Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
2 NÖGRÁD 1987. szeptember 19., SZÓMBA Tanácskozik az Országgyűlés őszi ülésszaka nélkül általánosságban elfogadták, részleteiben pedig több ponton korrekciókat javasoltak. Számos módosítást a kormány támogat. Az elfogadott javaslatok száma és jelentősége mutatja a kormány nyitottságát az együttgondolkodásra. Különösen fontos a kormány által ic elfogadott javaslatok közül az, amelyik 1989-re költségvetési reform előkészítését tartja szükségesnek, valamint az, amelyik parlamenti ad hoc bizottság felállítását kezdeményezi az adóreform gyakorlati bevezetésének segítésére. Szeretném még egyszt megköszönni a képviselő javaslatait és kérem a tiss telt Országgyűlést, hogy személyi jövedelemadó c az általános forgalmi ad törvényjavaslatot megvita' ni és elfogadni szíveskec jenek. Hozzászólások (Folytatás az 1. oldalról) ,évi 24 ezer, vagy 36 ezer forint megtakarítás után vehető igénybe az a kedvezmény, amely szerint a megtakarítás húsz százalékával; tehát 4800 vagy 7200 forinttal csökkenthető az adó összege. A nagyobb kedvezményhez a 90 ezer forint és 240 ezer forint közötti sávokban, magasabb adó tartozik — igaz, sávonként mindössze egy százalékponttal. Ez az adófizetők szempontjából nem jelent különösebb terhet, ugyanakkor a lakásra gyűjtőknek érezhető segítség. Ezért a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a 36 ezer forintos változatot fogadja el. Ez is egyike azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyek eredményeként összességében 1988- ban a lakásépítés feltételei nem romlanak, sőt . a lakáscélú megtakarítás valamelyest előnyösebb lesz, mint ma. Mint ismeretes, az építőanyagok ma dotációt élveznek. A kormány ennek megszüntetését oly módon kívánja megvalósítani. hogy az így felszabadult állami forrásokat szociálpolitikai kedvezmény növelésére fordítja. Az egygyermekes családoknál 10 ezer forinttal, a kétgyermekeseknél 45 ezerre], a három- és többgyermekeseknél 170 ezer forinttal szándékozunk emelni a szociálpolitikai kedvezményt. Így 1988-ban az egygyermekes családok 50 ezer forint, a kétgyermekesek 150 ezer forint, a három- és többgyermekesek 400 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesülnek. Az építőanyagokat a jövőben általános forgalmi adó terheli. A kifejezetten lakásépítéshez felhasznált építőanyagok után azonban az általános forgalmi adó javaslatunk szerint visszaigényelhető, gyorsított eljárással. Házilagos kivitelezés esetén, a lakosságnál jelentkező átmeneti többletterheket rugalmas hitelezési gyakorlattal fogjuk enyhíteni. A házilagosan végzett lakásfelújításnál. korszerűsítésnél — a társadalmi szervek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek javaslatára “ az adóvisszatérítésnek felső korlátja nem lesz. Bármennyire is egységes szabályozásra törekedtünk, a személyi jövedelemadó benyújtott tervezete tartalmaz kedvezményeket. A kormány a javaslat kidolgozása során meghatározónak tekintette, hogy a lakosság közel negyven százaléka valamilyen módon részt vesz a mező- gazdasági kistermelésben. Önmagában is, de az 1988. évi nehéz gazdasági helyzetben még inkább fontos, hogy elég húst, zöldséget termeljenek és az ellátás zavartalan legyen. A kormánynak az a véleménye, hogy e területen az érdekeltséget fenn kell tartani, a kedvezmények egvébként nem túlzottak. arányban állnak az árak jövedelemtartalmával. a nehéz munkával, közös érdekeinkkel. Nagyobb kedvezmények Azzal, hogy a termelési szerkezet megújítása, a műszaki haladás érdekében, a jelenleginél nagyobb kedvezményeket kell adni a