Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

Programunk része: a színvonalas kistermelés fejlesztése

n Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kistermelést érintő tervei a kővetkező évekre

A kistermelők is nagy figyelemmel ki- «u'tek a gazdaság stabilizálásáról és a kibontakozás programjáról ti/, utóbbi időszakban kibontakozott vitát. Érdeklődéssel követték az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának eseményeit is. Nem véletlen ez. hiszen a háztáji e.s más kistermelőket közvetlenül érintik a döntések nyomán várható intézkedések. Sorra fogalmazódnak meg a ktrdesek. amelyek lényege. hogy iv.it es mikent termeljünk ezután. E jogos kérdésekre sokléle valasz született az elmúlt hónapokban. Sajnos, olyanok is. amelyek a kistél melók körében esetenként bizonytalanságot szültek.

Éppen ezer! — immár a programok ismeretében — szükséges egyértelmű, világos választ adni a kérdésekre, s megfogalmazni. hagy mit vár a népgazdaság. az ország ettől az ágazattól. Fontos ez azért, mer: «ok embert érint. A nagyüzemek

mellett, azokhoz kapcsolódva, közel másfél millió csaiád foglalkozik valami ivén módon mezőgazdasági kistermeléssel. Közlök nagy számban találhatók mezőgazdasági dolgozók, ipari munkások, de jelentős az. értelmiségiek és a jövedelmüket ily módon kiegészítő nyugdíjasok száma is. Az ei életüket — a bevételek révén — közvetít nül is befő.vi.solja a kistermelés alakulata.

„Ez a kistermelés változatlanul a ' nagyüzem iitegráns reszt" — hangzott el a l atiamén: őszi ülésszakán. ..Olyan sikeres ötvözete a két szektor közötti munkamegosztásnak. amelyre másutt nincs példa. A kisgazdaságok termelése ma mar meghaladja az évi SO milliárd forintot, a lakos- nej közel jele érdekelt benne. A falun élő munkások mellékjövedelmének nagy részé IS ebből szám,űzik. Mi: mar nemesük a régi paraszu ólakat használják ki, hanem hatalma: — kereken VJ milliard forint értékű — állóeszközzel is rendelkeznek és ez u vagyon tvenle egymilliárddal gyarapszik.

A képhez hozzátartozik, hogy a kistermeit.« az egcsz lakosság ellátását döntően beli 'másolja. Innen kerül ki a friss burgonya t a zöldségfélék k Izei háromnegyede. a gyümölcs ké'lharmr.da. a szőlő. a váeóser- ii s öiié> mint tele. a vág ’^iaromfi 44—44 : zázaléka. s a kisgazdaságok termelik szin- te teljes tgé«/.ében a vágónyulat. a prémes . la" kai. a m ■vet.

Milyen szerepe lesz

0 kistermelésnek?

MZí-t

Civakian .evet é-dtk a itr-.les. itogv u .. - ■ne«-e hosszabb t-ivra berendezkedni A kormány munkaprogramjából és-az ehhez kapcsolódó ágazati tervekből is egyértelműen kiderül, hogy hosszú távon számolunk ezzel az. ágazattal. A Minisztertanács munkaprogramja szerint: ..A kistermelés

1 övekvö szerepet jtitszik a népgazdaság jövedelmének gyarapításában." Ezt támnszl- >ok alá a közelmúltban hozott intézkedésok és ezt szolgálták a közeljövőben nap- \ ilágol látó rendelkezések is.

Ahhoz, hogy a kistermelés helyét, jelentőséget megítéljük, a mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt alléi célokból kell kiindulni. A következő evekben az élelmiszergazdaság legionlosabb feladata, hogy továbbra is valósítsa meg a színvonalas belgád! ellátás', mind több terméket szállítson az igényes külpiacokra, s nagyobb jövedelemtermeléssel segítse a népgazdaságul.

Nem kell külön bizonygatni, hogy ezek a célok csak a nagyüzemek és a kisgazdaságok együttes, egymást segítő munkájával vihetők el. Csak akkor ívsz több és jobb i lelmiszer a hazai piacokon, csak akkor tudunk színvonalasabb, a sajátos igényeknek mind jobban megfelelő élelmiszeri szállítani küllőidre, ha a kistermelők az. addiginál jobb minőségben és néhány termékből többet termelnek. Várhatóan az eddigieknél nagyobb szerepük lesz az egyket termék előállítására szakosodott, árutermelő kisgazdaságoknak. Elsősorban a iiiss fogyasztásra szánt zöldségek. gyümölcsfélék. a szőlő, a vágósertés, a nyúl. a mez. az egyes baromlifélék termelése tar- iózik ebbe a körbe.

