Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: ,,Ahol fészkel az agy . . .” 8.50: Verbunkosok, nóták 9.40: Gólya bácsi, gólya 10.05: Alom ámor boldog­sága 10.10: a zene is összeköt 11.10: Gondolat 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: a kölcsönadott sza­muráj 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés. 14.10: Vigyázzunk magunkra! 15.00: Nemzetiségeink életé­ből 15.30: Népdalok 16.05: Széltoló 16.45: Beszélgessünk! 17.00: Európában voltam otthon . . . 17.30: Idősebbek hullám­hosszán 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Hová vezet az Y út? 20.11: ..Én mindig a Callas maradok”. X/2. rész 21.02: Béres János furulyázik 21.11: Műsorajánlat 21.15: Kilátó 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: a Rádió lemezalbuma 23.28: Barokk muzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Offenbach operettjei­ből 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben Közben: 9.53: Reklám 10.25: Válaszolunk hallgató­inknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.22: BNV-reklám 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Voith Ági 1986-ban megjelent lemezéről 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 15.05: Könyvről könyvért 16.53: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: Fiatalok popzenei fel­vételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Itáliai poppanoráma ’87. III/l. rész 22.00: Mérleg 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STCDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek, időjá­rás. — 17.35: Péntek este Észak-Magyarországon. Ze­nés szolgáltató riportmüsor. Közben: 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.30: Tv-torna nyugdíjasok­nak 8.35: Egy fölösleges ember 9.20: Férfimulatság 10.25: Panoráma 11.25: Mozgató 11.30: Képújság 16.00: Hármas csatorna 17.05: Hírek 17.10: Három nap tv-műsora 17.15: Péntek délután: Évgyűrűk 17.45: Téka 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szó­ra! 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Telefere 21.15: Reklám 21.20: Budapesti művészeti hetek 22.45: Nézze meg az ember! 23.00: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.45: Jevgenyij Svarc: Cso­dálatos jávorfák 18.20: Képújság 18.25: Természetbarát 18.45: Csali 18.55: Tv-torna 19.00: Ablak. Közéleti szol­gáltató műsor. (Az 1. műsor folytatá­sa) 19.35: Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét 20.15: A szünetben: Quedlin­burg. képek egy szép középkori városról Kb. 21.20: Reklám 21.25: Híradó 2. 21.40: Váltó 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.00: Iskolatévé ff. (Ism.) 9.20: Zenés szórakoztató gyermekműsor 9.55: Prága város bűnös emberkéi 10.55: URH-kocsival 11.35: Szórakoztató vetélkedő. (Ism.) 12.35: Hírek 15.35: Hírek 15.40: Rövidfilmek a kép­ernyőn 16.40: Mesterek ábécéje 17.10: A testmozgás, egészség 17.15: Bratislavai magazin 17.40: A jó ötletek stúdiója 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Kárókatona 20.25: Ragadozók 21.05: Kedvelt melódiák a televízió műsoraiból 21.25: Mindent egy perc alatt 22.05: Beszámoló a Prix Danube gyermek- és ifjúsági filmek feszti­váljáról 22.20: a bariton lény 23.50: Hatnapos motorke­rékpáros-verseny 0.20: Hírek 2. MŰSOR: 14.30: Videoszerviz 16.45: Hírek 16.50: Nyitott stúdió — magazin 17.30: Prix Danube 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Ein Kessel Buntes 21.00: Péntek esti vers 21.05: Vasúti műszaki em­lékeink 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Patkányirtó MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól: A csillagok és a villamos. — Pat Garrett és Billy, a kölyök (14). Színes amerikai western. — Kama­ra: Angyali üdvözlet (14). Színes magyar film. — Vi­deo: Kegyetlen utca (18). Színes amerikai bűnügyi film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Malom a pokolban (14). Színes magyar film. Di­ák: 30 év mosolya. Amerikai burleszk-összeállítás. — Pász­tó: Country Texasban (14). Színes, zenés látványos USA- film. — Video: A legyőzhe­tetlen kard. Színes hongkon­gi kalandfilm. — Szécsény: A kicsi kocsi legújabb ka­landjai. