Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
Környei Gyula: Reggeli pára Válogatás József Attila folyóiratából Szép Szó József Attila a Szép Szó című folyóirat nevezetes üzenetében összekapcsolta a szépséget a játékossággal. Szerinte a szép szó nem föl- cicomázott kifejezés, hanem olyan testet öltött érvet jelent, amivel lehetséges az emberi érdekek kifejtése. kölcsönös elismerése. alap a vitához, a meggyőzéshez. Igv írt: „Fellépésünkkel, írásainkkal, gondolatainkkal értelmességre hivatkozó hitünkkel az emberi egység igényét próbáljuk ismét életre hívni, a réginél fejlettebb egységre tartó haladottabb igényt, a modern magamagát fegyelmező. rendetfoglaló szabadságot. " Az idézett szerkesztői üzenet a lap második füzetében jelent meg, s ez. arra utal, hogy a szerkesztők átgondolt munkával készültek programjuk megvalósítására. Ezt a Boz.óki András által készített, a Kossuth és a Magvető Könyvkiadónál közös kiadványként megjelent válogatás ékesen bizonyítja. Emellett azt is. hogy sikeres. eredményes vállalkozáshoz mindig szükség van meghatározó (ka- rakterizáló) személyiségekre. Ilyeneknek fennállása alatt a Szép Szó bőviben volt. József Attila mellett a karaktervonások kialakításában Ignotus Pál, Fejtő Ferenc. Hatvány Bertalan. Gáspár Zoltán. Remenvik Zsigmond. K. Havas Géza játszott fontos szerepet. Ugyanígy jellemző a szerzőgárda. A felsorolhatatlanul gazdag névsorból kiemelhető Thomas Mann és Móricz Zsigmond, Karel Uapek és Veres Péter, Szergej Jeszenyin és Füst Milán. E pár névvel jelzett szellemi kör fókuszában József Attila volt. aki 1936-tól legtöbb lírai és prózai művét ebben a folyóiratban közölte, s kinek művészi egyetemességét a Szép Szó ismerte el leginkább, az adott időszakban. A lap beköszöntő írásában Ignotus Pál fogalmazta meg, hogy az induló folyóirat esztétikai értékrendjét a racionalizmus adja. a harcias szembefordulás az irracionális tendenciákkal. Véletlen-e. hogy a Szép Szó második évfolyamának indulásakor a szerkesztők Thomas Mann-nak szerveztek előadóestet? Az 1937. január 13-án. a Magyar Színházban megrendezett eseményen kellett volna elhangzani József Attila Thomas Mann üdvözlése című költeményének. Abban épp az értelem jegyében kérdezte: ,.S mi borzadva kérdezzük. mi lesz még, honnan aszúinak ránk. új, ordas eszmék, ' fő-e új méreg. mely közénk hatol." A Szép Szót elindító megállapodásra 1935 decemberében került sor. s az első számokon Ignotus Pál és József Attila neve szerepelt felelős szerkesztőként. Később helyet kapott Fejtő Ferenc is. 1938-tól, József Attila tragikus halála után Ignotus Pál egyedül vállalta a munkát. Az év végétől a megszűnésig Gáspár Zoltán jegyezte a folyóiratot. Ez idő alatt a legnagyobb sikert a tematikus összeállításokkal érték el. Az első. röviddel az indulás után Mai magyarok — régi magyarokról címmel készült. Ezt követően vált lehetővé a Mi a magyar most? című tanulmánykötet megszerkesztése. Nyilván nem véletlen. hogy mindkettő József Attila-költeménvek- kel kezdődött. A Dunánál, és a Hazám azóta klasszikussá vált soraival. Másik, nagy visszhangot kiválté tematikus füzete volt a lapnak a József Attila emlékének című összeállítás Nem csupán azért, mert hagyatékából alapos • válogatást tettek közzé, s megjelentették a róla írt verseket, emlékezéseket. Legal ibb ennyire fontos, hogy Fejtő Ferenc, Bóka László, Fiisi József és Szélpál Árpád objektív mérlegelésére törekedett József Attila költészetének. L. A. Salve, Balassagyarmat! Farkas András és Réti Zoltán közös kiállításáról most tovaszállt nyár jelentős képzőművészeti eseménye volt Balassagyarmaton Farkas András es Réti Zoltán közös kiállításának megrendezése a Palóc Múzeumban. A tárlat megrendezését dr. Zólyomi József múzeumigazgató kezdeményezte. a városban élő k.