Nem lebecsülendő vonása ennek a terüli tnek. hogy a termékek egv részét — a kimérések szerint körülbelül a felét — saját fogyasztásra, a család ellátására fordítják. Jelentős könnyebbségei jelent ez a népgazdaságnak, mert ezt a mennyiséget sem kell központilag termeltetni, raktározni. üzletekbe .juttatni. Mindez tehát nem. hogy csökkentené a kistermelés szerepét, hanem ellenkezőleg, nagyobb követelményt i.maszt vele szemben, emeli rangját.

. <*.. , ■ •

Mennyiért

é* hoqyon termeljünk?

Mar ma számolni ki ll azzal, hogy mind a belföldi, mind a külföldi fogyasztó csak a jó minőségű terméket vásárolja meg. Ez. az igény a mostaninál jobban fog tükröződni a fogyasztói és a felvásárlási árakban.

Egyre fontosabb kérdés, hogy mennyiért tudunk valamit megtermelni. Ma már egyre inkább a fillérekért, a grammokért folyik a harc. Ebben a versenyben nagy lehetőségeik vannak a kistermelőknek. Sok olyan termelőeszköz — pl. föld. istálló, gép — található magántulajdonban. ami még nincs kellően hasznosítva. Ezek bevonásával tovább csökkenthetők a költségek. Érdekünk az is. hogy mind több családtag, nyugdíjas vegyen reszt a munkában és ne csökkenjen a főállás mellett szabad idejükben tevékenykedők száma. Végső soron ez is kihathat a költségek kedvezőbbé télelére.

Segíteni, ösztönözni kell ezt a tevékenységet azzal is. hogy a nagyüzemek adják bérbe az általuk gazdaságosan nem hasznosítható földeket. gépekét! épületeket. Ezekben az esetekben a közös tulajdon megváltoztatása nélkül bővíteni kell a bérleti szerződi sek a feszes művelés, a háztáji gazdálkodás és a kisvállalkozások formáit. Elsősorban a történelmi borvidékeken lel ken újítani a korábban eredményesen tevékenykedő, de megszüntetett hegyközségek működését. A cél az. hogy bővüljön a lak«*-ág pénzének es egyéb eszközeinek mezőgazdasági termelésbe való bevonása, akár a vállalkozási lehetőségek számának gyarapodásai al is.

A másik fontos feltétel —. amint erről már esett szó —. nogy a logynsztó igényeinek meglelek), jó minőségű terméket állítsunk elét. A kistermelésben megvan erre a lehetősig, a ki-termelőknek megvan ehhez a képessegük. Fogalmazhatunk úgv is. hogy némely termékeket — az egyéni ízlést kielégítő kézimunka-igényes cikkeket — csak ilyen iormában tudunk előállítani. Sok ilyen term, k kerülhet exportra a laluHogyan változnak a feltételek?

sol ban nem többet, hanem máshogyan kell dolgozni. Ehhez a ..mushogyan"-hoz azonban meg kell teremteni a külső teltételeké;. Ezt állítja előtérbe az is. hogy a ler- melés szakosod; «ával. a minőségi követelmények növekedésével bizonyos iejleszté- sekie és kői.sze.'üsilésre sort kell keríteni. Nem közömbös tehát. hogy a termelők hos«zú távú erciekell.ségét biztosítsuk, illetve garantáljuk.

Nyilvánvalóan axkor tud jó minőségű húst előállítani az állattartó, ha ahhoz megfelelő len.részanyaggal rendelkezik, ha megjelelő takarmányt kap. ha fejlett az állat-egeszscgügyi ellátás. A termelés fenntartásához vetőmagvak, szaporító- és te- n,részanyagok, továbbá gépek, növényvédő szerek, műtrágyák szükségesek. Az. állami gazdaságok es a termelőszövetkezetek termelik meg a háztáji és kisegítő gazdaságok takarmányszükségletének, a vetőmagvaknak es a .szaporítóanyagoknak döntő részel. A i nagyüzemek számos szolgáltatást nyújtanak a kistermelők részére: talajmunkák elvégzése, növényvédelem, gépjavítás, szállítás, termékek felvásárlása, szaktanácsadás. Az agrárkormányzat arra ösztönzi az integráló nagyüzemeket, hogy továbbra is. —. sót. ha lehet, még az eddigieknél is jobban — munkálkodjanak a kistermelés feltételeinek megteremtésén. Mellettük ezután is jelentős szerepet kapnak az ellátásban es a termelés szervezésében az évlészek, azaz. a fogyasztási szövetkezetek.