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Ka- rancslapujtö: Élni és meghal­ni Los Angelesben (16). Szí­nes. szinkronizált amerikai bűnügvi film. — Érsekvari- kert: Kegyetlen románc. I—II. él 4). Színes szovjet film. — Nagylóc: A zsaru szava (14). Színes francia krimi. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN BATONYTERENYE — Gerelyes Endre Ifjúsági Népkerti művelődési ház: Ház: A Gorkij-lakótelepi na- Radics István festőművész pok keretében 14 órától sport- tűzzománc-kiállítása nyílik versenyek kezdődnek, 15.30- 15 órakor, kor szellemi árverés lesz, 17 órakor az LK beategyüttes ad Körzeti könyvtár: Szolida­koncertet. ritási vetélkedő kezdődik 15.30-kor. BALASSAGYARMAT SZIRAK Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola galériája: Kar- Kastély Szálló: Szabó Vla­mann János rajzainak kiál- dimir kiállítása tekinthető lítása nyílik 16.30-kor. meg a galériában. ■ ■ • TELEXEN ÉRKEZETT... A hónap filmje Válságban Maiont a pokolban a szovjet színház ? Az idei magyar filmszemle közönségének többsége nagy tapssal és elismeréssel fo­gadta Maár Gyula legújabb filmjét, a Malom a pokolban-1. A Moldova György azonos című regényéből készült film most eljutott a Nógrád me­gyei mozikba is. A történet a fővárosban játszódik 1950—52. között. Hőse a szegény sorsú, ifjú­sági funkcionárius, későbbi joghallgató, illetve tanulmá­nyaiból felfüggesztett egye­temista, fizikai munkás. Az életben való botorkálásairól. önmaga kereséséről, szerel­meiről szól a film, amely a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat munkatársai szerint „A hónap filmje'’ címet ér­demelte ki. Erről beszélge­tünk Kocsis Lászlóval, a vál­lalat filmforgalmazási osz­tályvezetőjével. — Megint egy film az öt­venes évek Magyarországá­ról. Lehet még a korról va­lami érdekeset mondani? — Én hézagpótlónak tar­tom ezt az alkotást is — fe­leli az osztályvezető. — A film jelmondata lehetne: ami a történelemkönyből kima­radt. A tankönyvek részint hiányosan tárgyalják a kor­szakot, részint racionálisan. E film nézése közben az em­ber érzelmileg élheti át az eseményeket. — A fiatalok természete­sen nem éltek akkor. .. — De ők is magukra is­merhetnek, hiszen a fiatalok problémái számos vonatko­zásban minden korban ha­sonlítanak. A szerelem szere­lem volt az ötvenes években is. Csak akkor a történelem rendkívül drasztikus módon szólt bele az emberek ma­gánéletébe. — ön miért tartja fontos filmnek a Malom a pokol- ban-t? — Egyik szempontom: mert nagyon ismert regényt dol­goz fel. Moldova György, aki dramaturg is volt, és sok forgatókönyvet írt, voltakép­pen ezzel az alkotással — a rendező mellett jegyzi a for­gatókönyvet — tér vissza a film világába. Igaz, nem a megszokott, fő stílusában, a szatírában, a humorban, ha­nem a drámában. Másik szempontom: Maár Gyulának ez, ha nem is a legjobb, de a legfontosabb filmje. Vallo­más. Ugyanakkor olyan áb­rázolásmódot választott ez­úttal, amely közérthető, von­zó. S ez nekem, mint film- forgalmazónak, nem mellé­kes. Ügy érzem, minden kor­osztály számára élvezhető a film, magukra ismerhetnek a történetben az emberek. S igen keményen ábrázolja az akkori veszélyeztetettséget, amikor szinte senki sem volt biztonságban. Koholmányok, intrikák, irigységek alapján ütlegeltek, kínoztak, tüntet­tek el embereket. — Néhány színészi alakí­tásra is felfigyelhetünk... — Én elsősorban Garas Dezsőre gondolok, aki a nagy hatalmú katonai ügyészt, Altschulert alakítja. Drámai apaszerepben csillogtatja meg ezúttal színészi sokol­dalúságát. Funtek Frigyes Flandera Jánost játssza, hi­telesen, rá lehet ismerni a könyvbeli alakra. Ráadásul a fiatal Rajk Lászlóra is hasonlít. Ráckevei Anna pedig — a tragikus sorsú, lázadó leány és asszony — jelenleg az egyik legszebb magyar