Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
/ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. EVF., 221. SZÁM ARA: 2,20 FT 1987. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A parlamenti padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy — az elfogadott napirendnek megfelelően — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat tárgyalják meg a képviselők. A két jogszabály tervezetét Medgyessy Péter pénzügyminiszter terjesztette az Országgyűlés elé. Medgyessy Péter expozéja A nemzetközi megmérettetés próbája Megnyílt A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár termékei az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. — Egy nagy és szerteágazó munka döntő szakaszához, a törvényhozáshoz érkezett. Vita folyt az országgyűlési bizottságokban, képviselőcsoportokban és közéleti fórumokon. A sajtó, a rádió és a televízió a legkülönbözőbb vélemények megszólaltatásával szolgálatot tett abban, hogy társadalmunk ilyen aktívvá vált, hogy együtt gondolkodunk'a jövőnkről, s az azt szolgáló eszközökről. A mai ár- és pénzügyi rendszerünk tükrözi a gazdaságpolitika következetlenségeit, a megtett reformlépések sokszor felemás voltát. Ha nem működik következetesen a piac, ha követelménynek tekintjük, hogy egyetlen nagyobb vállalat sem mehet tönkre, ha a termelés; *vargy "az export volumenét, és annak növekedését előbbre soroljuk a gazdaságosságnál, akkor nem várható a termelési szerkezet megújulása, még akkor sem, ha növeljük adósságállományunkat, és a belföldi felhasználást is visszafogjuk. A kormány munkaprogramja éppen ezért a gazdaságpolitikai magatartás következetességét helyezi a középpontba. A valós feltételek ~és követelmények érvényesítésével összhangban a jövőben a nyereséget nehezebb lesz megszerezni, de a már megküzdőit nyereséget a válla- tok belátásuk szerint, szabadabban használhatják fel. Ezt célozza a vállalati jövedelemszabályozós konstrukciójának tervezett változása, amely érezhetően mérsékli a pénzek elkülönített kezelését; a keresetekre, a felhalmozásra fordított forintokat a jelenleginél jóval egységesebben értékeli. Ez a forint belső konvertibilitásának irányában jelentős lépés. Nő az érdekeltség a nyereség megszerzésében, hiszen a 90 százalékos nyereségből való elvonás helyett az átlagos elvonás 70 százalékra mérséklődik. Ez 100—110 milliárd forint összegű adó megszűnését, illetve csökkenését jelenti a termelő- szektorban. Megszűnik a városi és községi hozzájárulás, a vállaláti vagyonadó, a béradó, és a felhalmozási adó, érezhetően csökken a vállalati kereseti adó. A pénzügyi rendszer változása kihat az árrendszerre, módosítja a termelői és fogyasztói árarányokat és árszínvonalat is. Számításaink szerint a termelői árak az adóreform hatására 3—5 százalékkal csökkennek. Azzal számolunk, hogy a fogyasztói árszínvonal az egyes fogyasztói támogatások megszűnését és a termelői árak évközi növekedését is figyelembe véve, í988-ban 14—15 százalékkal emelkedik. A bérek alakulását befolyásoló mechanizmusokban érdemi változásokat 1988-tól kezdődben készítünk elő. Az új adórendszer bevezetése időben egybeesik az életszínvonal csökkenésével, de az adók bevezetése önmagában egy szűkebb körben jelenti az életszínvonal mérséklését. A főmunkaviszonyban a bérek megemelése fedezetet fog nyújtani az adók kifizetésére. Tényleges többletterheket tehát ott jelent, ahol a különböző csatornákból származó jövedelmeket összevonják. A kormány érvelő, hasznos vita után megállapodott a Szakszervezetek Országos Tanácsával abban, hogy kötelező jelleggel előírja a vállalatok számára a főmunkaviszonyból származó bérek növelését annak érdekében, hogy az fedezetet teremtsen a személyi jövedelemadók kifizetésére. A vállalatoknál a forrást erre általában a megszűnő adók megteremtik. A kormány, döntően a fogyasztói árak jövő évi számottevő emelkedése miatt, jelentős, 24—25 milliárd forint összegű szociálpolitikai kiadást tervez. Rendező elvünk e nem kevés forrás elosztásánál az, hogy a legerőteljesebben érintett rétegeket védjük, így a nyugdíjasoknál, valamint a gyermekes, különösen a sok- gyermekes családoknál tervezünk intézkedéseket. A családi pótlékot összességében