A kölcsönös érdekeltségre épülő együttműködési formák-keretében támogatjuk és ösztönözzük mind az áfészek. mind a mezőgazdasági nagyüzemek és más vállalatok részeként tevékenykedő mezőgazdasági szakcsoportok alakítását. l!)8íi-lól válik lehetővé a kistermelők szövetkezeteinek alakítása, egyrészt a társulni szándékozó mezőgazdasági, vagy nem mezőgazdasági főtevékenységet végzők szövetkezésével, másrészt egyes mezőgazdasági szakcsoportok átalakulásával.

A célok csak akkor teljesülhetnek. ha az eddigieknél is több kétoldalú termelési es értékesítési szerződés megkötésére kerül sor. javulnak ezek érdekeltségi elemei. és szilárdabbá válik a szerződéses fegyelem. A szervező vállalatoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy érvényesüljön a termelés, a felvásárlás és a feldolgozás összhangja.

Nem lehet azt állítani, hogy ma a termelők ellátása mentes lenne a gondoktól. Igen sokszor keletkezik időleges érdekellentét. Hosszú távon azonban mindig bebizonyosodik. hogy ez az ellentét csak látszólagos: a nagy- és a kisüzem kapcsolatrendszerét közös anyagi és társadalmi érdekek hatják át. Gondoljunk csak arra. hogy a nagyüzem végső soron saját dolgozóinak gyarapodását, a szőkébb környezel fejlődését segíti elő. amikor támogatja a kistermelést. Az sem mellékes, hogy az ily módon szilárdabb anyagi háttérrel, konszolidáltabb életkörülményekkel rendelkező, biztonságosabb szociális helyzetben élő dolgozók magasabb színvonalú munkát végezhetnek a nagyüzemben is. Ez a tevékenység az önképzésen keresztül jótékonyan hat a szakmai műveltség bővülésére.

Nem kell azt külön bizonygatni, hogy a kistermelés sajátos gépeket, eszközöket igényel. Szükség van olyan növényvédő szerekre. állat gyógyszerek re. amelyek köny- nyen adagolhatok, gazdaságosan használhatók és megfelelnek a környezetvédelem Követelményeinek. Természetesen ezeket az. igenyeltet csak akkor lehet kielégíteni, ha az integráló szervezeteken túlmenően, az ipari vállalatok is figyelembe veszik a kistermelés sajátos szempontjait. Az agrár- kormányzat ebben a szellemben szorgalmazza az együttműködést a társtárcákkal, köztük az Ipari Minisztériummal.

Mit érdemes termelni?

Az < >. vagg.vules álfái megerősített, mező- gazdasági munkaprogram azzal számol, hogy a háztáji es kisegítő gazdaságok évente -i százalékkal növelik termelésüket. Ezen óelül a növénytermesztés várhatóan erőteljesebben növekszik.

A kistermelés mostani szerkezete megleld a céloknak. Ez azt jelenti, hogy minden olyan termékre szükség lesz ezután is. amit most állítanak elő a termelők. Azon- oan a mostanitól eltérő jelentősége lesz egy-egv termelési ágnak. Mit. mennyit, milyen minőségben érdemes termelni? Tekintsük at. mivel számol a mezőgazdasági munkaprogram.

A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése a növénytermesztésen belül változatlanul a kézimunka-igényes ágazatokban lesz meghatározó. Zöldségfélékből a hazai igények. továbbá az exporlkötelezettsége.k a korábbinál több áru termelését teszik lehetővé. Továbbra is a kistermelés lesz a meghatározó a lólia al-.ilii primőr zöldség- elek és a frissen fogyasztott zöldségek termelésében. A fajtaösszetétel és a termesz- tésteclinológia korszerűsítése is fontos cél. Mindezek mellett ezen a területen különösen tonlos, hogy szerződések teremtsék meg az értékesítési biztonságot.