találmányokból származó jövedelmekre, a társadalmi konzultációkon szinte mindenki egyetértett. Felvetették, hogy e célt nemcsak a találmányok, hanem az újítások is segítik és ezért kedvezményezni kellene azokat. A vállalatok által fizetett újítási díjak a vállalatoknál 1987-től költségként számolhatók el. Ez lehetővé teszi, hogy olyan díj kifizetésére kerüljön sor —, ha igazán hasznos újításról van szó —, amely a személyi jövedelemadó megfizetésére is fedezetet nyújt. Az irodalmi, képzőművészeti és minden egyéb művészi alkotás adózási rendszerbe történő beillesztése is bizonyos kedvezményekkel valósul meg. Nos, ezt a megoldást két oldalról is vitatták. Sokan túlzottnak minősítették a kedvezményeket, az érintettek viszont nehezményezték az új szabályozást, mivel adózási feltételeik a jelenlegi rendszerhez képest valamelyest szigorúbbá válnak. Ezzel párhuzamosan azonban a felmerülő tényleges költségeket elszámolhatják, ami viszont könnyítést jelent. A többletbevételit egyébként a kormány a honoráriumok differenciált rendezésére kívánja felhasználni, ami az adózás miatt növekvő terheket szintén ellensúlyozza. Lakossági megtakarítások Nagy érdeklődésre számat tartó kérdés a megtakarítások jövedelmének adóztatására tett javaslat. A lakossági megtakarítások társadalmi-gazdasági jelentősége miatt változatlanul tiszteletben kívánjuk tartani a betétek titkosságát és biztosítani szándékozunk továbbra is a jeligés betételhelyezés lehetőségét. Emiatt a kamattípusú jövedelmeknél 1988- ban a lakosság semmifajta adóval nem találkozik, 1989- től pedig a kamatok éppen annyival nőnek, amennyi az adókötelezettség lesz. A kötvényeket illetően megerősítem azt a kormányállásfoglalást, miszerint az ez év végéig kibocsátott kötvények kamata nem adózik. A jövőben kibocsátottak után pedig az adó mértéke húsz százalék lesz, de ugyanakkor a vállalatok, a bankok szabadon határozhatják meg a kötvények kamatát, s így az a mainál több is lehet. A törvényjavaslat vitájában talán a legtöbb kérdés, az úgynevezett láthatatlan jövedelmek feltárását és tervezett adóztatását érintette. A végrehajtási rendeletben határoztuk meg, hogy minden jövedelem, így például a hálapénz, a borravaló is adóköteles. De tudni kell: annak, hogy ebből látható jövedelem legyen, sok feltétele van. Az ellátás javítása, a hiányhelyzet felszámolása, a törvényjavaslat vagyonnyilatkozatról szóló rendelkezése, az ellenőrzés fokozása mind-mind ilyen. Foglalkozunk egy olyan, a láthatatlan jövedelem bevallására érdekeltséget teremtő konstrukció kialakításával is, hogy a bevallott jövedelmek a társadalombiztosítási ellátás alapjául szolgáljanak. A kormány elhatározott szándéka ezen jövedelmek megadóztatása. Hosszas szakmai vita után alakult ki az általános forgalmi adóra vanatkozóan az a javaslat, amit a kormány az Országgyűléshez benyújtott. Az adókulcsokba történő besorolások kialakításakor az volt a célunk, hogy kifejezzük, mely termék- csoport tartozik a kedvezményezett körbe, melyik az általános feltételekbe. Létrehoztunk egy közbülső kulcsot is a szolgáltatások körére. Ez valószínűleg átmeneti kulcs lesz, néhány év múlva erre a kérdésre vissza kell térni. Ez szintén bizonyos preferenciát fejez ki. A problémát az okozza, hogy ha a döntően életszínvonal-politikai okokból fontos, s ezért adót egyáltalán nem viselő, nélkülözhetetlen termékek és szolgáltatások köre. széles, akkor a szükséges jövedelmet a termékek egy szű- ■kebb köréből kell beszedni. Emiatt e szűkebb körben -magasabb adókulcsot kell alkalmazni. Az általános kulcs mértéke 25 százalék, A különböző konzultációkon