Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

/ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. EVF., 221. SZÁM ARA: 2,20 FT 1987. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken folytatta munkáját az Or­szággyűlés őszi ülésszaka. A parlamen­ti padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke. Ká­dár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy — az elfogadott napirendnek megfelelően — az általános forgalmi adóról és a ma­gánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat tárgyalják meg a képviselők. A két jogszabály terveze­tét Medgyessy Péter pénzügyminiszter terjesztette az Országgyűlés elé. Medgyessy Péter expozéja A nemzetközi megmérettetés próbája Megnyílt A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár termékei az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. — Egy nagy és szerteága­zó munka döntő szakaszá­hoz, a törvényhozáshoz ér­kezett. Vita folyt az ország­gyűlési bizottságokban, kép­viselőcsoportokban és köz­életi fórumokon. A sajtó, a rádió és a televízió a leg­különbözőbb vélemények megszólaltatásával szolgá­latot tett abban, hogy tár­sadalmunk ilyen aktívvá vált, hogy együtt gondolko­dunk'a jövőnkről, s az azt szolgáló eszközökről. A mai ár- és pénzügyi rendszerünk tükrözi a gaz­daságpolitika következet­lenségeit, a megtett reform­lépések sokszor felemás vol­tát. Ha nem működik kö­vetkezetesen a piac, ha kö­vetelménynek tekintjük, hogy egyetlen nagyobb vál­lalat sem mehet tönkre, ha a termelés; *vargy "az export volumenét, és annak növe­kedését előbbre soroljuk a gazdaságosságnál, akkor nem várható a termelési szerkezet megújulása, még akkor sem, ha növeljük adósságállományunkat, és a belföldi felhasználást is visszafogjuk. A kormány munkaprogramja éppen ezért a gazdaságpolitikai magatartás következetessé­gét helyezi a középpontba. A valós feltételek ~és kö­vetelmények érvényesítésé­vel összhangban a jövőben a nyereséget nehezebb lesz megszerezni, de a már meg­küzdőit nyereséget a válla- tok belátásuk szerint, sza­badabban használhatják fel. Ezt célozza a vállalati jö­vedelemszabályozós konst­rukciójának tervezett vál­tozása, amely érezhetően mérsékli a pénzek elkülö­nített kezelését; a kerese­tekre, a felhalmozásra for­dított forintokat a jelenle­ginél jóval egységesebben értékeli. Ez a forint belső konvertibilitásának irányá­ban jelentős lépés. Nő az érdekeltség a nyereség meg­szerzésében, hiszen a 90 százalékos nyereségből való elvonás helyett az átlagos elvonás 70 százalékra mér­séklődik. Ez 100—110 mil­liárd forint összegű adó megszűnését, illetve csök­kenését jelenti a termelő- szektorban. Megszűnik a városi és községi hozzájá­rulás, a vállaláti vagyonadó, a béradó, és a felhalmozási adó, érezhetően csökken a vállalati kereseti adó. A pénzügyi rendszer vál­tozása kihat az árrendszer­re, módosítja a termelői és fogyasztói árarányokat és árszínvonalat is. Számítá­saink szerint a termelői árak az adóreform hatására 3—5 százalékkal csökken­nek. Azzal számolunk, hogy a fogyasztói árszínvonal az egyes fogyasztói támogatá­sok megszűnését és a ter­melői árak évközi növeke­dését is figyelembe véve, í988-ban 14—15 százalék­kal emelkedik. A bérek alakulását befo­lyásoló mechanizmusokban érdemi változásokat 1988-tól kezdődben készítünk elő. Az új adórendszer beve­zetése időben egybeesik az életszínvonal csökkenésével, de az adók bevezetése ön­magában egy szűkebb kör­ben jelenti az életszínvonal mérséklését. A főmunkavi­szonyban a bérek megeme­lése fedezetet fog nyújtani az adók kifizetésére. Tény­leges többletterheket tehát ott jelent, ahol a különbö­ző csatornákból származó jövedelmeket összevonják. A kormány érvelő, hasz­nos vita után megállapodott a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsával abban, hogy kötelező jelleggel előírja a vállalatok számára a fő­munkaviszonyból szárma­zó bérek növelését annak érdekében, hogy az fedeze­tet teremtsen a személyi jö­vedelemadók kifizetésére. A vállalatoknál a forrást er­re általában a megszűnő adók megteremtik. A kormány, döntően a fogyasztói árak jövő évi szá­mottevő emelkedése miatt, jelentős, 24—25 milliárd fo­rint összegű szociálpoliti­kai kiadást tervez. Rendező elvünk e nem kevés forrás elosztásánál az, hogy a leg­erőteljesebben érintett ré­tegeket védjük, így a nyug­díjasoknál, valamint a gyer­mekes, különösen a sok- gyermekes