A gyümölcstermesztésben a vírusmentes szaporítóanyagok • felhasználásával elsősorban a kajszi- és az. őszibarack-telepítéseket szorgalmazzuk. Erre mind szakcsoporti formában. minci egyéni telepítéssel sor kerülhet. Továbbra is jelentős lesz a kistermelés szerepe a cseresznye, a meggy, a bogyósok tét mPlésrben. * " ' *

A szolöagazalban a termelés mintegy kétharmadát, ezen belül az étkezési szőlő háromnegyedéi a kistermelők adják. Ennek megfelelően a 'kisgazdaságok is tevékenyen részt vesznek az időjárás okozta károk mérséklésében. a termöalapok helyreállításában. Az új telepi léseknél törekedni kell a fogyasztók igényéhez és a területi adottságokhoz legjobban igazodó fajtaszerkezet és művelési mód kialakítására. A piaci lehetőségek az étkezési szőlő arányának növelését indokolják.

Az állattenyésztésben a növénytermesztésnél is nagyobb szerepük lesz a háztáji is kisegítő gazdaságoknak. A lakosság tejjé/ és tejtermékekkel való ellátása, valamint a jó minőségű, exportképes vágómarha termelése végett arra kell törekedni. hogy mérséklődjön, esetleg álljon meg a kistermelők szarvasmarha-állományának csökkentse.

A sertéságazatban lehetőség van a. menv- nyiség növelésére, de' csuk a minőség jelentős javításával. Az agrárkormányzat löbb módon szándékozik a minőségi váltást ösztönözni. Egyiészt ezt. szolgálják majd a széles körben bevezetendő, a minőségtől függő felvásárlási árak. Mind több — nagyüzemi é.s kistermelői tenyészetből .származó — megbízható örökítőképességű, ellenőrzött • ten.veszsertéshez lehet majd hozzájutni kedvezményesen. Az a cél. hogy a kistermelők 19íá)-ig lecserélhessék a nem nús.jellegű. g.vengé minőségű állataikat.

Nagy gondot kell fordítani a takarmányok beltartalmi érlékének javítására, állandósítására. az ellátás színvonalának emelésére. A termeltetés és a felvásárlás jobb szervezésével, a minőség szerinti átvétel feltételeinek kialakításával. a szakszerű gondozói munkával elérhető, hogy a kistermelők a nagyüzemekével azonos minőségű vágósertést állítsanak elő.

A kérődző állatfajok fontos takarmányforrása a gyepterület, amely alapvetően meghatározza ezeknek az ágazatoknak a gazdaságosságát is. Fontos érdek tehát , a gyepek hozamának növelése, lehetőleg a teljes termés hasznosítása. A kistermelői állatállomány szálastakarmány-ellátásáért a nagyüzemek sokat tehetnek. A nagyüzemi művelésre nem alkalmas gyepterületek bér- legeltetes útján való hasznosításának bővítése indokolt lenne.

A juhászat termelésének erőteljes növelését a vágójuh viszonylag kedvező külpiaci értékesítése, valamint a hazai gyapjú- szükséglel teszi lehetővé. Az a cél. hogy a nagyobb hasznosítatlan gyepterületekkel rendelkező. kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági térségek jelentős állattenyésztési ágazata legyen a juhászat. Ennek érdekében jobban be kell vonni a kistermelőket, a kisvállalkozókat, fenn kell tartani anyagi érdekeltségüket. Szükség van a tenyészállatok minőségének javítására is.

A vágóbaromfi-termelés területén a hazai és a külpiaci igényekhez igazodva. az elmúlt évek erőteljes fejlődése várhatóan a jövőben is lenntartható. A jelenleginél nagyobb az igény a pecsenyekacsa-, a gyöngyös-. a ÍOrjhús és a galamb iránt. Ezek a lehetőségek ma még nincsenek teljesen kihasználva a kistermelésben. A piaci lehetőségek a vágányul, a prémes állatok és a méz termelésének további növelését is igénylik.