negyven százalékkal, mintegy 400 forinttal megemeljük. Az anyasági segélyt 4 ezer forintról 6 ezer forintra kívánjuk növelni. Társadalmi szervezetek, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront, valamint érdekképviseletek és számos képviselők tettek javaslatot eltartotti adókedvezmény beépítésére az adórendszerbe. Ezeket — alaposan elemezve, és mérlegelve az állam szűkös anyagi lehetőségeit — a kormány elfogadta, hogy első lépésként a három- és több- gyermekes családok esetében gyermekenként, havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vosni. Ez másfél milliárd forint adókieséssel jár, ami azt igényli, hogy a családipótlék-emelés amely az összes családi pótlékra jogosultat érinti, nem lehet több 400 forintnál és eredeti szándékunktól eltérően a gyermekgondozási segély emelésére csak 230 forint jut, a beiskolázási segély bevezetésére pedig nem kerülhet sor. A gyermekgondozási díjat a családok jövőre már a jelenlegi másfél év helyett a gyermekek kétéves koráig vehetik igénybe. A nyugdíjak minimum 300—330 forinttal emelkednek, a 70 éven felüliek és a legnehezebb helyzetben levő rokkant nyugdíjasok körében biztosítjuk a tervezett teljes fogyasztói árindexnek megfelelő nyugdíjemelést. A tanácsok szociális segélyezési keretét 500—700 millió forinttal tervezzük növelni. 1988-ban ki kell dolgozni annak a módszerét, hogy mielőbb sor kerülhessen a család) pótlék folyamatos értékmegőrzésére és, hogy a többoldalúan hátrányos helyzetű rétegek szociális biztonságát fokozatosan, rendszerszerűen garantálni tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! A személyi jövedelemadó bevezetésével egyértelművé válik az a tény, hogy végső soron csak a lakosság lehet az, aki a társadalom közös költségeit viseli. Ugyanakkor ennek tudatosulása más viszonyt hoz létre az állampolgár és az állam között. Szükségképpen nő az igény a közügyekbe való betekintésre, beleszólásra. Azért, hogy ez a kapcsolat még közvetlenebb legyen, azt tervezzük, hogy 1989-től a személyi jövedelemadó az állampolgárok lakhelye szerinti helyi tanácsok bevétele lesz, s így valamely terület boldogulása nem kis mértékben a lakossági adók tényleges befizetésétől függ majd. Addig is, 1988-ban a tanácsok megkapják a személyi jövedelemadóból származó bevételt, de még csak létszámarányosan. Az adómértékeket úgy állapítottuk meg, hogy a sávos adózás következtében az elvonás mértéke összességében az 50 százalékot ne haladja meg. A lakossági jövedelem döntő része azonban nem a magasabb jövedelemkategóriákban összpontosul. A foglalkoztatottak hatvan-hetven százalékának jövedelme évi 120 ezer forint alatt van. Az adómértékeket és az adó- sávokat oly módon kellett kialakítanunk, hogy az adóbevételek zöme ebből a körből származzon. Itt kívánom megemlíteni, hogy a jelenlegi bérek, keresetek ismeretében került kialakításra a bérből és fizetésből élőknek nyújtott egységes, évi 12 ezer forintos kedvezmény, amely az adóalapot csökkenti. Ennek alkalmazása — az évi 48 ezer forintos adómentes határt is figyelembe véve — azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők 20 százaléka és a dolgozó nyugdíjasok közel 70 százaléka nem fizet adót. A személyi jövedelemadó törvényjavaslata két kérdésben — a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adóztatása és a lakáscélú megtakarításokra elszámolható adókedvezményt illetően — alternatív javaslatokat tartalmaz. Az egyik javaslat szerint évi 96 ezer forintig, akárhonnan származik a nyugdíjas jövedelme, nem kell adót fizetni. A kormány a másik megoldást támogatja, amely szerint a nyugdíj és a kiegészítő jövedelem összevonása alapján megállapított adót olyan arányban kell a nyugdíjasnak fizetnie, amilyen részarányt képvisel az összes jövedelmén belül a kiegészítő jövedelem. így elkerülhető, hogy egy határon túl hirtelen, viszonylag magas elvonással, egyszer csak megjelenik az adó. A másik alternatív javaslat a lakáscélú megtakarításokra vonatkozik. Vagy (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkkal együtt 25 ország részvételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a 86. Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. Üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több ezer vállalati. gazdasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban és a kiállított árucikkek mellett. Ök váltották fel a vásárt előkészítő szerelőket, díszí- tőKet, berendezőket, akiknek utolsó csoportja alig néhány órával a nyitás előtt fejezte be munkáját. A vásár főterét a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája és a BNV-n részt vevő országok zászlói díszítik. Itt gyülekeztek a megnyitóünnepség vendégei: Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Himnusz elhangzása után Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. Pénteken Washingtonban a következő közös közleményt hozták nyilvánosságra a szovjet és az amerikai külügyminiszter tárgyalásairól: Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és George Shultz amerikai külügyminiszter befejezte háromnapos hasznos és alapos tárgyalásait a két ország kapcsolatainak minden témaköréről. A szovjet és az amerikai külügyminiszter áttekintette a nukleáris és a hagyományos fegyverzetek korlátozásával és csökkentésével, valamint a vegyi fegyverekkel kapcsolatos kérdések egész körét. A miniszterek a szakértőkkel együtt elsősorban a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról folytattak intenzív megbeszéléseket. A tárgyalások eredményeképpen elvi megegyezés született egy, a kérdéskörrel foglalkozó szerződés megkötéséről. A Géniben tárgyaló két küldöttséget utasították: tegyék intenzívebbé munkájukat annak érdekében, hogy egyeztessék a még meglévő technikai kérdéseket és minél előbb befejezzék a szerződéstervezet szövegezését. A Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere egyetértett abban, hogy az atom- és űrfegyverekkel foglalkozó genfi tárgyalásokon aktív erőfeszítéseket kell tenni a hadászati támadófegyverzetek ötvenszázalékos csökkentésére vonatkozó szerződés kidolgozása érdekében. Az atomfegyver-kísérletekkel összefüggő kérdésekkel kapcsolatban a feA Fővárosi Tanács elnöke utalt a kormány munka- pn gramjára, amely egyik fő leiadatként a külgazdasági kapcsolatok erősítését jelöli meg. — Részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban társadalmi-gazdasági fejlődésünknek meghatározó tényezője — mondotta. — A magyar vállalatok számára a vásár egyben a nemzetközi megmérettetés próbája is. A kutató-fejlesztő munka eredményeit bemutató termékek itt vizsgáznak arról, hogy hogyan állják meg helyüket nemzetközi összehasonlításban. A vásáron a magyar vállalatok és szocialista partnereink egvaránt számos szakosított. vagy kooperációban előállított terméket mutatnak be, ami a szocialista integráció fejlődését példázza. Mint a korábbi években, az idén is a Szovjetunió a legnagyobb külföldi kiállító. A nem szocialista országokból résztvevő kiállítók száma is erríelkedik. lek megegyeztek abban, hogy 1987. december 1-ig szakaszos és teljes körű tárgyalásokat kell kezdeni egy egységes fórum keretében. A Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminiszterei regionális kérdéseket is megvitattak Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek széles körét is. Egyeztették a programját azoknak az 1987—-88-ra tervezett rendezvényeknek, amelyek célja, hogy aktívabbá tegyék a közös tevékenységet a szovjet—amerikai együttműködés különböző területein. A két miniszter építő jellegű vitát folytatott az emberi jogok kérdéséről és humanitárius kérdésekről. Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter megállapodott abban, hogy a fent említett témakörökben, ezen belül az űr- és atomfegyverzetekkel foglalkozó genfi tárgyalásokon végzett munka összegzése céljából újabb találkozót tartanak. Megegyezés született arról, hogy ezt a találkozót október második felében Moszkvában tartják. A felek megállapodtak abban, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke találkozik egymással a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződés aláírása, valamint a két ország közötti kapcsolatok egész kérdéskörének áttekintése céljából. A legfelsőbb szintű találkozót 1987 őszén tartják, s pontos időpontját a szovjet és az amerikai külügyminiszter októberben Moszkvában sorra kerülő találkozóján tűzik ki. Szovjet—amerikai megállapodás