családoknál ter­vezünk intézkedéseket. A családi pótlékot összességé­ben negyven százalékkal, mintegy 400 forinttal meg­emeljük. Az anyasági se­gélyt 4 ezer forintról 6 ezer forintra kívánjuk növelni. Társadalmi szervezetek, mint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront, vala­mint érdekképviseletek és számos képviselők tettek ja­vaslatot eltartotti adóked­vezmény beépítésére az adó­rendszerbe. Ezeket — alapo­san elemezve, és mérlegel­ve az állam szűkös anyagi lehetőségeit — a kormány elfogadta, hogy első lépés­ként a három- és több- gyermekes családok eseté­ben gyermekenként, havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vosni. Ez más­fél milliárd forint adóki­eséssel jár, ami azt igényli, hogy a családipótlék-emelés amely az összes családi pótlékra jogosultat érinti, nem lehet több 400 forintnál és eredeti szándékunktól el­térően a gyermekgondozási segély emelésére csak 230 forint jut, a beiskolázási se­gély bevezetésére pedig nem kerülhet sor. A gyermekgondozási díjat a családok jövőre már a je­lenlegi másfél év helyett a gyermekek kétéves koráig vehetik igénybe. A nyugdí­jak minimum 300—330 fo­rinttal emelkednek, a 70 éven felüliek és a legnehe­zebb helyzetben levő rok­kant nyugdíjasok körében biztosítjuk a tervezett teljes fogyasztói árindexnek meg­felelő nyugdíjemelést. A ta­nácsok szociális segélyezési keretét 500—700 millió fo­rinttal tervezzük növelni. 1988-ban ki kell dolgozni annak a módszerét, hogy mielőbb sor kerülhessen a család) pótlék folyamatos értékmegőrzésére és, hogy a többoldalúan hátrányos helyzetű rétegek szociális biztonságát fokozatosan, rendszerszerűen garantálni tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! A személyi jövedelemadó bevezetésével egyértelművé válik az a tény, hogy végső soron csak a lakosság lehet az, aki a társadalom közös költségeit viseli. Ugyanak­kor ennek tudatosulása más viszonyt hoz létre az állam­polgár és az állam között. Szükségképpen nő az igény a közügyekbe való betekin­tésre, beleszólásra. Azért, hogy ez a kapcsolat még közvetlenebb legyen, azt tervezzük, hogy 1989-től a személyi jövedelemadó az állampolgárok lakhelye sze­rinti helyi tanácsok bevé­tele lesz, s így valamely terület boldogulása nem kis mértékben a lakossági adók tényleges befizetésé­től függ majd. Addig is, 1988-ban a tanácsok meg­kapják a személyi jövede­lemadóból származó bevé­telt, de még csak létszám­arányosan. Az adómértékeket úgy ál­lapítottuk meg, hogy a sá­vos adózás következtében az elvonás mértéke összes­ségében az 50 százalékot ne haladja meg. A lakossági jö­vedelem döntő része azon­ban nem a magasabb jöve­delemkategóriákban össz­pontosul. A foglalkoztatot­tak hatvan-hetven száza­lékának jövedelme évi 120 ezer forint alatt van. Az adómértékeket és az adó- sávokat oly módon kellett kialakítanunk, hogy az adó­bevételek zöme ebből a kör­ből származzon. Itt kívá­nom megemlíteni, hogy a jelenlegi bérek, keresetek ismeretében került kialakí­tásra a bérből és fizetésből élőknek nyújtott egységes, évi 12 ezer forintos ked­vezmény, amely az adóala­pot csökkenti. Ennek al­kalmazása — az évi 48 ezer forintos adómentes határt is figyelembe véve — azt jelenti, hogy a bérből és fi­zetésből élők 20 százaléka és a dolgozó nyugdíjasok közel 70 százaléka nem fi­zet adót. A személyi jövedelemadó törvényjavaslata két kér­désben — a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adóz­tatása és a lakáscélú meg­takarításokra elszámolható adókedvezményt illetően — alternatív javaslatokat tar­talmaz. Az egyik javaslat szerint évi 96 ezer forin­tig, akárhonnan származik a nyugdíjas jövedelme, nem kell adót fizetni. A kormány a másik megoldást támo­gatja, amely szerint a nyug­díj és a kiegészítő jövede­lem összevonása alapján megállapított adót olyan arányban kell a nyugdíjas­nak fizetnie, amilyen rész­arányt képvisel az összes jövedelmén belül a kiegé­szítő jövedelem. így elke­rülhető, hogy egy határon túl hirtelen, viszonylag ma­gas elvonással, egyszer csak megjelenik az adó. A másik alternatív javas­lat a lakáscélú megtakarí­tásokra vonatkozik. Vagy (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkkal együtt 25 or­szág részvételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepé­lyesen megnyílt a 86. Buda­pesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvá­sára. Üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több