Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-25 / 226. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEXEN ÉRKEZETT. Segítsegnyujlas Besztercei dohogos Á mozgáskorlátozottak közlekedéséhez A mozgássérültekről való gondoskodás egyik formája a Trabant és más Hyco- mat típusú gépkocsik ki- lAalósa, melyet évente a megyei tanács egészségügyi osztálya intéz. Az igények maradéktalan kielégítésére azonban nincs lehetőség, az elosztható gépkocsik száma évek óta alacsony. Ebben az évben nyolc- ivanan igényeltek ilyen gépkocsit, de csak 26 Trabant Hycomat, és 11 darab egyéb típusú gépkocsi kiutalására volt lehetőség. Huszonnégyen vásárlási támogatással jutottak az idén személyautóhoz. Az elosztást és az igények rangsorolását — a korábbi évekhez hasonlóan — bizottság végezte. A rászorultság mértékének megítélésében a mozgássérültek megyei egyesületének képviselői is részt vették. A rangsorolásnál a kérelmezők sérülésének mértékét, családi és szociális helyzetét vették figyelembe. Az elosztásnál előnyben részesültek azok a munka- viszonyban álló mozgássérültek, akik kiskorú gyermekekről, vagy alacsony jövedelmű, munkaképtelen családtag eltartásáról is gondoskodnak, valamint azok a családok, ahol gondot jelent a mozgássérült vagy súlyos fogyatékos gyermek gyógyító-, oktató- nevelő intézetbe történő szállítása. Trabant Hycomat gépkocsit csak azok kaptak, akik képesek járművezetésre, de .csak iiiyen típust tudnak vezetni. A gépjárművezetésre alkalmatlan, de rendszeres vagy gyakori szállítást igénylő normál típusú Trabant vagy Skoda gépkocsi-kiutalásban részesültek, ha a velük együttélő családtagjuk rendelkezik gépjármű-vezetői engedéllyel, és nincs a családnak személygépkocsija. A még kielégítetlen, jogos igényeket az elosztóbizottság ismételten rangsorolja. A feltétlen rászorulók esetében a várakozási idő két-három, a kevésbé rászorultaknál három-négy év. A tűzoltóparancsnok Rendelet írja elő, hogy minden önálló tanáccsal rendelkező település köteles fenntartani egy önkéntes tűzoltócsoportot. melynek létszámát a lakosság létszámához viszonyítva állapítják meg. Az önkéntes tűzoltói tevékenység eredményessége és színvonala jelentős mértékben függ az önkéntes tűzoltók parancsnokának irányító-, szervezőmunkájától. Szurdokpüspökiben már huszonhat esztendeje tölti be ezt a társadalmi funkciót az 66. évében járó Kovács Gábor, aki közel negyven éve — 1946-tól önkéntes tűzoltó. Fiatalon, már 18 éves korában kezdte el ezt a társadalmi tevékenységet, még Nádudvaron. Egy év elteltével Szurdokpüspökiben folytatta — mivel oda nősült — a tűzoltómunkát. Ezt diktálta a családi hagyomány is, hiszen az apósa is lelkes önkéntes tűzoltó volt. 1961-ben a csoport parancsnokává neveztek ki és parancsnokképző iskolára küldték. Sikeres vizsgák után tűzoltó alhadnagyi rendfokozatba léptették elő. Szurdok- püspökiben az előírt létszám húsz fő, de a tűzoltóparancsnok 35 fős gárdával rendelkezik és ehhez tartozik még egy tíz főből álló úttörőgárda is. A tűzoltóversenyen több alkalommal első, második és harmadik helyezéseket is elértek. de általában a középmezőny első részében végeztek. Tavaly a megyében a második legjobb eredményt érték el a lakóházak tűzvédelmi ellenőrzésének mozgalmában. Eredményeiket évente eddig minden alkalommal jóra minősítették. Kovács Gábor megbízható parancsnok. A községben az emberek általában már úgy ismerik, hogy a „tűzoltó Gabi", s ezt ő a tisztelet és a megbecsülés jelének tudja be. A Mátraaljai Állami Gazdaságban a sertéstenyésztő telepen dolgozik. A tűzoltó- parancsnok fiatal korában szeretett volna hivatásos tűzoltó lenni, de egészségi okok miatt ez a terve nem valósulhatott meg. Mindez azonban nem szegte kedvét és ma már önkéntes tűzoltó századosként szervezi, irányítja a csoportját. (kerekes) Két telefonhívás... ...