-t művész pedig gondosan válogatott anyaggal járult hozzá a sikerhez. Tekintettel arra. hogy a művészek, közös szereplését már hosz- szabb idő óta kénytelen volt nélkülözni a közönség, külön öröm volt ez a mostani jelentkezés. Annál is inkább, mert úgy '. éljük, hogy a jelen körülmények közepette szükség van minden érték fölmutatására ilyen formában is. Függetlenül attól, hogy a művészek milyen stílusirányzatot képviselnek. milyen műfajokat kedvelnek é; művelnek, esetleg milyen n.-zet különbségek fordulhatnak elő az alkotói fölfogás tekintetében. Ennek megítélése egyébként is hosszabb időt vesz igénybe. Ráadásul, szerencsére lezáratlan életművekről lévén szó. nyugodtan rábízhatjuk ezt a munkát a majdani értékelőkre. Szerencsétlennek vélünk minden olyan törekvést — bárhol és bármilyen formában nyilvánul is meg —, amely egy adott régió művészeti életének megosztására törekszik, vagy esetleg szándék nélkül idézi elő azt. Tehát, örülünk, hogy létrejött ez a közös kiállítás. Annak már kevésbé, hogy a tárlat reprezentatív környezetéhez. a kiállítás színvonalához, tartalmi gazdagságához méltó katalógust nem sikerült előállítani. Az is kár. hogy a júniusban nyitott tárlat szeptember elejére. az új tanév kezdetére bezárt. így a középiskolás diákság nem láthatta. Némi kárpótlást jelenthet az, hogy Balassagyarmat közönségén kívül a város kül- és belföldi látogatói viszont gyönyörködhettek a két művész munkásságát reprezentáló kiállításban, bár a nyári forró hetek nem éppen kedveznek a múzeumok látogatottságának. Mit láthatott ezen a kiállításon a közönség? Farkas András olajfestményeket és grafikákat (tollraj- zokat, illusztrációkat). Réti Zoltán ugyancsak olajképeket. rézkarcokat és tusrajzokat mutatott be. A gondolati és stílusbeli különbözőségek ellenére meglepően egységes hangulatú volt a tárlat, aminek oka elsősorban az, hogy mindkét művész szorosan kötődik a szűkebb hazához, a palócföldhöz, illetve magához a városhoz, Balassagyarmathoz. Farkas András egyik képcíme: Salve, Balassagyarmat! a kiállítás ..tartalmát" is kifejezi, annak ellenére, hogy természetesen a képek ennél tá- gabb világot, szellemi tartományt testesítenek meg mindkét művész esetében. Közös az is. hogy mindkét művész alapvetően realista indíttatású, s tudatosan kerüli a gyorsan váltakozó képzőművészeti divatokat olyan korban, amikor — Farkas András szavaival élve — ..szabály lett a szabálytalanság". Farkas András így vall: ..Erőt. hitet földműves őseimből merítek. akik elfogadták a föld és a munka törvényeit, kerültek minden kétes illúziót... Mérgezett földű. vizű. levegőjű világunkban jogtalan-e az igénye a vesztett éden csendjének. békéjének?" Réti Zoltán pedig azt hangsúlyozza: ..Akkor. amikfir emberek millióinak hazát kellett cserélnie. nekem megadatott, hogy gyermekkorom emlékei között élhetek. Ez egyrészt nagy szerencse. másfelől azonban nagy felelősség, mert nem könnyű az embernek együtt 'élni a múltjával. . . Itt örülök annak, ami jó. és itt fáj az. ami rossz." szavakat a képek hitelesítik. Farkas András Tisztelet szülőfalumnak (1977) című festményén megjelenik a ma Szlovákiában levő szülőfalu bensőséges világa a zománckék hegy alatti házakkal. nyikorgó szekerekkel. nyihogó lovakkal. az egyik szögletben tereferélő öreg zsidókkal, akiknek már csak emléke él — ha él — a magyar falvakban. az egész nyüzsgő emlékbirodalom. A történelem forgataga szétszórta, átalakította ezt a falusi világot is. Sajnos, ez gyakran a közösségi formák felbomlásával is járt. az új formák pedig lassan és ellentmondásosan születnek. Farkas András e szűkebb paraszti, családi világ krónikása. a megtartó munka és a meghitt táj festője. Az Édesanyám (1955) című portré, a Parasztpár (1987), az öreg magyar (Tisztelet Rudnaynak 1983), vagy az Április (1986) ugyanazon festői magatartás eredménye. A mar említett Salve. Balassagyarmat! (1987) című