ezer vállala­ti. gazdasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban és a kiállított árucikkek mellett. Ök váltották fel a vásárt előkészítő szerelőket, díszí- tőKet, berendezőket, akik­nek utolsó csoportja alig néhány órával a nyitás előtt fejezte be munkáját. A vásár főterét a nemzet­közi vásárok szövetségének emblémája és a BNV-n részt vevő országok zászlói díszí­tik. Itt gyülekeztek a meg­nyitóünnepség vendégei: Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese. A Himnusz elhangzása után Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott be­szédet. Pénteken Washingtonban a következő közös közle­ményt hozták nyilvánosság­ra a szovjet és az amerikai külügyminiszter tárgyalá­sairól: Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere és George Shultz ame­rikai külügyminiszter befe­jezte háromnapos hasznos és alapos tárgyalásait a két ország kapcsolatainak min­den témaköréről. A szovjet és az amerikai külügyminiszter áttekin­tette a nukleáris és a ha­gyományos fegyverzetek korlátozásával és csökken­tésével, valamint a vegyi fegyverekkel kapcsolatos kérdések egész körét. A miniszterek a szakértőkkel együtt elsősorban a köze­pes és rövidebb hatótá­volságú rakétákról folytat­tak intenzív megbeszélé­seket. A tárgyalások ered­ményeképpen elvi meg­egyezés született egy, a kér­déskörrel foglalkozó szer­ződés megkötéséről. A Géni­ben tárgyaló két küldött­séget utasították: tegyék intenzívebbé munkájukat annak érdekében, hogy egyeztessék a még meglé­vő technikai kérdéseket és minél előbb befejezzék a szerződéstervezet szövege­zését. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok külügyminisz­tere egyetértett abban, hogy az atom- és űrfegyverekkel foglalkozó genfi tárgyalá­sokon aktív erőfeszítése­ket kell tenni a hadászati támadófegyverzetek ötven­százalékos csökkentésére vonatkozó szerződés kidol­gozása érdekében. Az atomfegyver-kísérle­tekkel összefüggő kérdé­sekkel kapcsolatban a fe­A Fővárosi Tanács elnöke utalt a kormány munka- pn gramjára, amely egyik fő leiadatként a külgazdasági kapcsolatok erősítését jelöli meg. — Részvételünk a nem­zetközi munkamegosztásban társadalmi-gazdasági fejlő­désünknek meghatározó té­nyezője — mondotta. — A magyar vállalatok számára a vásár egyben a nemzetközi megmérettetés próbája is. A kutató-fejlesz­tő munka eredményeit be­mutató termékek itt vizsgáz­nak arról, hogy hogyan áll­ják meg helyüket nemzet­közi összehasonlításban. A vásáron a magyar válla­latok és szocialista partnere­ink egvaránt számos szakosí­tott. vagy kooperációban elő­állított terméket mutatnak be, ami a szocialista integ­ráció fejlődését példázza. Mint a korábbi években, az idén is a Szovjetunió a leg­nagyobb külföldi kiállító. A nem szocialista orszá­gokból résztvevő kiállítók száma is erríelkedik. lek megegyeztek abban, hogy 1987. december 1-ig szakaszos és teljes körű tár­gyalásokat kell kezdeni egy egységes fórum keretében. A Szovjetunió és az Egyesült Államok külügy­miniszterei regionális kér­déseket is megvitattak Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek szé­les körét is. Egyeztették a programját azoknak az 1987—-88-ra tervezett ren­dezvényeknek, amelyek cél­ja, hogy aktívabbá tegyék a közös tevékenységet a szovjet—amerikai együtt­működés különböző terü­letein. A két miniszter építő jel­legű vitát folytatott az em­beri jogok kérdéséről és humanitárius kérdésekről. Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügy­miniszter megállapodott ab­ban, hogy a fent említett témakörökben, ezen belül az űr- és atomfegyverze­tekkel foglalkozó genfi tár­gyalásokon végzett munka összegzése céljából újabb ta­lálkozót tartanak. Megegye­zés született arról, hogy ezt a találkozót október második felében Moszkvá­ban tartják. A felek megállapodtak abban, hogy Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitká­ra és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke találkozik egymással a kö­zepes és rövidebb hatótá­volságú rakétákról szóló szerződés aláírása, vala­mint a két ország közötti kapcsolatok egész kérdés­körének áttekintése céljá­ból. A legfelsőbb szintű találkozót 1987 őszén tart­ják, s pontos időpontját a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter októberben Moszkvában sorra kerülő találkozóján tűzik ki. Szovjet—amerikai megállapodás

Next

/
Thumbnails
Contents