és az állandó bizottságok ülésein is két termékkör, a gyermekruházat, és a lakás, illetőleg az építőanyagok besorolásáról alakult ki vita. Jelenleg a felnőttruházati termékek ára 30 százalékos forgalmi adót tartalmaz. A gyermek- ruházati cikkek többsége pedig forgalmiadó-mentes, sőt néhány termék, mint például a csecsemőruházat, a gyermekcipő ártámogatásban részesül. Ügy ítéljük meg, hogy a hasonló termékek forgalmi adóját egységesíteni kell, s a már elmondott költségvetési ösz- szefüggések, valamint a turistavásárlások miatt, erre csak a 25 százalékos mértékben láttunk lehetőséget. Ez is szükségessé tette a családi pótlék és anyasági segély emelését. Ami a másik vitakérdést illeti, a kész lakások általános forgalmi adója a törvényjavaslat szerint nulla. Az építőanyagok és szolgáltatások után ugyanakkor 25 százalékos adót kell fizetni. De ezt azok, akik nem kész lakást vásárolnak, hanem önmaguk építkeznek, mint. ahogy arról a korábbiakban szóltam, visszaigényelhetik. Ez a megoldás az üdülő, garázs és egyéb, nem lakás céljára szolgáló építkezéseket kizárja a kedvezményből. Egységes szervezet Az adóreform bevezetésének számos feltétele van. Sok múlik azon, hogy jól működő adószervezetet, adónyilvántartást tudunk-e kiépíteni. A kormány egységes szervezetet hozott létre. Meg kell mondanom, hogy részben új szervezet felállítása számításaink szerint másfél-két milliárd forint többletkiadással is jár. A törvényességet szolgálja, hogy a javaslat szerint az adófizetés helyességét csak akkor lehet kétségbe vonni, ha az ellenőrzés megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik. Lényeges új elem, hogy az adófizetésre kötelezettek vita esetén bírósághoz fordulhatnak, s nemcsak az adó alapját, hanem magát a megállapított adó összegét is vitathatják. Ez a megoldás teljes jogvédelmet biztosít az adózóknak. Az adótörvényeknek időt- állóknak, de ugyanakkor rugalmasoknak kell lenniük. Az élet változásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A személyi jövedelemadó-törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az éveá állami költségvetésről szóló törvénytervezetben a Minisztertanács kezdeményezze az adó mértékének és az adósávoknak a változtatását. A viták során többen azt a véleményüket fejtették ki, hogy ez nem jó rendelkezés. Ha »évenként módosítani fogják a személyi jövedelemadó feltételeit — mondták —, akkor a lakossági adózás ugyanúgy kiszámíthatatlanná válik a jövőben, mint ma a vállalati jövedelem- szabályozás. Csakhogy az állami költségvetési törvényjavaslatot e ház hagyja jóvá, így önök mérlegelhetik, hogy egy-egy év ár- és jövedelmi viszonyainak alakulása szükségessé teszi-é a változtatást, például azért, mert a normális jövedelmek növekedése miatt túl sokan csúsznak át automatikusan a magasabb adósávokba. Ez a javaslat — véleményünk szerint —, tehát legalább annyira védi az állampolgárt, mint amennyire szolgálhatja az állami költségvetést is. Végül szeretnék röviden szólni az Országgyűlést előkészítő bizottsági ülésekről. A bizottságok beható vitákon megtárgyalták a törvényjavaslatokat és kivétel Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta: a két új adó bevezetésének kérdéseivel az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága a tavasz óta négy alkalommal foglalkozott a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsággal együttes tanácskozáson, s ezeken a vitákon esetenként több mint száz képviselő vett részt. A képviselők észrevételeit, módosító indítványait illetően a pénzügyi kormányzat mindvégig nyitott volt és maradt, az alkotó