színésznő... Tizen­négy éves kortól mindenki­nek tiszta szívvel tudom ajánlani a filmet megtekin­tésre; rólunk szól, értünk. S a rendezőről Maár Gyu­lától végül annyit: a hatva­nas évek elején a salgótar­jáni Kohász Művelődési Köz­pontban csaknem egy évig filmklubsorozatot vezetett, a TIT megyei szervezete és az SKÜ közös szervezésében. (ok) Trizsinné Fekete Anita a zeneiskola régi nö- Budapesten kívül csak Salgótarjánban lebet vendéke már tanárként kezdi a tanévet hárfán tanulni zeneiskolai szinten. Szeptember hetedikével a Salgótarjáni Állami Zeneis­kolában is kezdetét vette az új tanév, örvendetes, hogy az előző év 590 diákjával szemben az idén 650 tanuló iratkozott be a klasszikus, népzenei és jazzkarokra. A befogadóképességének vég­ső határát súroló intézmény­ben 39 pedagógus — köztük hat új tanár — oktat közel 40 tanszakon. A legnépsze­rűbb gitár-, ütő- és zongora­szakokon kívül az iskola szeretné népszerűsíteni a vo­nós és fúvós hangszereken tanulást is, hiszen így tud­nák csak biztosítani a me­gyénkben működő amatőr- együttesek utánpótlását. Képek: Bencze — A megyében csak itt tanulhatnak orgonán Az új évad kezdetére sem csitult el a Szovjetunióban a színházakról tavaly kezdő­dött vita. Az előző évi ta­pasztalatok — kevesebb és alacsonyabb színvonalú be­mutató, belső szakmai tor­zsalkodások — alapján az Ogonyok című hetilap egye­nesen azt a következtetést vonta le, hogy válságban van a szovjet színház. A lap szerint a válságje­lenségeket egyelőre a benn­fentesek érzik igazán. Any- nyit azonban a nézők is észrevesznek, hogy a szín­házak komoly versennyel találták szembe magukat. Szabad idejükben az embe­rek színházba járás helyett szívesen olvassák a koráb­ban unottan félretett újsá­gokat. kül- és belpolitikával foglalkozó hetilapokat, s kézről kézre adják az eddig fiókban hevert írásokat közlő folyóiratokat. Arról nincs szó, hogy üresek len­nének a nézőterek, de a színházaknak változtatniuk kell eddigi műsorpolitiká­jukon is, ha meg akarnak felelni a változóban lévő szellemi-kulturális igények­nek. Az év elején kezdődött, s a színházaknak nagyobb ön­állóságot adó kísérlet nyo­mán az a különös helyzet állt elő például a fővárosi színházakban, hogy nagy számban -vittek színre olyan klasszikus darabokat, ame­lyek bemutatását eddig sem akadályozta senki. A ren­dezés azonban nem korsze­rűsödött. Ennek tudható be, hogy az egyik legnépszerűbb­nek tartott színházban — a Lenini Komszomol nevét vi­selő színházban — megbu­kott a Hamlet. Szívesen viszik színre a fővárosi színházak külföldi drámaírók húsz, esetleg har­minc évvel ezelőtt írt mü­veit. Természetesen örven­detes, hogy lehet játszani Miller, Ionesco, vagy Albee darabjait, pótolni az elma­radást. De műsorra kellene tűzni a legújabb műveket is, nehogy ismét lemarad­janak. A külföldi műveket a színházak ma leginkább arra használják, hogy mi­nél jobban levetkőztessék a szereplőket, mindenekelőtt persze a színésznőket. A rendezők talán azt hiszik, hogy a test pőresége ele­gendő az erkölcsi leleplezés­hez — írja az Ogonyok. A bemutatott hazai dara­bokról sincs túl jó véle­ménnyel a lap. Az utóbbi években született művek többségének helyszíne egy átlagos lakás, vagy vala­milyen étterem. Témája a büntető törvénykönyv vala­melyik paragrafusát rész­ben! vagy teljesen sértő cse­lekmény, központi problémá­ja pedig az örökség, vagy a szerelmi háromszög, négy­szög, esetleg sokszög. A legnagyobb gond a szín­házakban a művészeti irá­nyítás, a rendezés válsága. A megtorpanás időszakának legszomorúbb következmé­nye, hogy egész nemzedék húzódott vissza a társadal­mi élettől. A társadalmi életben tapasztalt megtor­panást a nyolcvanas évek közepéig a színházi életen belüli megtorpanás kísérte. Az idei évad mindenesetre kedvezően indult Bulgakov Kutyaszív című művének bemutatásával. Az értelmi­ség felelősségét boncolgató darabot egyértelmű tetszés­sel fogadta a közönség.

Next

/
Thumbnails
Contents