Milyen intézkedések várhatók?

a *sF; , 1 ~, * J'r- -rumunk homloktérében a kistermelés színvonalának- emelese all. Ebben remélhetőleg sikerül partnernek megnyerni mind az idősebb, mind a fiatalabb termelőket. Természetesen számolunk azzal, hogy mindenki csak addig termei, ameddig megéri neki. A jövedelem csökkenése igen gyorsan a termelés félbehagyását okozza. Ezért az agrárkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdasági tényezők alakulását és a tapasztalatoktól és a piaci helyzettől függően, az éves tervek kidolgozásakor megteremti az érdekeltséget. Ez az elv már érvényesült «. mostani ár- é.s adó- leíorm kidolgozásánál is. noha sokan vitatták a szándék helyességét. Éppen ezért érdemes ezen a helyén is felidézni, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott:

...4 személyi jövedelemadóban elismerjük a háztáji termetes sajátos helyzetét. Ez nem valamiféle megkülönböztetett kedvezmény. csupán a kistermelésben jelenlevő anyagi befektetésekéi, a termelési és a piaci kockázatot- é.s a szabad időben végzett áldozatos munkai honoráljuk. Erősíteni kívánjuk azt a bizalmat, amely a kistermelők széles táborában az agrárpolitika iránt hosszát idő óta létezik."

Ez az elv természetesen nem zárja ki azt a másik elképzelést, hogy a felvásárlási és a piaci árak együtt mozogjanak. Ha a fogyasztó többet ad a boltoan egv áruért, akkor a termelő is kapjon többet a felvásárlótól. Ee ennek fordítva is igaznak kell lennie: amit nem űzetnek meg a piacon, azért a termelő is kevesebbet kell. hogy kapjon. Ezért helyes az a törekvés, hogy minél több áru kerüljön szabad áiTorm tba. A konjunkturális ingadozások kivédésére azonban a sejilis* és* a tejárakat ««-»jövőben is garantáljuk. Kölcsönökkel, hitelekkel segítjük a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztését.

A parlamenti döntés értelmében az adózási rendszer l!)8f! január 1-tc> 1 változik. A döntést megelőző viták sok kistermelőt elbizonytalanítottak. Ma már azonban megállapítható. hogy az új adórendszer ösz- szességében nem okoz többletkiadást a kistermelőknek.

A kővetkező évtől változatlanul fennmarad a földadó és a borforgalmi adó. Megszűnik az erőgép- és a lóadó. Nem lesz központilag szabályozva a mezőőri járulék. Mentesül a személyi jövedelemadó alól a földjáradék, a szövetkezet által használt, magántulajdonban levő föld megváltásáért fizetett összeg, továbbá a háztáji illetmény- föld helyett adott termény, illetve pénz- megválfas.

A legnagyobb változás az. hogy az adómentes árbevétel összege 500 ezer forintra., változik. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozó családok mentesülnek a jövedelemadó fizetése alól. amíg az összes árbevételük nem haladja meg,az 500. ezer forintot.

Ha az árbevétel meghaladja az ő()0 ezer forintot, de nem éri el a - milliót. akkor a személyi jövedelemadó.alapja a növénytermesztés árbevételének .30. - az állattenyésztés árbevételének 10 százaléka. Az így kiszámított jövedelmet el kell osztani a család közös háztartásában élő. 10 éves és annál idősebb tagjai közölt. Az egy főre kiszámított adót az aktív keresőknél össze kell adni a tagsági, vagy munkaviszonyból származó fő jövedelemmel és annak megfelelően kell utána adózni. Azokra a családokra, amelyeknél az árbevétel meghaladja a 2 millió forintot, ez a rendszer már nem alkalmazható, rájuk a magánvállalkozókra vonatkozó adórend érvényes. Ugyanakkor az a mezőgazdasági kistermelő. aki a mezőgazdasági termelés után számított jövedelemhányad alapján személyi jövedelemadót fizet, jogosult az ipari eszközök vásárlásakor kifizetett, évi 3 ezer forint feletti, általános forgalmi adó visszaigénylésére.

Mindezek megfelelően körvonalazzák, hogy a mezőgazdasági kormányzat épít a kistermelők széles táborára. Azok. akik alkalmazkodnak a megváltozott teltételekhez, elegei tesznek a minőségi követelményeknek. meglelelö jövedelemhez juthatnak a jövőben is. A kormányzatnak csakúgy, mint a nagyüzemeknek, az ipari és a kereskedelmi szervezeteknek, s maguknak a kistermelőknek is azon kell munkálkodniuk, hogy az egyes családok és a népgazdaság érdekei a jövőben is összhangban maradjanak. Ennek eredményeként több és jobb minőségű élelmiszer kerülhet a hazai boltokba. s jelentősen növelhetők az élelmiszerexportból származó bevételek is.

(X)