ötrészes kép pedig további kísérlet a város két évszázadának. a bekövetkezett folyamatoknak fölvi Hántására. A művész grafikai munkássága. illusztrációi és különösen tollrajzai gondolati sokrétűségükkel, egyik vonulatukban finom erotikájukkal számomra nagy értéket képviselnek. az eddigi életműben a legelőkelőbb hely illeti meg őket. ■Séti Zoltánt a szakmai “ “ közvélemény is a jeles kortárs akvarellisták közölt tartja számon. Kompo- zíciós sajátosságai (például a „hullámzás"), régóta kiforrott színvilága a Réti- akvarelleket azonnal azonosíthatóvá teszik. Lásd például a Ficánkoló szántások (1985). a Kéthodonyi temetés !—11. (1984.), a Dombok és szántások (1986) című műveket. Az utóbbi években olajban kívánja érvényre juttatni mindazt a festői értéket, amit az akvarellben megszerzett. E törekvés jegyében sajátos hangú olajképek egész sora készült el már eddig is. Hogy csak néhány példát említsünk a kiállításról, ilyen az Árvalányhaj (1983) című sorozat egyik képe. a Rét az Ipoly mellett (1986).. a Hazaballagok (1986). a Küzdelem M984). a Negyven évvel Don után (1985). A tárlaton láthatták az érdeklődök a Madách Imre Mózes című drámájához készült ak- varelisorozat két lapját. Rézkarcok. tusrajzok egészítették ki kollekcióját. Farkas András és Réti Zoltán egv-egy önarcképet helyezett el a közös kiállítás bejáratához. Ezek szintén két fölfogást tükröztek, mégis jó volt együtt látni a két ember arcát. T. E. Beszélő tájak A falu „légiósai” Nevezzük Fizikusnak. Így, nagy kezdőbetűvel, ami mellesleg hivatását pontosan jelzi. Nevezzük szakmai nevén es ne a sajátján (pedig megérdemelné. esküszöm). de ennek éppencsak annyi oka van. hogy nem kértem ki az engedélyét a néven nevezésére. . . De talán nem is baj. hogy így esett, talán igv általánosabb az értéke példájának, talán így más (mások) is magukra ismernek éppen általa. Merthogy a nógrádi tájban is élnek ..idegenek". A mi falvainkban is járnak- kelnek, tesznek-vesznek- építkeznek újkori ideszár- mazottak. városiak főként, sőt, legjnkább értelmiségiek. városi csömörrel a há- ti»k mögött. Régtől tervezett látogatás ez, most mégis teljességgel váratlanul érkezünk a fü- zéri vár közvetlen tövébe. Füzér egyik hangulatos kis utcácskájának a legvégébe, egy jelképes kapuhoz (azért jelképes, mert egy madár is kinyithatná, olyart erősen be van zárva), ami most is tárva, mintha mindig vendéget várna a Fizikus, aki sokáig maga is vendég volt ezen a történelmi tájon. Megállunk az udvaron és felfelé nézünk a meseház manzárdjára, oda, ahol a gazdát sejteni lehet. Nyílik a kis ablakszem. kinéz rajta egy idősödő férfi, lekiált valami olyasmit, hogy „gyertek csak beljebb, felkapok valamit". Van néhány perc az út zsibbadtságát tagjainkból kiűzni, járkálunk addig a ház előtti részen, nézzük a sajátos küllemű kis húzós kutat, valahogy semmilyen módon nem hasonlít az ilyen helyen látható gyári kutakhoz. Persze. hogy a Fizikus építése. pontos számításon alapuló „telki ötlete" és saját kezű kivitelezése. A fedett fészer talán még az építkezés idejéről maradt a kapuhoz közel: így praktikus az egész, így a legközelebbi pont egyben a munka mindenkori indításának is pontja. most tele szerszámmal, kisgéppel, szerkezettel, mindennel, ami egy élethez kell. A telek feltűnően hosszú, keskeny, a szomszéd szilváéit egyetlen kifeszített drót választja el a Fizikusétól: Jelképesen működik ez is. Éppen a kert közepén áll a ház. Mesekönyvekben látni hasonlót, mézeskalács típusú, kicsi, mégis minden együtt lehet benne. A házon túl, arrafelé, ahol a füzériek földje fekszik, két hatalmas cseresznyefa. A telek egyik szélét a sárga drót, a másikat a füzéri várhegy határolja. Fent a vármaradvány. déli felében a falomladékból külön is kiugró, de amúgy meg valóságos várfalat formázó várkápolna. viszonylag ép