és ami közte volt A szerencsére nem mindennapi történet főszereplője egy hatvankilenc éves salgótarjáni asszony, akinek ez idáig a Csizmadia-telepen volt a lakása, amit most szanálni fognak, illetve már. . . No, de haladjunk csak szépen, sorjában. A bontásról, a kiköltözés idejéről szóló kiértesítést annak rendje és módja szerint meg is kapta a tulajdonos, csak az események torlódtak egy kissé. Ugyanis az illetékeseknek hamarosan végezni kell a bontással, az új, Schuyer Ferenc úti házban viszont még festenek, vízvezetéket, padlót javítanak, vagyis itt még nincs kész minden a beköltözéshez. Közben a régi lakásban az ÉMÁSZ kikapcsolta az áramot, s már kezdik leszedni a tetőt. Az idős nő ezalatt a lányánál húzódik meg; a feszültség ellen nem tud jobb orvosságot, mint sírni, és váltig hajtogatni: érti ő, hogy a szanálásra szükség van. hogy az erre adott határidőt be kell tartani, de hát mégis! Már csak egy, vagy két nap kellene, hogy befejezzék a javításokat. S. ekkor a lánya szerkesztőségünkhöz fordult, s telefonon kért, jöjjünk, ha egy „jó” riportot akarunk ké szíteni. Majd elmesélte a történetet. A hercehurca azonban csakhamar véget ért. Legutolsó mozzanata egy újabb telefonhívás, amelynek során lelkesen közölte velünk az idős asszony legközelebbi hozzátartozója, hogy édesanyja most örömében sír, elégedett új otthonával. I 1911-ben építette az akkori városszépitő egyesület Sopronban azt a — ma már idegenforgalmi látványosságnak is beillő — meteorológiai házikót, amelynek építészeti látványossága mellett gyakorlati haszna is van még mindig. Műszerei tájékoztatást adnak az összes olyan időjárási adatról, amely szükséges a meteorológusok munkájához. (MTI-fotó: Matusz Károly) Hol van az a nyár? A salgótarjáni Beszterce- lakóteleprő! kaptunk levelet. A levél írója közérdekű jelenségre hívja fel a figyelmet. „1987. szeptember 17-én, az alábbi értesítést találtam lépcsőházunk faliújságján. »Értesítjük a t. lakótársakat, hogy a nyári karbantartási munkálatok miatt 1987. szeptember 21-től október 10-ig a melegvíz-szolgáltatás szünetel. Az erre az időre járó melegvíz-díjat visszafizetjük.« Első kérdésem: náluk a nyár mettől meddig tart? Mert ismereteim szerint június 21—szeptember 21-ig. Tehát szeptember 21-én, nyári karbantartást kezdeni aligha lehet! De talán még örülnünk is kell, hogy most és nem decemberben jutott eszükbe ezt a munkát elvégezni. Még szerencse, hogy kegyes hozzánk az időjárás. A visszafizetéssel azonban nem leszünk kisegítve! Ugyanis a havi melegvíz-díjunk nem egészen 200 forint, azonban csak mintegy 150 forintot kapnánk vissza.. Az áramszámlánk viszont a három hét alatt nem ennyivel fog emelkedni, hiszen négytagú családom részére kell mosogató- és fürdővizet melegítenem a villanytűzhelyen. Szerencsémre a mosáshoz melegít vizet az automata mosógép. Azonban, ott, ahol nem kettő, hanem több gyermek van, s nincs automata mosógép, vajh menynyi vizet kell melegíteni? Szeretném továbbá megkérni a távfűtő művek illetékeseit, hogy idejében közöljék, mikor kezdik a fűtést. Ugyanis 1986-ban a novemberi fűtési díjam másfél hónapról szólt, mondván, hogy októberben már a hónap elejétől és nem 15-étől fűtöttek. Akkor, amikor a napi átlaghőmérséklet azt nem indokolta, s értesítést nem láttam arról, hogy a fűtést megkezdték. Tehát, ha a radiátoromat nem nyitottam ki, akkor a meleget sem élvezhettem, fizetnem viszont kellett. Engem érdekelne, tudni is szeretném, hogy a közterület-felügyelőknek mi a dolga? Azon kívül, hogy azt már tudom — egyenruhában kocsit nem tolna félre! Mert itt a telepen közülük még nemigen láttam, vagy legalábbis nem akkor, amikor szükség lett volna rájuk! Mert nyáron a telepen a kukabűz elviselhetetlen, pláne, ha még fel is túrják...! Ezt megakadályozni is a dolguk lenne. Pontosan mikor már nem tudom, de gyönyörűen kiépítették a szeméttárolók (kukák) helyét. Ezekre a helyekre azonban azóta sem került kuka. Sőt, a szalagháznál, két lépcsőház előtt hónapok óta nincs! Hét végén már a kuka mellé öntik a szemetet azok, akik egy lépcsőházzal odébb vihetnék! Ügy gondolom, ha minden lépcsőház elé és a kiépített helyekre is kikerülnének a szemétgyűjtők, nem lenne ez a tarthatatlan helyzet. Ha esetleg a válaszok helyett »csak« hathatós intézkedések születnek, már azzal is meg leszek elégedve!” Kiss Lajosné Salgótarján, Ybl. M. út 94. 