény, érezni még most is mekko­ra erő feszül karjában. — Súlyemelőversenyeket is nyertem még huszonéves koromban — emlékezett. — Meg fociztam is. de inkább a bicikli mellett dön­töttem. Területi és megyei versenyeket többet is nyer­tem. országoson meg nem indulhattam az én ütött-ko­pott gépemmel. A kerékpározás egv élet­re szóló szenvedélye lett a nováki születésű embernek. — Tíz biciklit nvűttem cl az utakon — mesélte. — Amikor az NB 1-ben ját­szott a STC. két keréken kísértem őket mindért meccsükre. M á t rano v á k ró 1 indulva, egész Európát be- csavarogtam a kerékpárral. Tóth Pista bácsi maholnap hetvenötödik születésnapját ünnepli. Ha nem csúszik az út. délelőtt Mátraszele az útirány, ebéd után pedig Nemti. — Régebben télen is te­kertem. Ma már letettem erről, de az olimpiai öt pró­bákon rendszeresen elindu­lok. Tavaly sok fiatalt meg­szégyenítettem. amikor ki­hajtottam a gépet a Mátrá­ban. Fel egészen Kékesig. Tűnődik. — Már nem veszek új ke­rékpárt. A mostani jó még, s ami probléma adódik raj­ta. megbütykölöm én ma­gam is. Még az idén szeret­nek kimenni vele Losonc­ra. Csak ...ha az. izmaim nehezebben kopnak is. . a látásom és a hallásom rom­lott valamelyest. . Palóc motívumok az alapítványra Mialatt végigjártuk a helységet sok újdonság­gal találkoztunk. Láttunk maszek fagyláltost. felújí­tott üzleteket és postajiiva- talt. átalakított művelődési házakat. Mi hiányzik még a településről ? — Egy fából épült ját­szótér •— felelte Hegedűs Gyula, a Ganz-MÁVAG nováki üzemének la­katosa, amatőr szobrász. En meg is csinálnám. Hegedűs Gyula Mátrano­vákon lakik. Két kisleány édesapja. a fekete hajú. negyedik évtizedét fogyasztó fafaragó. — Hogy miként kezdő­diát? Nagyszüleim tanyán éltek. s náluk rengeteg apróbb-nagyobb használati tárgy volt fából. Én meg, csak időtöltésből megpró­báltam kifaragni ezek min­pad. szék vagy faliszekrény teremt csendes, meghitt hangulatot a termekben. — Nem jártam művésze­ti iskolákba — folytatta Hegedűs Gyula. — De rend­szeresen meglátogatom Benczúríalván id. Szabó Ist­vánt. akitől sok technikai fogást ellestem már. Az utóbbi években bejártam az. országot, a különféle mű­vésztáborokban. ahol sokát tanultam. Ezek hatására inkább a népi motívumok­kal. mint például az élet­fával vagy a palóc páros­sal dolgozom: Jó néhány kiállításon részt vettem és számos dijat, például a népi iparművészeti tanács elismerését is elnyertem. Tizenhét éves voltam, ami­kór az első díjazott szobro­mat egy balassagyarmati tárlaton kiállították. tájára , például a fakanalat, a favillát... Meglehetősen jól sikerültek, bár a türel­mem gyakran cserben­hagyott. de a szüleim noszo­gattak, ha már elkezdtem, fejezzem is be. Később ki­alakult bennem egyfajta magatartásforma, s azóta nem hagytam félbe egy munkámat sem. A nováki lakás egy szo­báját műteremnek üresen hagyta tulajdonosa. Sok a bányászt ábrázoló szobor, jórészt egész alakos mű­vek láthatók. A többi szobá­ban is megtalálhatók a mes­ter faragványai. díszes, népi életképekkel és me­sés elemekkel illusztrált Júliusban aukción vett részt a művész három szob­ra. A Delta Tours amatőr szobrászok, festők és grafi­kusok munkáiból három­napos kiállítást rendezett Budapesten- majd elárve­rezték a tárlat alkotásait. Az így befolyt összeget a „Rák ellen a holnapért" alapítvány javára aján­lották fel az alkotók. He­gedűs Gyula Közeledés című szobra tizenhétezerért kelt el... Romhányi Tamás képek: Bábel László

Next

/
Thumbnails
Contents