falaival. sarkaival, boltíveivel. Az ilyen beépülésre mondja a vártudomány a mindenkori legkiválóbb várépítők nyelvével. hogy casaforle, amikor az épület fala önmaga is várfalat képez. De az erdővel borított várhegy oldalából, innen alulról, nem látni a sasfészek-forma füzéri erődítést. Ahhoz, hogy látni lehessen, el kell ballagni a telek cseresznyés végébe, ott aztán érdemes felnézni a csúcsra! Történelmi léptékű a látvány. Aki itt megáll — a középkori várépítők erejét-büszkeségét érzi. S arrább. lejjebb a zempléni nyírott üstökű hegyek (micsoda vulkánüzem lehetett itt!) hegycsúcsok profilja fordul egymásba. A.hogy az erdőket egyik oldalukon leirtották — éppen olyanok igv, mint a rómaiak lófarkas-sörtés sisakjai. A kiss fennsíkokon már a tarlót égetik, vélhetné az ember, hogy visszaszaladt az időben és huszitatábor tüzeit látja. Mindenesetre a husziták eljutottak idáig, hiszen ide egy kis ugrásra Göncön emlékházuk is van. de éppen ott. Göncön, meredező erdős hegyoldalak tövében, a gönci katolikus templomban nyugszik magyar nyelvünk egyik első és legfőbb őrzője, a biblia fordítója (kis munka- közösség fordította, mégis, az ő irányításával), a híresneves. Károli Gáspár... S akkor már a gönci hordóról valamit! Volt itt Zemplénben mindig, mit kivágni- levágni az erdőkből, ami hordónak olyan jó volt, hogy a gönci például külön űrmértékként is megállta a helyét a régi világban (egy gönci hordó 136 liter, másként számolva 12 köböl, ami éppen 192 iccét tesz ki.) Körös-körül történelem. A telek végében a két cseresznyefa. Hatalmas mindkettő. Zöld falként zárja le a kis föld végét. Nincs füzéri ember, aki ne itt tanult volna fára mászni, s ha fiú volt. ha lány — ne itt ismerkedett volna az első szerelem csetlő-botló félszeg gyakorlatával. Érthető. hogy külön felelősség egv ilyen közösségi fát (fákat) birtokolni „minden- nyári", beszármazott, idegenlégiós íüzériként. Amilyen a Fizikus és a mézeskalácsházat tervező felesége. Együtt járjuk már a birtokot; egész életük ebben a kis. keskeny, történelemtől fényes-árnyas kertben van, Ide hordták Szegedről, valódi otthonukból, a Trabanttal mindazt, amiből építeni lehetett. Amiből-amivel itt kezdeni lehetett valamit; ezen az egvkor a füzéri iskola gyakorlókertjének örömmel-vígsággal, gyerek- zsivajjal átitatott földjén megállni lehetett. Ide gondolták Szegedről álmaikat, s itt megvalósították valamennyit. Ide teljesedett ki évtizednyi idő alatt ez a csendes harmóniában élő emberpár, akit, mint minden más, falura, történelmi tájakra vetődő és ott gyökeret eresztgetőt, végérvényesen magához ragadott valami, amiben semmiképpen nem a tulajdon a döntő, hanem a munka. Alkotmányünnepi István- nap estéjére kelve ülünk, 'már a vársétán is túljutva, a kis ház még kisebb asztala körül. Körünkben a helybeli plébános. aki ugyanúgy „beszírmazott", mint a házigazdáék és arról beszélünk, miként lehetne a végső nagy enyészettől legalább a romjait megőrizni a füzéri várnak. Töprenghetne néhány, üzleteket hajszoló ismerősöm, — miért „ezeknek” kell ilyesmivel törődni? Mire való akkor a műemléki felügyelőség, mire való akkor a tanács... Azért kapja a fizetését. A tanács is mi vagyunk. A Fizikust megkeresik az emberek a faluból és tanácsot kérnek sok mindenre. A falubeliek egyszerűen bejönnek ide a vár alá az iskolakertbe, ahol kapálni. ültetni tanultak gyerekkorukban és tudják, hogy itt serénykedik két ember: gyakorta nekik is példát mutatva, hogyan kell egyetlen kis csemetét megóvni minden vésztől... Az imént leszüreteltük mind a nyolc gombát, ami a telken termett, jó bor is került. talán a plébános hozta. Mohács után Perényi Péter évekig itt, fölöttünk a várban rejtegette a Szent Koronát. Történelem. kudarcok, sikerek, társak, felelősség, közös erőfeszítés — közel esik minden. Négykor ke! a Hold a Tolvajhegy mögül. t Pataki László