105 éves Magyarország legidősebb férfi polgára Havasi Henrii? szülőhelyén. Soltvadkerten él családjával. A népességnyilvántartó intézet adatai szerint két idősebb személy él még hazánkban. Mindketten nők és 107 évesek. Havasi Henriknek kilenc gyermeke, 24 unokája, 48 dédunokája és egy ükunokája van. A népes család ünnepli tehát a matuzsálemi kort megért családfőt, aki — eltekintve csökkent látásától és hallásától — jó egészségnek örvend. (MTI-fotó: Karáth Imre) Milliók fóruma 75 évvel ezelőtt jelent meg a Pravda. Alapítója, eszmei vezére és első szerkesztője Lenin volt. Cikkeit óriási érdeklődéssel olvasták. Világos, erőteljes, mély meggyőződéstől áthatott szavaira olvasók ezrei reagáltak. Ma a Pravda a többi tömeghírközlő eszközzel együtt erőfeszítéseit az átalakulás nyomán születő +ij haladó jelenségek felkutatására és ismertetésére fordítja. Az újságírók becsületes elvi álláspontja, a hibákat nyíltan feltáró kritikai hangneme közel áll a szovjet olvasókhoz. Ingyen utazó bejáró diákok A körzeti általános iskolákba naponta bejáró tanulók várhatóan már októberben ingyen utazhatnak — távolsági autóbuszon, illetve vonaton — lakóhelyük és az iskola között — tájékoztatták a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál az MTI munkatársát. Az intézkedés mintegy 70 ezer alsó és felső tagozatos gyermeket érint, közülük eddig csupán minden ötödik részesült utazási segélyben. A körzeti iskolahálózat feltételeinek javításában ma a megfelelő utaztatás, s az ingázó tanulók étkeztetésének továbbfejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Az ingyenes közlekedés bevezetése mellett a Volán-járatok menetidejét még inkább a tanítás kezdetéhez és befejezéséhez kívánják igazítani. További tennivaló. hogy a napköziseken kívül mind több diák részesülhessen iskolai étkeztetésben. A Pravda az SZKP Központi Bizottságának sajtó- orgánuma. Naponta 11 millió 350 ezer példányban jelenik meg. A lapnak esti és reggeli kiadása van. Előfizetői a lapot mindennap reggel 8 órakor kapják kézhez., függetlenül attól, hogy a hatalmas ország melyik időzónájában élnek. Az első kiadás anyagát műholdak segítségével juttatják el a Szovjetunió 17 városába. Másik 38 városba fotótelexek továbbítják a lapot. A Távol-Keletre repülőgépek szállítják az újság matricáját. A második kiadást Moszkvában, Lenin- grádban, Kijevben és a Szovjetunió több európai részén fekvő nagyvárosában jelentetik meg. » A lap anyagát az ország területén működő 60 és külföldön lévő 40 tudósító állítja össze. A Pravda felhasználja a TASZSZ és más nemzetközi információs hír- ügynökségek anyagait, a társadalmi tudósítók cikkeit és a laphoz naponta érkező 2 ezer olvasói levél egy részét. A Pravdához írt levelekre minden olvasó írásbeli választ kap. Az emberért, a holnapért... Halk kopogás ajtómon. Invitálásomra két igen szerény, fiatal lány lép be. Kissé megilletődötten, zavartan állnak előttem. Gondolataim gyorsan dolgoznak. Mi hozhatta ide a már estébe nyúló időben e két ismeretlent? — Emléklapot árulunk, melynek ára húsz forint — kezdi a bátrabb a már ki tudja hányadszor elmondott szöveget. — Egy mozgó rákszúrőbusz megvalósítása a cél. Ehhez kérnénk támogatásukat - s már nyújtja is felém. Egyszerű, szolid kivitelű emléklapot tartok kezemben. Szövege rövid, de sokatmondó: „Rák ellen az EMBERÉRT, a holnapért. . . ! Célunk egy mozgó RÁKSZÜRÖBUSZ megvalósítása, mely Nógiád megye lakosainak rákszűrését szolgálja. E nemes cél megvalósításához tisztelettel megköszönjük segítségét." A lap hitelességét a városi KISZ-bizottság és a kórház KISZ-bizottságának titkára aláírása igazolja. Tulajdonosa lettem egy emléklapnak, mely elindult ván- dorútjára. De az adakozást, a tenni akarást a lányok pénztől duzzadó táskája is bizonyítja. De felemelő, s megnyugtató látni azt, hogy fiataljaink feláldozva szabad idejüket, házról házra járnak — egy közös ügy érdekében. Hát igen! Ök így próbálnak letenni valamit a közös asztalra. Mi, felnőttek pedig úgy, hogy a sok-sok embertársunk számára fontos és hasznos kezdeményezést támogatjuk. Ha visszapergetjük az éveket, emlékezhetünk: se nem egyszer, se nem kétszer adakoztunk már. S megérte! Miért maradnánk ki éppen ebből?- koma —