véleménycseréket a tárgyilagosság jellemezte. Dobi Ferenc (Pest m., 6. vk.), a MEDOSZ főtitkára az adóreformmal kapcsolatos szakszervezeti véleményeket összegezte. Boldizsár Ivan (országos lista) író, a Magyar PeN Club elnöke elöljáróban arról szólt: nincs meggyőződve arról, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése valóban hozzájárul az igazságosabb közteherviseleshez. A lakosság körében tapasztalható rossz közérzettel kapcsolatban kifejtette: a közvéleményre ismeretlen fogalomként zúdult rá az adó, s az alapfogalmakat nem tisztázó, türelmetlen, olykor kioktató hangú, szakzsargont használó tájékoztatás is ludas abban, hogy az értetlenség az idő előrehaladásával csak fokozódott. Eck Tibor (Komárom m., 5. vk.), a Lakástextil Vállalat tatai szőnyeggyárának igazgatója hangsúlyozta, hogy hatásában eredményesebb lett volna, ha az adóreform bevezetésével egy időben feloldották volna mindazon béklyókat, amelyek a jövedelemszabályozásra nehezedtek. Kedvező változások Tétényi Pál, akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke arról beszélt felszólalásában, hogy a műszaki fejlesztés szempontjából milyen kedvező változásokat vár az új adórendszertől. — Növeli a vállalat nyereségérdekeltségét, hathatósabban ösztönöz a termelési költségek csökkentésére. A beruházások költségszintje viszonylag kisebb lesz, ugyanakkor a személyi jövedelemadó miatt megdrágul az élőmunka, célszerű lesz azt mindinkább új technikával helyettesíteni. A hoz- záadottérték-típusú adórendszer kedvezőbb feltételeket teremt a vállalatközi és a nemzetközi kooperációhoz. Varga Imre (országos lista) szobrászművész, a kultúra és a gazdaság összefüggéseit vázolva, az alkotók helyzetének alakulásával foglalkozott. Zsigmondi Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója hangoztatta: a törvényjavaslat igazságos, a jövedelmekkel arányos közteherviselés megteremtését tűzte zászlajára. Elek József (Borsod-Abaúj Zemplén m., 13. vk.). az Ózdi Kohászati Üzemek hengerésze a személyi jövedelemadóhoz fűzött észrevételeket. Várt Miklós (Csongrád m., 16. vk.), az Apátfalvi Aranykalász Termelőszövetkezet művezetője elmondotta, hogy a korábbinál is nagyobb gondot kell fordítani meglevő javaink védelmére. Kállai Ferenc (országos lista) színész mindenekelőtt az Országgyűlés őszi ülésszakának eddigi hangulatát, a felszólalók változó hevült- ségű véleménynyilvánítását próbálta meg — mestersége jó értelemben vett eszközeivel — visszaadni. Kompromisszum Lásztity Radomir (Budapest 31. vk.), a Budapesti Műszaki Egyetem tanszék- vezető tanára elmondta, hogy a törvénytervezet előkészítése során javaslatot terjesztett be az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottságához a magas szintű tudományos, kutatófejlesztő munkához kapcsolódó egyes tevékenységek preferálására. A két bizottság együttes ülése nem fogadta el ezeket az indítványokat, ezért Lásztity Radomir kérte az Országgyűlést, hogy ezúttal megismételt kompromisszumos jellegű javaslatait bocsássa szavazásra. Búzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.), a Jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett adó- és árreform bevezetése a népi iparművészeti termelést folytató szövetkezeteket az eddiginél is kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. , Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m., 13. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemigazgatója a törvényalkotási főfolyamat következetlenségeit bírálva rámutatott, hogy a személyi jövedelemadó várható hatásai ellentétbe kerülhetnek a családjogi és a földtörvény elveivel és céljaival. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a Békési Egyetértés Mgtsz elnöke leszögezte, hogy az adóreform közgazdasági elveivel, bevezetésének szükségességével egyetért. Dr. Horváth Jenő (Budapest 1. vk.), a budapesti ügyvédi kamara elnöke azt mondta: — Nem lennénk őszinték önmagunkhoz, ha nem mondanánk meg nyíltan: azzal, hogy várhatóan majd valamilyen formában a két adótörvényt megszavazzuk — a problémák nem oldódnak meg. Vioía Károly (Pest, m., 14. vk.) műszaki előadó felszólalásában megismételte, a jogi, igazgatási és igazságügyi, illetve a terv- és költségvetési bizottság legutóbbi együttes ülésén előterjesztett javaslatát, s e kérdésben külön szavazást kért. Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás állatorvosa hozzászólásában elmondotta, hogy a személyi jövedelemadó tervezete a több hónapos vita során sokat változott. Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.), a- Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gépgyártástechnikai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója szomorúan vette tudomásul, hogy a személyi jövedelemadó törvénytervezete az innovatív tevékenységek kapcsf meg sem említi, a szin valamennyi reálegyeteme főiskolán külső intézmé nyék megbízásából végze munkákat. Tölgyes István (Szabolc Szatmár m„ 10. vk.), a Cs pel Művek Szerszámgéj gyára nyírbátori gyáreg; ségének üzemfenntartó os tályvezetője életkorából ad< dóan a fiatalok szemszi géből vizsgálta a törvén; tervezeteket. Nagyiványi András (Búd pest, 19. vk.), a Villan; szerelőipari Vállalat v zérigazgatója sürgető fe adataink megoldásán« egyik eszközrendszereké említette a magánszem lyek jövedelemadójáról sz ló törvénytervezetet. Fodor Pál (Csongrád n 15. vk.), a Szegedi Szál migyár és Húskombinát m kői gyárának igazgató annak a véleményének adc hangot, az adóreformot cé szerű lenne összekapcsol a bérreformmal, erre azoi ban a jelenlegi helyzetűi nincs lehetőség. Borbély Sándor (Budape 34. vk.), a Villamos Erőn Tervező és Szerelő Váll lat csoportvezetője az egy fő gondként említette adósávok és adókulcs« olyan meghatározását, ar szerint az adózási kötél zettség számottevően sújt az „átlagdolgozót”, az any gi javak megtermelőjét. Szentágothai János (orsz gds lista) akadémikus tervezett adóreformról szc va leszögezte: nincs vés tegetni való idő, ann; ellenére, hogy az adózás p zitív és negatív, pszichik és gazdasági hatásain: megjóslása a hosszú tá1 meteorológiai előrejelzé nél is nehezebb. Fetter Gyula (Pest m„ 1 vk.), a Pest Megyei M anyagipari Vállalat (PEM főművezetője véleménye sz rint a jogszabálytervez éppen azokat érinti legkei vezőtlenebbül — még 1 csak időlegesen is —, ak már ma is nehezen tudj; szinten tartani életszínvon lukat. Garancia Pregun István (Szabolt Szatmár m., 1. vk.), a Nyi egyházi Hittudományi F iskola rektora nyugtalar tónak ítélte, hogy sem tömegtájékoztatási eszk zök, sem pedig a pénzüg szakemberek nem szólt teljes részletességgel az c szág nyilvánossága előtt s ról, milyen következménye kel járna, ha az Orszá gyűlés elutasítaná a te vényjavaslatot. Végezetül kijelentett csak akkor tud határoz« igennel szavazni a bete jesztett adó- és pénzüg reformra, ha a gyermek két nevelő családok anya helyzetének nagyobb ror lását kormányunk gara táltan kivédi. Ezzel az Országgyűlés őí ülésszakának harmad munkanapja — amely Sarlós István, Péter Ján és Cservenka Ferencné U váltva elnökölt — befej ződött. Ma a kép\ selők az általános forgat adóról és a magánszerr lyek jövedelemadójáról szc törvényjavaslatok feletti 1 tával folytatják munkáj kát.
